Népujság, 1944. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-20 / 64. szám

4. oldal 1944. március 20., hétfő. Hogyan ápolhatjuk a diák érzelmi életét a családban Egy ismert nevelő a következőket mon­dotta arra a kérdésre, hogy «Miként ápol­hatjuk a diák érzelmeit a családban»: — Igen erős bennünk a vágy a boldog­ság után. Mindenki a boldogságért él, ezért küzd. A mai kor ifja, leánya láza­san ragadja meg a szórakozási alkalma­kat. Azt véli a boldogságnak. Boldogsá­got keres az elesett a bűnében, az Isten­hez tért a mea culpában, a zsugori ara­nyéban. Száz és száz az út, — de csak egy a cél: a boldogsági — A szülőnek és­ vele a pedagógusnak is csak egy célja lehet: gyermekének, il­letőleg a rábízottnak a boldogságra ve­zetése. Nekünk, keresztény szülőknek és pedagógusoknak egyetlen filozófusunk le­het csak: Jézus Krisztus, aki boldognak mondja az egyszerű lelkeket, a szelíde­ket, az igazságot keresőket, a tisztákat,, az irgalmasokat, a békeszeretőket és azo­kat, akik tudnak tűrni és szenvedni szent­ eszmékért. A világ boldogsága múlandó, Krisztus boldogsága olyan érték, amelyet a rozsda és mely meg nem emészt, a tolvajok el nem lophatnak. Erre a Megvál­tótól hirdetett és megszentelt boldogságra kell nekünk megtanítanunk gyermekein­ket, • ifjúságunkat. — Elsősorban a gyermekek szívét kell megnevelnünk, az érzelmi világukat kell megnemesítenünk. Az erkölcsiség gyökere a szívben van és nem az észben. A tu­dás még nem biztosítéka az erénynek. Érzelmeink gyakran összeütközésbe is ke­rülnek az értelmeimmel, az ész és szív harcában sokszor az értelem marad a­ vesztes. Nincs is igazi műveltség kifejlett­ érzelmi élet nélkül. Mit ért a világ minden tudománya, ha üres a szív és rideg, ha az érzelmi élet szegény. Az igazi műveltség nem is a tudásban van, hanem a jóság­ban, a lelki nemességben. Ez a lelki ne­messég elsősorban az érzelmek nemes­sége. Ez magasabbrendűvé teszi az em­bert, felemeli az eszmények világába. A mélységes és kedvező érzelmi élet önma­gában is értéket jelent. Ez inspirál nagy teleket. A keresztény felebaráti szeretet és részvét érzelme hozta létre a hatal­mas szeretetműveket, a kórházakat, irga­lomházakat, a vallásos érzelem fűtötte a keresztes vitézeket, a hazaszeretet viszi a hősöket a véres csatákba. V. — Az érzelmek nevelésének célja­­az, hogy a gyermek ifjú lelkében a legérté­kesebb érzelmeket, a nemes érzelmeket tegyük uralkodóvá, az alacsonyabbakat pe­dig megnemesítjük vagy elsorvasszuk. — Az első világháborúban elhangzot­takhoz hasonlóan kiálthatnánk fel­ több örömet. Nem tudunk és nem is akarunk a Gondviselés tervein változtatni, de ifjú­ságunk zavartalan leki fejlődéséért ag­gódva, az élet sok komor benyomásainak ellensúlyozására az örülni tudó, Istenben bízó lelkűlét kialakítására törekszünk. Minél inkább fogy az életben az öröm és nő a szenvedés, annál inkább kell vi­gyáznunk arra, hogy ifjúságunk lelke el ne boruljon. A tiszta öröm akarerősítő eszköz,­­for­rása a tetterőnek, előzője a bűnnek. Az öröm napsugár, a napsugárból pedig élet­erő fakad! A keresztény diadalmas világ­nézet is ebből a krisztusi örömökből ered. Krisztus hozta az igazi örömet a földre. Az­­ igazi nagy nevelők is mind derűs lelkületűek voltak. A családi élet érzés­­világa is azt a színt ölti, amelybe az apa, anyáj kedély® öltözteti. Az okos szülő nem élvezeteket akar gyermekének, hanem lel­két üdítő tiszta örömet. — Az igazi jókedv csak nyugodt, tiszta lelkiismeretből fakadhat. Ne szégyeljük a tiszta szív szavát, ne