Népujság, 1943. április-június (16. évfolyam, 73-145. szám)

1943-04-03 / 75. szám

4. oldal REGŐS-ESTJE II váci püspök az új keresztes háborúról Dr. Pétery József váci püspök nagybőjti szózatot intézett híveihez és ebben elsősorban a szeretésről beszél. Felveti a kérdést: hogyan beszélhetünk ma szeretéiről, mikor a gyűlölet pusztító lángja betölti az egész világot. A háború nem a sze­retet találmánya. A szeretet békés megoldásokat keres, mind­enkinek segíteni akar és nem ártani. De vannak esetek, amikor a szeretet­nek is harcot kell hirdetnie. Olyan­kor ugyanis, amikor az ártatlant meg kell védelmezni az igazság­talan támadással szemben. Rámu­tat a főpásztor arra, hogy a sze­retet is követeli a háborút, amikor a hit és a haza nagy értékei forog­nak veszélyben és a kereszteshad­járatok óta nem volt még háború, mely olyan szent eszmények irá­nyítása mellett indult volna, mint a mostani. Béke és munkakedv a családokban és a társadalomban csak ott lehetséges, ahol a szere­tet uralkodik. Mi sem természete­sebb, mint hogy a keresztény ne­velésnek elsősorban a keresztény szeretet jegyében kell folynia. A családban és az iskolában is a legfőbb feladatok közé kell szá­mítani a f­elebaráti szeretet gyakor­lását,­­pedagógiai nyelven: a szo­ciális érzés felkeltését, a közös­ségi munkára való ránevelést. A szeretet háttérbe szorítását az ön­zés eszközli, mely egyúttal a lelki életnek is legnagyobb ellensége. Gyászmise gráf Teleki Pál halálának második évfordulóján Budapestről jelentik: A magyar cserkészmozgalom április 3-án, szombaton délelőtt 10 órakor a Szent István Bazilikában dr. gróf széki Z­eleki Pál, m. kir. miniszter­­elnök, a magyar cserkészmozga­lom tiszteletbeli főcserkésze halá­lának második évfordulóján gyász­­misét mondat. Ugyanezen a na­pon Teleki Pál tisztelői elzarándo­kolnak a nagy halottnak a Kere­­pesi-t­emetőben lévő sírjához, hogy egy-egy szál virággal hódoljanak emlékének. Kik árusíthatnak cserepes növényeket A földművelésügyi miniszter a cserepes növények piaci és vásári árusítását már szabályozta. Most egy módosító rend­eletet adott ki, amelynek értelmében Budapesten és a törvényhatósági jogú váror­sokban a piacokon és a vásáro­kon cserepes növényt, valamint vi­rágzó és virág nélküli díszpalántát azok is árusíthatnak, akik az előző rendeletben megállapított szakkép­zettséggel nem rendelkeznek, d­e 1942. január 15-ét közvetlenül meg­előzően legalább öt éven át főfog­lalkozásképpen, keresetszerűen vi­rágtermesztéssel foglalkoztak és e célra legalább 100 négyzetméter fe­lületnagyságú üvegházzal és me­legházzal rendelkeznek. Ezeket a feltételeket területileg illetékes m. kir. kertészeti felügyelő igazolja s az igzadlás alapján az Országos Magyar Kertészeti Egyesület ki­adja az igazolványt. A feltételek igazolását július 1-én kell kérni, el­lenkező esetben erre a kedvez­ményre többé igényt nem lehet tar­tani. Az április hó 10-én kezdődő 60-ik m. kir. osztály sorsjátékra OSZTÁLY sorsjegyet a TÓSZEGI ■orslnryirodából vegyen, Rothermere­­utca 3. szám alatt. 