Népujság, 1943. július-szeptember (16. évfolyam, 146-222. szám)
1943-08-25 / 192. szám
4. oldal NÉPÚJSÁG yfia^fiBjwwJii^iiiiaowwrw TÓDKOR Beszélgetés egy fekete kutyával Két kanna víz enyhíti az aszfalt lávaforróságát és szükség van harmadikra is. Az asszony — ki a ház elejét takarítja — magasra emeli a locsolót, de ami az alján maradt, már nem esőzve pereg át a szitán, hanem erejét vesztett, fáradt vonalban búvik elő és szétterül a kapu nyílásánál, mint a vér a megszúrt ember sebe körül. A nő befordul, hogy a csapnál újra teledübörögtesse az edényt és ekkor a lába között kisurran az utcára egy fekete kutya. Napkelet felé fordítja a fejét és belemormog a földöntúli kékbe. Hátsó két lábát hátratolja, a derekát besüllyeszti, a fülét pedig odaszorítja a fal éléhez. Jól esik a goromba dörzsölés és megnyugszik, mikor reccsenést hall. Szétpattant a szőr tövében reggeliző bolha... A kutya rám tekint, megmozdul és a talpával már a derekamnál motoz. Fölküldi hozzám a tekintetét: ne ijedezzek, hanem lássam meg, hogy két szemén békét jelző könnyhártya ragyog, akárcsak a cellofánpapír a felbontatlan befőttes üvegen. És én mégis korholom: — Mi az? Mit akarsz? Miért jöttél ide? Nem voltunk mi jóbarátok, — hogy is lettünk volna... Régen volt az, amikor utoljára tettem ki a csontot és a velőt, mert a hús kövérjét számodra, az ajtó elé. Ez volt a mi érintkezésünk. Néha bejöttél és a lábam alatt hemperegtél ,pedig sohasem becéztelek. A neved se jut már az eszembe. Nem szólíthatlak, nem hívhatlak és nem küldhetlek. Fekete vagy, ördögszínű. Tudom már. Cigány vagy! Nem, nem. Cigány az a másik. Valami emberszabású elnevezést akasztottak rád. Doktor? Nem. Tódor? Igen. Igen! Tódor! Az a nevezetességed, hogy nőstény létedre hím nevet kaptál a keresztapádtól, aki akkor még kisgyerek lehetett ... Node mindegy. Mit keresel itt? Mért tartóztatsz föl? Sietek, dolgom van. Semmi közünk sincs egymáshoz. Eredj! Menj viszsza! Takarodj! Küldöm a kutyát és kapok utána, nehogy megfogadja a parancsot. . . Látod, látod, besároztad fehér nadrágomat. Ne törődj vele, nem baj, van azom folt több is. Nekem mindegy, akármilyen, hiszen nincsen, aki megpöröljön érte. Taposs, Tódor, taposs, elfér rajta, különben is megszárad és lehull. Bár minden szennytől ilyen könnyen szabadulhatnánk. És ha az emlék is így hullana le lélekről, ruháról, ebek bundájáról. Te se vonyítottál volna a láncon és nem sajnáltad volna, amit otthagytál. A csikókat, a búzásszekeret és a tanyaudvart, hol te kergetted a csirkét a kés alá. Galamb után kapkodtál, idehaza meg megszabtad a postást és a kéményseprőt, mert azt hitted, hogy a két jó öreget bántja. A jószágra is vigyáztál, Tódor. Karácsony reggelén beszakadt a hídlás a ló alatt, vergődött a szerencsétlen és te a haláldobogásnál hangosabban alarmiroztad a ház népét. És mit csináltál, amikor udvarlódat, a Bobyt, ibolyaszínre mázolták be. Nyaltad róla az anilint, hogy ne csípje a bőrét, gyógyítottál volna, ha a méreg belőled is ki nem buggyantja az ételt. Odakúsztatok a mosókonyhához és sajgó tagotokat belecsavartátok a kitergetett lepedők izgalmas és hűs fehérségébe. Másnap meg Miki leverte a kalickát és megfojtotta Anna néni kanári madarát. Szidtuk a macskát, megvesszőztük, te is ott voltál a tetemrehivásnál s ítélkeztél a pajtásod fölött. Ráugrottál és megtépáztad. Testét odaszorítja a testemhez, aprókat csattant a fogaival, mintha mondaná, hogy most is így tenne. Egyszercsak itthagy, körülszalad, keresi a biciklit és a szürke táskát, miint valamikor a múltban. Talán tíz esztendővel ezelőtt. — Ne keresd, Tódor. Nem jártam a Tiszán. Nincs maradék, nincs halkoponya, napszítta, hőség olvasztotta, madár látta falat. Ugye, jólesett? Az udvarbörtönbe, a keskeny konyhába elhozta hozzád a nagy víz páráját, jegenyék lehelletét, a távolság és a puszták vadságát. Ilyenkor nyugtalan voltál, otthonod üzenetét faltad, országútra vágytál, a port kívántad, meg a subádat szellőztető, süvítő szeleket. De régen volt ez, Tódor. Hogy megszelídültél, a kalandnál mennyivel jobb már a városi ház, a