Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. szeptember (15. évfolyam, 193-215. szám)

1919-09-12 / 202. szám

CENZÚ­R­A T: J.Sad­u. Hódmezővásárhely 1919. szeptember 12. péntek l Áfa 40 fillér. XV. évfolyam 202. szám SS ELŐFIZETÉSI A« ,' »«« ,é­s Egész évre 130 K. f­él évre . 65 WL. VASÁRHELYI VIDÉKRE . fél évre . i? .ML. * . 9 aOÍJpiTÍeí flß J 8 1 Hirdetések és «16- fizetések felvétele d«V]«lett 8 órától délelőtt IS óráig1. 5 , 'í!iliFÜGGETI^E?! POLITIKAI NAPILAP. im II ■■■■>■ iih.ii 1«». ■■■ V» V* CJSV iO-'Y!"‘li elégszer nem lehet elmondanunk, hogy a­­ polgárság fogjon psské'! Te­gyen félre, minden régi ellen­tétet és az ‘á'h£áut demokráciá­ját tele, tüdővel magába szí­ván, egységesen! álljon ert'nfe ország; b­első­­rendje mellett Fie'Sfelejtse a polgárság, hogy bár minden rétege értékén erőt jelent ha’ tkomoly polgo­­árksal mással példái, mi­nt ékeli s mint lehet ..a ^n^^t^ág sivárságából egy nemzetet uj gazda­s­ág­­ még^ro^^shez emeltfj, de isgf­őképen mégis attól"a rétegtől fü­g­­ötő értri­­s.­nk, mely a népesség leg­nagyobb százalékát adja és e réteg: a földmive*-társadalom, gazda, kisgazda, Mezőgazda- Sásd­ mtwisás egyjjl­tivéve. A polgárság tömörülésénél ezt a földmü­v­estársadal­m legyem a szervezkedés kulcsa, erre az is utal bennünket, hogy fő­ként mezőgazdasági termelés­sel, foglalkozó ország vagyunk és pénzünk vásárló erejét, vagyis értékét akkor állíthat­juk majd vissza, ha az anya­földből szorgalommal, lanka­datlan munkával, szakért­etem­mel és belterjes gazdálkodási móddal mindazt a produktumot kihozzuk és piacra vetjük, a­mire csak emberi mértékek szerint képesek vagyunk. Éhez vegyük hozz­á, hogy a föld­birtokreform még több önálló kisgazdát fog teremteni, az önálló kisbirtokok viszont meg­annyi bevehetetlen bástyát ké­­peznek a kommunizmussal és bolsevizm­ussal szférébet, tehát úgy gazdasági,, mint politi­kai és tettentartási szempont­ból is az egészséges, öntuda­tos, erős földmives társadalom­ban, elsősorban pedig az an­nak velejét képező kisgazdák­ban lehet a legtöbb, bizódal­mánk a jövőre nézve.­ Ezért nem­­ osztályérdek az, hanem egyetemes nemzeti érdek, hogy kisgazdákra bízzuk az egész polgári tömörülés magvát és becsületesen, minden mellék­cél nélkül rájuk' alapítsuk a jövő magyar politikát , és so­/«.tri /. -Ja#' j .d»C rajtéból alkossuk ' a nemzet­gyűlés többségét. - Láttatok már tölgyfaerdőt, xnelyre a vihar csapkod s a szélvész zúgva, bömbölve akar­ja faegs'éihmlsltdM* a1 kemény­tóra^r»tau­jfa, uml-m sem, inkább tank, de ellenj-ijl. így teákn­ék ‘majd a parl^ment­­ben a kisgaMáír,'-- ha ^szélső irányzatok újból a kotfijuumz-. i mus örvénye felé akarnák‘‘'áb­­k dozni a nemzeti ügyet... Mint élő tölgyfáéról* fognak ellen­­, ráhajli­­ viitárnnaki, fészélvésznek, de hajolni; és puhulnineth/fogr -nak,, mert mindenö! kisgazda­­ké­p­viselő lelkében, a pesti nagy­­paloták közt pis ottin fog is rig­­gani a délibábos, buzakalászos Alföld képe, a fehérlő tanyai házzal, akácos tatty­aud­varral, az ősi barázdákkal, az­ ismerős határral és,tíz földi m­enyorszá­­got­­jelentő szerető családdal, ezekhez, a kenyeret adó földjéhez, apa és fzagy-­ apa ,lábanyapját is, őrizi ,a ke­­­­gyesét, sohasem le­áz hirtlen a m­aga kisgazda, ragaszkodni fog hozzájuk végső leheletéig, ezért­jog jelenteni a parlament­­ számát * üdítő köz-szellemet, ’^egészsége* tevegő$ diptokra­­­­tikus haladast a kisgazda- t ,többség -nerm tudjuk ! elégszer hangsúlyozni,, hogy töm­örül­jön a­ polgáraiig, és tö­mörülésének iránya, alapja, célja az legyen, amit föntebb­­ elmondottunk.' . *■ j ki • i,; ?: Jönni fog a tűzifa. s :. V A* utóbbi napokban megszűnt a tűzifa érkezése Vásár­helyre,, sehol egy darab fát kapni nem lghat. Mint a közellá­tási hivatal vezetőivel Nagyszebenben közölték, ennek oka az, hogy most már mi külföldnek számítunk s most rendezik : Bukarestben a kivitelek ügyét. Bitűdén lekötött famennyiség be fog érkezni, legfeljebb pár száz korona vám