Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. október (15. évfolyam, 216-242. szám)

1919-10-23 / 235. szám

9 N­­r ss r ■ ■ ia ClíNZU­rtAT: Bad­u. Hódm­ezővásárhely 1919. október 23. csütörtök Ára 40 f^lér^ L XV. é^fo^yap. 235. szám Felelős szerkesztö fejl.Iváry József löb n S^erUesanlóKég ' í­j';és kiadóhivatal­i Kossuth-tér. Telefonszám a 87­. Sv% f/Uv ■ a'5u A«. iggE^YgjjEay­­aáinsji .iéjge $£ sígB' -'él évre . 65 M.. FÜGGETO.E'lV FOI ETIKAI NAPKIAP. 5­01 evro - - - •' - eiő-IwHt&afek fel­vétele dévviArt B Ar&t&L, délelőtt 153. óír^ig. ) I S P ■ I h ■ h I ) I I » fea ■ ,g ff ■ OSI ff szer­vezett munkájáig fel r függeszti az osztály harcot­«““"V ,id­r­i-stai­ usbsujien­ i A budapesti Az Újság fel­­tű­női he­ri, vastag­­ betűkkel érdekes, mondhatni, szenzációs cikket közöl# társadalmi bék#,­­ a békés munkál­kodás gész az­­ ország restaurációja érdekében. A cikk a következőként szól: .CínA magyar szervezett mun­kásság döntő lépésre $s#nta el magáig, fiattá ugyanis, hogy 40 ország­­mostani katasztro­fális helyzetéből csak úgy lá­­■bólhat ki,­­ha az­ egyes osztá­lyok félreteszik a politikát, az elvi ellentételei és­­a munka porondján kibékülnek egymás­sal Hiteles helyről származó értesülés szerint , a szervezett munkásság hajlandó elvei fen­­tartásával az osztály­harcot fel­függeszteni és békejobbot nyúj­tani azoknak, akikben megvan készség arra, hogy a munkás­­í­sággal együtt­­ javítsanak a­­helyzeten. Oly rettenetes nyo­mornak néz elébe Magyar­­ország fa-, szén- és élelem híján, munkaalkalom nélkül oly sivárnak ígérkezik a kü­szöbön levő tél, hogy a szer­vezett munkásság minden al­kalmat fel akar használni az állapot javítására. Feledni akarja a szenvedést és egy­séges fellépéssel, áldozatokat követelő önfegyelemmel, pél­dás mérséklettel fáradozik a probléma megoldásán. Ł ü ■ ./ eVMí a magunk részéről min­denkinek legkomolyabb figyel­mébe ajánljuk szocialista mun­kásainknak ezt a kezdeménye­zését. Újból megjelenésünk első napjától fogva hirdetjük, hogy az osztály­harcnak az általános leszegényedés következtében megszűnt a létjogosultsága. Ha ezt a munkások elismerik, ,el kell ismernie minden más tár­sadalmi rétegnek s igy mind'*­den más politikának is. Nyílt, becsületes színvallást vár a munkásság s mi remél­jük, hogy nem hiába. A párt­jához tántoríthatatlanul ragasz­kodó munkásság óriási erőt jelent, ezt az erőt neem sza­bad az ország öngyilkos ke­zévé tenni röpke politikai jel­szavakkal. A­ munkásság * bé­­külni akar.“ így szólt a cikk. Tehát az, ország megmentésének mun­káját, a békesség jegyében maga a munkásosztály kezdi el. Az­n tábor, mely ma a legválságosabb helyzetben van, * mely a’„ legrettenesebb nyo­mornak néz eléje, «von« « m, Abbékéért felajánlja a legna­gyobb árt: a fegy­verletételt, amely minden igaz­i szocialis­tának hűségfogadalma,­­ szent esküje. A polgári­­osztályok­nak éles útmutatás. Mikor Pes­ten a legszomorubb viszonyok közt tizenhét pártra zülük­ szét a polgári osztály, mikor a vidéken s nálunk Vásárhelyen is dühöng az egyetértés, mi­kor mindenki mást akar, ak­kor a munkásság elé áll egy a szenzáció erejével ható aján­lattal. Egy percre hallgassunk el, egy percre álljunk meg és lelkes, testvéri érzéssel ragadja meg a becsületesen nyújtott békejobbot a polgárság, hogy igy egységes munka indul­hasson meg a szebb jövő ér­dekében. — *•«'! Kivonat a 21. és 25’I. számú bővített rendeletből 1. Vétkesnek tekintendő • Az, ki akár szándékosan tér­leszt, közöl, akár igazságom akár elképzelt híreket, nyil­vános helyeken, állomásokon, utakon stb., vagy véleménye­ket a hadműveletekre vonat­kozólag, a csapatok helyvál­toztatásának tervrajzáról, ka­tonai hatóságok rendelkező-,­zéről, vagy akármilyen ügyről ami a román hadsereg érde­kében áll." . 2. Ezt a vétséget a hadbírók első és utolsó fokú bíróság­nál egy évi­­egyházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel íté­lik el. Ha a fent említett tetteket kémkedés céljából követik el, az illetőt a háború idejét életben levő büntető törvé­nyek által előírt büntetések érik. • r.