Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. december (15. évfolyam, 269-292. szám)
1919-12-03 / 270. szám
1 ■ * i * I CE1^7Frtf ATs Subt. Sorban Hódmezővásárhely )919. december 3. szerda Ara 40 XV. é^'folyaiE ^70. száas 3 ELŐFIZETÉSI Alt fclicLiffiaiEh||#|| fCg-ész **él évi-» dd*. 66 Ml. íftllK iolsgtao allksasem 00 .,yjs * ítor ^él évi-e *h»ív--*| 3B6ii« -obarsöd se íxiirn — toh tiirdfttések és ».töilfiBetéselÉ felvétele 8 órátéix lélelött IS6rÁi,g:. rnxaaod iné’igs m ,saés ' tP’eleftSsszer&eíiSJítÓ P^VAB^ÖZSKj* y, téffirtf&^z tömeg .is lpndéinVii^ai 1' rÁ Ivossuth-tér^1*J o jicn fc: csatVI Tsríslöiávs Telefois^w tiif^[oqsbssa«i>l sebft nöSöííivn iqiímjBHsv s fii ------------------•--------------------------------------------------------------:— -------:----:----:-------------m i_________ ■ ■ ■ ------f ■■ - i * »■* r--- * * * önsJ öí HKIVON AT f - s. lom», tíoi a 21. és 21-ik STámulboyiigfí g.repdelfi bcji. Vit »»nek tekintenek: Az. ki arundé 51oS*n terjesal, köz^l, akár igaz eSOos, akar «lkép?eU híreket nyuvjtr.oa belieken, állomátto»io4, Umtón stb, vagy v4iesion?elist a hadműveletekre vonatkozCias. a csapatok . hjeif változlot^ainak tervrai **röl kasbnaf hatASífsk rendalkezAséről, vagy akármilyaz Q0yr01, a «ni a román hadsereg érdekében áM. 2 Baha vétséget « ■haáb'tjrék első ás utolsó roku biro»* znJ.t. »(Tévi fegyházzal és írott lei pénzbüntetéssel ítélik ti. fentemiitett testeke kSapke dia., céllánéi kftvekkel, az iUetor a háboríj idején éte'bnek tevő böntető tervé a Tefa által »lévi büntítésjV í?rtk A déli hudcecpori pwrzttcsnoka HOLDAI) ». k. tábornok. 11 I I I ■ ■ •í vilásnárJ,..J ■*' probléasskjz A tavalyi fomdapa. A%éáe 6.t'a fligjö kérdés & villanyárain ttolgotatásftsíAk be,ssrt sa árak mtrállapitasa a JrSfcsfyfllti« feladata, kölgyüiéa pedig nsc. volt azóta. A városi tanács számításba vevén a folytonos saéadrágulást és az ftsernköltség ek óriási emelkedését, a mag a részéről nem akadályozta meg, hogy a maginfogyasztók az árakhoz viszonyított éradijakat fizesse^ok, így mint fel a dii a mai magasságra, Di a város az utcai közvilágiért és a kőnéphletik világításáért a régi árakat fizeti »a vzem ve Végtére rinássái kevért a kérdést is.. E célra hivta ön«se, hetid délutámra ár S ! é s litván biolgármestor azt a nagy bizottságot, milynik tagjai a tanáca tagjai, ■továbbá a villanyos ellenőrző bizottság részérőle Halmi imogató voltak. A tanács a tárgyalás során 9^3. .kispab , bizottságot pötődött ki melynek tagjai: dr Jahane M..S számvevő és Gádor Pil igazgató Ez a bizottság. ' azazésárais i nemköttséf, valamint a a*e^és$ ajánlata Ugyabín is. Itb szó vol ■»ár arról, fcHgZ *J*slattársa ősik nteiT fiiáfitás/ nfy e*+i magán áramszolgáltatás jSnat fi Mfltotok. raJndaksttlfleJiVi »«nafeai e gyüttwin hív ddöh sá .OS aoJü-unaifaaiV , í ©cln a.t.7 HHH 16397 919. s . tanáisi Íiirífetiiiény ■ ^ Tal í.n Mr évi no- Polgármehtsti hivatalnak Vód netővá ih-dy. A tt.tdse^eg részére kontiagált fegész -gabsaamenztyíség f. évi decejpbar hó 5-ig faeszolgáiUUridb. Etgyel,^ezt^n■^^ökga',tulajdonosok, hó^ a pontinger»táU égésiség be nem szolgáltírána esetén a községeken a megbüntetés és pénzbeli bb sag taebett, — a be nem szolgálta' fi tett gaboháínetinyrtig aktdr is be.h ^tatik és 4rindStó áridegtetites nélkül fog elvéten*.