395 NÉPÚJSÁG 1943. április 3., szombat I Április 4-én, vasárnap délután 5 órakor ! A FEKETE SAS nagytermében a gimnáziumi cserkészek Fasorioegyen 1CCC 1C20 no fut A legutóbbi népszámlálás adatai­ból a Központi Statisztikai Hiva­tal érdekes kimutatást állított ösz­­sze az egyes városok, köztük Vá­sárhely népsűrűsödési viszonyai­ról. 18 törvényhatósági jogú vá­ros adatait dolgozza fel a statisz­tika és első helyen a városok terü­letéről van szó. A vidék nagyobb városai között Debrecen vezet ki­terjedt területével, ugyanis Debre­cen 957 négyzetkilométeren terül el, ezzel szemben Szeged közigaz­gatási területe csupán 815 négyzet­kilométer. Szegedet felülmúlja még Kecskemét 939 négyzetkilométeres területével, úgyhogy a területét te­kintve Szeged a harmadik helyen áll. Az egyes városok területe a következő: Baja 200, Győr 54, Hódmezővásárhely 761, Kassa 93, Kolozsvár 162, Komá­rom 39, Marosvásárhely 34, Mis­kolc 55, Nagyvárad 48, Pécs 71, Sopron 130, Szatmárnémeti 155 Székesfehérvár 120, Ungvár 29 négyzetkilométer. Igen érdekes a népesség válto­zása is az elmúlt 30 esztendő alatt. Szeged lakosainak száma 1910-ben még 118.328 fő volt. 1930-ban már 135.071 a lakosság száma, míg az 1941. évben 136.375 főt számoltak össze. A mostani lakosságból 66.963 a férfi és 69.412 a nő, úgyhogy min­den ezer férfire Szegeden 1037 nő jut. Ebben a tekintetben az elmúlt tíz év alatt alig mutatkozik vál­tozás, nevezetesen 1930-ban Sze­­ezer férfire 1035 nő jutott Sokkal rosszabb a helyzet ebből a szem­pontból a fővárosban, ahol ezer férfire 1146 nő jut, Győrben 1061, Kolozsvár 1051, Szatmárnémetiben 1042, Debrecenben 1033, Hódmezővásárhelyen 1020, Kecskeméten 1012, Nagyváradon 1003. Baján ellenben már jobb az arány a férfilakosság javára, itt ugyanis ezer férfire csupán 958 nő jut, Kassán 959, Komáromban pe­dig ezer férfire mindössze 755 nő jut A magyar városok között ete­­kintetben Komáromban legjobb az arány. A lakosság tényleges szaporo­dása Szegedien az elmúlt tíz év alatt kereken 1 százalékot tett ki, a szaporodás ugyanis 1304 fő volt. Ugyancsak 1 százalékos szaporo­dás percentje Szatmárnémetiben, ellenben a többi városokéban min­denütt ennél sokkalta ked­vezőbb a szaporodási arány, kivéve Kas­sát, ahol csökkenő a tendencia, így Miskolcon az elmúlt 10 év alatt 20.9 százalék a szaporodási arány. Sopronban 17.6, Pécsett 17.3, Ba­ján 15.5, Hódmezővásárhelyen 2.3, viszont Kassán 4.5 a szaporodási arányszám. Érdekes a statisztikának az a ré­sze is, mely szemlélteti a városok lakossága számának emelkedését. A tizennyolc törvényhatósági vá­rosban 1910-ben a lakosság száma 1.733.419 volt, 1930-ban 2.080.675, 1941-ben pedig 2.336.686 a lakosság összszáma. Ebből férfilakosság 1 millió 128.308, nő 1,208.378, a 18 városban tehát minden ezer fér­fire 1071 nő jut. Kiat. Benkő Pál, Gál Sándor, Lázár János, Zsoldos László. Papucsosiparban tagok: Kardos Sándor, ifj. Demján Sándor, Kóti