Népujság, 1944. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-11 / 58. szám

1944. március 11., szombat. NÉPÚJSÁG Szabó András Bartók-estje­i. Szabó András nem kisebb mű­vész, mint azok, akiknek művésze­tét a Tornyai estéken méltán ün­nepeltük. Ha egy szerencsétlen ze­nepolitika következményeképpen nem is érvényesülhetett úgy, mint megérdemelte volna, ez valódi művészi becsét semmivel sem ki­sebbíti. Szabó András technikai ké­szültsége (elvégre nem élhet csak önképzésből) megkívánhat bizo­nyos csiszolást, fejlődést, de ,a lé­nyeg: a zeneszerzők mondani valt­­óinak, nagy gondolatának tökéle­tes megértése nála hiány nélkül való. Ez pedig nagyobb dolog, mint a legboszorkányosabb technika,­­ amely a lényeg megértése nélkül csillogó, de hideg világ. Szabó András elmélyülő művész. Ha lesz ideje, hogy öt-hat órát töltsön na­ponta zongorája mellett, amazok technikai készségét biztosan eléri, s akkor máris elébük szökik a lé­lek, a szellem erejével. Szabó And­rás meg nem alkuvó művész. Kiáll­­hatott volna nagy mesterek kisebb, csillogó, ismert műveivel; olcsó népszerűségen nem vásárol sikert magának. Mert egyszerűen Szabó­nak hívják és nem cikornyás, ide­gen néven, azt is tisztán érzi, hogy neki a magyar lelket kell elsősor­ban apostoli módon a hallgatóság lelkébe plántálni. Ezért állt ki Vá­sárhelyen, majd 9-én Budapesten tiszta Bartók műsorral. Magyaror­szágon még be sem mutatott, ál­tala felfedezett ifjúkori műveken át megmutatja, hogy a fiatal Bar­tók akkor, amikor még kitaposott utakon jár, jobb műveket alkot, mint ellenfelei fejlődésük zenitjén. Csakhogy Bartók sokkal nagyobb­nak született, nemhogy a mások útját járja. 1905 óta felfedezi Ko­dállyal együtt a magyar népzenét s 1908-ban már új, döbenetes erejű Bartók muzsika szele száguld át a raffinált technikázásba fulladt, — minden kész eredményt ezerszer kiélt világon át. Ez az orkán pusz­tít, rombol. Ledönt a művészetben minden Potemkin várost. Recseg­­ropogó minden. Ázsia ősereje, mint új, szellemi népvándorlás zúg vé­gig az elpuhult, önmagában tet­szelgő európai művészeten. Vas­ököllel vág a lelkiismeretlen mű­vészet arcába. S ez nem kellemes, mindenekfelett etikus. Nemcsak új művészetszemléletet teremt, hanem új embereket formál. S aki nem bír új lenni, az befogja a fülét, hogy ne hallja az új művészt, az új embertípus születésének apoka­liptikus erejű, fájdalmú vajúdásá­nak jajongását, dübörgését. Aki nem csukja be a fülét, az átkozó­­dik, dühöng, bosszankodik, ra­jong, vagy ujjong, csak közömbös nem maradhat. Meg kell rázkód­nia úgy, vagy amúgy a velejéig. Vé­lemények és ellenvélemények, hí­vők és tagadók mennek késhegyre egymással. Kinek jutna eszébe, hogy Dohnányi Szimfonikus per­cek című igen jól megkomponált és tetszetős művéért késhegyre menjen a másikkal? — Tajtékzó, habzószájú gyűlölői és lángoló ra­jongói csak a legnagyobbaknak le­hetnek ! Szabó András ennek a zenei ti­tánnak szólaltatta meg a hangját, s ha szombat esti hangversenyére vonatkoztatjuk előbbi megállapítá­somat, hogy Szabó András játéká­nak fő jellemvonása a nagy alko­tók gondolatainak teljes á­térzése és megértetése, akkor e mellett a megállapítás mellett a részletbon­­­colgatás, a részlet­erények, vagy hiányosságok taglalása eltörpülő értékű volna. Nem is kíséreljük ezt meg. Majd budapesti kritikusai el­végzik ezt 9-i hangversenye után, ennek