Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. szeptember (15. évfolyam, 193-215. szám)
1919-09-11 / 201. szám
2 ,im. ■■ a .v„y, VASARrlKL i i^ivc.o-sTii-1 UjSAG • 1 jífl’TfVüjs? ,H 4ii-3ia 191§ -szeptembar if /.isn-iÄ;;’ fii-? íííli -■ ” — Milyen érzelmeket táplál az uj párt a románokkal szemben ? A legjobbakat érz»a legeszimebbeket, a Wl isell magyaráznom magamat. Mint jj n^: gyorsak, nagyon » természetesen, minden talpalatnyi , foki fáj, amelyet hazámtól eltesznek. Ezért legyen szabadjaiba kérnem a románt „ államférfikát, hogy legyenek nagylelkűek velünk szemben és kérjék csak azt, amire szükségük van.______ _------------Mint politikus pedig nem látok a jövőben foás megoldást, mint a magyaroknak őszinte közeledését a románokhoz. Ennek a barátságnak a formájáról most nem beszélhetek, mivel hivatalos állásban vagyok. Azonban bizonyos vagyok benne, hogy a jövőben magyarok és románok a nácit összeütközéseit feledve, igen jól megérthetik egymást. De az egyszerű óhaj itt nem elegendő. Nekünk, kik le vagyunk győzve, semmit sem szabad követelnünk. De önöknek, mint győzőknek, csak kezüket kell hogy kinyújtsák és meglátják, hogyan tudtunk mi erre felelni. — Gondolja, hogy a jövő közös érdekeielsimíthatják a faji különbözőség nehézségeit ? Igen. Bizonyos vagyok benne. Igaz, hogy önök latin és mi turáni’ nép vagyutk, de felejtse el,,hogy a:/-lapi égfisz kultúránk a latinon alapszik, hogy 1832ig a mi országgyűlésünkön idánul beszéltek, hogy az osztrák befolyás Magyarországra írrod a^legVégzetesebb volt, ó* hogy ,a két szerencsés korszakot a francia befolyásnak jó^ az ola$s: reneszánsznak'köszörjjük, ? ««egyik az Anjou királyok dhttyési* a másik. Mátyás király ahdt. ››‚ De feltekintivei tsukturális ›közösségünktöl, /hiéletfeltételeink közösségére is , kell gondolnánk. Mindkét, népet-ellenségek veszik körök göínslsf, eő aé ovid p flov ¡jpnl0'13 fiävtgljfosön h npdthinnllß göíudloj, gén. Bizonyos vagyok benIgaz, hogy Öhök latin és . npdtaifhölsgiiiim iygüepTpj e gorus y;gorf ,3l!exa9d \sh $331 eqe-iose jiBnjiMj ov ej piiißniofl as. giVi^ioiB^gsM Madscáinkalaiii •*a dsop^nosgivort pjbnom ,gkstí‘io'iö^§í(Mí/tíjtíi nimio'i {ip Bluyx) ibA asdtsnaiilq nsíoi. a . lanoJigob I nogi vgy ií9«)tTS9re néhel g.stiv b .apluyn ihikblsq 3ogt akmn&t ] - nun 3ie$t v'gö gunisrvdPAoik ! ! ! e .tfogui 49m im. Ezért mondottam,hogy közösek az érdekeink és hogy önöknek, mint győzőknek kötelességük, hogy nekünk kezet nyujtsanak és hogy felajánlják nekünk a barátságukat, melyet készek vagyunk teljes szívvel, lélekkel és őszintén elfogadni. (Viitorul). I Az intern Alisat, itt és fl*fyaror»z .,it iet ‘ gä« f¥i| fágháborústrt. - fít.’ Gemairtból jelentik : Az a kisérő level, amelyet Clemenceau a békekonferencia elnöke Renner dr.-hoz, az osztrák békedelegáció vezetőjéhez intézett, nyíltan kimondja, hogy az osztrák nép egész terjedelmébébe osztodik -a felbotszédos magyar néppel együtt a felelősségben azokért a szenvesibéliek ís urópát fák utolsó öt esztendőben érték. A háborút váratlanul idézték elő azzal az ultimátummal, amelyet a Strüglih és Tiszai kormány Szerbiához tetézett. A háborút megüzenése pillanatában, Bécsben és Pesten viharosan üdvözölték, az osztrák és magyar nép kezdettől végig lelkes híve volt, és a csatatéren való vereségig mit sem tett abból a célból, hogy kormányának és szövetségeseinek politikájától elszakadjon. Ausztria és Magyarország lakosainak