Népujság, 1943. július-szeptember (16. évfolyam, 146-222. szám)
1943-07-14 / 157. szám
1943. július 14., szerda. mai» WOaniMW’woiiWi'Wign-vgaa ttZHrni NÉPÚJSÁG Hogyan lehettek el gyUmöl($8t cukor nélkül? Hála a napfénynek és az esőnek, az idei gyümölcstermés meghaladja a várakozásokat, mennyiségben és minőségben egyaránt nagyon jónak mondható. A háborús közellátási nehézségek mellett különösen figyelmet érdemel a vitamindús, kitűnő magyar gyümölcs, amely a hosszú téli hónapokban nagyon megkönnyítheti a háztartások ellátási helyzetét. Miután a befőzési cukor a legutóbbi rendelkezések szerint csupán gyerekekre, továbbá gyümölcstulajdonosokra vonatkozik, a magánháztartásoknak nincs arra módjuk, hogy cukorral főzzenek be és tegyenek el félre gyümölcsöt. Ezért a magyar háziasszonyok figyelmébe most mind nagyobb mértékben fordul a cukornélküli befőzés és a gyümölcskonzerválás egyéb módjai felé. Beszéltünk a kérdésről egy komoly szakértővel, aki a gyümölcskonzerválási módokról a következő tájékoztatót adta: A gyümölcsöt cukor nélkül háromféle módon konzerválhatjuk. Vízben, befőzve sűrű lekvárnak és a legegyszerűbb módon, aszalással Hogy tegyünk el gyümölcsöt vízben? Cseresznyét és meggyet kimagozva tegyünk el* egyrészt mert sokkal több fér az üvegben, másrészt pedig a tüzelőt jobban kihasználhatjuk, végül pedig a kimagvazott gyümölcs hamarább ereszt levet és így saját cukrával édesíti a befőttet. Az eltevés módja az, hogy a kimagozott gyümölcsöt üvegbe rakjuk, vizet forralunk, ráöntjük a gyümölcsre, a tetejére egy csöpp konzerválószert hintünk (szalicint vagy benzoesavas nátront), majd lekötjük és kigőzöljük. Fontos nagyon a gőzölés, mert azt a konzerválóerőt, amit azelőtt a cukor képviselt, a cukornélküli eltevésnél a gőzöléssel pótoljuk. Ezért a cukornélküli befőttet öt perccel tovább gőzöljük, mint annak idején a cukorral eltettet. A cukornélküli lekvárt ugyanúgy sűrítjük, mint azelőtt, csak a cukrot felejtjük ki belőle. Forró üvegekbe öntjük, a tetejére konzerválószert hintünk, lekötjük, majd pokrócba csomagolva száraz gőzben hagyjuk. A cukornélküli lekvárt télen, a felhasználáskor édesítjük, víz és cukor hozzáadásával, ugyanis a heti cukoradagokból annyi cukor mindig akad, amit egyszeri édesítésre a lekvárhoz fel tudunk használni. A gyümölcsaszatás a konzerválás legidősebb módszere. Már a barlanglakó ember is szárította magának a gyümölcsöt és eltette télire. Csakhogy közben a kultúra haladásával elfelejtettük az aszalást, csak falun, egyes helyeken folyamodnak még ehhez az egyszerű gyümölcskonzerválási módszerhez. Most amikor nem tudunk cukrot előteremteni a befőzéshez, ismét alkalomszerű lett az aszalás. Igen sok előnye van. Nem kell hozzá cukor, nem kell hozzá üveg, sem tüzelő, végül, ami szintén nagyon lényeges, nem kell hozzá elsőrendű gyümölcs. Elég a nap melege, városon pedig a rendes tűzhely melege. Aszalni lehet gyümölcsöt és zöldséget. Az aszalás célja, hogy a gyümölcsben és zöldségben csökkentsük a víztartalmat, hogy a baktériumok működését megakadályozzuk. Nagyon fontos, hogy ne aszaljuk csonttá, mert elveszi az ízét, az aromáját. Általában 30 százalék víztartalmat