Népujság, 1944. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)
1944-03-20 / 64. szám
4. oldal 1944. március 20., hétfő. Hogyan ápolhatjuk a diák érzelmi életét a családban Egy ismert nevelő a következőket mondotta arra a kérdésre, hogy «Miként ápolhatjuk a diák érzelmeit a családban»: — Igen erős bennünk a vágy a boldogság után. Mindenki a boldogságért él, ezért küzd. A mai kor ifja, leánya lázasan ragadja meg a szórakozási alkalmakat. Azt véli a boldogságnak. Boldogságot keres az elesett a bűnében, az Istenhez tért a mea culpában, a zsugori aranyéban. Száz és száz az út, — de csak egy a cél: a boldogsági — A szülőnek és vele a pedagógusnak is csak egy célja lehet: gyermekének, illetőleg a rábízottnak a boldogságra vezetése. Nekünk, keresztény szülőknek és pedagógusoknak egyetlen filozófusunk lehet csak: Jézus Krisztus, aki boldognak mondja az egyszerű lelkeket, a szelídeket, az igazságot keresőket, a tisztákat,, az irgalmasokat, a békeszeretőket és azokat, akik tudnak tűrni és szenvedni szent eszmékért. A világ boldogsága múlandó, Krisztus boldogsága olyan érték, amelyet a rozsda és mely meg nem emészt, a tolvajok el nem lophatnak. Erre a Megváltótól hirdetett és megszentelt boldogságra kell nekünk megtanítanunk gyermekeinket, • ifjúságunkat. — Elsősorban a gyermekek szívét kell megnevelnünk, az érzelmi világukat kell megnemesítenünk. Az erkölcsiség gyökere a szívben van és nem az észben. A tudás még nem biztosítéka az erénynek. Érzelmeink gyakran összeütközésbe is kerülnek az értelmeimmel, az ész és szív harcában sokszor az értelem marad a vesztes. Nincs is igazi műveltség kifejlett érzelmi élet nélkül. Mit ért a világ minden tudománya, ha üres a szív és rideg, ha az érzelmi élet szegény. Az igazi műveltség nem is a tudásban van, hanem a jóságban, a lelki nemességben. Ez a lelki nemesség elsősorban az érzelmek nemessége. Ez magasabbrendűvé teszi az embert, felemeli az eszmények világába. A mélységes és kedvező érzelmi élet önmagában is értéket jelent. Ez inspirál nagy teleket. A keresztény felebaráti szeretet és részvét érzelme hozta létre a hatalmas szeretetműveket, a kórházakat, irgalomházakat, a vallásos érzelem fűtötte a keresztes vitézeket, a hazaszeretet viszi a hősöket a véres csatákba. V. — Az érzelmek nevelésének céljaaz, hogy a gyermek ifjú lelkében a legértékesebb érzelmeket, a nemes érzelmeket tegyük uralkodóvá, az alacsonyabbakat pedig megnemesítjük vagy elsorvasszuk. — Az első világháborúban elhangzottakhoz hasonlóan kiálthatnánk fel több örömet. Nem tudunk és nem is akarunk a Gondviselés tervein változtatni, de ifjúságunk zavartalan leki fejlődéséért aggódva, az élet sok komor benyomásainak ellensúlyozására az örülni tudó, Istenben bízó lelkűlét kialakítására törekszünk. Minél inkább fogy az életben az öröm és nő a szenvedés, annál inkább kell vigyáznunk arra, hogy ifjúságunk lelke el ne boruljon. A tiszta öröm akarerősítő eszköz,forrása a tetterőnek, előzője a bűnnek. Az öröm napsugár, a napsugárból pedig életerő fakad! A keresztény diadalmas világnézet is ebből a krisztusi örömökből ered. Krisztus hozta az igazi örömet a földre. Az igazi nagy nevelők is mind derűs lelkületűek voltak. A családi élet érzésvilága is azt a színt ölti, amelybe az apa, anyáj kedély® öltözteti. Az okos szülő nem élvezeteket akar gyermekének, hanem lelkét üdítő tiszta örömet. — Az igazi jókedv csak nyugodt, tiszta lelkiismeretből fakadhat. Ne szégyeljük a tiszta