Népujság, 1943. október-december (16. évfolyam, 223-297. szám)

1943-10-29 / 246. szám

2. oldal ben a munkaadó köteles betegség esetére biztosított munkavállalója vagy annak családtagja részére az intézeti űrlap felhasználásával munkaadói igazolást adni, amely a segélyezési jogosultság megálla­pításához szükséges adatokat tar­talmazza. A munkavállaló kereső­­képtelenséget nem okozó betegség­gel való gyógykezelése esetében az igényjogosultság folytatólagos fenn­állását a kezelőorvosnál folytató­lagos gyógykezelésre jogosító iga­zolvánnyal kell igazolni és azt ugyancsak a munkaadó állítja ki. Ha a biztosított az alkalmazásból kilépett és a kilépés időpontjától három hét már eltelt, a folytatóla­gos gyógykezelésre jogosító űrla­pot az igényjogosultság igazolására­l az intézet állítja ki. A munkaadó ilyen igazolványt csak akkor adhat ki, ha a biztosított időközben má­sutt alkalmazásban nem állott, vagy önálló kereseti foglalkozást nem űzött Az a családtag, akinek jogosult­sága katonai szolgálatot teljesítő személy után áll fenn, jogosultságát az illetékes katonai parancsnokság által a katonai szolgálatot teljesítő személy részére kiállított igazol­vány alapján kérheti. Azt a munkaadót, aki a munka­adói igazolványokat nem a törvé­nyes szabályok szerint állítja ki, ezer, ismétlés esetén pedig három­ezer pengőig terjedő pénzbírsággal kell büntetni. Az a munkaadó, aki az igazolványokban szándékosan valótlan adatot tüntet fel, amennyi­ben súlyosabb büntető rendelke­zés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárás­sal büntetendő. Kis hírek a nagyvilágból Budapest lakossága az idén október 1-ig 760 millió pengő adót fizetett, 146 millióval többet, mint a múlt év első ki­lenc hónapjában. A fényűzési forgalmi adó több mint kétszeresére­­emelőd­ett.­ ­­ Magyarország 720 vagon búzalisztet és 400 vagon rozslisztet szállít Finnország­nak. Megkezdődött a magyar liszt exportja Szlovákiába is. •­ ­ Törökország sót akar szállítani Japán­nak kaucsukért.— A német bankjegyfor­­­galom túlhaladta a 30 milliárd márkát. —­ Szlovákia fát, zöldséget­­és gyümölcsöt szállít Németországnak. —­­Franciaország­ban a háború kitörése óta a burgonya­ 136, a tej­­130, a bor 72, a kenyér 12 szá­zalékkal drágult, a fizetések 20 százalék­kal emelkedtek. —­­Bulgária a múlt év­ben 700 vagon gyógynövényt szállított kül­földre.­ ­ A magyar Alföld területén 134.000 hold területet fásítottak be 1923. óta. A fásítottt területek 45 százalékán akácot, 16 száza­lékán különböző fenyőfajtákat és 11 száza­lékon különböző fákat ültettek. ­ A törökök mintegy 1,7 millió kiló pamu­tot bocsátottak még a múlt évi megálla­podás szerint a magyar gyárak rendel­kezésére, amelyet a gyáriak bérmunkában dolgoztak fel készáruvá. A megállapo­dás szerint 850.000 kg. fonalat szállítot­tak le a törökök az év elején és a magyar gyárak most készítették el a megállapo­dás szerinti készárut. Valószínű, hogy az első részlet készáru teljes leszállítása után a törökök útnak indítják a másik 850.000 kg. pamutot.­­ népújság 1943. október 29., péntek. A Hódmezővásárhely—fü­győ közötti új út a költségvetésben A képviselőház illetékes bizott­sága most tárgyalja az állami költ­ségvetést. Szembetűnő a közlekedési beru­házásokra előirányzott összegek hatalmas mérvű emelkedése. —­83 kilométer hosszúságú új út épül majd. Ezek közül említésre méltó a Be­rettyóújfalu—Szeged közötti állami közút és az Algyő—Hódmezővásár­hely közötti útszakasz 8,7 kilomé­ter hosszúságban, a Miskolc—Deb­recen közötti állami közút Polgár- Hajdúböszörmény közti szakasza 10 kilométer hosszúságban és a Kecs­kemét—Békéscsabai állami közút Csabacsüd—Szarvas közti szakasza 11 kilométer hosszúságban. A hidak építésére előirányzott összegek az óbudai Árpád-híd épí­tésének folytatását, a titeli Tisza­­híd és a bedőházai Tarac-híd befe­jezését, valamint több különböző