Népujság, 1943. július-szeptember (16. évfolyam, 146-222. szám)

1943-08-25 / 192. szám

4. oldal NÉPÚJSÁG yfia^fiBjwwJii^iiiiaowwrw TÓDKOR Beszélgetés egy fekete kutyával Két kanna víz enyhíti az aszfalt láva­forróságát és szükség van har­madikra is. Az asszony — ki a ház elejét takarítja — magasra emeli a locsolót, de ami az alján maradt, már nem esőzve pereg át a szi­tán, hanem erejét vesztett, fáradt vonalban búvik elő és szétterül a kapu nyílásánál, mint a vér a meg­szúrt ember sebe körül. A nő befordul, hogy a csapnál újra teledübörögtesse az edényt és ekkor a lába között kisurran az utcára egy fekete kutya. Napkelet felé fordítja a fejét és belemormog a földöntúli kékbe. Hátsó két lábát hátratolja, a de­rekát besüllyeszti, a fülét pedig odaszorítja a fal éléhez. Jól esik a goromba dörzsölés és megnyug­szik, mikor reccsenést hall. Szét­pattant a szőr tövében reggeliző bolha... A kutya rám tekint, megmozdul és a talpával már a derekamnál motoz. Fölküldi hozzám a tekinte­tét: ne ijedezzek, hanem lássam meg, hogy két szemén békét jelző könny­hártya ragyog, akárcsak a cellofánpapír a felbontatlan befőt­­tes üvegen. És én mégis korholom: — Mi az? Mit akarsz? Miért jöt­tél ide? Nem voltunk mi jóba­rátok, — hogy is lettünk volna... Régen volt az, amikor utoljára tettem ki a csontot és a velőt,­ mert a hús kövérjét számodra, az ajtó elé. Ez volt a mi érintkezésünk. Néha be­jöttél és a lábam alatt hempereg­tél ,pedig sohasem becéztelek. A neved se jut már az eszembe. Nem szólíthatlak, nem hívhatlak és nem küldhetlek. Fekete vagy, ördög­színű. Tudom már. Cigány vagy! Nem, nem. Cigány az a másik. Va­lami emberszabású elnevezést akasztottak rád. Doktor? Nem. Tó­dor? Igen. Igen! Tódor! Az a ne­vezetességed, hogy nőstény létedre hím nevet kaptál a keresztapád­tól, aki akkor még kisgyerek le­hetett ... Node mindegy. Mit ke­resel itt? Mért tartóztatsz föl? Sie­tek, dolgom van. Semmi közünk sincs egymáshoz. Eredj! Menj visz­­sza! Takarodj! Küldöm a kutyát és kapok utána, nehogy megfogadja a parancsot. . . Látod, látod, besároztad fehér nadrágomat. Ne törődj vele, nem baj, van azom­ folt több is. Nekem mindegy, akármilyen, hiszen nin­csen, aki megpöröljön érte. Taposs, Tódor, taposs, elfér rajta, különben is megszárad és lehull. Bár min­den szennytől ilyen könnyen sza­badulhatnánk. És ha az emlék is így hullana le lélekről, ruháról, ebek bundájáról. Te se vonyítot­­tál volna a láncon és nem saj­náltad volna, amit otthagytál. A csikókat, a búzásszekeret és a tanyaudvart, hol te kergetted a csirkét a kés alá. Galamb után kap­kodtál, idehaza meg megszabtad a postást és a kéményseprőt, mert azt hitted, hogy a két jó öreget bántja. A jószágra is vigyáztál, Tó­dor. Karácsony reggelén beszakadt a hídlás a ló alatt, vergődött a szerencsétlen és te a haláldobo­gásnál hangosabban alarmiroztad a ház népét. És mit csináltál, amikor udvarlódat, a Bobyt, ibolyaszínre mázolták be. Nyaltad róla az ani­­lint, hogy ne csípje a bőrét, gyógyí­tottál volna, ha a méreg belőled is ki nem buggyantja az ételt. Oda­kúsztatok a mosókonyhához és sajgó tagotokat