Népujság, 1941. szeptember-december (14. évfolyam, 223-297. szám)

1941-11-08 / 255. szám

1941. november 8., szombat NÉPÚJSÁG A Évszázadok óta makacsul tartja magát Moszkvában az a hit, hogy a Kreml alatt földalatti város te­rül el. Rettenetes Iván volt­­az, aki a gazdagságáról híres novgo­­rodi szabadállamot elfoglalta és amint ez akkoriban már szokás volt, természetesen ki is rabolta. A néphit szerint a Novgorodban összegyűjtött kincseket, töménte­len mennyiségű aranyat, drágakö­vet, ezenkívül pedig még Rettene­tes Iván felbecsülhetetlen értékű könyvtárát és képgyűjteményét rej­tik magukban a Kreml titkos ka­zamatái. A kincsek a hagyomány szerint a XV. század óta érintetle­nül hevernek rejtekhelyükön és ál­lítólag csak Nagy Péternek sike­rült a Kreml titkaiba betekintést nyerni. Nagy Pétert a történet­írás nem olyan embernek ismeri, aki megelégedett volna a kincsek megszemlélésével, ezért az orosz történetírók egy része kétségbe­vonja a hagyomány szavahihetősé­gét, ám sohasem hiányoztak ko­moly történettudósok sem, akik na­gyon is érdemesnek tartották a ku­tatásokat. A Kreml alatti titokzatos város utáni kutatások szoros kapcsolat­ban vannak a cári székhely törté­netével. Az évszázadok folyamán számos kutató próbált meg a ti­tok nyitjára jönni. A moszkvai Vö­rös-téren — a Kreml közepén — folytatott építkezési munkálatok során az úgynevezett Szenátor­­kapu közelében egy alkalommal alagútra bukkantak és ez a meg­lepő felfedezés természetesen új tá­pot adott a kutatásoknak. A Vö­rös-tér elnevezésének egyébként semmi köze sincsen a mai Orosz­ország uraihoz, hanem onnan ered, hogy a bojárlázadás alkalmával Nagy Péter itt ütötte le sajátkezű­­leg néhány lázadó fejét. A hagyományok szerint III. Iván cár, a Rettenetes Iván nagyatyja kincsei elrejtésére földalatti kaza­matát építtetett. Akár igaz ez, akár nem, III. Ivánnak mindenesetre minden oka meglett volna, hogy az akkori nyugtalan időkben ily mó­don próbáljon kincsei biztonságá­ról gondoskodni. Az­­ új moszkvai birodalmat a még mindig szaba­don garázdálkodó tatár hordák lé­tében fenyegették és a lázadozó bo­járok is töméntelen gondot adtak a cároknak. Állítólag III. Iván utó­dai is szükségesnek tartották, hogy kincseikről különleges intézkedé­sekkel gondoskodjanak és III. Iván földalatti kazamatáihoz új kincses­­kamrákat építettek. Azon, hogy a bejáratok titkaira, ha csakugyan vannak ilyen földalatti kamrák, nem sikerült rájönni, nem kell cso­dálkozni. Köztudomású, hogy a re­neszánszkori olasz városok nagyon értették módját, miképpen lehet különböző szellemes berendezések­kel a földalatti folyásokat elrej­teni (elég csak például Leonardo da Vinci mechanikai játékaira gon­dolni), még pedig a Kreml építésé­ben olasz építőmesterek is részt­­vettek. Ezenkívül pedig az orosz cároknak sohasem okozott lelki ne­hézségeket, hogy titkai tudóit egy­szerűen eltüntessék az élők sorá­ból. A titkok tornya A Kreml első tornya, a »Tainik« (titok) minden valószínűség sze­rint ilyen berendezéseknek köszön­heti nevét. Egy 1700-ből való kró­nika szerint a Tainik-toronyban számos titkos járat és földalatti kamra van, melyek közül egy fal­ban végződő hosszú folyosót sike­rült is megtalálni. A