Népujság, 1943. július-szeptember (16. évfolyam, 146-222. szám)

1943-07-14 / 157. szám

1943. július 14., szerda. mai» WOaniMW’woiiWi'Wign-vgaa ttZHrni NÉPÚJSÁG Hogyan lehet­tek el gyUmöl($8t cukor nélkül? Hála a napfénynek és az esőnek, az idei gyümölcstermés megha­ladja a várakozásokat, mennyiség­ben és minőségben egyaránt na­gyon jónak mondható. A háborús közellátási nehézségek mellett kü­lönösen figyelmet érdemel a vi­­tamindús, kitűnő magyar gyü­mölcs, amely a hosszú téli hóna­pokban nagyon megkönnyítheti a háztartások ellátási helyzetét. Mi­után a befőzési cukor a legutóbbi rendelkezések szerint csupán gye­rekekre, továbbá gyümölcstulajdo­­nosokra vonatkozik, a magánház­tartásoknak nincs arra módjuk, hogy cukorral főzzenek be és te­gyenek el félre gyümölcsöt. Ezért a magyar háziasszonyok figyel­mébe most mind nagyobb mérték­ben fordul a cukornélküli befőzés és a gyümölcskonzerválás egyéb módjai felé. Beszéltünk a kérdés­ről egy komoly szakértővel, aki a gyümölcskonzerválási módokról a következő tájékoztatót adta: A gyümölcsöt cukor nélkül há­romféle módon konzerválhatjuk. Vízben, befőzve sűrű lekvárnak és a legegyszerűbb módon, aszalással Hogy tegyünk el gyümölcsöt víz­ben? Cseresznyét és meggyet ki­­m­agozva tegyünk el* egyrészt mert sokkal több fér az üvegben, más­részt pedig a tüzelőt jobban ki­­használhatjuk, végül pedig a ki­­magvazott gyümölcs hamarább ereszt levet és így saját cukrával édesíti a befőttet. Az eltevés módja az, hogy a kimagozott gyümölcsöt üvegbe rakjuk, vizet forralunk, rá­öntjük a gyümölcsre, a tetejére egy csöpp konzerválószert hintünk (szalicint­ vagy benzoesavas nát­ront), majd lekötjük és kigőzöl­jük. Fontos nagyon a gőzölés, mert azt a konzerválóerőt, amit azelőtt a cukor képviselt, a cukornélküli eltevésnél a gőzöléssel pótoljuk. Ezért a cukornélküli befőttet öt perccel tovább gőzöljük, mint an­nak idején a cukorral eltettet. A cukornélküli lekvárt ugyanúgy sűrítjük, mint azelőtt, csak a cuk­rot felejtjük ki belőle. Forró üvegekbe öntjük, a tete­jére konzerválószert hintünk, le­kötjük, majd pokrócba csomagolva száraz gőzben hagyjuk. A cukor­nélküli lekvárt télen, a felhaszná­láskor édesítjük, víz és cukor hoz­záadásával, ugyanis a heti cukor­adagokból annyi cukor mindig akad, amit egyszeri édesítésre a lekvárhoz fel tudunk használni. A gyümölcsaszatás a konzerválás legidősebb módszere. Már a bar­langlakó ember is szárította magá­nak a gyümölcsöt és eltette télire. Csakhogy közben a kultúra hala­dásával elfelejtettük az aszalást, csak falun, egyes helyeken folya­modnak még ehhez az egyszerű gyümölcskonzerválási módszerhez. Most amikor nem tudunk cukrot előteremteni a befőzéshez, ismét alkalomszerű lett az aszalás. Igen sok előnye van. Nem kell hozzá cukor, nem kell hozzá üveg, sem tüzelő, végül, ami szintén nagyon lényeges, nem kell hozzá elsőrendű gyümölcs. Elég a nap melege, városon pedig a ren­des tűzhely melege. Aszalni lehet gyümölcsöt és zöld­séget. Az aszalás célja, hog­y a gyü­mölcsben és zöldségben csökkent­sük a víztartalmat, hogy a bakté­riumok működését megakadályoz­zuk. Nagyon fontos, hogy ne aszaljuk csonttá, mert elveszi az ízét, az aromáját. Általában 30 százalék víztartalmat