belecsavartátok a kiter­getett lepedők izgalmas és hűs fehérségébe. Másnap meg Miki le­verte a kalickát és megfojtotta Anna néni kanári madarát. Szid­tuk a macskát, megvesszőztük, te is ott voltál a tetemrehivásnál s ítélkeztél a pajtásod fölött. Ráug­rottál és megtépáztad. Testét odaszorítja a testemhez, aprókat csattant a fogaival, mintha mondaná, hogy most is így tenne. Egyszercsak itthagy, körülszalad, keresi a biciklit és a szürke tás­kát, miint valamikor a múltban. Ta­lán tíz esztendővel ezelőtt. — Ne keresd, Tódor. Nem jár­tam a Tiszán. Nincs maradék, nincs halkoponya, napszítta, hőség olvasz­­totta, madár látta falat. Ugye, jól­esett? Az udvarbörtönbe, a kes­keny konyhába elhozta hozzád a nagy víz páráját, jegenyék lehelle­tét, a távolság és a puszták vad­ságát. Ilyenkor nyugtalan voltál, otthonod üzenetét faltad, ország­útra vágytál, a port kívántad, meg a subádat szellőztető, süvítő sze­leket. De régen volt ez, Tódor. Hogy megszelídültél, a kalandnál mennyivel jobb már a városi ház, a lugas s az őszibarackfa tarka árnyéka. Komótosan lépegetsz a gazdád mellett s figyeled te is, hogy érik a szem és hogy ki­­kezdte-e a fürtöt a penészgomba. Kényelemben élsz, heverészel a szúmnyogos pincelejárónál s szívod az étel szagát. Balról lebbencsle­vest főznek, meg töltött paprikát, amott meg véletlen­ adta zöldborsó és mákostészta lesz az ebéd. Két helyre hívnak s két helyen ajnároz­­nak, mint valami nyugdíjas urat. Jó néphez kerültél, nem tépnek nem marnak el és téged nem zár ki senki. Becsüld meg magad, Tó­dor. Vigyázz a kertre, a szobákra, a villany vasalóra, a jégszekrényre és az erdélyi vázákra. Vigyázz a fiatalra, a két öregre, a Kis naccságára. Tódor, Tódor hálás le­gyél és hűséges és ha bántja őket valaki, gyüjtsd össze az állkap­­cádba állati erődet, ősi ösztönödet és cselekedj az önvédelem isteni és a vérbosszú évmilliós törvénye sze­rint... Tódor, s most már csak­ugyan megyek. Hallom, hogy adja a kút, hiszen az emeletre nem szí­vatják már a vizet s megtelt az öntözőkanna... Kijönnek és be kell menned. No, eredj, Tódor, eredj! Játszál Zsuzsikával, a mind­szenti kisbabával Látod, már inte­get. Ne várakoztasd! Eredj, eredj! Különben is, mi közünk van egy­máshoz? Takarodj! Takarodj! És meg se láss többé! Krh­fOStt­il Own­aifilNi:HiUOIWW 1943. augusztus 23., szerda. A gazdasági felügyelőség hírei Baromfi-tenyésztési tanfolyamok. A m. kir. Földművelésügyi Minisz­térium 1943. november 1.—1944. évi március 31. közötti időben baromfi tenyésztési tanfolyamok tartását rendelte el. 30—50 hallgató rész­vétele esetén rendeztetnek meg a tanfolyamok, melyek teljesen díjta­lanok, csupán fűtött és világított helyiségről kell az érdekelteknek gondoskodniok. A tanfolyamok ál­talában is naposak. Tekintettel a baromfitenyésztés szükségességére és jövőjére, ezúton hívom fel a gaz­dák figyelmét a tanfolyamokra az­zal, hogy Mártélyon, Vásárhelyku­­tason,­­Kardoskúton és a Mátyás­halmi Gazdakörnél szándékozom ilyen tanfolyamokat tartani, bízva abban, hogy a gazdák és g­azdaasz­­szonyok érdeklődése e téren is oly kívánt méretű