folyosó falá­ból több nehéz vasajtó nyílott, fel­nyitásuk azonban nem sikerült Sabelin orosz történetíró elbe­széli, hogy 1724 decemberében a Kremlben lévő Szent János temp­lom harangozója, Osszipov az il­letékeseknek egy kincsekkel teli földaalíji kamráról tett jelentést és kutatásokra kért engedélyt. Arra a kérdésre, hogy honnan szerzett tu­domást a kamráról, a harangozó Zsófia hercegnő, Nagy Péter test­vérének szolgájára hivatkozott. Makarov, a szolga állítólag maga is segédkezett a kincses ládák elhe­lyezésében és szerinte Nagy Péter cár kincstárosával, Prokorovszki herceggel többször tett látogatást a titkos kamarában. Osszipov elbe­szélése oly hihetőnek hangzott, hogy csakugyan megkapta az enge­délyt a kutatásokra, sőt egy káp­lár vezetésével tíz katonát is ren­delkezésére bocsátottak. A haran­gozó a Kreml összes ismétt föld­alatti járatait átkutatta, azonban nem sikerült eredményt elérnie. Osszipov erre ásatásokra kért en­­délyt, de az építészeti szakértők véleménye szerint az ásatások ve­szélyeztették volna a Kreml tor­nyait és így a további kísérletek­ről kénytelen volt lemondani. Az orosz kormányok azóta nem enge­délyeztek többé kutatásokat a Kremlben. Napóleon a Kremlben Ha Legrand francia festő tudó­sításának hihetünk, Napóleon rö­­vid moszkvai tartózkodása alatt nemcsak maga is bejárta a Kreml földalatti folyósít, hanem a föld­alatti kincsekről szóló mendemon­dák hatására elrendelte a majd­nem száz évvel azelőtt abbahagyott ásatások folytatását is. Egy rejtek­helyen a kutató francia katonák találtak is több rejtélyes ládát, Legraud jelentése szerint azonban a ládák érintésre különös hango­kat adtak, mire a katonák, akik úgy látszik nem tartoztak Napóleon legbátrabb vitézei közül, jobbnak látták hanyatt-homlok elmenekülni A ládákban hihetőleg önműködő orgonák voltak csomagolva. Tacitus, Livius müvei? A Kreml elrejtett kamráinak tit­kai azonban mégis csak nem a kincsre szomjas lelkeket, hanem a tudósok képzeletét foglalkoztatták legtöbbet. Rettenetes Iván könyv­tárának sorsa a tudósvilágban már évszázados viták tárgya. A cár a híres könyvtárat apjától, Vasszili cártól örökölte, ő pedig a konstan­tinápolyi pátriárkától kapta öröksé­gül. 1565-ben Rettenetes Iván könyvtárának rendezésére Johann Wettermann-t, egy rigai német pa­pot hívott meg. Egy régi krónika tanúbizonysága szerint Wetter­mann kijelentette, hogy mindenét szívesen feláldozná, ha a könyvtá­rat egy német egyetem birtokába juttathatná. Wettermannak hinni lehet, a felbecsülhetetlen értékű könyvtár többek között Cicero, Ta­citus és Livius műveinek első má­solatát is tartalmazza. Egyes tör­ténettudósok véleménye szerint az 1571 évi nagy moszkvai tűzvész al­kalmával a könyvtár megsemmisült,­­mások azonban kitartanak a ha­gyomány mellett, hogy a könyvtár egy földalatti rejtekhelyen átvé­szelte a nagy tüzet és még most is ott várja, mikor tárhatja fel tit­kait. ICcanl titkai Mit rejtegetnek Rettenetes Iván földalatti kincseskamrái? 3. oldal ­rn SL­ Lvjf- 10002: Nagyon megsinyli a szem a gyenge lámpák fényét! Helyesen világítsunk: b­ő f­é­n­y a Tungsram Krypton lámpát égessünk — az legalább megtakarnia saját árát égés közben.