erőteljes támogatásával volt csak feltartható a Habsburg-uralomnak és elnyomatásnak az a rendszere, amely az egyik néptörzset a másikkal ellentétbe helyezte és amelyet az osztrák és magyar nép állandóan támogatott, ez a rendszer volt egyike az halom legmélyebb okainak, mert úl -Austria v Magyarorzág határain felidéztek.aáoljftt az irredentikus iftozsgaiti Bukott, a amelyek Európában ajaiterjesztőt anyagot képezték,és felidézte következőképen Ausztria-Magyarország növekvő függését Németiszággal koltcsitárólevél kiejti- hogy a szövetségesek egyáltalán nem Ausztria szeren-*' ejjenkezűleg élénken, óhajtják és erejükhöz képest segítik is, abban, hogy az uj helyzethez alkalmazkodhassék és ismét jpréURA.jsson, ama feltétel alatt, hogy"a régi monarkiából keletkezett új államoknak ne váljék kárára. 7. « Ezekből jelentékeny kedve- zéseket adnak, a régi tervezettől eltérőleg. Nyugatmagyarországra nézve azt mondja a kísérőlevél, hogy a szövetségesek Ausztriába kebeleznek bizonyos németnyelvű területeket, melyek addig Magyarországhoz tartoztak. A szövetségesek abban a véleményben vannak, hogy a most megállapított határok legjobban fogják biztosítani az öszes érdekelt népek exisztenciáját anélkül, hogy e népeket az anarkiának és a gyilkos bosszúnak szolgáltatják ki. ^*A" kikötők, viziutak és vasutak tekintetében tett kikötőneei biztosítani fogják Ausztriábak a tengerhez való utat szánon és vizen. A szövetségesek remélik, hogy Ausztriát rövid idő múlva felvehetik a népszövetségben A kísérőlevél végül kiemeli, hogy a szövetségesek mostani békefeltételei " véglegesek és hogy azokra osztrák békedelegációnak a kézbesítéstől számított öt napon belül kell" )S?I -ás-jusa MY Budapestig megy a vonat átszállás nélkül. ..TJBJlXO^lOI) 1OSSII60 OI )iK80 Naflyváradról írják . A szánkádi akadályok miatt bekövetkezett szánhiány ezrn változásokat okozott a Naarváradonál és a Nagyváradról közlekedő vonatok rendjében. Tegnap délelőt a Sécschabai felé önazecgtott vonat indulásit az indulási percáben lemondták, mert egy Kolozavirsért Irányított szállítmány vonatnak mozdonyt kellett adni A caabál vonatra felesett utasoknak at kellett hagyniok a kupéikat ésvisszatérni a városba. A fürdíivonatok járatát szintén beszüntették, tegnap nem utazhatott senki a Püspök- és Félixfürdőbe. Hogy meddig tart a közlekedési akadály, természetesen sem tehet tudni, ha elegendő izén nem érkezik, redukálni fogjuk a több vonaliatokat is. E scass a kolozsvári éjszakai vonat közlekedését állítanák be, amire |»zd»,«ban ^tTi igen tog tw k|j$d, mert már \ tegttapi nap fbiVámátr- Ai»e?e*t szénszállítmány a vasúthoz. K köz öttüit h^^^egnap délelőtt Ifidüit el az első vonal, fíagyvársdől, mely átszállás t’áskai égési Bn daöi'síkj'viai a« ’tftasóha^ *A szcAnóki Tisza Útid ugyanis v elkésítltt.'cis ezze .nes^ipt az iW«WQSZdfitá^ kguy^aere. V''j>■■ ’r i'ffrwinBBwiwf ■ Art&ématlmnssá tett rablóbanda la AlKSOámtHíki ,bbk budis»^» R?