Népujság, 1943. április-június (16. évfolyam, 73-145. szám)

1943-05-15 / 110. szám

8. oldal­­is. A téli csata magyar hősei A téli csata egyik legvéresebb s legelkeseredettebb szakasza a sus­­tyei áttöréssel kapcsolatosan kiala­kult ütközetek sorozata volt. Ezek­ben a harcokban tüntette ki magát Kapp József főhadnagy, madi Ko­vács Dénes főhadnagy és talpay Kálmán tartalékos főhadnagy, mindhárman ugyanannak a tüzér­ez­rednek ütegparancsnokai A sustyei védőállások 1943. január 14-én tör­tént megrohanása alkalmával mind­hárman vakmerő bátorsággal ve­zették ütegeik tüzét még akkor is, amikor az ellenség már közvetlen közelből fenyegette megfigyelőhe­lyeiket. Papp főhadnagy elkesere­dett kézigránátharcot vívott a rá­törő bolsevistákkal, majd tüzelő­állásba vonult vissza, ahol a köz­ben odáig nyomult ellenséges tö­meggel immár ütege élén vívott késhegyig menő közelharcot. Ugyanide vonult az ezred is és rohamosztaga is, amelyek nyomban ellentámadásra indultak. Papp fő­hadnagynak ütegének, valamint a szomszédos ütegeknek pusztító tü­­zével és az ellentámadás lendüle­tével sikerült is.a bolsevisták két hatalmas rohamát visszaverni, az ellenséges gyalogságot visszavonu­lásra kényszeríteni, majd hosszabb ideig feltartóztatni. Ezzel huza­mosan késleltették Kresztiki köz­ség elestét.E harc közben az utolsó lövésig küzdő üteg kilőtte a bol­sevisták két harckocsiját is Mikor Papp főhadnagynak az önfeláldozó harcban már csak néhány embere maradt, ezekkel visszavonult Kresz­tiki községbe s annak közvédel­mében harcolt addig, amig a telje­sen bekerített községből való áttö­réskor halálos lövés érte. Ugyanilyen reménytelen helyzet­ben harcolt példás vitézséggel madi Kovács Dénes főhadnagy. Miután a gyalogság támogatása közben a legsúlyosabb veszteségeket okozta az ellenségnek, de ez ennek elle­nére is már madi Kovács figyelő­jét rohanta meg, a hőslelkű fiatal tiszt kézigránátot ragadva vette fel a küzdelmet támadóival. Sza­kadatlan kézigránátharc közepette húzódott vissza tüzelőállásába, ahol saját ütegét, végül a már súlyos közelharcot vívó két másik üteg megmaradt legénységét is össze­vonta és személyesen vezette a küz­delmet. Az ellenség ekkor harcko­csikkal megerősített újabb támadó­hullámokban özönlött előre. Madi Kovács főhadnagy rendületlen szív­vel biztatta további kitartásra em­bereit s azok parancsnokuk példá­ján felbuzdulva, emberfeletti hő­siességgel viaskodtak tovább. Si­került is három harckocsit kilő­niük. Ezzel hosszabb ideig feltar­tóztatták a bolsevistákat s igy időt biztosítottak a gyalogságnak az el­vonulásra. Madi Kovács főhadnagy azonban súlyosan megsebesült e harcban. Ugyanitt lelte halálát Talpay Kál­mán tartalékos főhadnagy, aki az áttörés során félelmet nem ismerő bátorsággal irányította ütege tüzét, roppant veszteségeket okozva az ellenségnek. Miként két baj­társát, őt is hamarosan közeltámadás érte. Ennek elhárításában bámulatos nyugalommal vezette a tüzelőállás legénységét, miközben maga min­dig az elsők között harcolt. Lelke­sítő és példaadó magatartásával sikerült is kivetnie a tüzelőállásba már behatolt ellenséget. A további harcokban azonban súlyos sebet kapott, amelybe utóbb bele is halt. Hősi önfeláldozásuk mindig ma­gasztos