­­ Kapható: Paksi István műszerész rádió szakítéletében Andrássy­ utca 3. Telefont 288. Kapható: Hegedűs műszerész rádió szakü­zletében Andrássy­ utca 22. — Telefon 409 A Dífszerlátási Hivatal jövő heti munkarendje Juhász Mihály dr. tanácsnok a Köz­ellátási Hivatal jövő heti munkarendjét így állapította meg: hétfőn lábbeli utalvány kiadása a belterületi páros kerületek és a külterü­­­leti tanyaszámozású kerületek részére; kedden: árpa 4 kilogrammos, vagy zab 6 kilogramos tételekben való kiutalása a páratlan kerületek, valamint a gorzsai és pusztai számozású kerületek részére: szerdán: belső munka; csütör­tökön: lábbeli utalvány ki­adása a belterületi páratlan számú kerü­letek és a gorzsai, valamint a pusztai számozású kerületek részére; pénteken: árpa 4 kilogramos, vagy zab 6 kilogramos tételekben való kiutal­ványozása a páros számú belterületi ke­­rületek, valamint a tanya számozású kül­területi kerület részére ; szombat: az összes bel- és külte­rületiek részére panaszfelvétel. A Közellátási Hivatal központi irodája a Rothermene­ utcai kultúrházban novem­ber 10-től 15-ig minden reggel 8 órá­­tól 12 óráig tengeri vásárlási igazolványok kiállítása, valamint azoknak, akik orgingi okok miatt kenyérgabonájukat megvenni nem tudták, nyilvántartásba vétel végett való jelentkezése. Vásárhelyiek a vásárhelyi katonákért Ismeretes az a nemes mozgalom, ame­lyet S­i­m­k­ó Elemér dr. főispán felesége kezdeményezett a keleti fronton küzdő vá­sárhelyi katonák karácsonyi meglepetésére. Talán már ma, de legkésőbb a hét elején, elindul az első küldemény érmelegítőkkel, sálakkal, cigarettákkll és más dohányfé­lékkel. Olyan időben érkezik rendeltetési helyére, hogy örömet hoz, boldogságot és annak tudatát: az itthoniak tiszta érzés­sel és igaz hevülettel gondolnak az oda­­­­levőkre. Alább közöljük a figyelemre méltóbb adományozók nevét és az adomány össze­gét. Hódmezővásárhely város, az Ipartestület, a Dolgozó Leányok Egyesülete és Tóth János malomigazgató 100—100 pengőt, Ba­­lassa József fakereskedő, a Református főgimnázium Ifjúsági Egyesülete 50—50 pengőt, a Református Nőegylet 30 pen­gőt, vitéz Endrey Antal 20 pengőt, Dar­­vassy Imre dr. Varga Tóth Lászlóné, Gazdaleányok Egyesülete, vitéz Bodrogi Tamásné, Földes Béla dr. 15—15 pengőt, Nagy Jenő (Zrinyi­ utca), Id. Szathmáry János, Mispál Rudolfné, özv. dr. Szap­panos Mihályné, N. N. 10 pengőt küld­tek érmelegítőkre. Palotás Péter Pál, Balassa József fa­kereskedő 1000—1000, özv. Kissné Pásztor Irénke 500, özv. Hermann Józsefné és Fejes Imre dr. 300—300, vitéz Lénárt János dr. és Robota István 200—200, Darn­­csik Jusztina 140, id. Kóti Lajos, Kruzs­­litz Károly, özv. Klein Miksáné és Both Imréné 100—100 darab cigarettát juttattak a főispáni hivatalhoz továbbítás­i céljá­ból.­­ Természetesen ezzel nem zárult le az akció, jön a második, a harmadik, talán a századik küldemény is, amelyben szin­tén Hódmezővásárhely lelke nyilatkozik majd meg. ! bérautót 205-ös telefonon rendeljen az eszi id kötött kabátokat, női nadrágot, női harisnyát, férfi zoknit, gyermek szvettert és gyermek harisnyákat legelőnyösebben vásárolhat a vidék legnagyobb kötöttárú üzletében a Kedven kötélárüzletben Vásárlási könyvét otthon ne felejtse!

Next