hagyjunk meg, amit úgy ellenőrizhetünk, hogy maradjon a gyümölcs hajlékony, viszont nyomásra már ne legyen nedves. Ha a cseresznyét, meggyet mag nélkül aszaljuk, nagyon jól helyettesíti a mazsolát. Almát, körtét az szalás előtt darabokra vágjuk, a kes részt és a magházat eltávon mossuk meg. Ugyanis kézen megy át, míg sérül, hogy főzés -ossuk. A zöldségféléket aszalás előtt gyenge sósvízben kicsit előfőzzük (egy liter vízre egy deka só), de nem szabad annyira főzni, hogy megpuhuljon. A zöldbabot addig főzzük, hogy hajlékony legyen, a borsó pedig megráncosodjék. Azután lecsepegtetjük a vizet és kitesszük a szárítókeretre. Az aszalást általában lassan, szakaszonként végezzük jól ,vigyázzunk arra, hogy nagy meleg legyen, általában 50—60 fok, amit úgy állapíthatunk meg, hogy a kéz még kibírja. Általában akár napra tesszük ki, akár pedig langyos tűzhely felett aszaljuk, vigyáznunk kell arra, hogy csak langyos meleg érje. Rendszerint van elég hely az udvaron, tehát úgy aszalnak, hogy kecskelábakra nagy deszákkal helyeznek és kiterítik a felvagdalt gyümölcsöt, vagy zöldséget. Kenyérsütés után a kemence gyér melegét is felhasználják gyümölcsaszalásra. Vigyázzunk ott is, ne legyen forróbb és ne legyen melegebb, mint amit a kéz kibír. Városban, tűzhely felett nagyon egyszerűen végezhetjük el az aszalást. Aszalókészüléknek egy nyugalmazott cukrosládát használhatunk fel amelyre egymásba illő, tálcaszerű rácsokat készítünk, úgyhogy a láda legyen 23- 26 centi magas, az egymás fölé helyezhető rácsok pedig 4 és fél centiméteresek és helyezzünk hatot egymás fölé. Már most az aszalást úgy kezdjük, hogy a gyümölcsöt rárakjuk a rácsokra és a rácsokat egymás fölé helyezzük. Azután 15 percenként a tűzhely felett cseréljük őket éspedig olymódon, hogy a legalsó keretet legfelül tesszük, így a gyümölcsrétegek folyton helyet cserélnek és fokozatosan meleg éri őket. Mindaddig folytatjuk ezt, míg a gyümölcs hajlékony lesz, de nyomásra nem enged nedvet.Ahol kicsi a hely, a városi lakásban még egyszerűbb módon is megoldhatjuk a gyümölcskaszalást. Ugyanúgy járunk el, mint a paprikaszárításnál, vagyis a gerezdekre vágott gyümölcsöt fonálra felfűzzük és felakasszuk. Vigyázzunk azonban, hogy 80 centinél nagyobb fonalat ne használjunk, mert a gyümölcsöt leszakítja. Sokan kis városi lakásban megoldják a gyümölszárításnak ezt a módját a ruhaszárító fregoli segítségével. Az aszaltgyümölcsöt üvegbe, vagy tülzacskóba rakjuk el, jól őrizzük a fénytől és nedvességtől, mert ezek elősegítik a kukacosodást. Jegyezzük meg jól, hogy epret, málnát, ribizlit és őszibarackot nem szabad aszalni. Megnyílt Kakasszék-fürdő Gyógyít rheumát, csuszt, köszvényt, bőr és női bajokat stb. Június hó 25 ig ez előszezonban a szoba árakból 20 százalék engedményt nyújtunk. FÜRDŐ IGAZGATÓSÁG Ki volt az első magyar világjáró? Világjáró alatt olyasvalakit értünk, aki hadivállalkozáson kívül, békés úton, de nem is puszta kalandvágyból, hanem valamelyes magasabb célkitűzéssel megy távoli ismeretlen, vagy kevéssé ismert országokban. Ilyennek mint magyart általában Julianus barátot ismerjük, aki röviddel a tatárjárás előtt kétszer is elment a Volga