Népujság, 1943. július-szeptember (16. évfolyam, 146-222. szám)

1943-07-07 / 151. szám

Érett meggyet Beszélő ezetrének id. Bandula Sándor italmérő sen az is megtörténhet, hogy elutasítják. — A legtökéletesebb molyirtás a ruhák gondos tisztántartása és állandó gondozása Erre vonatkozólag elmondhatom, hogy olyan alakulatoknál, ahol tömegesen rendelnek ruhákat, a nagy ruhatárakban alig használnak molyirtó szereket, ellenben állandóan vigyáznak a tárolt ruhaanyag tisztántartására. Ez a tisztántartás a gondos tárolás és kefélés. Tökéletesen molytalanít. A nagyközönség ugyanis nem tudja, hogy a molypille petéi egyáltalán nem ragadnak meg a ruhán. A petének nincsen semmiféle ragasztóanyaga, a kefeszál azonnal eltávolítja a ruháról, lesöpri. Ha tehát legalább kéthetenkint kiszedünk a szekrényből minden ruhát, alaposan kiporoljuk napfényben és gondosan lekeféljük, akkor a preventív védekezés legtökéletesebb formáját végezzük el, hisen eltávolítót,uk az anyagokról az esetleges rajtuk vop molypetéket. — Saját háztartásunkban, is így védekezünk a molyok ellen, nem alkalmaztunk sohase molyirtó szereket és eddig sikerült ruháinkat megvédeni a molyoktól. Tér mér szetesen szemmel kell tartani a lakás miniden zemét-zugát, mert a moly ott telepedik meg legszívesebben, ahol nem háborgatják. Azzal, hogy a ruhásszekrényt rendben tartjuk és kéthetenként minden ruhát alaposan kipótolunk és lekefélünk, csak a szekrényben lévő anyagokat óvjuk meg, de a plüssfotösök sarkaiban, a r.e.amiék zugaiban meghúzódó molypilléknek semmi bántódásuk nem esett. Anázi aszszony pedig csodálkozik, hogy a ruhaszekrényt rendben tartja és mégis van molypille a lakásban. Persze, hogy van, amikor a bútorzugokban, a ritkán megbolygatott szőnyegekben, függönyanyagokban és egész sereg más «óvóhelyen» sohasem zavarják. m Építtessen S Szattmáriya!! I Hódi Pál-p. 1 I. ént. S ■ «• ■ S | Kassap-utca 28. ---- 215. § Hódmezővásárhely thj. város polgármesterétől. 12.359/1943. polgm. sz. Hirdetmény mívelésiág-változások és parcellázások osztálybasorozásának határnapjáról. Értesítem városunk érdekelt birtokosait, hogy az 1942. év folyamán, továbbá a folyó év április 30. napjáig bejelentett mívelési ág vápozágok — amely utóbbi határidő a terménybeszolgáltatással kapcsolatban adatott, — helysziniezést, valamint dr. Karg Györgyné és a Vitézi Szék batidai parcellázásainak kataszteri osztálybasorozását a szegedi kir. pénzügyigazgatóság által kiküldött helyszínelési biztos és a mellérendelt bizottság július 8-án kezdi meg és folytatólag foganatosítja az érdekelt birtokosok meghallgatásával. Ezzel kapcsolatban felhívom az érdekeltek figyelmét arra, hogy meg nem jelenésük az eljárást nem akadályozza. Hódmezővásárhely, 1943. július 3. ENDREY sk. polgármester.1 népújság »sw«, 1943. július 7., szerda. MnaWmfcwWWiMi Tibet, az „élő kövületek országa“ A „ sárga áll“ és uralkodásuk előtt meggyilkolt uralkodói Rendkívül hosszadalmas és nehéz tárgyalások után végleg, sikerült elérnünk, hogy mint az első tudományos expedíció meghívást kaptunk a tibeti kormánytól a szent város meglátogatására. Két hónapig voltunk itt a tibeti kormány vendégei, majd délkeleti irányba tovább haladva az eddig teljesen ismeretlen Jalung-Podrang völgyében — a buddhizmus előtti időkben itt volt az «istenek országa» —, végig kutattuk a régi királyi paloták romjait, végül pedig a hatalmas Tsangpo folyó vonulatát követve látogatást tettünk Shigatse-ban is, a pancsen léma székhelyén, melynek meseszerű kolostorvároséról először Sven Hedin útleírásai nyomán szervezett a világ tudomást. Földrajzi szempontból tekintve Tibet az átlag 4000 méternél magasabb tibeti középhegységgel kapcsolatos területek gyűjtőneve, tekintet nélkül arra, hogy politickalag Sikkimhez, Bhutánhoz, Nepálhoz, Kínáihoz, vagy Kasmírhoz tartonak-e. Határai északon a Kuen-Lun, délen a Himalája hegyvonulatai, a köztük elterülő vad, kietlen hegyvidéken hatalmas steppék, mély völgyek és hatalmas havasok váltakoznak. Annak ellenére, hogy lapos hajlású hegyei földtanilag nagyon régi, a széltől és víztől nagyon lekoptatott öreg hegységek, az eégész fennsík tulajdonképen a legközelebbi geológiai