Mihály, Rostás István. Szíjgyártóiparban tagok: Moldoványi Ká­roly, Braczkó Sándor, Héjja Imre, Papp Sándor. II. Élelmezési főcsoport. Mészáros és hentesiparbam tagok: vitéz Albert Ferenc, Török Sándor, Tóth Ko­vács Imre, Szilágyi Lajos, Jakó Ferenc. Cukrász és fagylaltkészítőiparban tagok: Halmi József, Csapó József, Kovács Mi­hály. Molnáriparba® tagok: Balogh F­erenc, Olasz Sándor, Vajtaa János, Szathmári Máté, Baricsa Imre, Tóth Imre. Sütőiparban tagok: Kiss Béla, ifj. Rózsa Pál, Galyas István, Darázs Pál, Lakó Ist­ván. Vendéglős, kávéház és szállodaipari»*» tagok: Nagy János, Nemes Nagy Antal, Nővé Sándor, Kiss Sándor, Nagy Sándor. III. Faipari főcsoport. Asztalosiparban tagok: Lele Ferenc, Kass Károly, Talmácsi Antal, Bán Márton, Ros­tás Sándor, ifj. Törőcsik János. Bognáriparban tagok: Bányai Albert, Molnár Sándor, Tóth János, Oláh Sándor. Kárpitosiparban tagok: B. Szűcs István, Szabó István, Tóth Imre. Kosárippóiparban tagok: Nagy Sándor, Vágó András. IV. Festőipari főcsoport- Szobafestő, mázoló, cég- és címfestőipar­­ba® tagok: Szenti László, vitéz Salamon Mihály, Sípos János. Fényezőiparban tagok: Kecskés Lajos, B. Szűcs István. V. Fémipari főcsoport- Bádogosiparban tagok: Kratochwill Já­nos, Müller Vilmos, Bezdán István. Kovácsiparban tagok: Palócz Imre, Zsol­dos Imre, Benkő György. Lakatosiparija® tagok: Schmidbauer Mi­­hály, Rostás M. Gyula, Moese Károly, T­arek Zoltán, Ónodi Szűcs Attila. Mérlegkészítőiparban: Földessy László, Jelencsik Sándor. Műszerésziparban tagok: Aczél Tibor,­ Paksi István, Kristó Sándor,­­Bodrogi Ist­ván. Villanyszerelőiparba® tagok: Galyas Ká­roly, Fuszek Tivadar, Paksi István, Deák Imre. VI. Férfiruházati ipari főcsoport- Férfiszabóiparban tagok: Szűcs Sándor, Katona Ernő, Szakáts István, Vetró Pál*, Nagygyörgy János, Dezső Béla. Takács és kéziszövőiparban tag**: Tor­nyai Imre, Nacsa István. VII. Kozmetikai ipari főcsoport- Fodrásziparban tagok: Földessi Lajos, Szalontai János, Holubán János, Juhász Ernő. VIII. Női ruházati WC* főcsoport- Gépi burkoló, körszövőiparban tag­*: Nagygyörgy János, Lázár János, Kádár Sándor. Női szabóiparban tagok: Pető János, Sza­bados Kristóf, Vörös Sándorné, Dezső Pé­t­erné, Fejes Ernő, Csala Mária. Szűcsiparban tagok: Teleki Béla, Fári Lajos, Teleki László. Női divatk­alapkészítőiparban tag**: Deb­receni Hona, Fischer Imre, Gyulai Vik­tor­né. IX. Vegyesipari főcsoport- Artézi és műkúsfúróiparban tagok: pró­nay József, Kosár Mihály, Prónay István* Prónay József. Fazekasiparban tagok: Major Imre, Se­bők János, Vékony Sándor, ifj. Salajkó János. Órás és ékszerésziparban tagok: Gressi­péter Béla, Bihal Sándor, Kovács Aladár.