eredményét bizalommal és kíváncsian várjuk. Mert mi hiszünk Szabó András művészetében. Tud­juk, hogy eljön még az ő ideje, s ha madj sikerdús külföldi sze­­­replések után hazatér, ő is próféta lesz hazájában. Elég konok, ke­mény magyar ahhoz, hogy ki bírja várni ezt az időt. Dr­ Péczely Attila II. S­­z­a­b­ó Andrást, a Zeneiskola i­gaz­gatóját sokan ismerik, ha másként nem, hát látásból. Sokan vagyunk, akik klasz­­szikus zeneművészetét is ismerjük, de mint a magyar zene művelője mutatkozott be Bartók Bél® műveinek előadásával. Alakja, megjelenése künn az életben egy hajszálnyira sem árulja el az igazi művészt, azt a fölöttünk messze kima­gasló zenei egyéniséget, akit máskor is, de most különösen Bartók­ előadásával kap­csolatban megismertünk. Csak egyet őriz meg külső tulajdonságaiból még ,a dobo­gón is: a maga egyszerűségét és természe­tességét. Ha beszélsz vele, —kedves ol­vasóm — az utcán, az otthonában, vagy zeneiskolájában, egy csöndesszavú, inkább magába vonult, mint nyilvánosságkedvelő fi­atalemberrel állsz szemben, sőt sokszor annyira szűkszavú és zárkózott, hogy szinte kétlenéd, hogy akár csak egy »egész­séges hangot» is le tudna ütni zongorá­ján. De megfigyelted« őt a Bartók-esten? Észrevetted«, hogy amikor a dobogóra lép, mennyire affektálás nélkül, minden művészi »kivagyok-mivttgyok« , fitogtatása nélkül teszi? Észrevetted«, hogy meny­nyire nem pózol mozdulataival, sem a darab megkezdése előtt, sem, a játék alatt, sem a játék után? Megfigyelted«, hogy azok a »pesti művészek«, akiket eddig hallottál az elmúlt hangversenyeken, mi­lyen mások voltak? Azok a nagy elő­adói rutintól, már nem is átallották érez­tetni azt a bizonyos közönyt, amelyet csak mi »mesterségbeliek«, ha nem aka­runk is, de kénytelenek vagyunk bennük fölfedezni. Mennyire más volt szombaton este Szabó András. Leül a zongorához, egy pillanatra lehúnyja szemét, mintha el akarná hessegetni magától a fogadtatás­kor feltörő tapsot, mintha el akarná fe­ledni hallgatóságát, mert úgy érzi, hogy neki most csak egyetlen méltó és igazi hallgatója van: maga a testben távollévő, de lélekben annál inkább inspirálóan je­lenlévő Bartók Béla. Neki Bartók Bélá­nak kell most játszani, ő a legnagyobb kritikus. És egyszerre megszólal a magyar­ság évszázados tragédiáját sirató Gyász­induló, a Kossuth-szimfóniából, ez a »gyászkürtök fekete fátylával átvont ze­nei költemény«. Csupa borongás, merő fájdalom az egész darab és Szabó And­rás engedelmesen követi a szerző zenei szándékait. Azután jön a Balkéz-tanul­mány. A művész jobbkeze nyugodtan ölé­ben pihen az egész hosszú darab alatt, s csak a balkeze bűvészkedik a jobbkéz helyett is a zongora sok billentyűin. Va­lahogy néhai gróf Zichy Géza, a híres félkarú zeneművész jut eszünkbe e da­rabnál. A rendkívüli nehézségeket felmu­tató darab testileg-lelkileg igénybe veszi a művészt és diadalmasan uralkodik és győz a rengeteg nehézség felett. Nagy­szerűen oldja meg­­az Ábránd­­és a 3 csík­­megyei népdal nehézségeit is. A pianisszi­­nótól a legerőteljesebb fortéig minden színárnyalatot annyi természetességgel és annyi tárgyi és felfogásbeli finomsággal hoz ki, hogy már nem is csodáljuk, hogy a Dohnányi Ernőnek ajánlott Scherzo bril­­liáns technikájával, a frappáns szinkjara­ Magot a magos boltból vegyen... Kaphatók az összes konyhakerti és virágmagvak kimérve és tasakolva, továbbá