hagyjunk meg, amit úgy ellenőrizhetünk, hogy marad­jon a gyümölcs hajlékony, viszont nyomásra már ne legyen nedves. Ha a cseresznyét, meggyet mag nélkül aszaljuk, nagyon jól helyet­tesíti a mazsolát. Almát, körtét az szalás előtt darabokra vágjuk, a kes részt és a magházat eltávo­­n­ mossuk meg. Ugyanis kézen megy át, míg s­érül, hogy főzés -ossuk. A zöld­ségféléket aszalás előtt gyenge sós­vízben kicsit előfőzzük (egy liter vízre egy deka só), de nem szabad annyira főzni, hogy megpuhuljon. A zöldbabot addig főzzük, hogy hajlékony legyen, a borsó pedig megráncosodjék. Azután lecsepeg­­tetjük a vizet és kitesszük a szá­rítókeretre. Az aszalást általában lassan, szakaszonként végezzük jól ,vigyázzunk arra, hogy nagy meleg legyen, általában 50—60 fok, amit úgy állapíthatunk meg, hogy a kéz még kibírja. Általában akár napra tesszük ki, akár pedig lan­­gyos tűzhely felett aszaljuk, vi­gyáznunk kell arra, hogy csak lan­gyos meleg érje. Rendszerint van elég hely az udvaron, tehát úgy aszalnak, hogy kecskelábakra nagy deszák­­kal helyeznek és kiterítik a felvag­dalt gyümölcsöt, vagy zöldséget. Kenyérsütés után a kemence gyér melegét is felhasználják gyümölcs­aszalásra. Vigyázzunk ott is, ne le­gyen forróbb és ne legyen mele­gebb, mint amit a kéz kibír. Város­ban, tűzhely felett nagyon egysze­rűen végezhetjük el az aszalást. Aszalókészüléknek egy nyugalma­zott cukrosládát használhatunk fel amelyre egymásba illő, tálcaszerű rácsokat készítünk, úgyhogy a láda legyen 23- 26 centi magas, az egy­más fölé helyezhető rácsok pedig 4 és fél centiméteresek és helyez­zünk hatot egymás fölé. Már most az aszalást úgy kezdjük, hogy a gyümölcsöt rárakjuk a rácsokra és a rácsokat egymás fölé helyezzük. Azután 15 percenként a tűzhely fe­lett cseréljük őket éspedig oly­módon, hogy a legalsó keretet leg­felül tesszük, így a gyümölcsré­­tegek folyton helyet cserélnek és fokozatosan meleg éri őket. Mind­addig folytatjuk ezt, míg a gyü­mölcs hajlékony lesz, de nyomásra nem enged nedvet.­­Ahol kicsi a hely, a városi la­kásban még egyszerűbb módon is megoldhatjuk a gyümölcskaszalást. Ugyanúgy járunk el, mint a papri­kaszárításnál, vagyis a gerezdekre vágott gyümölcsöt fonálra felfűz­zük és felakasszuk. Vigyázzunk azonban, hogy 80 centinél nagyobb fonalat ne használjunk, mert a gyü­mölcsöt leszakítja. Sokan kis vá­rosi lakásban megoldják a gyü­­mölszárításnak ezt a módját a ru­haszárító fregoli segítségével. Az aszaltgyümölcsöt üvegbe, vagy tülzacskóba rakjuk el, jól őrizzük a fénytől és nedvességtől, mert ezek elősegítik a kukacoso­­dást. Jegyezzük meg jól, hogy ep­ret, málnát, ribizlit és őszibarac­kot nem szabad aszalni. Megnyílt Kakasszék-fürdő Gyógyít rheumát, csuszt, köszvényt, bőr és női bajokat stb. Június hó 25 ig ez előszezonban a szoba árakból 20 százalék engedményt nyújtunk. FÜRDŐ IGAZGATÓSÁG Ki volt az első magyar világjáró? Világjáró alatt olyasvalakit ér­tünk, aki hadivállalkozáson kívül, békés úton, de nem is puszta ka­landvágyból, hanem valamelyes magasabb célkitűzéssel megy tá­voli ismeretlen, vagy kevéssé is­mert országokban. Ilyennek mint magyart általában Julianus bará­tot ismerjük, aki röviddel a tatár­járás előtt kétszer is elment a Volga