Népujság, 1941. szeptember-december (14. évfolyam, 223-297. szám)
1941-11-08 / 255. szám
1941. november 8., szombat NÉPÚJSÁG A Évszázadok óta makacsul tartja magát Moszkvában az a hit, hogy a Kreml alatt földalatti város terül el. Rettenetes Iván voltaz, aki a gazdagságáról híres novgorodi szabadállamot elfoglalta és amint ez akkoriban már szokás volt, természetesen ki is rabolta. A néphit szerint a Novgorodban összegyűjtött kincseket, töméntelen mennyiségű aranyat, drágakövet, ezenkívül pedig még Rettenetes Iván felbecsülhetetlen értékű könyvtárát és képgyűjteményét rejtik magukban a Kreml titkos kazamatái. A kincsek a hagyomány szerint a XV. század óta érintetlenül hevernek rejtekhelyükön és állítólag csak Nagy Péternek sikerült a Kreml titkaiba betekintést nyerni. Nagy Pétert a történetírás nem olyan embernek ismeri, aki megelégedett volna a kincsek megszemlélésével, ezért az orosz történetírók egy része kétségbevonja a hagyomány szavahihetőségét, ám sohasem hiányoztak komoly történettudósok sem, akik nagyon is érdemesnek tartották a kutatásokat. A Kreml alatti titokzatos város utáni kutatások szoros kapcsolatban vannak a cári székhely történetével. Az évszázadok folyamán számos kutató próbált meg a titok nyitjára jönni. A moszkvai Vörös-téren — a Kreml közepén — folytatott építkezési munkálatok során az úgynevezett Szenátorkapu közelében egy alkalommal alagútra bukkantak és ez a meglepő felfedezés természetesen új tápot adott a kutatásoknak. A Vörös-tér elnevezésének egyébként semmi köze sincsen a mai Oroszország uraihoz, hanem onnan ered, hogy a bojárlázadás alkalmával Nagy Péter itt ütötte le sajátkezűleg néhány lázadó fejét. A hagyományok szerint III. Iván cár, a Rettenetes Iván nagyatyja kincsei elrejtésére földalatti kazamatát építtetett. Akár igaz ez, akár nem, III. Ivánnak mindenesetre minden oka meglett volna, hogy az akkori nyugtalan időkben ily módon próbáljon kincsei biztonságáról gondoskodni. Az új moszkvai birodalmat a még mindig szabadon garázdálkodó tatár hordák létében fenyegették és a lázadozó bojárok is töméntelen gondot adtak a cároknak. Állítólag III. Iván utódai is szükségesnek tartották, hogy kincseikről különleges intézkedésekkel gondoskodjanak és III. Iván földalatti kazamatáihoz új kincseskamrákat építettek. Azon, hogy a bejáratok titkaira, ha csakugyan vannak ilyen földalatti kamrák, nem sikerült rájönni, nem kell csodálkozni. Köztudomású, hogy a reneszánszkori olasz városok nagyon értették módját, miképpen lehet különböző szellemes berendezésekkel a földalatti folyásokat elrejteni (elég csak például Leonardo da Vinci mechanikai játékaira gondolni), még pedig a Kreml építésében olasz építőmesterek is résztvettek. Ezenkívül pedig az orosz cároknak sohasem okozott lelki nehézségeket, hogy titkai tudóit egyszerűen eltüntessék az élők sorából. A titkok tornya A Kreml első tornya, a »Tainik« (titok) minden valószínűség szerint ilyen berendezéseknek köszönheti nevét. Egy 1700-ből való krónika szerint a Tainik-toronyban számos titkos járat és földalatti kamra van, melyek közül egy falban végződő hosszú folyosót sikerült is megtalálni. A folyosó falából több nehéz vasajtó nyílott, felnyitásuk azonban nem sikerült Sabelin orosz történetíró elbeszéli, hogy 1724 decemberében a Kremlben lévő Szent János templom harangozója, Osszipov az illetékeseknek egy kincsekkel teli földaalíji kamráról tett jelentést és kutatásokra kért engedélyt. Arra a kérdésre, hogy honnan szerzett tudomást a kamráról, a harangozó Zsófia hercegnő, Nagy Péter testvérének szolgájára hivatkozott. Makarov, a szolga állítólag maga is segédkezett a kincses ládák elhelyezésében és szerinte Nagy Péter cár kincstárosával, Prokorovszki herceggel többször tett látogatást a titkos kamarában. Osszipov elbeszélése oly hihetőnek hangzott, hogy csakugyan megkapta az engedélyt a kutatásokra, sőt egy káplár vezetésével tíz katonát is rendelkezésére bocsátottak. A harangozó a Kreml összes ismétt földalatti járatait átkutatta, azonban nem sikerült eredményt elérnie. Osszipov erre ásatásokra kért endélyt, de az építészeti szakértők véleménye szerint az ásatások veszélyeztették volna a Kreml tornyait és így a további kísérletekről kénytelen volt lemondani. Az orosz kormányok azóta nem engedélyeztek többé kutatásokat a Kremlben. Napóleon a Kremlben Ha Legrand francia festő tudósításának hihetünk, Napóleon rövid moszkvai tartózkodása alatt nemcsak maga is bejárta a Kreml földalatti folyósít, hanem a földalatti kincsekről szóló mendemondák hatására elrendelte a majdnem száz évvel azelőtt abbahagyott ásatások folytatását is. Egy rejtekhelyen a kutató francia katonák találtak is több rejtélyes ládát, Legraud jelentése szerint azonban a ládák érintésre különös hangokat adtak, mire a katonák, akik úgy látszik nem tartoztak Napóleon legbátrabb vitézei közül, jobbnak látták hanyatt-homlok elmenekülni A ládákban hihetőleg önműködő orgonák voltak csomagolva. Tacitus, Livius müvei? A Kreml elrejtett kamráinak titkai azonban mégis csak nem a kincsre szomjas lelkeket, hanem a tudósok képzeletét foglalkoztatták legtöbbet. Rettenetes Iván könyvtárának sorsa a tudósvilágban már évszázados viták tárgya. A cár a híres könyvtárat apjától, Vasszili cártól örökölte, ő pedig a konstantinápolyi pátriárkától kapta örökségül. 