az összes mezőgazdasági magvak. Répamagok: ECKENDORFI, OLAJBOGYÓ, TAKARMÁNY CUKOR és VALÓD CUKOR kaphatók. -- SZERZŐDÜNK: Borsófélékre, babra tengeri közé. Lu­cerna, lóhere, tavaszi bükköny búza, árpa és zab közé. Ezenkívül sárgarépa, gyökér, virág, mák, hagyma, saláta, uborka, csemege tengeri, borsfű, sárgadinnye, ÉDESKÖMÉNY, KONYHAKÖMÉNY, cirok, köles és TAKARMÁNYRÉPA magra. — Vetőmagot kölcsön adjuk és azonnal átvehetők. Pál és Hegedűs ffi? UjtÁrt líVfH sok érzékeltetésével, a hiangorgiák kiszí­nezésével sikerül bennünket elkápráztat­nia. De az előadásbeli nehézség­ek még fo­kozódnak, mert a műsor első részében be­­mutatott ifjúkori művek után a második részben, az érett, a külföldi nagyságok utánzásai után teljesen magára talált Bar­tók önálló és szinte egyedülvaló egyéni­sége mutatkozik meg. Szabó András itt is és ezekben is méltón követni tudja nagy mesterét. A zongoratanulmánynak szánt, de mindig hangversenydarabként szereplő Mikrokozmosz-tételek, a háromtétfeles Szo­náta, mely az egész magyar modern zon­gorairodalom legkiválóbb alkotása, az ere­deti népi dallamokra írt 4 sirató ének című drámai sorozat, az ellenkező végle­tekben járó 3 rondó, ezek a népzenei kincsekből merített valóságos gyöngysze­mek, Bartók egyetlen programzenéje: »Az éjszaka zenéje» és végül a nagyigényű Burleszk, mind megannyi erő- és ízléspró­bája és fokmérője a vérbeli művésznek. Szabó András annyi megértéssel és töké­letes technikával uralkodik minden dara­bon, a legbonyolultabb dalkombinációk úgy peregnek elő, csörgedeznek, vagy ro­­hajlanak ki bűvös ujjai alól, hogy nem csodáljuk, ha Budapest zeneileg rettene­tesen elkényeztetett és igényes közönsége is már telt házzal várja március 9.-i ze­neakadémiai hangversenyét, ahol a szom­bati Hamgverseny teljes anyagát fogja be­mutatni. Hogy pesti nyelven mondjuk, Szabó András »most fut be Budapestre.« A ma esti, tökéletes eredményt biztosító hangversenye után, semmi kétségünk sincs aziránt, hogy Szabó András győztesen fog bevonulni Budapestre is »megérkezett« mű­vészként KISS ANTAL. mn mnmmtmmma Nagyböjti szent misszió a tanyán Nagyon megnehezült az élet fe­lettünk; a régi bajokhoz újak jöt­tek. Nehéz kereszt van a vállunn­kon, mely mélyen húsunkba vág. A hívők és igazak ugyan Krisztus keresztjének, megpróbáltatásnak tekinthetik, a hitetlenek és bűnö­sök azonban méltán Isten bünte­tésének. Ne mondja senki, hogy nem szolgáltunk rá... Még száz­szorta többre is... Hol vannak a béke áldásai? Ki méri meg a há­ború borzalmait, mely most már nemcsak egyes nemzeteket, hanem az egész világot pusztulással fe­nyegeti?... Hiába Ur az Isten, nem veszik figyelembe. Hiába tündököl­nek élet és boldogság fenntartó törvényei, fittyet hánynak­­neki.­­ Pedig e­­ világnak el kell pusztul­nia, ha Isten helyett és Isten aka­­­rata ellenére akarják kormányozni. De el kell pusztulnia e világnak, ha annak népe síkra nem száll Is­ten királyi jogai mellett. A világháború borzalmaiban tű­nik ki, mily rettenetes az Istentől, egyháztól, szent törvényeitől való elszakadás. Hogy a katolikus hit és erkölcstől való elszakadás nem­csak egyesek, családok boldogsá­gát teszi tönkre, hanem a haza, a nemzet, az ország és az egész világ boldogságát is. És még ha csak az ember földi boldogságát kockáztatná. De koc­káztatja, sőt tönkreteszi örökké-­ való boldogságát is. Pedig egyet­len