környékére, hogy felkutassa az ottmaradt magyar testvéreket. Meg is találta őket és hírt hozott felőlük, meg a fenyegető mongol veszélyről. Volt azonban Julianus barátnak elődje is, m­íg pedig Escandely Máté hittérítő és vértanú. Ez a Máté Szent István uralkodása alatt 1012-ben már a Sión hegyén reme­­téskedett, onnan előbb Indiába, majd Kínába ment és Santung fél­szigetén, Cinan városában térített A pogányok meggyilkolták, de keresztény hívei eltemették és ke­resztet emeltek sírjára, mely még a 16. században is megvolt és em­léke is fennmaradt. Később bol­doggá avatták. Kérdés mármost, milyen nemze­tiségű volt Máté vértanú. Legen­dája szerint «natione hungarus», ami persze csak földrajzi megje­lölés is lehet és «cívis Budensis». A legendája szerint, amely ugyan­csak 1663-ban jelent meg, az első magyar király alattvalója vol­t. Az Escandely szó ó-délfranciául «gyertyaöntő»-t jelent. Feltehető­leg tehát bevándorolt francia csa­lád tagja. Külföldi vendégek be­vándorlásáról hiteles tudósításunk ugyancsak Szent István idejéről maradt fenn, de tudjuk, hogy Pil­grim passaui püspök papjai már Géza fejedelem korában, 974 előtt is fejtettek ki Magyarországon missziós tevékenységet. Egészen valószínű, hogy ezekkel a misszio­náriusokkal egyéb nyu­gati beván­dorlók is jöttek. Ezek leszárma­zottja lehet Escandely Máté, aki tehát az itt megalakult magyar ál­lam lakosai közül az első hittérítő, sőt vértanú is. Hódmezővásárhely thj város Közellátási Hivatalától 2450—1943. K. szápi. Hirdetmény Az 1943. évi gabonacséplés szaból,v­á­­sáról kibocsátott rendelet kötelezővé te­szi, hogy a cséplőgép felelős vezetője a cséplés megkezdését előzetesen bejelenteni köteles, minél fogva munkába csak akkor állhat, ha ezen kötelességét teljesítette és erről tanúsítványt kapott. Felhívom ezért az összes érdekelteket, hogy amennyiben a fogadalmat még le nem tették, folyó hó 17.-én déli 12 óráig a közellátási hivatal Rothermere­ utca 16. szám alatti helyisé­gében feltétlenül jelentkezzenek. Akik pe­dig a fogadalmat letették, az igazolvány átvétele végett Koncz Béla szakosztályi elnöknél jelenjenek meg. Utána pedig a cséplés megkezdését a terménynyilván- tartó hivatalnál jelentsék be, amely beje­lentést a fogadalom­tételről szóló iga­zolványon a terménynyilvántartó hivatal vezetője igazolni fogja. Mert bármelyik követelmény elmulasztása esetén az idei cséplési munkálatokban senki részt nem vehet. Egyben arra is figyelmeztetem a cséplő­gépek felelős vezetőit, hogy a cséplés megkezdésének bejelentését is feltüntető igazolványt állandóan maguknál tartsák, mert amennyiben igazolvánnyal nem ren­del­keznek, a cséplési ellenőrök, vagy a csendőrség közegei a cséplést nyomban betiltják és a felelős vezetők ellen a kihágási eljárást folyamatba tétetik. Hódmezővásárhely, 1943. július 12.-én. Dr. vitéz Juhász Mihály sk. tanácsnok Kerékpár! Rádió ! Varrógép! Csillár ! Gyermek­kocsi! ém ma Danzea alkatrészek legeltinytettebben beszerezhető PAKSI ISTVÁN rAdid­* TiUamoMágl­­éa infiazereas inktü­letébei Andrássy-utca 3 szám. 3. oldal II kenyérgabona vámőrlése A malom, vagy a vámcserélő jú­lius 15.