Népujság, 1943. október-december (16. évfolyam, 223-297. szám)
1943-10-29 / 246. szám
2. oldal ben a munkaadó köteles betegség esetére biztosított munkavállalója vagy annak családtagja részére az intézeti űrlap felhasználásával munkaadói igazolást adni, amely a segélyezési jogosultság megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. A munkavállaló keresőképtelenséget nem okozó betegséggel való gyógykezelése esetében az igényjogosultság folytatólagos fennállását a kezelőorvosnál folytatólagos gyógykezelésre jogosító igazolvánnyal kell igazolni és azt ugyancsak a munkaadó állítja ki. Ha a biztosított az alkalmazásból kilépett és a kilépés időpontjától három hét már eltelt, a folytatólagos gyógykezelésre jogosító űrlapot az igényjogosultság igazolásáral az intézet állítja ki. A munkaadó ilyen igazolványt csak akkor adhat ki, ha a biztosított időközben másutt alkalmazásban nem állott, vagy önálló kereseti foglalkozást nem űzött Az a családtag, akinek jogosultsága katonai szolgálatot teljesítő személy után áll fenn, jogosultságát az illetékes katonai parancsnokság által a katonai szolgálatot teljesítő személy részére kiállított igazolvány alapján kérheti. Azt a munkaadót, aki a munkaadói igazolványokat nem a törvényes szabályok szerint állítja ki, ezer, ismétlés esetén pedig háromezer pengőig terjedő pénzbírsággal kell büntetni. Az a munkaadó, aki az igazolványokban szándékosan valótlan adatot tüntet fel, amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárással büntetendő. Kis hírek a nagyvilágból Budapest lakossága az idén október 1-ig 760 millió pengő adót fizetett, 146 millióval többet, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A fényűzési forgalmi adó több mint kétszereséreemelődett. Magyarország 720 vagon búzalisztet és 400 vagon rozslisztet szállít Finnországnak. Megkezdődött a magyar liszt exportja Szlovákiába is. • Törökország sót akar szállítani Japánnak kaucsukért.— A német bankjegyforgalom túlhaladta a 30 milliárd márkát. — Szlovákia fát, zöldségetés gyümölcsöt szállít Németországnak. —Franciaországban a háború kitörése óta a burgonya 136, a tej130, a bor 72, a kenyér 12 százalékkal drágult, a fizetések 20 százalékkal emelkedtek. —Bulgária a múlt évben 700 vagon gyógynövényt szállított külföldre. A magyar Alföld területén 134.000 hold területet fásítottak be 1923. óta. A fásítottt területek 45 százalékán akácot, 16 százalékán különböző fenyőfajtákat és 11 százalékon különböző fákat ültettek. A törökök mintegy 1,7 millió kiló pamutot bocsátottak még a múlt évi megállapodás szerint a magyar gyárak rendelkezésére, amelyet a gyáriak bérmunkában dolgoztak fel készáruvá. A megállapodás szerint 850.000 kg. fonalat szállítottak le a törökök az év elején és a magyar gyárak most készítették el a megállapodás szerinti készárut. Valószínű, hogy az első részlet készáru teljes leszállítása után a törökök útnak indítják a másik 850.000 kg. pamutot. népújság 1943. október 29., péntek. A Hódmezővásárhely—fügyő közötti új út a költségvetésben A képviselőház illetékes bizottsága most tárgyalja az állami költségvetést. Szembetűnő a közlekedési beruházásokra előirányzott összegek hatalmas mérvű emelkedése. —83 kilométer hosszúságú új út épül majd. Ezek közül említésre méltó a Berettyóújfalu—Szeged közötti állami közút és az Algyő—Hódmezővásárhely közötti útszakasz 8,7 kilométer hosszúságban, a Miskolc—Debrecen közötti állami közút Polgár- Hajdúböszörmény közti szakasza 10 kilométer hosszúságban és a Kecskemét—Békéscsabai állami közút Csabacsüd—Szarvas közti szakasza 11 kilométer hosszúságban. A hidak építésére előirányzott összegek az óbudai Árpád-híd építésének folytatását, a titeli Tiszahíd és a bedőházai Tarac-híd befejezését, valamint több különböző hosszúságú új híd kiépítését, illetve