szív szavát, ne tartsuk férfiatlannak a lélek békéjét, felsőséges nyugalmát. Tanítsuk meg kis örömök elfogadására is a gyermeket. Távolítsuk el az 5 öm akadályait a családból, az önzést. Nemlehet öröm ott, ahol az igényeket túlságosan felfokozzák. Különösen vigyázni kell a leánygyermekeknél. Ne engedjük őket a divat túlzásaiba rohanni. Neveljük őket inkább lemondásra, különösen ha azzal másoknak örömet szerezhet. így egyesül az öröm érzelmének ápolása a mai korban oly kívánatos szociális érzés, a részvét, a segítés, felebaráti szeretet érzelmeinek mélyítésével. Lelie a diák örömét mások nyomorának enyhítésében, a felebaráti szeretet gyakorlásában. — Sok családban a nevelés módszere öl meg minden örömet. Sok apa dicsőségnek tartja, hogy csak torka van, de szíve nincsen. Testi büntetésnek helye van a családban, de csak ritkán adagoljuk, mert eldurvítja a lelket. Különösen fontos a nevelés helyes módszerének eltalálása a serdülő korban, amikor úgyis szükséges érezniök, hogy szeezrjük őket. — Milyen áldásos volna, ha az édesanya megértő szíve megtalálná gyermeke lekéhez az utat. A leányok, de a fiúk is kívánják az édesanya szeretetének megértő melegségét. Rossz eljáráás az, ha a gyermeknek kicsiny korában elnézünk mindent, ellenben, ha nagyobbakká, érettebbeké lettek, szigorú bánásmódban részesítjük őket. — Nagy szerepet játszik a gyermek boldogságában a barátság. A fiatalság éveit szomjas sóvárság jellemzi a barátság után. Szükséges a barátság érzelmea zavartalan lelki fejlődéshez. Engedjük őket barátkozni, ne zárjuk el hasonló korú gyermekek társaságától, csak válogassuk meg és ellenőrizzük barátkozásukat. Fiú és leánygyermeknél egyformán szükség van rá, de talán még fontosabb a korszellem miatt a leányokat óvni a fiúkkal való pajtáskodástól. — Elsőrendű örömök forrása mindenesetre a vallás. Ez nyújtja a legbiztosabb és legzavartalanabb örömöket: Isten gyermekei vagyunk. Mily tiszta öröm szüleinek és gyermeknek a közösen végzett napi ima. Amely családban a vasárnapot helyesen megülik, ott a vasárnap kisugározza fényét a következő munkanapokra. — Az egész családi élet tárháza a tiszta örömnek és alkalma a többi nemes érzelem fejlesztésének, így a minden magyar szívében nélkülözhetetlen hazaszeretetet is a szülők csöpögtetik gyermekeik szívébe. Kezdődik az anya első mosolyával, a dajka első oldalával, az apa elbeszélésével, aki szeretettel emleget; mindazt, ami magyar: a haza drága földjét, hőseit, szenvedéseit, dicsőségét. — Ezer más apró öröme lehet még a családi életnek, ami nemesíti a szívet, az érzelmeket. Mily boldogság például az édesanya csókja annak a gyermeknek, aki a napi botlásaiért bocsánatot kérve, érezheti a megbocsátó, édes béke felelését. Az anyai ölelés ugyancsak kis dolog, s mégis a Kongó vidékén 70 éves aggastyán két héten keresztül gyalogolt forróságban, őserdőkön át, hogy megölelhesse édesanyját. Vájjon a Tisza-menti gyermekek becsülik-e enyire az édesanya ölelését? — A magyar anyák vájjon örömmel veszik-e ölükbe gyermeküket? A magyar gyermekek vájjon az édesanyai ölben érzik-e magukat a legboldogabbnnak ? A magyar családoknak vájjon az otthon-e az a szent sziget, ahol gyermeki és szülői szív, érzés és akarat egybefonódva, egymást támogatva élvezik a Megváltótól hirdetett és megszentelt boldogságot, a menynyei örömök előízét? Ha ez így van, akkor mondhatjuk a költővel: «Az otthon minden, ami szép, jó, kedves, békességes, nyugodalmas, csendes, ahova