1565-ben Rettenetes Iván könyvtárának rendezésére Johann Wettermann-t, egy rigai német papot hívott meg. Egy régi krónika tanúbizonysága szerint Wettermann kijelentette, hogy mindenét szívesen feláldozná, ha a könyvtárat egy német egyetem birtokába juttathatná. Wettermannak hinni lehet, a felbecsülhetetlen értékű könyvtár többek között Cicero, Tacitus és Livius műveinek első másolatát is tartalmazza. Egyes történettudósok véleménye szerint az 1571 évi nagy moszkvai tűzvész alkalmával a könyvtár megsemmisült,mások azonban kitartanak a hagyomány mellett, hogy a könyvtár egy földalatti rejtekhelyen átvészelte a nagy tüzet és még most is ott várja, mikor tárhatja fel titkait. ICcanl titkai Mit rejtegetnek Rettenetes Iván földalatti kincseskamrái? 3. oldal rn SL Lvjf- 10002: Nagyon megsinyli a szem a gyenge lámpák fényét! Helyesen világítsunk: bő fény a Tungsram Krypton lámpát égessünk — az legalább megtakarnia saját árát égés közben. Kapható: Paksi István műszerész rádió szakítéletében Andrássy utca 3. Telefont 288. Kapható: Hegedűs műszerész rádió szaküzletében Andrássy utca 22. — Telefon 409 A Dífszerlátási Hivatal jövő heti munkarendje Juhász Mihály dr. tanácsnok a Közellátási Hivatal jövő heti munkarendjét így állapította meg: hétfőn lábbeli utalvány kiadása a belterületi páros kerületek és a külterületi tanyaszámozású kerületek részére; kedden: árpa 4 kilogrammos, vagy zab 6 kilogramos tételekben való kiutalása a páratlan kerületek, valamint a gorzsai és pusztai számozású kerületek részére: szerdán: belső munka; csütörtökön: lábbeli utalvány kiadása a belterületi páratlan számú kerületek és a gorzsai, valamint a pusztai számozású kerületek részére; pénteken: árpa 4 kilogramos, vagy zab 6 kilogramos tételekben való kiutalványozása a páros számú belterületi kerületek, valamint a tanya számozású külterületi kerület részére ; szombat: az összes bel- és külterületiek részére panaszfelvétel. A Közellátási Hivatal központi irodája a Rothermene utcai kultúrházban november 10-től 15-ig minden reggel 8 órától 12 óráig tengeri vásárlási igazolványok kiállítása, valamint azoknak, akik orgingi okok miatt kenyérgabonájukat megvenni nem tudták, nyilvántartásba vétel végett való jelentkezése. Vásárhelyiek a vásárhelyi katonákért Ismeretes az a nemes mozgalom, amelyet Simkó Elemér dr. főispán felesége kezdeményezett a keleti fronton küzdő vásárhelyi katonák karácsonyi meglepetésére. Talán már ma, de legkésőbb a hét elején, elindul az első küldemény érmelegítőkkel, sálakkal, cigarettákkll és más dohányfélékkel. Olyan időben érkezik rendeltetési helyére, hogy örömet hoz, boldogságot és annak tudatát: az itthoniak tiszta érzéssel és igaz hevülettel gondolnak az odalevőkre. Alább közöljük a figyelemre méltóbb adományozók nevét és az adomány összegét. Hódmezővásárhely város, az Ipartestület, a Dolgozó Leányok Egyesülete és Tóth János malomigazgató 100—100 pengőt, Balassa József fakereskedő, a Református főgimnázium Ifjúsági Egyesülete 50—50 pengőt, a Református Nőegylet 30 pengőt, vitéz Endrey Antal 20 pengőt, Darvassy Imre dr. Varga Tóth Lászlóné, Gazdaleányok Egyesülete, vitéz Bodrogi Tamásné, Földes Béla dr. 15—15 pengőt, Nagy Jenő (Zrinyi utca), Id. Szathmáry János, Mispál Rudolfné, özv. dr. Szappanos Mihályné, N. N. 10 pengőt küldtek érmelegítőkre. Palotás Péter Pál, Balassa József fakereskedő 1000—1000, özv. Kissné Pásztor Irénke 500, özv. Hermann Józsefné és Fejes Imre dr. 300—300, vitéz Lénárt János dr. és Robota István 200—200, Darncsik Jusztina 140, id. Kóti Lajos, Kruzslitz Károly, özv. Klein Miksáné és Both Imréné 100—100 darab cigarettát juttattak a főispáni hivatalhoz továbbítási céljából. Természetesen ezzel nem zárult le az akció, jön a második, a harmadik, talán a századik küldemény is, amelyben szintén Hódmezővásárhely lelke nyilatkozik majd meg. ! bérautót 205-ös telefonon rendeljen az eszi id kötött kabátokat, női nadrágot, női harisnyát, férfi zoknit, gyermek szvettert és gyermek harisnyákat legelőnyösebben vásárolhat a vidék legnagyobb kötöttárú üzletében a Kedven kötélárüzletben Vásárlási könyvét otthon ne felejtse!