hosszúságú új híd kiépítését, il­letve a régi hidak megerősítését szolgálják. Az algyői közúti híd tehát még nem szerepel a költségvetésben. Ma délelőtt megint sok zöld ág elfogyott A hét elején állították fel a Rot­­hermere­ és az Andrássy utcák sar­kán a bajtársi szolgálat sátrát, amely­ben dr. S­i­m­k­ó Elemérné vezeté­sével a bajtársi szolgálat asszonyai árusítják a koszorúpótló jelvénye­ket, a Halottak az élőkért felirattal ellátott zöldágakat. Nagy forgalmat értek el a héten és külö­nösen jól sikerült a mai nap. Itt van már a halottak ünnepe, a temetőbe való vándorlás megkezdődött és egyre többen visznek a sírokra zöld ágat. A virág is c­supán jelképe a ke­gyeletnek, a zöld ág is az. És aki a bajtársi szolgálat fenyő ágát tűzi a sírra, nemcsak a kegyeletnek ad kifejezést, de hazafias kötelességé­­gének is eleget tesz, mert a hadi­­árváknak juttat segítséget, amiből élet és erő fakad. Kötött kabátok, az veti­erek, pufile­verők, filam­m­ák előnyös beszerzési helye a HORISON kötöttáru üzlet Módosították a zsírbeszolgáltatásról szóló rendeletet A hivatalos lap mai száma a kö­zellátási miniszter rendeletét közli, amely szerint a vágott sertések után kötelezően beszolgáltatandó zsírmennyiségről kiadott korábbi rendelkezés úgy módosul, hogy minden a közfogyasztásra levágott sertés után hat kilogram, a magán­­fogyasztásra levágott élősertés után négy kilogram, minden további ser­tés után pedig nyolc kilogram ol­vasztott sertészsírt kell nagybani áron beszolgáltatni. Azok részére, akik gazdakönyvvel rendelkeznek, a községi zsírtürtő az átvett zsírról vétel jegyet köteles kiállítani, amely­nek alapján a beadott zsírt a be­­szolgáltatási kötelesség teljesítésébe beszámítják. A belügyminisztérium segíti a várost az óvodafejlesztési elgondolások valóraváltásában A Népújság jelentette, hogy a város óvodafejlesztési tervekkel foglalkozik. Losonczy Ende dr. tanácsnok ebben az ügyben tegnap a belügyminisztériumban megbeszé­lést folytatott. Kilátása helyezték, hogy a kutasi napközi otthon és a mártélyi nap­közi otthon egy-egy végleges óvó­női állást szerveznek. A Horthy István telep óvodájánál jelenleg működő szükségmunkás óvónőt ál­lami szolgálatba átveszik, sőt egy másik óvónői állást is szerveznek. Szó volt az óvodák építéséhez, illetve átalakításához szükséges ál­lamsegélyről is. Ezt az ügyet is ked­vezően fogadták a minisztériumban. — —bb otfarriniiiimiiiiii^Tiiii­iiii'imiiiihiii immun­mii'iii­iiiiimiiii Munkásságunk felemelkedési lehetőségei A NÉP ÉS CSALÁDVÉDELEM legújabb számában érdekes cikket olvastunk­­a nagyipari munkásság utánpótlási és fel­emelkedési viszonyairól hazánkban. A cik­ket Rézler Gyula írta, a Munkatudományi Intézet igazgatója. Érdeklődésünkre annál is inkább tarthat számot, mert tudományos cáfolata azoknak a külföldi koholmányok­nak, melyek szerint munkásságunk élet­színvonala alacsony. Bevezetőül elmondja a cikk, hogy­­az utolsó évtizedben gyáriparunk hallatlan lépésekkel haladt előre. 1934-ben még csak 196.000 munkás működött magyar gyárak­­ban s­­1938-ra ez a szám már elérte­­a 288.500-at. A hazatért területek nélkül tehát ugyanazon trianoni terültetek nélkül pedig e­z a szám 1941-re 354.000-re szökött. Kikből tevődik ki ez a 158.800 ember, akiknek a bekapcsolódásával népességünk öt százaléka cserélt foglalkozást. Nyilván­való, hogy elsősorban a munkába vissza­tért munkanélküli munkásokból. A gazda­sági váltság felőtt, a háború utáni konjuk­­túra tetőfokán, 1929-ben 235.000 munkás dolgozott a magyar gyáriparban. Ez a szám Péntek, szombat, vasárnap és hétfőn Csepreghi Ferec­nek a magyar színműirodalom klaszikusának népszínműve SÁRGA CSIKÓ Főszereplők: Komár Juliska, Simon Marcsa, Hoykó Ferenc, Cselényi József, Kiss Ferenc, Pataki Ferenc, Maklári Zoltán stb. Előadások kezdete hétkzíónap: fél 6 és fél 8, vasárnap a 2 órás mérsékelt helyárakkal, fél 