mindig visszavágyunk, bárhol legyünk, bárhol járjunk.» Minden gazda gondoskodjék elegendő takarmány termeléséről Ismeretes, hogy a közellátási miniszter az új gazdasági évben a szarvasmarhaigénybevétel megszüntetését és ezzel kapcsolatban a beszolgáltatási kötelezettség letétében állatok és állati termékek meghatározott mennyiségben való beszolgáltatását tervezi. Ezek beszolgáltatási kötelezettsége részben a réteket és legelőket fogja terhelni. A katonai szükségletek fedezése végett a réteket terhelő beszolgáltatási kötelezettségnek egy részét, az idén kivetettnél kisebb mennyiséget természetben, szénában kell majd leadni. Ezért illetékes helyről már most felhívják a gazdaközönség figyelmét arra, hogy tavaszi gazdasági üzemtervét ennek a szénabeadási kötelezettségnek tudatában készítse elő. Abban az esetben,ha valamely gazdaság saját állományának szükségletére való tekintettel rétjének szénaterméséből a leadni kötelezett mennyiséget nem tudja nélkülözni, gondoskodjék szántóföldjén elegendő mennyiségű szálastakarmány termeléséről. Vásárhelyen is becsapta az asztalosokat egy szélhámos Rimaszombatban letartóztatták Bodrogi Gyula ügynököt, aki Balogh József néven szélhámoskodta végig az országot. Bodrogi az Adria Faipari Rt. megbízottjának adta ki magát és deszkákra megrendeléseket gyűjtött. A rendelőknél csekket hagyott, amelyeken az áru értékének 10 százalékát kellett befizetni. Rengetegen elküldték a pénzt a Szlovák Gazdasági Bank Rt-nak, ahol Bodrogi a gubát felszedte és vígan élte világát Hódmezővásárhelyen is járt a szélhámos és sorra becsapott minden asztalost. Törőcsik János asztalosmestert (Bethlen u. 28/a) szintén becslapta Bodrogi, mert 1000 pengőnyi megrendelést vett fel azzal, hogy 28 nap alatt szállítja a megrendelt faárut. A megrendelésre 189 pengőt be is fizetett Törőcsik. Fekete Imre asztalosmester (Tóályutca 8.) 409.60 pengő értékű megrendelést adott a szélhámosnak. 77.84 pengőt át is adott a szállítandó árura, mint előleget. Kiss Lajos asztalosmester (Kincsestelep 10.) szintén a becsapottak közötte szerepel. Február 15-én járt nála a szélhámos. 201.35 pengőnyi megrendelésre 40 pengős előleget adott a csalónak. " Lőrincz István asztalosmestert (Nádutca 2/a) 56.20 pengővel rövidítette meg mert a csaló faügynök 281.12pengős, megrendelést vett fel a nemlétező megbízatásra. A károsultak az «Esti Újság», «Függetlenség» és az egyik hétfői budapesti lapban megjelent cikkek nyomán tettek feljelentést a lefülelt Bodrogi-Balogh ellen. A rendőrségen jelentkezzenek azok, akiket szintén megkárosított a szélhámos. Érdemtelen a tartásdíjra a feleség, aki feljelenti férjét Egy nagy gyárvállalat gépésze ellen a felesége tartásdíj-pert indított. Keresetében arra hivatkozott, hogy férje elhagyta és nem gondoskodik róla. A bíróság előtt a férj azzal védekezett, hogy házassági életközösségét jogosan szakította meg, mert a felesége munkaadójánál alaptalanul feljelentette, azzal vádolva meg őt és felettesét, a főgépészt, hogy rongálást követtek. Bár a feljelentés alaptalansága kiderült, mégis bizalmatlanok lettek vele szemben s nemsokára elbocsátották. Ezért szakította meg az életközösséget és felesége, mint érdemtelen, tartásdíjra nem tarthat igényt. Rossz vagy hibás RADIO készülékét hozza bizalommal JAVÍTÁS végett Paksi I. Telelőn s 288. .Villany Andrássy-u. 3 sz. a.uszkttzsetébe Telelőn i 288. berendezést és kürdtankjavítást. A férj vádjaival szemben az aszszony azzal