ónó**,-»­I A dili kaártpait fuuuukst HOL BAR 8. k. tábornok. „Bősnek tartom a pártharcot!" Andrássy Gyula nyilatkozata. A magyar politika régi nagy tekintélyei még­sem­­ léptek elő visszavonultságukból. Gróf Andrássy Gyula­ visszaérkezett már ugyan Budapestre, de egy­előre nem vállal semmi szere­pet, nem lép, aktivitásba. Föl­keresték budai­­palotájában és megkérdeznék, mil a­ vélemé­nye a Pesti Hírlapnak a ki­­­bontakozás dolgában fölvetett javaslataira és hogy mit szól azokhoz az újságközlemények­­hez, amelyek hol pártve­zér, hol békeközvetítői szere­pet tulajdonítanak neki. An­drássy a­ következőképem nyi­latkozott : ‘ V ’'T “ ,.v — Az aktív politikában ma abban az értelemben,­ hogy valamelyik pártnak tagja vol­nék, vagy külön pártot akar­nék alakítani, nem veszek részt, hanem csupán annyiban, hogy nagy fájdalommal és szomorúsággal látom, hogy a helyzet mint romlik napról­­napra. Ahelyett, hogy mind közelebb jönnének egymáshoz a pártok, tulajdonképen a gyű­lölködés mindig nagyobb és félni lehet, hogy a belső hely­zet még jobban is el fog mér­gesedni. Csak annyiban ve­szek részt a politikában, hogy igyekszem előmozdítani azt az áramlatot, amely keresi a meg­győzést a különböző pártok és különböző politikai s társa­dalmi irányok közt. Ms? Mert ma az éles párt­harcot lelkiismeretlenségnek­ és bűnnek tartom, aminek semmi indoka nincs és ami mindenképen árt az ország­nak , megnehezíti a békét, megnehezíti azt, hogy a nem­zet végre komolyan munkához lásson, amire olyan nagy szük­sége volna. A szerbek aláírják a békeszerződést. Lyon, okt. 18. Az új szerb kormány bejelentette a béke­­konferenciának, hogy egy hét múlva aláírja az osztrák bé­keszerződést. Lancy Lei a jövőt­ől. Lancy Leó, a budapesti keres­kedelmi b*Ab elnöke a f*aizdasági kibontakozásról a következőket mondot­ta: A bankok és iparvállalatok hely­­zete, sorsa, jövője, a magyar ál­­lam helyzetéből adódik. Minden a­lól függ, milyan lesz Magyar­­ország sorsa, mit tartalminak a békefeltételek.­­ A monarch­ából alakult új nemzetek közül magyar­­ország sorsát éppen ne is látom kedvezőtlen­n­e­k. A magyar föld, a természet mindig megtette a magáét a múltban a jelenben és biztos, hogy így lesz a jövőben rs. Ha élelmiszer-exportra egyelőre nem is gondolhatunk, de viszont szükségletünket belföldön biztosít­hatjuk és ennyivel is jobb hely­zetben vagyunk, mint például Né­­met-Ausztria, mely műtárgyait kénytelen eladni, hogy élelmet vehessen. Majdnem ilyen a hely­zet a szén dolgában , a termelés­­okozásával a drága külföldi szén importot mindenesetre nagymér­tékben lehetne lecsökkenteni. A bankok és iparvállalatok helyzete mind attól függ, hogyan lehet az állam pénzügyeit, az államhitelt szanálni, mikor sikerül ismét visszaszerezni a külföld bizalmát pénzünk iránt. Mindezen prófé­ciák szoros kapcsolatban vannak a magyar gyáripar helyzetével. A szovjeturalom tönkretette az ipart és a szanálása az állam közre­működése nélkül nem képzelhető el. A súlyos kérdések egész komp­lexumának megoldásától függ, hogy mit hoz számunkra a jövő. Hírek Budapestről A magyar kormány és Jugoszlávia között tárgyalások folynak oly irányban, hogy Jugoszlávia a jugoszlávok által megszállott területekről szállítson fl Ma­­gyarországnak élelmiszert. A tárgyalá­sokon résztvesz egy amerikai, egy angol és egy olasz is. A hivatalos tőzsde újból megnyílik. Szigorúan tiltva van állampapírokkal és a valutával üzleteket kötni. A főváros vezetősége négyszáz tanító ellen vizsgálatot indított a bolsevista­­k uralom alatt tanúsított magatartásukért. * November MSI szén­hiány miatt az­­ összes fővárosi iskolákban felfüggesztik­­ az előadásokat. A kereskedelmi főiskolát a vallásfele­­kszeti konfliktusok miatt egyelőre be­zárták és zárva marad mindaddig, míg a kedélyek lecsillapulnak. Az összes buda­pesti gyárakban meg­kezdték a munkát. A Ganz gyárban két nap óta dolgoztak. A munkások fizeté­sét a minimumra szállították le, úgy, hogy egy szakmunkás óránként 3 koro­nát kap, ami hetenként 120—130 koronát tesz ki. A főváros programmot dolgozott ki az egész zsrkésztet lefoglalása tárgyában. Ily módon remélhető, hogy a speku­áció­­nak és a mizériának hamarosan véget fognak vetni.

Next