környékére, hogy felkutassa az ottmaradt magyar testvéreket. Meg is találta őket és hírt hozott felőlük, meg a fenyegető mongol veszélyről. Volt azonban Julianus barátnak elődje is, míg pedig Escandely Máté hittérítő és vértanú. Ez a Máté Szent István uralkodása alatt 1012-ben már a Sión hegyén remetéskedett, onnan előbb Indiába, majd Kínába ment és Santung félszigetén, Cinan városában térített A pogányok meggyilkolták, de keresztény hívei eltemették és keresztet emeltek sírjára, mely még a 16. században is megvolt és emléke is fennmaradt. Később boldoggá avatták. Kérdés mármost, milyen nemzetiségű volt Máté vértanú. Legendája szerint «natione hungarus», ami persze csak földrajzi megjelölés is lehet és «cívis Budensis». A legendája szerint, amely ugyancsak 1663-ban jelent meg, az első magyar király alattvalója volt. Az Escandely szó ó-délfranciául «gyertyaöntő»-t jelent. Feltehetőleg tehát bevándorolt francia család tagja. Külföldi vendégek bevándorlásáról hiteles tudósításunk ugyancsak Szent István idejéről maradt fenn, de tudjuk, hogy Pilgrim passaui püspök papjai már Géza fejedelem korában, 974 előtt is fejtettek ki Magyarországon missziós tevékenységet. Egészen valószínű, hogy ezekkel a misszionáriusokkal egyéb nyugati bevándorlók is jöttek. Ezek leszármazottja lehet Escandely Máté, aki tehát az itt megalakult magyar állam lakosai közül az első hittérítő, sőt vértanú is. Hódmezővásárhely thj város Közellátási Hivatalától 2450—1943. K. szápi. Hirdetmény Az 1943. évi gabonacséplés szaból,vásáról kibocsátott rendelet kötelezővé teszi, hogy a cséplőgép felelős vezetője a cséplés megkezdését előzetesen bejelenteni köteles, minél fogva munkába csak akkor állhat, ha ezen kötelességét teljesítette és erről tanúsítványt kapott. Felhívom ezért az összes érdekelteket, hogy amennyiben a fogadalmat még le nem tették, folyó hó 17.-én déli 12 óráig a közellátási hivatal Rothermere utca 16. szám alatti helyiségében feltétlenül jelentkezzenek. Akik pedig a fogadalmat letették, az igazolvány átvétele végett Koncz Béla szakosztályi elnöknél jelenjenek meg. Utána pedig a cséplés megkezdését a terménynyilván- tartó hivatalnál jelentsék be, amely bejelentést a fogadalomtételről szóló igazolványon a terménynyilvántartó hivatal vezetője igazolni fogja. Mert bármelyik követelmény elmulasztása esetén az idei cséplési munkálatokban senki részt nem vehet. Egyben arra is figyelmeztetem a cséplőgépek felelős vezetőit, hogy a cséplés megkezdésének bejelentését is feltüntető igazolványt állandóan maguknál tartsák, mert amennyiben igazolvánnyal nem rendelkeznek, a cséplési ellenőrök, vagy a csendőrség közegei a cséplést nyomban betiltják és a felelős vezetők ellen a kihágási eljárást folyamatba tétetik. Hódmezővásárhely, 1943. július 12.-én. Dr. vitéz Juhász Mihály sk. tanácsnok Kerékpár! Rádió ! Varrógép! Csillár ! Gyermekkocsi! ém ma Danzea alkatrészek legeltinytettebben beszerezhető PAKSI ISTVÁN rAdid* TiUamoMágléa infiazereas inktületébei Andrássy-utca 3 szám. 3. oldal II kenyérgabona vámőrlése A malom, vagy a vámcserélő július 15.