a régi hidak megerősítését szolgálják. Az algyői közúti híd tehát még nem szerepel a költségvetésben. Ma délelőtt megint sok zöld ág elfogyott A hét elején állították fel a Rothermere és az Andrássy utcák sarkán a bajtársi szolgálat sátrát, amelyben dr. Simkó Elemérné vezetésével a bajtársi szolgálat asszonyai árusítják a koszorúpótló jelvényeket, a Halottak az élőkért felirattal ellátott zöldágakat. Nagy forgalmat értek el a héten és különösen jól sikerült a mai nap. Itt van már a halottak ünnepe, a temetőbe való vándorlás megkezdődött és egyre többen visznek a sírokra zöld ágat. A virág is csupán jelképe a kegyeletnek, a zöld ág is az. És aki a bajtársi szolgálat fenyő ágát tűzi a sírra, nemcsak a kegyeletnek ad kifejezést, de hazafias kötelességégének is eleget tesz, mert a hadiárváknak juttat segítséget, amiből élet és erő fakad. Kötött kabátok, az vetierek, pufileverők, filammák előnyös beszerzési helye a HORISON kötöttáru üzlet Módosították a zsírbeszolgáltatásról szóló rendeletet A hivatalos lap mai száma a közellátási miniszter rendeletét közli, amely szerint a vágott sertések után kötelezően beszolgáltatandó zsírmennyiségről kiadott korábbi rendelkezés úgy módosul, hogy minden a közfogyasztásra levágott sertés után hat kilogram, a magánfogyasztásra levágott élősertés után négy kilogram, minden további sertés után pedig nyolc kilogram olvasztott sertészsírt kell nagybani áron beszolgáltatni. Azok részére, akik gazdakönyvvel rendelkeznek, a községi zsírtürtő az átvett zsírról vétel jegyet köteles kiállítani, amelynek alapján a beadott zsírt a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe beszámítják. A belügyminisztérium segíti a várost az óvodafejlesztési elgondolások valóraváltásában A Népújság jelentette, hogy a város óvodafejlesztési tervekkel foglalkozik. Losonczy Ende dr. tanácsnok ebben az ügyben tegnap a belügyminisztériumban megbeszélést folytatott. Kilátása helyezték, hogy a kutasi napközi otthon és a mártélyi napközi otthon egy-egy végleges óvónői állást szerveznek. A Horthy István telep óvodájánál jelenleg működő szükségmunkás óvónőt állami szolgálatba átveszik, sőt egy másik óvónői állást is szerveznek. Szó volt az óvodák építéséhez, illetve átalakításához szükséges államsegélyről is. Ezt az ügyet is kedvezően fogadták a minisztériumban. — —bb otfarriniiiimiiiiii^Tiiiiiiii'imiiiihiii immunmii'iiiiiiiimiiii Munkásságunk felemelkedési lehetőségei A NÉP ÉS CSALÁDVÉDELEM legújabb számában érdekes cikket olvastunka nagyipari munkásság utánpótlási és felemelkedési viszonyairól hazánkban. A cikket Rézler Gyula írta, a Munkatudományi Intézet igazgatója. Érdeklődésünkre annál is inkább tarthat számot, mert tudományos cáfolata azoknak a külföldi koholmányoknak, melyek szerint munkásságunk életszínvonala alacsony. Bevezetőül elmondja a cikk, hogyaz utolsó évtizedben gyáriparunk hallatlan lépésekkel haladt előre. 1934-ben még csak 196.000 munkás működött magyar gyárakban s1938-ra ez a szám már elértea 288.500-at. A hazatért területek nélkül tehát ugyanazon trianoni terültetek nélkül pedig ez a szám 1941-re 354.000-re szökött. Kikből tevődik ki ez a 158.800 ember, akiknek a bekapcsolódásával népességünk öt százaléka cserélt foglalkozást. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a munkába visszatért munkanélküli munkásokból. A gazdasági váltság felőtt, a háború utáni konjuktúra tetőfokán, 1929-ben 235.000 munkás dolgozott a magyar gyáriparban. Ez a szám Péntek, szombat, vasárnap és hétfőn Csepreghi Ferecnek a magyar színműirodalom klaszikusának népszínműve SÁRGA CSIKÓ Főszereplők: Komár Juliska, Simon Marcsa, Hoykó Ferenc, Cselényi József, Kiss Ferenc, Pataki Ferenc, Maklári Zoltán stb. Előadások kezdete hétkzíónap: fél 6 és fél 8, vasárnap a 2 órás mérsékelt helyárakkal, fél 4, fél 6, fél 8 p. az EIIT MOZI-ban. tehát pótolta 1936. évig az új feltöltéseket. A gyakorlatban persze ez a réteg elhalálozás és másutt elhelyezkedés útján mér régen kicserélődött. De az 1936-os év után már teljesen új rétegekből kellett toboroznia a gyáriparnak foglalkoztatottjait. Honnan vette hát őket? Elsősorban a kisiparosság segédeire gyakorolt erős vonzást a jobb kereset. Az 1929-beli 195.000 segéd helyett 1938-ban már csak 147.000-rel tartottak nyilván az ipartestületek. A keresetben pedig már 1929-ben is nagy különbség volt. Egy gyáripari munkás évi átlagos keresete akkor 1497 pengő volt, a kisipari segéd évi átlaga pedig csak 1089. Az évek folyamánez a különbség csak nőtt, tíz év múlva, 1939- ben már 1267 pengő volt a gyári munkás évi átlaga és csak 848 a kisipari segédé. Legnagyobb sodrása azonban az agrárlakosságra volt a gyáriparnak. Ez természetes, hiszen voltak évek, amikor a mezőgazdasági munkás keresete a gyárimunkásénak még a felét sem érte el, s míg ő látástól vakulásig dolgozott, a gyárimunkás csak nyolc órát naponta ezért a pénzért. Mindez azonban — fejezi be Rézler Gyula cikkét — csak pillanatnyi segítés módozataként jöhet tekintetbe. Miután az ipari munkásosztály felemelkedése anyagi helyzetével van összefüggésben, a munkásság kereseti viszonyait kell intézményesen megjavítani. Ez pedig nem történhetik karitatív akciók keretében, hanem a termeléspolitikába erősen beleágyazott társadalmi politika útján. A munkásság anyagi megerősödésével nemcsak arra lesz meg a lehetőség, hogy a munkásosztály tehetségesebb tagjai elfoglalják megfelelő helyüket a társadalom magasabb régióiban, hanem arra is, hogy az ipari munkásság a maga teljes egészében is felemelkedjékés a nemzetgazdaságban való fontos szerepét megelégedetten teljesítse. Hódmezővásárhely t1. város Közellátási Hivatalától. Hirdetmény a kereskedőkhöz és iparosokhoz a hatósági jeggyel való elszámolás újabb szabályozásáról. A Főispán Ur őméltósága, mint Közellátási Kormánybiztos 665/1943. Ké. számú határozatával kötelességemmé tette, hogy minden hatósági jegyszelvénnyel való elszámoláshoz elszámolási íveket készíttessek és a kereskedők és minden elszámolásra köteles egyén részére azt megfelelő áron árusíttassam és az elszámolóokat csak ilyen nyomtatványokon való elszámolásra kötelezzem. Addig is azonban, amíg ezek az elszámoló lapok elkészülnek és árusításra kerülnek, felhívok minden elszámolásra kötelezett egyént, hogy a saját maga által elkészített elszámolólapon, mint ahogy a* eddig is kötelessége volt, ezután is pontosan tüntesse fel nevét, üzlethelyét, a* elszámolt mennyiséget és az elszámolás időpontját. A jegyszelvényeket pedig függőlegesen 10, vízszintesen 10 darabonként ragass® fel rá. Ez alól a felragasztási mód alól kivétel a cukoros számolási lap, melyet mint állami nyomtatványt árusít hivatalom és amelyet a nyomtatvány útbaigazítása szerint kell felhasználni. Hódmezővásárhely, 1943. október 27. Dr. vitéz Juhász Mihály s. k. polgármesteri megbízott, közellátási hivatalvezető. A legutóbbi évben 3000 katasztrális holdat vetettek be rizzsel Bihar vármegyében. A rizsvetések kedvező fejlődését a jó idő tette elsősorban lehetővé, így katasztrális holdanként 25—30 mázsa is termett és az átlagtermés 15 mázsa volt. Ezek szerint az elmúlt termelési évben Bihar vármegye területén összesen mintegy 50.000 mázsa rizstermést takarítottak be. Péntek, szombat, vasárnap és hét dánya KÖRZŐ MOZI-ban kerül bemutatásra a legnagyobb magyar költő PETŐFI SÁNDOR élete SZEPTEMBER VÉGÉN Főszereplők: Szörényi Éva, Horváth László, Blinszky Ibolya, Dorka Borena, Makláry Zoltán, Allhyátyi Ernő stb. Ezenkívül: Észak Velencéje és Magyar híradó! Előadások kezdete: péntek, szombat, hétfő 5 és fél 8, vasárnap 3, 5 és fél 8 órakor Jön! Dr. KOVÁCS ISTVÁN Jön!