veszteséget sem bírunk ki, hát még kettőt, mikor a kettő a valós­ságban minden. Katolikus hívek1. Missziós atyák azért keresnek fel titeket, hogy megmutassák nektek a menekülés, a kibontakozás útját. Isten kül­döttei, Krisztus különleges apos­tolai. Fogadjátok őket szívesen, ra­gaszkodjatok hozzájuk, hallgassá­tok őket. Március 18-án délután érkezik rá szentkirályi elemi iskolához páter Koós Antal, a batidai iskolához pá­ter Csörgi István, a vasházi iskolái­hoz páter Kézdi Antal, akik délu­tán 6 órakor bevezető missziós be­szédet tartanak a híveknek és ki­hirdetik a vasárnapi és a követ­kező hétköznapi missziós rendet. Két-két napig a központi helyen működnek a misszionáriusok, az­után kiszállnak a szomszéd iskolái­hoz. A szentkirályitól a szikáncsi és gróf Károlyi Melindáihoz, a ba­­tidaitól a gorzsai és répáshátihoz, a vasháti iskolától a bodzásparti­­hoz, kishomoki és alsó, felsőkopán­­csihoz. A teljes és részletes ren­djét és beosztást a missziós atyák fogják kellő időben közölni. Tanyai katolikusok: A nagybőrjűi szentmisszión mindnyájan vegyetek részt, iskolás gyermekeitek, fel­nőtt gyermekeitekkel együtt. Ki tudja, talán ez az utolsó alkalom, hogy Isten szívét könyörületre in­dítsátok? Cseh András kanonok plébános­ A leánygimnázium félévi eredménye Vásárhely egyik legfiatalabb iskolái közé tartozik a leánygimnázium. 292­ nyilvános rendes tanulója van. Az iskola igazgatója: dr. Vajda Béláné Uzonyi Rózsa, aki hosszú évek tanári tapasztalatának birto­kában irányítja az iskolát. A félévi bizonyítvány a leánygimná­ziumban sem volt rosszabb átlagú, mint a többi vásárhelyi iskolában. A bizonyít­ványokon itt is meglátszott a kéthónapi kényszerszünet, hiszen itt is két hónap­pal később kezdődött el a tanítás. A ta­nári karnak mégis az a véleménye, hogy jó a félévi bizonyítvány. A »jó« rendűek vannak többségben, utána az »elégsége­sek«, »kitűnőek« és »jelesek« következ­nek. A bukottak az elégségesek és kitű­nőek között középarányosan állanak 18,5 százalékos aránnyal. Tizenöt tanár és egy igazgatónő adja az intézet tanári karát. — Bármilyen jónak találjuk a félévi bi­zonyítványok eredményét, — mondotta tá­jékoztatónak, — a diáklányaink is érzik, hogy többet kell tanulniuk, ha komolyab­ban veszik kötelességüket. Amint a szülők­től is hallottuk, ők is meg voltak elégedve nagy­­ál­­talán­osságban a félévi bizonyít­vánnyal. — önképzőkörben, sportkörben, biblia­körben és az ifjúsági vöröskeresztben fej­tettek ki szorgalmi tevékenységet a növen­dékeink. Serfőző Rózsa irányításával le­ánycserkészcsapatunk is működik. Külö­nösen a tornászaink lettek agilisabbak az utóbbi időben. Sokat tesz a jó vezető, akit Kálvin Irén tanárnő személyében úgy lát­szik, meg is találtak. Zongorák és Pianinok nagy választékban 5 évi jótállás és díjmentes kar­bantartásai. Külföldi zongora 4000 pengőtől. Hangolás, javítás, csere és bennet ! STEINDL RUDOLF kép, zongorakészítőnél, 1 Ka*zap-u. 8. — Telefon 408. ­•­ A Hódmezővásárhelyi Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület március hó 12-én délután 3 órakor, határozatképte­lenség esetén március 19-én délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Református Otthonban. Zamatos erdélyi fatalma fagyban és kiettayben! 10 kg.-on felül 5° 10 engedmény Díjmentes házhoz szállítás! TÓTH JénOS kereskedő Görög-palota. Telefon: 479. Telefon: 479.

Next