tartsuk férfiatlan­­­nak a lélek békéjét, felsőséges nyugalmát. Tanítsuk meg kis örömök elfogadására is a gyermeket. Távolítsuk el az 5 öm akadályait a családból, az önzést. Nem­­lehet öröm ott, ahol az igényeket túlsá­gosan felfokozzák. Kü­lönösen vigyázni kell a leánygyermekeknél. Ne engedjük őket a divat túlzásaiba rohanni. Neveljük őket inkább lemondásra, különösen ha azzal másoknak örömet szerezhet. így egyesül az öröm érzelmének ápolása a mai kor­ban oly kívánatos szociális érzés, a rész­vét, a segítés, felebaráti szeretet érzelmei­nek mélyítésével. Lelie a diák örömét má­sok nyomorának enyhítésében, a felebaráti szeretet gyakorlásában. — Sok családban a nevelés módszere öl meg minden örömet. Sok apa dicső­ségnek tartja, hogy csak torka van, de szíve nincsen. Testi büntetésnek helye van a családban, de csak ritkán adagol­juk, mert eldurvítja a lelket. Különösen fontos a nevelés helyes módszerének elta­lálása a serdülő korban, amikor úgyis szükséges érezniök, hogy szeezrjük őket. — Milyen áldásos volna, ha az édes­anya megértő szíve megtalálná gyermeke lekéhez az utat. A leányok, de a fiúk is kívánják az édesanya szeretetének meg­értő melegségét. Rossz eljáráás az, ha a gyermeknek kicsiny korában elnézünk min­dent, ellenben, ha nagyobbakká, éretteb­beké lettek, szigorú bánásmódban része­sítjük őket. — Nagy szerepet játszik a gyermek boldogságában a barátság. A fiatalság éveit szomjas sóvárság jellemzi a barátság után. Szükséges a barátság érzelme­­a zavartalan lelki fejlődéshez. Engedjük őket barátkozni, ne zárjuk el hasonló korú gyermekek társaságától, csak válogassuk meg és ellenőrizzük barátkozásukat. Fiú és leánygyermeknél egyformán szükség van rá, de talán még fontosabb a kor­szellem miatt a leányokat óvni a fiúkkal való pajtáskodástól. — Elsőrendű örömök forrása minden­esetre a vallás. Ez nyújtja a legbiztosabb és legzavartalanabb örömöket: Isten gyer­mekei vagyunk. Mily tiszta öröm szüleinek­ és gyermeknek a közösen végzett napi ima. Amely családban a vasárnapot he­lyesen megülik, ott a vasárnap kisugá­rozza fényét a következő munkanapokra. — Az egész családi élet tárháza a tiszta örömnek és alkalma a többi­­ nemes ér­zelem fejlesztésének, így a minden ma­gyar szívében nélkülözhetetlen hazasze­retetet is a szülők csöpögtetik gyerme­keik szívébe. Kezdődik az anya első mo­solyával, a dajka első oldalával, az apa el­beszélésével, aki szeretettel emleget; mind­azt, ami magyar: a haza drága földjét, hőseit, szenvedéseit, dicsőségét. — Ezer más apró öröme lehet még a családi életnek, ami nemesíti a szívet, az érzelmeket. Mily boldogság például az édesanya csókja annak a gyermeknek, aki a napi botlásaiért bocsánatot kérve, érez­heti a megbocsátó, édes béke felelését. Az anyai ölelés ugyancsak kis dolog, s mégis a Kongó vidékén 70 éves aggastyán két héten keresztül gyalogolt forróság­ban, őserdőkön át, hogy megölelhesse édes­anyját. Vájjon a Tisza-menti gyermekek becsülik-e enyire az édesanya ölelését? — A magyar anyák vájjon örömmel ve­szik-e ölükbe gyermeküket? A magyar gyermekek vájjon az édesanyai ölben ér­­zik-e magukat a legboldogabbnnak ? A ma­gyar cs­aládoknak vájjon az otthon-e az a szent sziget, ahol gyermeki és szülői szív, érzés és akarat egybefonódva, egy­mást támogatva élvezik a Megváltótól hir­detett és megszentelt boldogságot, a meny­­nyei örömök előízét? Ha ez így van, ak­kor mondhatjuk a költővel: «Az otthon minden, ami szép, jó, kedves, bék­essé­­ges, nyugodalmas, csendes, ahova mindig