íflí»n Hleteközti ezt Aráúikhv £ ti83ie*8 1931.bto Cfiár ieieoitítata hosR » Da«á§* tus szrve eu ratitboandák amtmt d4tikociiuv«tiés2 «erű etek. lakosísáfíit B'.rtpV rettegésben és külö* xjösan 9 ísidó ■. titkosságai szeaiben követnek el «tiocitásokki. A múlt héten sikerült elfogni as ára lainatijini isriviHyan pyfficio ivi rablóbandát, malynek tagjai saját bevallásuk szerínt vörös katonák voltak és részben a terror csapatok kötelékében szolgáltak. Ez a banda rabolta ki László Antduránypuszta földbirtokos lakását is, ahonnan 150.000 korona értékű holmit vittek el. Est tisztiszázad másnap elfogta a társaságot és miután a náluk magtalált pénzt és rablott holmit tulajdonosának visszaadták, bekísérték őket Siófokra. A hadbíróiMarást megújították ellenük. Egy másik ilyen óaoda tagjai magyar tisztiruhát öltve igen sok községben betörtek jómódú szidók lakásába és nagyobb összegeket harácsoltak. Igen valószínű, hogy ezeknek a bandáknak a rabláson kivűl az is a céljuk, hogy a lakosság hangulatát a fennálló rend ellen izgassák. A gyilkos jelentése: Néhány nisz píi! ezelőtt a 'budapesti rendőrség eÉibérelt ‘effeitA és a fökapiányságon előállították ypiszi Fülöp dtotikát ,biztatott a tanácsköztársa^gnál ai^npt^oU gonosztevők egyikét. A hírhedt ponti két‘biztos maga is több ember életét oltotta ki. Igf Lemberködés századost és egy tiszttársat ölte meg junius 24-én az eleoforradalom napjáil. A főnapirársúságoa egy Őrizelleg ullunatban levétette magát a masbifi étítelek"Ől is szörnyet halt. Most" bujáfiíítt viselt dolgait s iratai közöt ráakadtak egyik jelentésére, amelyet jurifut 25 án-intézet- fetertes- -hatóságahoz az^előző napi ellenforra* daltól dojjjlákafl- A politikai biztos uraiflelláfoló közlés szóróiszóra ezt mondja: Tájékoztató esemény közlés a vezetése miatt álló századok legénységének és azok pafa&csab* kaidafifp* « TSOfi -tiemown „Tegnap délután 51 órakor a kerületből ámantem .Pestre a hadosztály-parancsnoksághoz, s a mint a Sárchidra értem, feltűnt a Dunán úszó három monitor nemzetiszinű zászlóval, és Dunán cirkáltak fal és alá, majd gépfegyverrel lőni kezdték a volt főkapitánysági épületet. Ez akkor Vancsik elvtársnál tanózkodom, ahova később tizennégy volt tisztet hoztak, akik parancsnoksági minőségben azt a diznóságot követték el, hogy az Engis laktanyába a legénységet rutui becsapták- Mintha a hadügyi népbiztosság parancsára cselekednének: kiadását a félreveeetett legénységnek a parancsot*1 35.Újpesti frldtö, loae... te% ’ aefták feörűlbelül Hkenbran tövéét, cnkhámar kzttibktík, l«ögénységhögy 'ádtezBo hat ligánok becsapták,^ leteriaeiatiáta smdnyájuket e két' lőgjjakofon kifi vételével, ^kne^ ^^u^..we8- togDl,1(uzoab.*a nemsokára éVékes etftísták éá ’láptsik 'é&társhoz ésíáhítottákhíl éppen e kíhaUsilésbir alatt hirtetent. géptag^vewá!lé «tu kezdtek*'a bíid a^et#ypar»paf ';l Doksagot, mire ez a két sím® mm Még mielőtt hasMá'Á&tták '.-Uötka* ott!« helyszirtan midd’ a kettőt eid»*ffíj lövését leteritettam, 1 , ^.Efí^ársá^l .Mert ha elvünkről van szó, egy pár száz hulla, a* nirftáVír Weisz politikai biztos/* :* V Ez a politikai okirat tehát éppen elegendő tett volte.arra, hogy ez a bötéjiewxű edibtór, az akasztó-, fára merüljön. SDerná azonban önmegának kegyelmet adni és jogorvosságával rövidesen befejezni piekos ételét.!»' tá r ,Jári ■■ 1 ■!■■■■ 1 1 m — Hirdetmény., Értesítem a 9. közönségét, hogy a postára adott tevéinek csak két oldalas terjedelme lehet. Legtélszerübb nyitott levelezőlapot írni. — Minden feladott tévéjén ée tevejezö lapon e feledő neve és lakása feltüntetendő és s levél csakis nyitva edeadó postára. Hódmezővásárhely 1919 Szeptember 10. Hódy Imre m. posta táv. főfelügyelő hív. főnök. — Azon tanulókat, akik Szegeden járnak limonba kérem, hogy ők veténül jelenjenek meg a városháza folyosáján e hó 11-én évü őrzöttek d. e. 9 órakor az igazolvány ügyben. Petri látván áll, fela. kér. lan.