Népujság, 1944. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-31 / 73. szám

XVII. évfolyam, 73. szám. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1944. március 31., péntek. FELELŐS SZERKESZTŐ és KIADÓ: DURA LAJOS ERNŐ. Megjelentek az első zsidiésrendeletek A Bug vonalától tervszerűen elszakadt a német védelem Tarnopol és Kovel között meghiúsultak a szovjet átkarolási kísérletei, váltakozó harcok Proszkurovtól délre Csevnevicet kiürítették Háborúellenes plakátok Angliában Csunkung-Kínát teljesen elvágják a japánok Berlin. A Dnyeszter és a Prut közötti betörési helyen, mindenek­előtt pedig Tarnopol, Proszkurov és Csernovic közötti szakaszon né­met és magyar kötelékek ragyogó teljesítményt nyújtanak az elhárító harcokban és újra visszavetik a tá­madó ellenséges hadoszlopokat. A Tarnopoltól Brodin át Köveiig ter­jedő szárnyon a német csapatok védekezésükkel és ellentámadásai­­ikkal a szovjet hadászati tervet, az átkarolást meghiúsították. A há­rom városnál súlyos harcban álló német csapatok mindenütt kivéd­­ték az ellenséges rohamokat. Kö­veinél a várostól északra saját át­karoló támadásukkal érezhetően könnyítettek a város védőinek helyzetén. Csapataink az ukrajnai Bug alsó folyásától parancs szerint elszakad­tak anélkül, hogy az ellenség za­varta volna őket. Proszkurovtól délre váltakozó eredménnyel tovább tart az elke­seredett küzdelem. Csernovitz vá­rosát kiürítettük. Stanislau térsé­gében heves harcok folynak az elő­renyomult harccsoportokkal. A Dnyeszter és Csauszi között fokozódott az elhárító csata he­vessége. a németek taktikai visszavonulása A keleti hadszíntér déli szaka­szán végrehajtott arcvonalvisszavo­­násokkal kapcsolatban illetékes né­met katonai helyen figyelmeztet­nek arra, hogy ebből a folyamat­ból nem szabad gyengeségre kö­vetkeztetni. Jól tájékozott katonai körökben már hónapokkal ezelőtt rámutattak arra, hogy a keleti arcvonal nem elszigetelt harci te­rület, hanem az általános, egyet­len nagy egységet alkotó háborús helyzetkép tényezője és azok az események, amelyek most Nyugat- Európában kétségtelenül előkészü­letben vannak, ide is elvetik ár­nyékukat. A szovjet erőfeszítései­nek változatlan folytatásával Né­metország általános katonai hely­zetére akar nyomást gyakorolni és a tartalékok elvonására akarja Né­metországot kényszeríteni. A küz­delem egyetlen célja nem a hábo­rús döntés, hanem a kezdeménye­zés biztosítása a következő hábo­rús kibontakozásban. A kezdem­é­nyezés azonban a jelen helyzetben­­ bármilyen ellenmondónak lás­­sék is ez, — a védekező fél oldalán van, — állapítják meg illetékes ka­tonai helyen. A helyzet tulajdonké­­pen egyszerű. A német hadvezető­ség két lehetőség között választhat. Az egyik a szovjet leverése. Ha Németország egy vonalon vethetné harcba minden erejét, ennek a problémának gyors megoldása nem okozhatna neki gondot. Ebben az esetben azonban nyugaton fedezet­lenül kellene maradnia. A másik lehetőség az ebből a helyzetből adandó következtetések levonása, vagyis az ellenségnek azokon­­a pontokon való feltartóztatása, ahol erre a legkevesebb erővel kinái­­kozik eshetőség. A mostani visz­­szavonulás tehát taktikai jelentő­ségű intézkedés, amelynek célja, hogy — mint például a déli arcva­­szakasz keleti szárnyának ellensé­ges nyomás nélkül történt vissza­vonása mutatja, annak megakadá­lyozása, hogy a szovjet az új német állások elfoglalását megzavarhassa. Berlin: Göbbels dr. birodalmi miniszter a »Das Reich«-ben azt írja, hogy óriási léptekkel közeledünk a háború döntő válságához. Ez katonai és politikai lesz egy­aránt. Hetvenezer angol katonát fenyeget bekerítéssel az indiai