­­ Fényképésziparban tagok: Lőkös Sán­dor, Szűcsné Till Arankja. . Kötelesiparban tagok: Adamovits Sári, Áfor, Zékány János. Nyomdásziparban tagok: Kun Béla, Er­dei Sándor, ifj. Erdei Sándor. Ma tesznek esküt a mestervizsgáztató bizottságok tagjai Az Ipartes­tület tanácstermében ma dél­után teszik le az esküt a mestervizsgáz­­tató bizottság tagjai. A mestervizsgáztató bizottságok egy hat­­harmadát a szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara nevezte ki, kétharmadát pedig a testület elöljárósága választotta meg. A kamara által kinevezett elnökök, al­­elnökök és tagok: I. Bőripari főcsoport. Elnök: Török Imre. Alelnökök: Kun Domokos, Nagy Benkő István, id. Demján Sándor. Cipésziparban tagok: Bán Lajos, Kiss Ernő, Zagyi Imre. Csizmadiaiparban: Szikszai Imre, Mol­nár Ferenc.­­ Papucsosiparban: Rostás Ferenc, Rácz Imre. Szíjgyártóiparb­an: Pesti Gyula. II. Élelmezési főcsoport. Elnök: Albert Elek. Alelnökök: Tóth János, Négyesi Lajos, Porkoláb Fe­renc.­­Mészám- és hentesiparban tagok: Kar­­ona Lajos, Magyar Mihály. Cukrásziparban: Dezső Mária. Molnáriparban: Palócz Sándor, Marosi Bálint. Sütőiparban: Kokovai János, Rózsa Jó­zsef. Vendéglős, kávéház és szálloda iparban: Répás Mihály, Nemes Nagy Sándor. III. Faipari főcsoport: Elnök: Radits István. Alelnökök: ifj. Kóti Lajos, Rákos János. Asztalosiparban tagok: Malárcsik János ifj. Szolga Gyula. Bognás­ iparban: Balogh Albert. Kárpitosiparban: Kecskés Lajos.­­ Kosárfonóiparban: Dénesi István. IV. Festőipari főcsoport: Elnök: Köti Lajos. Alelnökök: Ka,,­pécsi Ferenc. Szobafestő, máz­soló, cég, és címfestő­­iparban: Szenti Béla. Fényezőiparban: Szabó István. V. Fémipari főcsoport- Eln­ök: György Vilmos. Alelnökök: Mátok János, Micsinay Péter, Nővé Lajos. Bádogosiparban: Berta Károly. Kovácsiparban: Benkő András, Kincses János. Lakatosiparban: Szabó János, Kálmán István. Mérlegkészítőiparban: Matók János. Műszerésziparban: Mucsi Sándor, Csáky Pál. Villanyszerelőiparban: Asztalos Zoltán. VI. Férfiruházati ipari főcsoport-Elnök: Varga Ferenc. Alelnökök: id. Nagy Rebek Sándor, ifj. Szathmári Já­nos, Nacsa István. Férfiszabóiparban tagok: Pánits Péter, Oláh Imre. Takács és kézi Szövőiparban: Nacsa Mi­k­­lós. VII. Kozmetikai ipari főcsoport. Eln­ök: Krupánszky István. A­lel­nök: Dezső Péter. Fodrásziparban tagok­: Nagy János, Gombos Pál. Vili. Nőiruházati ipari főcsoport Elnök: Kokron Károly. Alelnökök: Keczkó Pál, Nacsa István. Gépi burkoll, kötszövőiparban: Hegedűs Sándor. Női szabóiparban: Szelei Gyula, Mészá­ros Mátyás. Szűcsiparban: Mihály Pál. Női divatkalapkészítő iparban: Moldvai József. IX. Vegyesipari főcsoport. Elnök: Koller István. Alelnöke: Szabó István. Artézi és műkútfúróiparban: Milán Já­nos, Baráth Ferenc. Fazekasiparban: Fejes Sándor. Órás és ékszerésziparban: Molnár Imre. Fényképésziparban: Bodrogi István. K®WősiPariban: Nagy Elemér. Nyomdásziparban: ifj. Dura Lajos. Az Ipartestület elöljárósága által meg­­választottak: I. Bőripari főcsoport-Cipésziparban tagok: Czuczi István, Tat­­tár Kiss Bálint, Nyerges István, Gyur­ricza Lajos, Mihály Ferenc, Szekeres Ist­ván. Csizmadiaiparban tagok: Bereczki Bá­ Sürgősen eladó Jókai utca 135 számú ház, Kenyere­­parton 608­5-ös gyümölcsös és­­ Kenyerelaposon 449­5-ös szántó, krumplival berakva. Éri: Jókai­ u. 135

Next