-e után kenyérgabonát vám­­őrlésre, illetőleg vámcserére csak akkor vehet át, ha a vámőröltető egyidejűleg a vámőrlési tanúsít­ványt is felmutatja. Csakis olyan mennyiséget szabad megőrölni­, il­letve cserélni, amilyen mennyiséget a tanúsítvány feltüntet. A tanúsít­ványon feltüntetett mennyiség alatt tisztítatlan kenyérgabona súlyát kell érteni, amely a vámot és por­­lást is magában foglalja. A vám­­őrlési tanúsítványba a malom a megfelelő helyre beírja az őrlés idejét, az őrlésre behozott kenyér­­gabona tisztítás előtti súlyát és a vámfeljegyzési könyv sorszámát, amelyet aláírással látnak el és le­bélyegeznek. A malom ezután kö­teles a vámőröltetőnek a tanúsít­ványt visszaadni. A vámőrlésben megőrölt kenyér­­gabona őrlési díját júlus 15-től kenyérgabonában kell kifizetni. Az őrlésért a búzánál vám címén leg­feljebb 10, portás címén legfeljebb 2 százalékot, rozsnál és kétszeres­nél vám címén legfeljebb 11, portás címén legfeljebb 2 százalékot szá­míthat fel a malom. A gabona darálásáért legfeljebb 8 százalék természetbeni vámot és 1 százalék porlási százalékot lehet felszámítani. Az itt közölt termé­szetbeni vámon és porlási százalé­kon felül egyéb díjakat, vagy szol­gáltatásokat felszámítani nem sza­bad. Minden malomban jól látható helyen «tájékoztatóban» fel kell tüntetni, hogy mennyi porlási szá­zalékot számítanak fel, hogy a ke­nyérgabona tiszta súlyát előzetes tisztítás útján, vagy becsléssel ál­lapítják meg, hogy az átvett ke­nyérgabona után a malom mennyi és milyen fajta őrleményt köteles kiszolgáltatni, valamint, hogy az őrlemények súlyába a zsákot nem számítják be. Árpa és kukorica vámsörlése Azokon a területeken, ahol a közellátási kormánybiztos engedé­lye alapján vámőrlési tanúsítvány alapján árpát, vagy kukoricát is lehet őrőltetni, 100 kiló kenyérga­bonát, 100 kiló árpával, vagy ku­koricával kell egyenlőnek lenni. Az őrlési díj szempontjából az árpa a rozzsal, a kukorica a búzával esik egy tekintet alá. A kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét és minő­ségét a közellátási kormánybiztos állapítja meg. A fecsegés és rémhírterjesztés hazaárulás ! Körös—Tisza—m­arosi Ám­entesítő és Belvízszabályozó Társulat­­ Központi Igazgatóságától. 1664—1943. szám. Hirdetmény A Körös—Tisza—mai ősi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat Központi Vá­lasztmánya a 37—1943. számú határo­áfá­val, a hódmezővásárhelyi körtöltésen be­lüli ártérfejle­sztési munkálatokat, amelye­ket a m. kir. Földművelésügyi Miniszter 24.104—1939. számú rendeletével jóváha­gyott és — amely a 8—1935. számú köz­gyűlési határozat alapján készült el, — az 1884. évi XIV. törvénycikk 13. pa­­ra­dalosának megfelelte.­ 30 napi közszem­lére teszi ki, amiről az érdekeltek azzal er­csü­tődnek, hogy ezen ártérfejlesztési munkálatok folyó évi július 15.-től augusz­tus 15.-ig Hódmezővásárhelyen a társulat hivatalos helyiségében, Ferenc József-su­­gárút 23. szám alatt közszemlére vann­nak kitéve, ott azokat a hivatalos órák alatt az érdekeltek megtekinthetik. A vo­natkozó törvény értelmében az érdekeltek felszólalásaikat ezen 30 napon belül a tár­sulat közgyűléséhez címezve, Szentesen, a társulat központi igazgatóságához, írás­ban benyújtani kötelesek. Szentes, 1943. évi július hó 12.-én. Endrey Béla sk a társulat elnöke.

Next