japán előnyomulás Sanghai­. A japán előnyomulás Assan tartományban Imphal vidé­kén hetvenezer főnyi ellenséges hadsereget fenyeget bekerítéssel. A szóvivő hangsúlyozta, hogy indiai határvidéken folyó japán hadmű­veletek Csungking-Kínát azzal fe­nyegetik, hogy utolsó megmaradt utánpótlási útját is elvágják. A két másik megmaradt utánpótlási utat a japán-indiai csapatok már elzárták. Háborúellenes falragaszok Angliában London: »Ördög vigye el a po­­litikusokat háborújukkal együtt« — ilyen és ehhez hasonló falragaszok jelennek meg az utóbbi időben Ho­­unslow londoni külvárosában és a West­ Middelsex iparvidékein, — jelenti a kommunista »Daily Wor­ker.« A lap szerint különösen eze­ken az iparvidékeken állapítható meg a »defetista tevékenysgé nö­vekedése«. Kormányrendelet értelmében­­ zsidó nem tarthat magyar háztartási alkal­mazottat, s nem lehet tagja a sajtó, az ügyvéd, a színművészeti és filmművészeti kamarának Azonnal meg kell szüntetni híízmegbizatásaikat és nemnűiféle köz­szolgálatban nem vehetnek részt . A tájvédelmi törvény rendelke­zéseit érvényesítik a­z a­dó fogalmának meghatározásánál A MZt jelenti: A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök el­nöklésével szerdán délelőtt 11 óra­kor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács rövid megszakítás­sal egész napon át folyt és este 10 órakor ért véget. A minisztertanács a miniszterel­nök indítványára elhatározta, hogy a közeli napokban kormánynyilat­kozatban ad tájékoztatást a kor­mány programjáról, majd az ille­tékes tárcaminiszterek előadásában letárgyalta a zsidókérdés megoldá­­sával kapcsolatos rendeleteket, ezek pár napon belül meg­jelen­nek, — a továbbiakban pedig idő­szerű kormányzati kérdésekkel fog­lalkozott. Három rendelet a zsidókérdésben A Budapesti Közlöny pénteki száma közli a kormány 1200, 1210. és 1220—1944. M. E. számú rende­leteit. Az első rendelet szerint tilos nemzsidó nőt, vagy férfit háztartási alkalmazottként fogl­­lalkoztatni olyan házban, melyé­nek zsidó tagja van, vagy pe­dig amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik; a rendelet hatálybalépésekor a ti­lalom alá eső alkalmaztatások 1944. április 30. napjával megszűnnek. A háztartási alkalmazott fogalma alá esnek a rendelet rendelkezéseihez képest a házi és belső cselédek, a bejárónők, a házvezetőnők, a ne­velő-, társalkodó-, felolvasónők, va­lamint általában azok a nők és fér­fiak, akik a háztartásban, vagy a család körében akár pénzbeli, akár természetbeni ellenszolgáltatásért (például lakásadásért) rendszere­sen személyes szolgálatot teljesí­tenek. A második rendelet szerint a zsidókat az állam, törvényha­tóság, község, közintézetek, köz­alapítványok, köztestületek és közüzemek szolgálatából, — ide­értve a Magyar nemzeti Bankot, a Pénzintézeti Központot és az Országos Központi Hitelszövet­kezetet is — el kell bocsátani. A zsidók közmegbízatásait, közjegyzői, közjegyzőhelyettesi hites tolmácsi, bírósági szakér­tői megbízatásait és szabadalmi ügyvivői jogosítványait meg kell szüntetni, végül a zsidó ügyvé­deket 1Q44. május­áig az ügy­védi kamarákból törölni kell. Végül a harmadik rendelet sze­rint a zsidók sajtókamarai, továbbá színművészeti és filmművészeti kamarai tagságát a kamarából való törlés útján 1Q44. április■ 30-ig meg kell szüntetni. Kit tekintenek zsidónak? Az említett rendeletek a zsidó fogalmának meghatározásában a fajvédelmi törvényt, tehát az 1941. évi XV. tc. 9. és 16. §-át veszi ala­­­pul. Telefon: 40. Napraforgó, len és szójabab vető v­agyok állandóim átvehetők Karasz, Győri és Szűcs FUTURA-bizományosoknál. Telefon: 40. 4 fkitdifti, ára 16 Illlét.

Next