Vásárhelyi Népujság, 1944. augusztus-szeptember (1. évfolyam, 57-93. szám)
1944-09-07 / 80. szám
FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: IFJ. SZATMÁRI JÁNOS. SZERKESZTŐ: CSÁKI LAJOS Szeged új főispánt kapott: Magyar! Kossa Aladár Hódmezővásárhely, Endrey Béla Baja főispánja Sorozatos román határsértések miatt a magyar véderő parancsot kapott határaink megvédésére Erdély déli részén csapataink ellentámadása román és bolsevista erőket vetett vissza Kolozsvár és Gyulafehérvár között légierőnk 60 mozdonyt megsemmisített A Bulgáriához intézett szovjet hadüzenet alapjában megváltoztatja az angolszászok balkáni helyzetét Bulgária megszállásával a szovjet látástávolságra kerül egyik legfontosabb háborús céljához de Havre ellen megindult az angolszász támadás Olaszországban nem tudjákelszakítani a német arcvonalat Budapest. A honvédvezérkar Jonoké jelenti, hogy Magyarország ellen milyen támadásokat hajtott végre az áruló román haderő. Augusztus 25-én Illyefalva, 3 5-án Mezőhegyes ellentámadtak román granicsárok, Makónál századnyi erők támadták a magyar határt, augusztus 29-én Csanádpalotánál követtek el betörési kísérletet, 30-án Élőpatak, Illyefalva, Felsőrákos, szeptember 1-én Mezőörvényes, Miklósvár volt többek között támadásaik célpontja, 26-án és 27-én az Isz-völgyében, 28-ájn az Ojtozi-szorosnál, 29-én a Gyímeánél léptek fel támadólag nagyobb szovjet erőkkel együtt. Augusztus 30-án román terrorbombázók Kecskemétet, Ceglédet, Albertirsát, Nagyváradot és Csíkszeredát, szeptember elsejénKecskemétet, Bethlent és Szabadkát bombázták. Ezek a támadások nem lepték meg a magyar vezetőket, hiszen augusztus 23-án Mihály király azt deklarálta, hogy Románia „nem ismeri el a bécsi döntést, azt igazságtalannak bélyegezte és kijelentette, hogy minden erejével »felszabadítja és visszaszerzi Észak - Erdélyt az idegen uralom alól«. A kiáltványban foglaltakkal szemben az az igazság, hogy nem Magyarország, hanem Károly akkori román király és az akkori román kormány fordultak döntőbírósághoz, ezzel szemben Magyarország nem kérte a döntést és csak az akkori politikai helyzetre való tekintettel, magasabb érdekek szem előtt tartásával fogadta el, noha a döntőbírói ítélet Erdély értéékesőbb déli részét Romániának juttatta. A román királyi proklamáció Észak-Erdély elszakításáról beszél, holott Erdély csak 22 éven át volt román uralom alatt, viszont ezer esztendő óta a magyar állam integráns része. A proklamáció igazságtalannak tartja Észak-Erdély visszacsatolását, pedig a történelmi érvek mellett az etnográfiai adatok is Románia ellen szólnak. Észak-Erdélyben 1 millió 29 ezer román és 1 millió 380 ezer román található, és a románok arányszáma mindössze 40 százalék. Mindezeket a tényeket annak a hatalmi szövetségnek is figyelembe kell venni, mely fegyveres segítséget ígért Romániának, Észak-Erdély »felszabadítására«. Augusztus 30-án 14 órakor a román rádió királyi kiáltványt közölt, amely szerint »A román nemzet elhatározta, hogy visszaszerzi a magyaroktól Észak-Erdélyt. A román csapatok átlépték az északi határokat«. A román király augusztus 23.-i proklamációja, a magyar felségterületek ellen intézett sorozatos támadások,, majd az augusztus 30-i közlés után a magyar hadvezetőség kénytelen volt a magyar honvédség jének utasítást adni, hogy az ország területét ért, nem provokált támadásodat utasítsa viszsza. A magyar kormány valamennyi szomszédjával békésen akart élni. Budapest: Erdély déli részében magyar csapatok ellentámadással visszavetették a támadó román alakulatokat. Egy köteléket körülzár Berlin: Szeptember 5-én német csatarepülőkötelékek mindenekelőtt a délerdélyi vasútforgalmat támadták. Egy nagyon forgalmas útvonalon egymást követő hullámokban támadták az ott álló és közlekedő vonatokat és hatásosan akadályozták az ellenséges utánpótlást. Különösen hatásosak voltak a Kolozsvár—Gyulafehérvár között közlekedő lőszeres Ivona Romániával szemben is ezt a politikát kívánta folytatni, amit azonban lehetetlenné tettek a román nép vezetői. A két szomszéd nép közötti viszonyok tragikus alakulásáért a magyarság nem felelős,zak és megsemmisítettek. Két, hadianyaggal megrakott vasúti szerelvényt zsákmányoltak. tok elleni támadások. Eddigi jelentés szerint 166 mozdonyt megsemmisítettek, egy olajszállító vonatot felgyújtottak. Vadászok mélytámadással megtámadtak egy romáin repülőteret, amelynek vasútállomásán egy tartálykocsit és két vonatot felrobbantottak. A magyar csapatok Dél-Erdélyben román alakulatokat semmisítettek meg Csatarepülők támadása a délerdélyi vasúti forgalom ellen Bulgárián át az Égei-tengerhez szerzett kijáratot a szovjet Berlin. A szovjet kormány megüzente a háborút Bulgáriának. — Bulgária fegyverszünetet kért. Berlini politikai körökben jellemzőnek mondják a hadüzenetet Szovjetoroszország sokat emlegetett »testvériségére«, amelyre más bolgár kormány képviselői legutóbbi beszédeikben ismételten szükségesnek láttak hivatkozni A szovjet Bulgáriát teljesen el akarja hengerelni és feltétel mei Mindennemű gabonafélét, olajosmagvakat, hüvelyeseket, lucerna, lóhere és egyéb magvakat, gyapjút állandóan vásárolunk a Wlassich utcai telepünkön és a Hangya Szövetkezettel karöltve Vásárhelykutasi raktárainkban. Ügyfeleinket, gazdatársainkat kérjük bizalommal forduljanak hozzánk. Gyors és pontos kiszolgálást adunk. — Termelési és értékesítési ügyben készséggel nyújtunk felvilágosítást. Termelési szerződést kötünk mindenféle olajos és egyéb magfélékre, olajosmagvak után járó olajpogácsát és darát pontosan kiszolgáltatjuk. Beszállításhoz kölcsön zsákot adunk. Telefon: Hműhely: 40, Hmnokutas: 28. Tisztelettel: GyŐrI éS S&BCS mm gabona és terménykereskedők, „Futura“ bizományosok. öcsfim?, ára 20 ft&r