visszavágyunk, bárhol legyünk, bárhol jár­junk.» Minden gazda gondoskodjék elegendő takarmány termeléséről Ismeretes, hogy a közellátási mi­niszter az új gazdasági évben a szarvasmarhaigénybevétel meg­szüntetését és ezzel kapcsolatban a beszolgáltatási kötelezettség let­é­tében állatok és állati termékek meghatározott mennyiségben való beszolgáltatását tervezi. Ezek be­­szolgáltatási kötelezettsége rész­ben a réteket és legelőket fogja terhelni. A katonai szükségletek fedezése végett a réteket terhelő beszolgáltatási kötelezettségnek egy részét, az idén kivetettnél ki­sebb mennyiséget természetben, szénában kell majd leadni. Ezért illetékes helyről már most felhívják a gazdaközönség figyel­mét arra, hogy tavaszi gazdasági üzemtervét ennek a szénabeadási kötelezettségnek tudatában ké­szítse elő. Abban az esetben,­­ha valamely gazdaság saját állomá­nyának szükségletére való tekin­tettel rétjének szénaterméséből a leadni kötelezett mennyiséget nem tudja nélkülözni, gondoskodjék szántóföldjén elegendő mennyi­ségű szálastakarmány termelésé­ről. Vásárhelyen is becsapta az asztalosokat egy szélhámos Rimaszombatban letartóztatták Bod­rogi Gyula ügynököt, aki Balogh József néven szélhámoskodta végig az országot. Bodrogi az Adria Faipari Rt. megbízott­jának adta ki magát és deszkákra meg­rendeléseket gyűjtött. A rendelőknél csek­ket hagyott, amelyeken az áru értékének 10 százalékát kellett befizetni. Rengete­gen elküldték a pénzt a Szlovák Gaz­dasági Bank Rt-nak, ahol Bodrogi a gu­bát felszedte és vígan élte világát Hódmezővásárhelyen is járt a szélhá­mos és sorra becsapott minden asztalost. Törőcsik János asztalosmestert (Bethlen­ u. 28/a) szintén becslapta Bod­rogi, mert 1000 pengőnyi megrendelést vett fel azzal, hogy 28 nap alatt szállítja a megrendelt faárut. A megrendelésre 189 pengőt be is fizetett Törőcsik. Fekete Imre asztalosmester (Tóály­utca 8.) 409.60 pengő értékű megrendelést adott a szélhámosnak. 77.84 pengőt át is adott a szállítandó árura, mint előleget. Kiss Lajos asztalos­mester (Kincses­telep 10.) szintén a becsapottak között­e szerepel. Február 15-én járt nála a szél­hámos. 201.35 pengőnyi megrendelésre 40 p­engős előleget adott a csalónak. " Lőrinc­z István asztalosmestert (Nád­utca 2/a) 56.20 pengővel rövidítette meg mert a cs­aló faügynök 281.12­­pengős, megrendelést vett fel a nemlétező me­g­­bízatásra. A károsultak az «Esti Újság», «Függet­lenség» és az egyik hétfői budapesti lap­ban megjelent cikkek nyomán tettek fel­jelentést a lefülelt Bodrogi-Balogh ellen. A rendőrségen jelentkezzenek azok, aki­ket szintén megkárosított a szélhámos. Érdemtelen a tartásdíjra a feleség, aki feljelenti férjét Egy nagy gyárvállalat gépésze ellen a felesége tartásdíj-pert in­dított. Keresetében arra hivatko­zott, hogy férje elhagyta és nem gondoskodik róla. A bíróság előtt a férj azzal védekezett, hogy há­zassági életközösségét jogosan sza­kította meg, mert a felesége mun­kaadójánál alaptalanul feljelen­tette, azzal vádolva meg őt és fe­lettesét, a főgépészt, hogy rongá­lást követtek­­. Bár a feljelentés alaptalansága kiderült, mégis bi­zalmatlanok lettek vele szemben s nemsokára elbocsátották. Ezért szakította meg az életközösséget és felesége, mint érdemtelen, tartás­díjra nem tarthat igényt. Rossz vagy hibás RADIO készülékét hozza bizalommal JAVÍTÁS végett Paksi I. Telelőn s 288. .Villany Andrássy-u. 3 sz. a.