példája marad a magyar honvéd áldozatos kötelességtelje­sítésnek. Gazdáknak alkalmas ház eladó közvetítő, vagy aki eladja 2 százalékát kapja Én­ek­ utca 24. NÉPÚJSÁG 1943. május 15., szombat. Kúriai ítélet az anyós sértegetéséről A Magyar tudósító jelenti: igen gyakoriak az olyan válóperek, ame­lyekben a válni akaró arra hivat­kozik, hogy édesanyját a házas­társa sértegette. A Kúria ezekkel a panaszokkal kapcsolatban már leszögezte, hogy a házastárs szü­leinek sértegetése válóok. Most egy ehhez hasonló ügy került a leg­felsőbb bíróság elé, amelyben vi­szont a Kúria kimondotta, hogy az anyós iránti tiszteletlenség, ha nem nagyon súlyos, még nem váló­ok. A per egy tisztviselő ellen in­dult, akivel szemben felesége vá­lóokul többek között azt hozta fel, hogy édesanyját férje többször sér­tegette. A bíróság tanúkat is hall­gatott ki, akik a férjnek anyósával szemben való magatartásáról val­lottak. : 1 | | Végső fokon most döntött a per­­ben a Kúria dr. Kerekess István tanácsa, amely a keresetet elutasí­totta. Az ítélet indokolása szerint csak általánosságban hangzottak el vallomások, hogy sértegetés és gya­núsítás történt volna, de közelebb­ről nem jelölték meg, hogy a férj milyen sértő kifejezést használt és mivel gyanúsította anyósát. Az ilyen tanúvallomás azonban tény­megállapításra nem alkalmas. Igaz ugyan, hogy egy vallomás szerint a tisztviselő anyósára vonatkoztatva olyan kijelentést tett, hogy akkora szája van, mint a padlásajtó, ez a kijelentés azonban bár tiszteletlen­séget árul el, magában véve nem olyan súlyos sértés, ami valóoknak volna minősíthető. Kerékpár! Rádió! Varrógép! ! Csillár! Gyermek­kocsi! f­ra asz­ü­szes alkatrészek legelőnyttsebben beszerezhet# PAKSI ISTVÁN­­ rádió-, vill@jss@laágl- és műszerész ssa­.tt esetében Andrássy-utca 3 szám*. Európa legnagyobb állama — A megnagyobbodott Németország földrajzi adatai — A nyugaton, délen és keleten megnagyobbodott birodalomban, a megszállott és «Ostland» néven né­met közigazgatás alatt álló terüle­­teteket nem számítva, 850.000 négy­zetkilométeren kereken 111 millió ember él. Az 1918 évi statisztika 468.000 négyzetkilométeren 64 mil­liós lélekszámot mutatott ki. A német vámhatár hosszúsága 14.000 kilométert tesz ki, ami kö­rülbelül Lisszabon és Vladivosztok távolságának, azaz Európa és Ázsia együttes átlóáinak felel meg. Három világvászon A német föld erős kihasználtsá­gának jele a nagyvárosok nagy száma: három világváros — Berlin kereken négy és félmillió lakossal, Bécs 2,1 millió és Hamburg egy és háromnegyed millió lakossal —­­ ezenkívül több, mint hetven leg­alább 100.000-es lélekszámú város.­­ Kiterjedésre nézve a birodalom legnagyobb városa Bécs, 121 négy­zetkilométeres területn­ek nagysá­gára jellemző, hogy például a meg­­­­szállt Ruhrvidék területe 1910­0­­kilométert tett ki. A birodalmi főváros négy és fél-­­ milliós lakossága 884 négyzetkilo­méteren «szorong», forgalmának le­bonyolításáról a városi, gyors- és földalatti vasutak beszámítva 330 pályaudvar, továbbá a Spree, Ha­vel és csatornák révén 180 kilomé­­­­teres víziúthálózat gondoskodik , több, mint 900 híddal. A régi birodalom leghosszabb fo­lyama a közfelfogással szemben , nem a Rajna, hanem az Odera volt.