-e után kenyérgabonát vámőrlésre, illetőleg vámcserére csak akkor vehet át, ha a vámőröltető egyidejűleg a vámőrlési tanúsítványt is felmutatja. Csakis olyan mennyiséget szabad megőrölni, illetve cserélni, amilyen mennyiséget a tanúsítvány feltüntet. A tanúsítványon feltüntetett mennyiség alatt tisztítatlan kenyérgabona súlyát kell érteni, amely a vámot és porlást is magában foglalja. A vámőrlési tanúsítványba a malom a megfelelő helyre beírja az őrlés idejét, az őrlésre behozott kenyérgabona tisztítás előtti súlyát és a vámfeljegyzési könyv sorszámát, amelyet aláírással látnak el és lebélyegeznek. A malom ezután köteles a vámőröltetőnek a tanúsítványt visszaadni. A vámőrlésben megőrölt kenyérgabona őrlési díját júlus 15-től kenyérgabonában kell kifizetni. Az őrlésért a búzánál vám címén legfeljebb 10, portás címén legfeljebb 2 százalékot, rozsnál és kétszeresnél vám címén legfeljebb 11, portás címén legfeljebb 2 százalékot számíthat fel a malom. A gabona darálásáért legfeljebb 8 százalék természetbeni vámot és 1 százalék porlási százalékot lehet felszámítani. Az itt közölt természetbeni vámon és porlási százalékon felül egyéb díjakat, vagy szolgáltatásokat felszámítani nem szabad. Minden malomban jól látható helyen «tájékoztatóban» fel kell tüntetni, hogy mennyi porlási százalékot számítanak fel, hogy a kenyérgabona tiszta súlyát előzetes tisztítás útján, vagy becsléssel állapítják meg, hogy az átvett kenyérgabona után a malom mennyi és milyen fajta őrleményt köteles kiszolgáltatni, valamint, hogy az őrlemények súlyába a zsákot nem számítják be. Árpa és kukorica vámsörlése Azokon a területeken, ahol a közellátási kormánybiztos engedélye alapján vámőrlési tanúsítvány alapján árpát, vagy kukoricát is lehet őrőltetni, 100 kiló kenyérgabonát, 100 kiló árpával, vagy kukoricával kell egyenlőnek lenni. Az őrlési díj szempontjából az árpa a rozzsal, a kukorica a búzával esik egy tekintet alá. A kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét és minőségét a közellátási kormánybiztos állapítja meg. A fecsegés és rémhírterjesztés hazaárulás ! Körös—Tisza—marosi Ámentesítő és Belvízszabályozó Társulat Központi Igazgatóságától. 1664—1943. szám. Hirdetmény A Körös—Tisza—mai ősi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat Központi Választmánya a 37—1943. számú határoáfával, a hódmezővásárhelyi körtöltésen belüli ártérfejlesztési munkálatokat, amelyeket a m. kir. Földművelésügyi Miniszter 24.104—1939. számú rendeletével jóváhagyott és — amely a 8—1935. számú közgyűlési határozat alapján készült el, — az 1884. évi XIV. törvénycikk 13. paradalosának megfelelte. 30 napi közszemlére teszi ki, amiről az érdekeltek azzal ercsütődnek, hogy ezen ártérfejlesztési munkálatok folyó évi július 15.-től augusztus 15.-ig Hódmezővásárhelyen a társulat hivatalos helyiségében, Ferenc József-sugárút 23. szám alatt közszemlére vannnak kitéve, ott azokat a hivatalos órák alatt az érdekeltek megtekinthetik. A vonatkozó törvény értelmében az érdekeltek felszólalásaikat ezen 30 napon belül a társulat közgyűléséhez címezve, Szentesen, a társulat központi igazgatóságához, írásban benyújtani kötelesek. Szentes, 1943. évi július hó 12.-én. Endrey Béla sk a társulat elnöke.