lesz, hogy a tan­folyamokat érdemes megtartani. A jelentkezők összeírásáról a gazda­köri elnökök útján külön fogok gondoskodni. (~) A görögdinnye kitűnő vesetisztító, gyógyhatású gyümölcs A táplálkozás tudományával fog­lalkozó orvosok és vegyészek már régen megállapították, hogy az em­ber közérzésére igen előnyös ha­tással van a gyümölcs, természet­adta tetténél fogva a vér feljaví­tását célozza. Varró Aladár beha­tóan foglalkozik a gyümölcskurák kérdésével és igen nagy jelentősé­get tulajdonít ennek. De már a híres Kinespo páter is lelkére kö­tötte hallgatóinak, hogy friss gyü­mölcsöt fogyasszanak. Ma már ott tartunk, hogy a tudományos ku­tatást minden gyümölcs, fajról grammra megállapítja, mennyi vi­tamint tartalmaz és melyik gyü­mölcs milyen b­etegség elhárítására vagy éppen gyógyítására szolgál­hat Köztudomású például a görög­dinnye egyike a legjobb vesetisz­tító szereknek. Az is ismeretes tény hogy a magyarok között nagyon sok a vesebajokban szenvedő. Ezek igen okosan teszik, ha orvosuk meg­kérdezése után amíg lehet, sok gö­rögdinnyét fogyasztanak, mert en­nek vesetisztító hatása páratlan és természetes voltánál fogva igen ha­tásos. Amint Varró egyik tudományos könyvében írja, az állandó és feles­leges, egyoldalú, fehérjetartalmú ételekkel való táplálkozás, a to­jás, hús, hüvelyesek, zsíros, fűsze­res ételek, alkohol élvezete, ülő életfoglalkozás, kevés mozgás vér­­­rünket sűrűvé, ragacsossá teszi. A­­ szív nehezen lüktet­, fáradtabban­­ továbbítja a vért a véredényekbe és e munka elvégzésére nagyobb erőfeszítést tesz. Azáltal a kényel­metlenségek, zavarok állanak elő, vértolulás, elhájasodás, stb. Ha a belekben állanak elő ezek a zava­rok, akkor emésztési torlódások keletkeznek. A vér abnormális sűrűségét, tisz­­tátalanságát és az ebből kifolyó­lag jelentkező zavarok, ahol még betegségek nem léptek fel, a gyü­­mölcskúrával elsőrendűen kiegyen­líthetjük. A gyümölcsérés idején friss gyü­mölccsel igen-igen hatásos kúrá­kat végezhetünk. A gyümölcs az emésztő szervek és légzőszervek zavarait elmulasztja lázhoz való hajlamosságot, bőrki­ütéseket oszlat, vesét, hólyagot a kórt okozó anyagtól megtisztít és nyugtatólag hat a szívműködésre. Gyümölcsevés közben, vagy utána semmiféle folyadékot ne igyunk, mert ez a belekben erjedést okoz. Egy korty vagy pohárka bor, vagy pálinka nem árthat. A görögdinnye, melynek eredeti hazája Afrika és Kelet-India, most egyre nagyobb mennyiségben ke­rül piacra, tehát mindig olcsóbb lesz. Okosan teszi, aki bőségesen fo­gyasztja és kúrát tart belőle, mert veséjét tisztítja. Gazdag cukortar­talma miatt egyébként a legegész­ségesebb gyümölcsök közé tarto­zik. Kerékpár! Rádió! Varrógép! Csillár ! Gyermek­kocsi! ém a Stuei alkatrészek legehunyttiebben beszerezhető PAKSI ISTVÁN rádió­, vUlauan­Agl* én mflueréis «Mkdkl^iéb«» AndrÁssy*utca 8 szám. Állattenyésztési tanfolyamok. Fo­lyó évi november hótól, Jövő évi február hó végéig bezárólag az alábbi helyeken tartok 3 napos ál­lattenyésztési tanfolyamokat: Bod­­zásparti Olvasókörnél, Nagyszigeti Olvasókörnél, Szikáncsi Olvasó­körnél, Csókási