lugas s az őszibarackfa tarka árnyéka. Komótosan lépegetsz a gazdád mellett s figyeled te is, hogy érik a szem és hogy kikezdte-e a fürtöt a penészgomba. Kényelemben élsz, heverészel a szúmnyogos pincelejárónál s szívod az étel szagát. Balról lebbencslevest főznek, meg töltött paprikát, amott meg véletlen adta zöldborsó és mákostészta lesz az ebéd. Két helyre hívnak s két helyen ajnároznak, mint valami nyugdíjas urat. Jó néphez kerültél, nem tépnek nem marnak el és téged nem zár ki senki. Becsüld meg magad, Tódor. Vigyázz a kertre, a szobákra, a villany vasalóra, a jégszekrényre és az erdélyi vázákra. Vigyázz a fiatalra, a két öregre, a Kis naccságára. Tódor, Tódor hálás legyél és hűséges és ha bántja őket valaki, gyüjtsd össze az állkapcádba állati erődet, ősi ösztönödet és cselekedj az önvédelem isteni és a vérbosszú évmilliós törvénye szerint... Tódor, s most már csakugyan megyek. Hallom, hogy adja a kút, hiszen az emeletre nem szívatják már a vizet s megtelt az öntözőkanna... Kijönnek és be kell menned. No, eredj, Tódor, eredj! Játszál Zsuzsikával, a mindszenti kisbabával Látod, már integet. Ne várakoztasd! Eredj, eredj! Különben is, mi közünk van egymáshoz? Takarodj! Takarodj! És meg se láss többé! KrhfOSttil OwnaifilNi:HiUOIWW 1943. augusztus 23., szerda. A gazdasági felügyelőség hírei Baromfi-tenyésztési tanfolyamok. A m. kir. Földművelésügyi Minisztérium 1943. november 1.—1944. évi március 31. közötti időben baromfi tenyésztési tanfolyamok tartását rendelte el. 30—50 hallgató részvétele esetén rendeztetnek meg a tanfolyamok, melyek teljesen díjtalanok, csupán fűtött és világított helyiségről kell az érdekelteknek gondoskodniok. A tanfolyamok általában is naposak. Tekintettel a baromfitenyésztés szükségességére és jövőjére, ezúton hívom fel a gazdák figyelmét a tanfolyamokra azzal, hogy Mártélyon, Vásárhelykutason,Kardoskúton és a Mátyáshalmi Gazdakörnél szándékozom ilyen tanfolyamokat tartani, bízva abban, hogy a gazdák és gazdaaszszonyok érdeklődése e téren is oly kívánt méretű lesz, hogy a tanfolyamokat érdemes megtartani. A jelentkezők összeírásáról a gazdaköri elnökök útján külön fogok gondoskodni. (~) A görögdinnye kitűnő vesetisztító, gyógyhatású gyümölcs A táplálkozás tudományával foglalkozó orvosok és vegyészek már régen megállapították, hogy az ember közérzésére igen előnyös hatással van a gyümölcs, természetadta tetténél fogva a vér feljavítását célozza. Varró Aladár behatóan foglalkozik a gyümölcskurák kérdésével és igen nagy jelentőséget tulajdonít ennek. De már a híres Kinespo páter is lelkére kötötte hallgatóinak, hogy friss gyümölcsöt fogyasszanak. Ma már ott tartunk, hogy a tudományos kutatást minden gyümölcs, fajról grammra megállapítja, mennyi vitamint tartalmaz és melyik gyümölcs milyen betegség elhárítására vagy éppen gyógyítására szolgálhat Köztudomású például a görögdinnye egyike a legjobb vesetisztító szereknek. Az is ismeretes tény hogy a magyarok között nagyon sok a vesebajokban szenvedő. Ezek igen okosan teszik, ha orvosuk megkérdezése után amíg lehet, sok görögdinnyét fogyasztanak, mert ennek vesetisztító hatása páratlan és természetes voltánál fogva igen hatásos. Amint Varró egyik tudományos könyvében írja, az állandó és felesleges, egyoldalú, fehérjetartalmú ételekkel való táplálkozás, a tojás, hús, hüvelyesek, zsíros, fűszeres ételek, alkohol élvezete, ülő életfoglalkozás, kevés mozgás vérrünket sűrűvé, ragacsossá teszi. A szív nehezen lüktet, fáradtabban továbbítja a vért a véredényekbe és e munka elvégzésére nagyobb erőfeszítést tesz. Azáltal a kényelmetlenségek, zavarok állanak elő, vértolulás, elhájasodás, stb. Ha a belekben állanak elő ezek a zavarok, akkor emésztési torlódások keletkeznek. A vér abnormális sűrűségét, tisztátalanságát és az ebből kifolyólag jelentkező zavarok, ahol még betegségek nem léptek fel, a gyümölcskúrával elsőrendűen kiegyenlíthetjük. A gyümölcsérés idején friss gyümölccsel igen-igen hatásos kúrákat végezhetünk. A gyümölcs az emésztő szervek és légzőszervek zavarait elmulasztja lázhoz való