korszak, a harmadkor szülötte és a Himalája felgyűrődésének köszönheti létét. A hatalmas tibeti fennsík blokkját ez a földtörténeti esemény nemcsak a magasba emelte, hanem egyúttal teljesen el isszigetelte, úgyhogy Tibet növény és állattanilag egér szén különös helyet foglal el Ez a különleges helyzet nemcsak abban áll, hogy Tibet elszigeteltsége révén nemcsak számos és máshol már kihalt élőlényt őrzött meg, hanem abban is, hogy minden valószínűség szerint ott volt a kialakulási helye egész sereg állat- és növényfajnak,amelynek innen terjedtek el az egész földön. Életföldrajzilag Tibet három egymástól élesen elkülöníthető övezetre oszlik. Az északi övezet, az úgynevezett «tang,tang» sivatagi jellege és rendkívül zord klímája miatt emberi lakásra teljesen alkalmatlan. Ennek az övezetnek egy vad lófaj, a kiangok megszámlálhattalan nyájai adják meg a jellegét. Ehhez az övezethez dél felől széles átmeneti steppevidék csatlakozik, melyet nomád életet élő félvad rablótörzsek laknak. A harmadik és legdélibb övét a nagy folyóvölgyek jellemzik, melyek csapadékokban való gazdagságukkal vagy legalább is mesterséges öntözésre való alkalmasságukkal a titokzatos ország művelhető területeit adják. Tibet két millióra becsült lakosságának több, mint a fele ezekre a déli folyóvölgyekre esik. A lefolyásnélküli medencék és az égbenyúló havasok éghajlata itt sem enyhébb ugyan, mint az északi zónáké, ,a hegyek és völgyek nagy magnsságkülönbsége azonban mégis összehasonlíthatatlanul jobb megélhetési lehetőségeket nyújt. A tibetiek mind a mongol fajhoz tartoznak, de ez nem jelenti, hogy „faji különbségek ne lennének. Egyes törzseknél indexárja és előázsiai befogást lehet kimutatni, ami mindenekelőtt a kulturális és vallási élet területén nyilvánul meg szembetűnő módon. A tibeti nép vallása a buddhizmus, Buddha eredeti tanítását azonban a régi animista ősvallás maradványai olyannyira át- és átszövik, hogy az eredeti buddhizmus már csak egészen alárendelt serepet játszik. A buddhizmusnak ez az átváltozott alakja a tibeti vallás szerzetesei után lamaizmus néven ismeretes, mely ismét különböző szektákra oszlik. A legfontosabb tibeti szekta az úgynevezett sárga, vagy gelugparszekta, melynek tagjait a dalai láma hívei alkotják. Ezt a «sárga államegyházatt» a XVII. század folyamán az ötödik láma alapította, aki egyúttal istenkirályek utódlási kérdését is «minden időkre» rendezte. A sárga egyház hitvallása szerint az elhalt dalai láma lelke egy kis gyermekben születik újra Ha tehát a láma meghal, nyomáában a küldöncök serege indul útnak a szélrózsa minden irányában, hogy az isteni gyermeket felkutassák. A küldöncöket útjukban szokatlan természeti jelenségek vezetik, váratlan időben keletkező szivárvány, vagy egy fa virágzása télvíz idején, úgyhogy rendszerint több csecsemő, vagy kisgyermek is kerül lámarjelölltiként a fővárosba, ami a nemesi családok között természetesen sok,a véget nem érő hatalmi versengésre ad alkalmat. Minthogy Tibet a XVIII. és XIX. században teljesen a pekingi kínai császár politikai befolyás alatt állott és a kínaiak féltékenyen gondoskodtak arról, hogy a tibeti állami tekintélyt csökkentsék, a legtöbb dalai láma mér nagykorúságának elérése előtt kénytelen volt megbánni. A kínai helytartók, vagy a kínai befolyás alatt álló régensek mindig módját tudták ejteni, hogy a szerencsétlen gyermekuralkodókat még cselekvési szabadságuk elérése előtt elragadja a halál, úgyhogy a nagy ötödik lámán, a hatalmas Potala-palota építtetőjén kívül csak az 1933-ban elhunyt utolsóelőtti lémia került abba a korba, hogy országa sorsának intézésében részt vehessen. Az expedíció földrajzi kutatásai során több száz földmágnességi mérést és csillagászati helymeghatározást végzett és a szokásos módszerekkel természetesen egész útját térképezte, ezenkívül pedig rendszeres meteorológiai és éghajlattani megfigyeléseket folytatott. A növénytani zsákmány a szokásos gyűjtemény anyagon kívül több ezer haszon- és dísznövényből áll, melyek közül különösen a Tibetben fennmaradt ősi gabonafajták képviselnek nagy gyakorlati értéket. Az expedíció állattani szakértői több száz új állatfajtát fedeztek