védekezett, hogy a vállalatnál tett panasszal férje érdekeit akarta megmenteni és züllött baráti köréből kiemelni. Most döntött az ügyben a törvényszék dr. Bátyka Elemér tanácsa, mely a férj érvelését tette magáévá és az asszony keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában a törvényszék kifejtette, hogy a feleség a férjét munkaadójánál fontos közérdekű vállalkozásnál jelentette fel olyan cselekmény címén, mely a valóság esetén a férjre nézve súlyos büntetőjogi következményekkel járhatott volna. Az asszony vádjára semmi bizonyíték nem merült fel, sőt később panaszát visszavonta, a főgépésztől pedig rossz idegállapotát hozva fel mentségül, bocsánatot kért. Maga a feljelentés azonban a férjnek mégis kárt okozott, mert munkájától nyomban felfüggesztették, a vizsgálat megszűnte után pedig figyelmeztették, hogy a legkisebb hiba esetén elbocsátják, ezután is rossz szemmel néztek rá, majd elküldték. Hogy az asszony mentegetődzése nem fogadható el, bizonyítja az is, hogy a férjet később a katonai hatóságnál is feljelentette, szintén alaptalanul. Ez a két feljelentés bizonyítja, hogy férjével szemben érzett gyűlölet, bosszú, ártási szándék vezette. Az asszonynak a tanúkihallgatások elrendelésére irányuló kérelmét el kellett utasítani, mert az a körülmény, hogy valakiben milyen benső lelki folyamat megy végbe, valamely cselekedetének végrehajtása előtt, tanukkal nem bizonyítható. Ezenkívül meg sem jelölte azokat az érzékelhető tényeket, amelyeket tanuk észlelhettek volna és amelyekből következtethették, hogy férjével szemben ártási szándéknem vezette. Tekintettel arra, hogy magatartása a férjre nézve igen súlyos sérelmet jelentett, a törvényszék a nő tartásdíjra érdemtelennek találta. Ne dobjt el Használt m ócska kalapját, hanem vigye el Oskovics György kalaposhoz, ki újra teszi, kitisztítja és formázza. — Kril«»l-urca 28. Pontos címre figyelni! Az ágyú életrajza Az ágyú fogalma tulajdonképpen sokféle típusú hadiszerszámot jelent. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint olyan tűzifegyver, amely méreteinél és súlyánál fogva nem kezelhető egyetlen ember által, mint a kézifegyverek, hanem több ember szükséges hozzá. Ez a meghatározás bizonyára kiegészítésre szorul, hiszen a gépfegyverhez is több ember kell, márpedig ezt nem sorolják az ágyúk közé. Alapjában véve az ágyúk háromfélék. Az első a tulajdonképpeni ágyú, amelyynek lövedéke többé-kevésbé vízszintes, illetve egyenes pályát fut meg. A második csoport a Haubitz, amely ívalakú pályán küldi lövedékeit, a harmadik pedig a mozsár, amely fölfelé lő, hogy így érjen el nagy távolságot. Ezenkívül még sokféle ágyút lehetne felsorolni, egészen a legújabb típusú légvédelmi lövésekig, amelyek éppen úgy, sőt azokon túlmenőleg is különféle mechanizmus irányító és célzó berendezésekkel vannak felszerelve. Az eredeti kezdetleges «tűzcsövekről», amelyek a XIII. század végén és a XIV. század elején alig 100 lépésre köpködték ki magukból kezdetleges lövedékeiket, — óriási a fejlődés azokig a gépszörnyetegekig, amelyek ma már másfélszáz kilométerre is tudnak pusztításra küldeni mázsás súlyú acéltömegeket. Érdekes, hogy egyegy nevezetes ágyú szinte egyéniségként szerepel a hadi jelentésekben és külön nevet kap, mint például az első világháború «Bertája». — Adomány. Özv. Imre Józsefné Petőfi utcai református egyháztag elhalt férjének névnapja emlékére 10 pengőt adományozott a református Otthon házalapja javára.