Olvasókörnél, Má­tyáshalmi Olvasókörnél A tanfo­lyamokra vonatkozó közelebbi me­netrendet később fogom a napila­pok útján közölni, most csupán elöljáróban annyit jegyzek meg, hogy a tanfolyamoknak az elmúlt években is már nagy sikerük volt, így a gazdaérdek az, hogy a tanfolya­mokat minél többen keressék fel, annál is inkább, mert a szakkérdé­sek mellett mindazon ügyeket tár­gyalni fogjuk, melyek a gazdákat termelés és értékesítés szempontjá­ból közelről érintenek. Mangalica tenyészkoca-süldő ak­­ció. A m. kir. Földművelésügyi Mi­nisztérium ez évben is lebonyolítja a nagy áldozatokkal járó kocaak­cióját. Ezúttal 6—12 hónapos man­galica kocasüldők kerülnek kiosz­tásra, melyeknek súlya 40—60 kiló lesz. Az akcióban 50 katasztrilis holdnál kisebb szántóterülettel ren­delkező hivatásos kisgazdák vehet­nek részt, akik személyenként 1—1 süldőt igényelhetnek. Az igénylé­sek elbírálását a gazdasági felügye­lőség az Állattenyésztő Egyesület­tel karöltve végzi el A tenyészsül­­dőket a Mangalica Tenyésztők Or­szágos Egyesülete vásárolja meg és küldi a felügyelőség rendelke­zésére. A süldők ára a vételár­nak 30 százalékkal csökkentett ösz­­szege, ami azt jelenti, hogy a meg­vett kocák árának 30 százalékát az akció viseli. Ebből is látható, hogy a földművelésügyi kormány­zat mily nagy súlyt helyez manga­lica­tenyésztés fellendítésére és előbbvitelére, tehát kívánatos, hogy a gazdák belátva a kormányzat ál­dozatát, maguk részéről is igye­kezzenek a mangalica tenyésztést ,saját kereteiken belül minél­­,job­­ban felfokozni. Az igénylések sze­mélyesen jelentendők be hivata­lomban, lehet azonban írásos igény­lést is beadni, 1943. szeptember 10. napjáig. Az ezen időm túl érkező igényléseket — sajnos — nem­ áll módomban elfogadni. A várme­gyei m. kir. Gazdasági Felügyelő­ség felé lépéseket tettem, hogy az idén az akcióból 20—25 kocát kap­hassunk a hódmezővásárhelyi kis­gazdák részére. Búzavetőmag akció. Az ez évi kölcsön és kedvezményes áru bú­zavetőmag akciók lebonyolításra nem kerülnek. A felügyelőség fel­hatalmazást kapott Hódmezővásár­hely területén 10 vagon minőségi búzavetőmagnak felhasználására, mely vetőmagot részben Molnár Imre, részben Pál József gazdasá­gából veszi igénybe. Az akcióra vo­natkozó részletes tudnivalókat már a napilapok közölték, így csupán arról a feltűnő jelenségről akarok szólni, hogy az igénylések túl lany­­hák és nem érik el azt a keretet sem, amelyet igénybevennünk mó­dunkban áll Felhívom tehát ismé­telten a gazdák figyelmét az ak­cióra azzal, hogy ne hanyagolja el senki ezt az igen fontos kérdést, mert jó vetőmag nélkül a jövő év­ben jó minőségű termést várni nem lehet. Az akcióban azok is részt vehetnek most már, akiknek búzá­juk nem termett egyáltalában, to­vábbá részt vehetnek azok is, akik­nek nem termett elegendő jó minő­ségű búzája. Az igénylések bejelen­tése most már vége felé közeledik, így akik még igénylést nem adtak be, sürgősen pótolják mulasztásu­kat, mert az akció lezárása után igényeket kielégíteni már nem lesz módomban. Igényelni lehet 1943. Szilvát veszek Kölcsey­ utca 46. tt4JDU-i%eizVtf£de 6­­­j.

Next