hajlamosságot, bőrkiütéseket oszlat, vesét, hólyagot a kórt okozó anyagtól megtisztít és nyugtatólag hat a szívműködésre. Gyümölcsevés közben, vagy utána semmiféle folyadékot ne igyunk, mert ez a belekben erjedést okoz. Egy korty vagy pohárka bor, vagy pálinka nem árthat. A görögdinnye, melynek eredeti hazája Afrika és Kelet-India, most egyre nagyobb mennyiségben kerül piacra, tehát mindig olcsóbb lesz. Okosan teszi, aki bőségesen fogyasztja és kúrát tart belőle, mert veséjét tisztítja. Gazdag cukortartalma miatt egyébként a legegészségesebb gyümölcsök közé tartozik. Kerékpár! Rádió! Varrógép! Csillár ! Gyermekkocsi! ém a Stuei alkatrészek legehunyttiebben beszerezhető PAKSI ISTVÁN rádió, vUlauanAgl* én mflueréis «Mkdkl^iéb«» AndrÁssy*utca 8 szám. Állattenyésztési tanfolyamok. Folyó évi november hótól, Jövő évi február hó végéig bezárólag az alábbi helyeken tartok 3 napos állattenyésztési tanfolyamokat: Bodzásparti Olvasókörnél, Nagyszigeti Olvasókörnél, Szikáncsi Olvasókörnél, Csókási Olvasókörnél, Mátyáshalmi Olvasókörnél A tanfolyamokra vonatkozó közelebbi menetrendet később fogom a napilapok útján közölni, most csupán elöljáróban annyit jegyzek meg, hogy a tanfolyamoknak az elmúlt években is már nagy sikerük volt, így a gazdaérdek az, hogy a tanfolyamokat minél többen keressék fel, annál is inkább, mert a szakkérdések mellett mindazon ügyeket tárgyalni fogjuk, melyek a gazdákat termelés és értékesítés szempontjából közelről érintenek. Mangalica tenyészkoca-süldő akció. A m. kir. Földművelésügyi Minisztérium ez évben is lebonyolítja a nagy áldozatokkal járó kocaakcióját. Ezúttal 6—12 hónapos mangalica kocasüldők kerülnek kiosztásra, melyeknek súlya 40—60 kiló lesz. Az akcióban 50 katasztrilis holdnál kisebb szántóterülettel rendelkező hivatásos kisgazdák vehetnek részt, akik személyenként 1—1 süldőt igényelhetnek. Az igénylések elbírálását a gazdasági felügyelőség az Állattenyésztő Egyesülettel karöltve végzi el A tenyészsüldőket a Mangalica Tenyésztők Országos Egyesülete vásárolja meg és küldi a felügyelőség rendelkezésére. A süldők ára a vételárnak 30 százalékkal csökkentett öszszege, ami azt jelenti, hogy a megvett kocák árának 30 százalékát az akció viseli. Ebből is látható, hogy a földművelésügyi kormányzat mily nagy súlyt helyez mangalicatenyésztés fellendítésére és előbbvitelére, tehát kívánatos, hogy a gazdák belátva a kormányzat áldozatát, maguk részéről is igyekezzenek a mangalica tenyésztést ,saját kereteiken belül minél,jobban felfokozni. Az igénylések személyesen jelentendők be hivatalomban, lehet azonban írásos igénylést is beadni, 1943. szeptember 10. napjáig. Az ezen időm túl érkező igényléseket — sajnos — nem áll módomban elfogadni. A vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség felé lépéseket tettem, hogy az idén az akcióból 20—25 kocát kaphassunk a hódmezővásárhelyi kisgazdák részére. Búzavetőmag akció. Az ez évi kölcsön és kedvezményes áru búzavetőmag akciók lebonyolításra nem kerülnek. A felügyelőség felhatalmazást kapott Hódmezővásárhely területén 10 vagon minőségi búzavetőmagnak felhasználására, mely vetőmagot részben Molnár Imre, részben Pál József gazdaságából veszi igénybe. Az akcióra vonatkozó részletes tudnivalókat már a napilapok közölték, így csupán arról a feltűnő jelenségről akarok szólni, hogy az igénylések túl lanyhák és nem érik el azt a keretet sem, amelyet igénybevennünk módunkban áll Felhívom tehát ismételten a gazdák figyelmét az akcióra azzal, hogy ne hanyagolja el senki ezt az igen fontos kérdést, mert jó vetőmag nélkül a jövő évben jó minőségű termést várni nem lehet. Az akcióban azok is részt vehetnek most már, akiknek búzájuk nem termett egyáltalában, továbbá részt vehetnek azok is, akiknek nem termett elegendő jó minőségű búzája. Az igénylések bejelentése most már vége felé közeledik, így akik még igénylést nem adtak be, sürgősen pótolják mulasztásukat, mert az akció lezárása után igényeket kielégíteni már nem lesz módomban. Igényelni lehet 1943. Szilvát veszek Kölcsey utca 46. tt4JDU-i%eizVtf£de 6j.