«; J , 9taiwb,„ ^ El«n rsndelkezist a v. tanács ásson X%yr4BaeaUtcaí*«l hózsa/ai közönség toldosására, hggy ttäh- ®ág nem tettek e!?gütz,zalKtisi' kStolezáiti igeiknek, .legkésőbb t-jévi decembe'r hótít-ig annál is inkább beszállitsák a hátralékos regirárt gabonájnkat, mart ellen esetben a Városkor kormányzó ur rendeletében kilátásba , helyeseit büntetésnek teszik ki HK» fUkat40 sh — I .laeUrspf.1 Hódisezítvásárhely thjf. yá^rez tenánsán skldl#. évi^vombér hó l^-^n.'tártofet désebőt ü* .isMisO msö v 'i*ür:^S ítoT^í" varos( tanács. XílS^^e“® 10’ nele a penoszídlSflSálai«! • Olvasván a Kisbirtokos Szövetség vasárnapi újjáalakuló gyülésem történteket, lehetetlen egy pár megjegy^ást nem tem, nem az egyik beszéddel köp* csokiban, mely a Szövetség újjáalakításának r- érdekében hangzott el. -i V. - - ! ví. ? re Nagyon helyéSy iha a kisgazdatársadalmat erős, lelkes osztály-öntudat á^hevitijt K3t ^ápolal, éfejleszteni«nés' növelnii kellő? Deaz u osztályöetűdöt* sebítse akkuljon ás fajuljon a jövőben ös'ítáty-gyűlöletté ! Ha az emberek előbbintőbb meg akarják egymást, testvériség étíteni ^ésitf^asíetju %őt ^ladvó lebkéé’ség országa' "el-, john?d,' ápt^k ^fuéYpf,^bástyái sohasem lesznek épijthe .^k a hantim csak ^ pzeretpyt.pHfeYou«M- alkotásai-' ma izjKífl§i4i^s azt, hogy #kps pa epaaea^ érzp,. kezenseket istápoló ember az oszt^ygyü- tWítál^sj^ .ito prop.»tar »^rmtadeslimfim Mtaotai»r,lle)toy^o .meuv* « toidtd «.eU,«. »mc» un tpbbetauh»«. X n wrol u V«. uo ? A kisgazdatársadalomnak, a nemzet fentartó gerincének gazdasági érdekeiről, a nemzeti agrárpolitika, helyes mederbe tereléséről, az ország kormányzásának általános politikájában a kisgazdák irányító befolyásailól tisztességgel szerzett, tisztességgel gyarapítható .magántulajdonon alapuló termelési rend idositát írói és annak depnokra^kus, általános népjóléti tartalomm^valalmiagteljésére C’ egészséges^ joirtokpoltikai OT, fokozatos idózáson alapuló köstehér viselésről ‘; a tehetség, érdem érvényesüldsérő!, a szüret^^mlőjogok újagszimné: erői, 'mindez W- fibtrrtányosiáron és alkotmányos eszközökkel ! ,sír la'uJunoa ok z!biu jiu o sant » mod «, a* altflao«, ,firjiu o, titkoá, nőkre is kiterjedő,,va- lasztójog álul, melynek alap- Jáo O Friedrich, mpuil Hunaaritrippy k‘‘r a nfeajzetgyimc wmw ygybhlo^eg van , tehát ,f regi sorfosstottojig ma%*., W „váltósak tnlzo ..befqiyaaa, nlfiwr^OTfw ■ . — - --------vc» — ' parlament helyett népparlament s ha két klup^rai rendszerre térünk majd át,1'— az évszáratföS születési előjlogból #kklyi. kegyből t^kófo főrendíháit’ helyeit törítfe:fóg estén démokrátikus forpel^tendö fe$&6ház, szenátus ; ápnépakaratnak kijátszására* , többe neiű lez mód, eszköz; az osztálygyűllöset tehát’tmzö’ü®ft)a keéültek, a többi Mkdääffingin Merti fá 'ékszer a nép vette kézré saját sorsának intézését, alkotmányos módon, a becsületét, fiatalló intett ;ála.;zi ioko:. oebi'/.onyosoáért ' többségi elv. alapjáp s a ott Sí a többségi a parlartméntnek akar, az rSzentlrᣠleszi és föl nem rúghatja, meg nem ölheti eztán sem a’’ Fabríciusok Szuronya, sem a darabotok* ‘ fogMegtartasága, sem az osztrák császari Mbsburg-vétóinak négyévszázados aljas méreg keverése és kilpi-i „soha“ kurjantárca és nem lesznek többé tévedő magyar huzutikusok sem, kik emberöltőkön át feladták a független állami léthez, az önálló nemzeti hadsereghz és önálló gazdasági berendezkedéshez való jogunkat s a közjogi ellenzék titán küzdelmével szemben mindig alkalmazkodtak a bécsi karaarillának 'közösügyes 'parancsaihoz miint kivezényeltek, vagy tévedők, a nemzeti eszme letörésére, ha mindez már a limit rész emléke csak és soha többé nem ismétlődhetik 3 ha a kommunizmus líníjdén'1 újabb kíséri et£zsével, legcsekélyebb 1 pro .tlko/.ásával szemben is, mint egységes élö embererdő fog elléáájlani összakarabal a polgárság. Sőt ^.munkásságnak a fisára itélők^essé^ét viszszanyert túlnyomó többsége is, ■'má pedig még bárhol van fékéig kú a polgársághoz, akár ssághoz tartozóknál, azt könyörfelettm kiégeti, a S 3tv ésf a* társadalom~ tes* ,a törvényes nagyár Igazoteáltátás, de egyúttal az .mioi öttaőistoxiston ,vjjön fisnér: tanpjsobp aotpiokot e aá táv