4, fél 6, fél 8 p. az EIIT MOZI-ban. tehát pótolta 1936. évig az új feltöltéseket. A gyakorlatban persze ez a réteg elhalálo­zás és másutt elhelyezkedés útján mér régen kicserélődött. De az 1936-os év után már teljesen új rétegekből k­ellett toboroz­nia a gyáriparnak foglalkoztatottjait. Hon­nan vette hát őket? Elsősorban a kisiparosság segédeire gya­korolt erős vonzást a jobb kereset. Az 1929-beli 195.000 segéd helyett 1938-ban már csak 147.000-rel tartottak nyilván az ipartestületek. A keresetben pedig már 1929-ben is nagy különbség volt. Egy gyár­ipari munkás évi átlagos keresete akkor 1497 pengő volt, a kisipari segéd évi át­laga pedig csak 1089. Az évek folyamán­­ez a k­ülönbség csak nőtt, tíz év múlva, 1939- ben már 1267 pengő volt a gyári munkás évi átlaga és csak 848 a kisipari segédé. Legnagyobb sodrása azonban az agrár­­lakosságra volt a gyáriparnak. Ez termé­szetes, hiszen voltak évek, amikor a mező­­gazdasági munkás keresete a gyárimun­kásénak még a felét sem érte el, s míg ő látástól vakulásig dolgozott, a gyárimun­kás csak nyolc órát naponta ezért a pén­zért. Mindez azonban — fejezi be Rézler Gyula cikkét — csak pillanatnyi segítés módozataként jöhet tekintetbe. Miután az ipari munkásosztály felemelkedése anyagi helyzetével van összefüggésben, a mun­kásság kereseti viszonyait kell intézmé­nyesen megjavítani. Ez pedig nem tör­ténhetik karitatív akciók keretében, hanem a termeléspolitikába erősen beleágyazott társadalmi politika útján. A munkásság anyagi megerősödésével nemcsak arra lesz meg a lehetőség, hogy a munkásosztály tehetségesebb tagjai elfoglalják megfelelő helyüket a társadalom magasabb régióiban, hanem a­rra is, hogy az ipari munkásság a maga teljes egészében is felemelkedjék­­és a nemzetgazdaságban való fontos sze­repét megelégedetten teljesítse. Hódmezővásárhely t­1­. város Közellátási Hivatalától. Hirdetmény a kereskedőkhöz és iparosokhoz a hatósági jeggyel való elszámolás újabb szabályozásáról. A Főispán Ur őméltósága, mint Közel­látási Kormánybiztos 665/1943. Ké. számú határozatával kötelességemmé tette, hogy m­inden hatósági jegyszelvénnyel való el­számoláshoz elszámolási íveket készíttes­sek és a kereskedők és minden elszámo­lásra köteles egyén részére azt megfe­lelő áron árusíttassam és az elszámoló­o­kat csak ilyen nyomtatványokon való el­számolásra kötelezzem. Addig is azonban, amíg ezek az elszá­moló lapok elkészülnek és árusításra ke­rülnek, felhívok minden elszámolásra kö­telezett egyént, hogy a saját maga által elkészített elszámolólapon, mint ahogy a* eddig is kötelessége volt, ezután is pon­tosan tüntesse fel nevét, üzlethelyét, a* elszámolt mennyiséget és az elszámolás időpontját. A jegyszelvények­et pedig függőlegesen 10, vízszintesen 10 darabonként ragass®­ fel rá. Ez alól a felragasztási mód alól kivétel a cukoros számolási lap, melyet mint állami nyomtatványt árusít hivatalom és ame­lyet a nyomtatvány útbaigazítása szerint kell felhasználni. Hódmezővásárhely, 1943. október 27. Dr. vitéz Juhász Mih­ály s. k. polgármesteri megbízott, közellátási hivatalvezető. A legutóbbi évben 3000 katasztrális hol­dat vetettek be rizzsel Bihar vármegyé­ben. A rizsvetések kedvező fejlődését a jó idő tette elsősorban­­ lehetővé, így kataszt­rális holdanként 25—30 mázsa is termett és az átlagtermés 15 mázsa volt. Ezek sze­rint az elmúlt termelési évben Bihar vár­megye területén összesen mintegy 50.000 mázsa rizstermést takarítottak be. Péntek, szombat, vasárnap és hét dán­ya KÖRZŐ MOZI-ban kerül bemutatásra a legnagyobb magyar költő PETŐFI SÁNDOR élete SZEPTEMBER VÉGÉN Főszereplők: Szörényi Éva, Horváth László, Blinszky Ibolya, Dork­a Borena, Makláry Zoltán, Allhyátyi Ernő stb. Ezenkívül: Észak Velencéje és Magyar­ híradó! Előadások kezdete: péntek, szombat, hétfő 5 és fél 8, vasárnap 3, 5 és fél 8 órakor Jön! Dr. KOVÁCS ISTVÁN Jön!

Next