­uszkttzsetébe Telelőn i 288. berendezést és kürdtank­javítást. A férj vádjaival szemben az asz­­szony azzal védekezett, hogy a vállalatnál tett panasszal férje ér­dekeit akarta megmenteni és zül­lött baráti köréből kiemelni. Most döntött az ügyben a törvényszék dr. Bátyka Elemér tanácsa, mely a férj érvelését tette magáévá és az asszony keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában a tör­vényszék kifejtette, hogy a fele­ség a férjét munkaadójánál fontos közérdekű vállalkozásnál jelen­tette fel olyan cselekmény címén, mely a valóság esetén a férjre nézve súlyos büntetőjogi következ­ményekkel járhatott volna. Az asszony vádjára semmi bizonyíték nem merült fel, sőt később pana­szát visszavonta, a főgépésztől pe­dig rossz idegállapotát hozva fel mentségül, bocsánatot kért. Maga a feljelentés azonban a férjnek mégis kárt okozott, mert munká­jától nyomban felfüggesztették, a vizsgálat megszűnte után pedig fi­gyelmeztették, hogy a legkisebb hiba esetén elbocsátják, ezután is rossz szemmel néztek rá, majd el­küldték. Hogy az asszony mente­­getődzése nem fogadható el, bizo­nyítja az is, hogy a férjet később a katonai hatóságnál is feljelen­tette, szintén alaptalanul. Ez a két feljelentés bizonyítja, hogy férjével szemben érzett gyű­lölet, bosszú, ártási­ szándék ve­zette. Az asszonynak a tanúkihall­gatások elrendelésére irányuló ké­relmét el kellett utasítani, mert az a körülmény, hogy valakiben mi­lyen benső lelki folyamat megy végbe, valamely cselekedetének végrehajtása előtt, tanukkal nem bizonyítható. Ezenkívül meg sem jelölte azokat az érzékelhető té­nyeket, amelyeket tanuk észlelhet­tek volna és amelyekből következ­tethették, hogy férjével szemben ártási szándék­­nem vezette. Tekin­tettel arra, hogy magatartása a férjre nézve igen súlyos sérelmet jelentett, a törvényszék a nő tartás­­díjra érdemtelennek találta. Ne dobjt­ el Használt m ócska kalapját, hanem vigye el Oskovics György kalaposhoz, ki újra teszi, kitisztítja és formázza. — Kril«»l-urca 28. Pontos címre figyelni! Az ágyú életrajza Az ágyú fogalma tulajdonképpen sok­féle típusú hadiszerszámot jelent. Az ál­talánosan elfogadott meghatározás szerint olyan tűzifegyver, amely méreteinél és súlyánál fogva nem kezelhető egyetlen ember által, mint a kézifegyverek, hanem több ember szükséges hozzá. Ez a megha­tározás bizonyára kiegészítésre szorul, hi­szen a gépfegyverhez is több ember kell, márpedig ezt nem sorolják az ágyúk közé. Alapjában véve az ágyúk háromfélék. Az első a tulajdonképpeni ágyú, amely­y­nek lövedéke többé-kevésbé vízszintes, il­letve egyenes pályát fut meg. A második csoport a Haubitz, amely ívalakú pályán küldi lövedékeit, a harmadik pedig a mo­zsár, amely fölfelé lő, hogy így érjen el nagy távolságot. Ezenkívül még sokféle ágyút lehetne felsorolni, egészen a leg­újabb típusú légvédelmi lövésekig, ame­lyek éppen úgy, sőt azokon túlm­enőleg is különféle mechanizmus irányító és célzó berendezésekkel vannak felszerelve. Az eredeti kezdetleges «tűzcsövekről», amelyek a XIII. század végén és a XIV. század elején alig 100 lépésre köpködték ki magukból kezdetleges lövedékeiket, — óriási a fejlődés azokig a gép­szörnyete­gekig, amelyek ma már másfélszáz kilomé­terre is tudnak pusztításra küldeni mázsás súlyú acéltömegeket. Érdekes, hogy egy­­egy nevezetes ágyú szinte egyéniségként szerepel a hadi jelentés­ekben és külön ne­vet kap, mint például az első világháború «Bertája». — Adomány. Özv. Imre Józsefné Pe­­tőfi­ utcai református egyháztag elhalt fér­jének névnapja emlékére 10 pengőt ado­mányozott a református Otthon házalapja javára.

Next