­­ A Szudéta­föld bekebelezése óta­­ 1165 kilométerrel az Elba került­­ az első helyre, utána következik a­­ Duna 1000 kilométerrel, az Odera 907 kilométerrel és végül a vízbőv­­­ség szempontjából az első helyen maradt Rajna 698 kilométerrel. A világ legnagyobb közlekedési Üzeme A birodalmi vasutak sínhálózata a háború előtti 54.000 kilométerről 161.000 kilométerre nőtt, alkalma­zottainak számla a békebeli egy mil­lóról 1,7 millióra emelkedett. Ezek­kel az adatokkal a német állam­vasút a világ legnagyobb közleke­­dési üzeme. Emellett mintegy 500 magánvasút áll közlekedés szolgá­latában, úgymint különböző kes­­kenynyomtávú vasutak, hegyivas­­utak, szigeti vasutak stb. A birodalmi posta a vasúti for­galom kiegészítésére kereken 2400 autóbuszvonalat tartott üzemben, köztük többet külföldi viszonylat­ban, mint például a München, Bo­zen, Bécs—Abbázia és Fiume — München autóbusz vonalat. Németország legmagasabb pontja a Grossglockne 1798 méterre emel­kedik a tenger színe felé, a legala­csonyabb pontja, a Stade mellett ar Blützfleth két méterrel a két ten­ger szintje alatt fekszik. Míg azelőtt Németországnak csak három gleccserje volt, számuk — Ausztria bekebelezésével —­­majd­­nem 300-ra szökött fel. A német alpesi hegyek közül 700 emelkedik 3000 méternél magasabbra. Az ál­lamilag elismert német gyógyfür­dők száma 275. Németország legmelegebb vidéke a Felsőraj­na vidéke, ahol még 500 méter magasságban is megterem a szöllő, sőt az alacsonyabb fekvésű völgyekben a nemesgesztenye, füge és olajfa is díszlik. A szokatla­nul meleg és kiegyensúlyozott ég­hajlatot (az átlagos évi hőmérsék­let 10.8 fok, míg a fenti­ tóé csak 10,1 fok) a Rhon-völgy folytatását alkotó Burgundi-kapun Belfortnál betörő földközitengeri levegő ma­gyarázza. Ezek a «délgyümölcsök» részben még Karin fia déli részén és az úgynevezett Cseh-medence belsejében is megteremnek, mely a föld legtermékenyebb területei közé tartozik. Építészeti szempontból a német terület a «legnagyobb» alkotások egész sorát mutathatja fel: a berlini Reichssportfeld a vil­­ág legnagyobb sporttelepe, az ulmi székesegyház 162 méteres tornyával a világ legmagasabb templ­om tornya, a Nordhausen melletti Kyffhauser­­emlékmű, melynek előtere 25.000 embernek ad helyet, Európa legna­gyobb hegyi emlékműve, mindeh­hez járul a nürnbergi pártnapok milliók befogadására tervezett te­repe, valamint a birodalmi autó­utak, melyeknek megközelítőleg sincs párjuk a világon. A jelen helyzetben, a valóban to­tálissá vált háború korában azon­ban annak van a legnagyobb jelen­tősége, hogy Németország már igazában a vi­lág" legnagyobb­ iparországává lett. Míg akkoriban az angol ipar 10.4, az Egyesült Államok ipara 13.4 mil­lió embert foglalkoztatott, a német ipar 18.7 millió alkalmazottat mu­tatott ki. (MN) KÖNYV Adrienne Thomas i a történelem közbeszéd Adrienne Thomas írásait hosszú évek óta bizalommal veszi kezé­be a ma­gyar­­ol­vasóközönség. Rég van külföldi író, aki ezt az előlegezett bizalmat jobban meg­érdemelné, mint Adrienne Thomas. Rólunk ír, nekünk ír, örömünket, bánatunkat, vá­gyainkat, szenvedéseinket, lelkünk legmé­lyére nyúl, hogy mesteri kézzel csillog­tassa meg mindazt, ami bennünk van. Min­den írása az emberiség nevében, az