fel, néprajztudósai több, mint kétezer darabos gyűjteményt ápítottak öszsze, antropológusai pedig sok ezer embertani méréssel járultak hozzá a föld legrejtélyesebb területei közé tartozó Tibet titkainak felderítéséhez. (MN) minden mennyiségben VESZEK MEGYET Tóth János kereskedő Telefon : 479. Gttrtfg-palota. Telefon : 479. Átvétel egész héten ! Súlyos büntetés vár azokra, akik engedély nélkül tartanak fegyvert A belügyminiszter hónapokkal ezelőtt rendeletet adott ki, amelyben elrendelte a régi fegyverviselési engedélyek bevonását. Március 31-ig kellett benyújtani a kérvényt azoknak, akik fegyverviselési engedélyre igényt tartanak. . A rendelet úgy intézkedett,hogy akik június 1-ig nem kapták meg az új fegyverviselési engedélyüket, kötelesek fegyvereiket beszolgáltatni. Ez a terminus már régen lejárt, de még sokan vannak az országban, különösen zsidók és más olyan egyének, akik még foglalkozásukat sem tudják pontosan megjelölni és semmi jogosultságuk sincs a fegyver tartására, nem tettek eleget a felhívásnak. Ezek ellen szigorú eljárás indul meg. Aki engedély nélkül fegyvert tart magánál, attól azonnal elkobozzák a fegyvert és tulajdonosai ellen a legerélyesebb eljárás indul meg. Rendőrbíró elé kerülnek és amenynyiben kiderül az, hogy készakarva nem tettek eleget kötelességüknek, közigazgatási elbánás alá kerülnek és internálják őket. Móra Emlékkönyvet ad ki a szegedi múzeum a nagy író halálának tízéves évfordulójára A közeljövőben egy olyan publikáció lát napvilágot, amire júl fog figyelni az egész tudományos világ. Arról van ugyanis szó, hogy a szegedi múzeum néhai nagy igazgatójának, a felejthetetlen emlékű Móra Ferencnek halála 10. éves évfordulójára Móra Emlékkönyvet ad ki, amely teljes részletességgel öleli fel Móra archeológiai munkásságát. A nagyszabású emlékkönyvet dr. Csallány Dezső szerkeszti és három részből áll. Az I. részt dr. Banner János egyetemi tanár, az ismert kitűnő régész és dr. Föltiny István, a közelmúltban kormányzógyűrűvel felavatott archeológus írja és ez a rész a kőkorral foglalkozik. Az avarkor gazdag anyagát dr. Csallányi Dezső és dr. Koreck József dolgozzák fel a II. részben, a III. antropológiai részt az egyetem embertani intézeteinek híres tudósa, dr. Bartucz Lajos egyetemi tanár írja. A kiadandó műnek, amely a legméltóbb emlékét állítja neves fiának, az első része már készen is van. Ebben dr. Banner János és dr. Föltiny István Móra munkásságának leggazdagabb anyagát, s az egész világon nagy érdeklődést keltett csókái ásatásokat dolgoztak fel. A Móra Emlékkönyv díszes kiállításban, rengeteg táblázattal, 100 klisével jelenik meg és kétségtelenül szenzációja lesz a magyar tudományos irodalomnak. A kiadandó hatalmas műre már felhívták az illetékesek figyelmét, a kultuszminisztérium anyagi támogatása valószínű, de kétségtelen, hogy Szeged városa és Móra szülőhelye, Kiskunfélegyháza is örömmel karolják fel a nemes tervet. * Mint nagy érdekességet e cikk keretéében közöljük azt a hírt is, hogy Kálmán Lajosnak, a nagy mesemondónak sokáig elveszettnek hitt, felmérhetetlen irodalmi becsű hagyatéka megkerült. Kálmán Lajos, — mint ismeretes, — a legalaposabb részletessséggel gyűjtötte a magyar meséket — Móra Ferenc »az utolsó sámánnak« nevezte el, azonban sok gyönyörű szép meséje kiadatlan maradt, a hagyatékban nem találták. Ebben a kiadatlan munkájában a kereszteskorbeli vitézi meséket gyűröttte össze Kálmán Lajos, de az örökösök a gyűjteményt minden kutatás ellenére sem tudták előkeríteni. A közelmúltban azután dr. Csallány Dezső múzeumigazgató Kálmán hivatalos levelezését tanúlményozvamegállapította, hogy Kálmán tudományos hagyatékát a Nemzeti Múzeum Széchenyi könyvtárának küldte fel és most ott vér feldolgozásra és kiadásra a magyar mes,se világ legnagyobb kutatójának gyűjteménye. Kétségtelen, hogy a kiadvánnyal a magyar irodalomtörténet egy rendkívül érdekes és nagyjelentőségű résszé gazdagodik. A fecsegés és rémhírterjesztés hazaárulás S 1Kerékpár! Rádió! Varrógép ! Csillár! Gyermekkocsi! és aszeszes alkatrészek legcsfinyősebben beszerezhető PAKSI ISTVÁN rídW-, vtasfilsiági- és műszerész iHkrisferékes Andrássy-utca 3 szám.