fog az árához­­hozzátétetni. De fa jön, amennyi csak kell Megcsappant az adófizetés. Fogy, fogy, napról-napra apad a kék pénz. Ami árura csak szükségünk van, mind vidékről jön, mert nekünk semmi eladni való portékánk nincs. Ennek tulajdonítható, hogy az adófizetés napi nap után csökken s ha így tart, egy hónap múlva kénytelen lesz beszüntetni fizetéseit a várok Ide fog j­uttatni bennünket a pénzhiány. Mégis csak jó lenne rágon­­dolni a Városi pénzre. Lehet-e lakást felmondani? Lehet-e házkért emelni ? Mint lapunk egyik múlt heti számában közöltük, Bran­da­ch Henrik ezredes, városkormányzó úr a kommunizált lakásokra vonatkozó kényszer­bérleteket megsemmisítette, mely alapon azok a házigazdák, akikre a direktórium megkérdezésük, meghallgatásuk nélkül, vagy éppen akaratuk ellenére bérlő­ket kényszeríített, azok tovább nem kötelesek tűrni a kény­szert, hanem 3 napra felmondhatják a lakást és a kommuni­zált lakrészekből a bérlőket eltávolíthatják. Ez a rendelkezés. Siffenstér­én első fokban a városi lakáshivatal, második fok­ban a járásbíróság hoz határozatot.­­bv /Ezt a rendeletet sokan félre­értették s tévesen úgy ma­­gyarázták, hogy, most már megszűnt ve­le a a háborús kivéte­les lakásrendelet. Illetékes helyen, a lakáshivatalnál tettünk kérdést ősi ügyben, hol ezt a téves felfogást a leghatározot­tab­ban megcáfolják." A háborúsfiókbérleti rendelet teljes egé­szében érvényben van,cés érvényben lesz további intézkedésig. E­­szerint:a háztulajdonos most sem mondhat fel bérlőjének,­ és ezer koronán aluli bérösszegeknél egy fillérrel sem emel­heti kitáz bért, ha a bérlet a szovjet uralom előtti időkben kezdődött. Tehát nem mondhat fel a tavaszra sem,­ ha csak addig az új kormány hatályon kívül nem helyezi a háborús lakás­szabályt. Fel­mondani tehát csak­ kommunizált lakást lehet, akiknek azonban régebbi a bérletük, ha nem akar­nak elmenni, nem tehetők ki semmi esetre sem. Sooogcv­­r;!’u « ti Sssaae no­ n.tHat j •pwv *w*b s tnos «$ fas il­olvs­­ .Sitii'­’»Aiaek ! tanos* ierSvnai* ts,a*9a\é A.MfioNqtif sciimoisbosie ) Féléles Szerkeírató FEJÉRV­ÁRY JÓZSEF a Szerkesztőség i­­s és kiadóhivatal : 91 -v' Kossuth-tér. Telefonszám : 87* 11039V29 19löl9fwi91 A lömés «am ^tasionaoaeipg A Kivonat a 21. és 25*ih szám­ú bővitl itt rehdteletbő­:­­ Vétkesnek tekintendő: Az, ki a kér nem szándékosan ter­jeszt, közöl, akár igazságos, akjár elképz^ lik­eket, nyil­két l\a had oifii eletekre vonat­kozólag, a csapatok balfvál­­toztatásának «erar^jakáro-;, -ka­■ téW8ö« renyeikaze aéroi, vagy akármulyen ügyrfil ami a román h?d»eée'gí,érde*' kélték át!. 2. Ezt a vétséget a hadbifék első és utolSó foku biroáág­­itást egy évi fenvhá­zi és JOPO b­i pén­abüntetéssel íté­lik el. .i6.I % (lotlistua *sVr Ha * fent említett tetteket kémkedés céljából követik el, az illetőt a hábon, idejés életben levő büntető törvé­nyek által előirt tüntetések sértik...(v. reo osb­i A déli hatoBopon parancsnoka: HÓÉBAN s. k. tábornok. A Friedrich-kormány és Kon Béla népbiztos. A N. Fr. Presse bécsi lap jelenti: A Friedrich-kormány ragaszkodik hozzá, hogy az Ausztriában internált népbizto­sokat rövid időn belül kiadják és Budapestre vigyék. A kö­zeli napokban a magyar kor­mánymegbízottakból és maga­sabb rendőrtisztekből álló bi­zottság jön Bécsbe, hogy Kun Bélának és társainak a kiszol­gáltatását szorgalmazza. "­ Ha Kun Béláékat kiadják, budapesti érkezésüket a ma­gyar kormány titokban tervezi tartani, hogy minden tünte­­tő­nek, vagy az elkeseredett tömegek esetleges lincselési szándékainak elejét vegyék.­­­ A budapesti rendőrség egyéb­ként egyes exponált kommu­nisták újabb elfogató paran­­ccsokat adott ki. Bécsben­­a népbiztosok őrizetét megszigo­rították,­­ mert hite jutott, hogy­ egyrészt a bécsi kommunisták meg akarják szöktetni Kunékat, másrészt a magyar kormány emberei az osztrák internálás­ból el akarják lógni Kunékat és átcsempészni a magyar hatá­ron. U ■ 'H 05« J ?öí)ii i 6 O 5' -.á9l „ f.ii

Next