em­beriség érdekében íródott. Legújabb művében — melynek német kiadása a «Die Katrin wird Soldat» 500 ezer példányban kelt el — Eliász Lotharin­­giáról ír, a német-francia határsáv törté­nelmi színhelyéről. Háború tombol Metz felett, tüzes korbácsa végigostorozza az embert — itt él Katrin Lentz. A pálya­udvaron teljesít vöröskeresztes szolgála­tot. A pályaudvaron a m­aga teljes valósá­gában vonul át a háború, a honvédek éneke, sebesültek rajta, bombák robba­nása és minden szenvedésen és megpró­báltatáson át is az örök emberi remény­kedés — és a szerelem. Katrin tizenhét éves. Szerelmes és halá­losan boldog, amikor 1914. újévét felkö­­szönti. Akkor még nem tudja, hogy mit hoz ez az év az emberiségnek, nem tudja, hogy a maga tiszta, boldog kis szerelme is tömegsírba hull. Katrin Lentz figurája tö­kéletes. Az örök-lány portréja, mint ahogy szerelmese, a diákból katonává lett Lu­­cien Quirin meghatóan szép és tökéletes rajza az örök-fiúnak. Szerelmük a gyer­mekből férfivé és nővé cseperedő ember fanyared­es ízű szerelme, ilyen tökélete­sen még soha senki nem írt róla. Adrienne Thomas véres színjátékot ír meg regényében és mégis csupa derű min­den sora. Még akkor is, ha könnyeinkért át­csillog ez a derű. Katrin olyan be­csületes, igaz ki­s létek, olyan őszintén akar és tud segíteni az arra rászoruló­kon, annyira helyén van a szíve és fa esze minden tettében, hogy önkéntesen aztt ki kll kívánnunk, bár sokan lennétek, tit Katrin Lensztek. Nemcsak friss vizet ad a sebesültnek, hanem jó szót is, amitől mosolyra derül az elkínzott arc. Nem roppan össze akkor sem, amikor halálos csapás éri szerelmét, végzi önként vál­lait nehéz munkáját és együtt szenved a szenvedőkkel. Szép kiállításban, ízes fordí­tásban jelent meg a Sík könyvkiadó kiadá­sában. " Emmitér 205-ös telefonon rendelje!) Hódmezővásárhely thj. város Pol­gármesterétől. 8680—1943. polgm. szám. Hirdetmény az 1924. évben született állításkötele­­se k összeírása tárgyában. ^­­ »Felhívom az 1924. évben született ifja­kat, hogy összeírásuk végett folyó évi má­­jus 15-től 31-ig, a városi katonai ügyosz­tálynál (városháza, emelet 23 szoba) sze­mélyesen jelentkezzenek. Azok, akik ideiglenesen távol vannak­, írásban, vagy hozzátartozójuk útján köte­lesek jelentkezni. Akik személyesen jelentkeznek, hozzák magukkal a születési anyakönyvi kivona­tukat, levente igazolványukat, iskolai bizo­nyítványukat, képesítésüket igazoló okmá­nyukat és polgári személyi lapjukat. Akik írásban jelentkeznek, kötelesek be­jelenteni családi és utónevüket, születési helyüket és idejüket, azonosság­­számukat, vallásukat, szüleik nevét, illetőségi he­lyüket, iskolai végzettségüket, szakképzett­ségüket és végül pontos lakcímüket. A különböző kedvezményekre vonatkozó­lag, valamint általában az összeírás tár­gyában minden felvilágosítást a hivatalos furák alatt a városi katonai ügyosztály ad meg. Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy a■ jelentkezés elmulasztása az 1939. II. tc. 117. paragrafusa alapján büntetést von maga után, valamint arra, hogy e törvény nem tudása, vagy a hirdetmény nem is­merése büntetlenséget nem biztosít.« Hódmezővásárhely, 1943. május 8-án. Dr. Keretiek Pál *al­polgármester I .

Next