Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. május (16. évfolyam, 96-119. szám)

1920-05-26 / 115. szám

Hódmezővásárhely, 1920 május 26 szerda Arad korona. XV. évfolyam 115. máj. Főszerkesztő és laptulajdonos s KUN BÉLA. . Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kossuth-tér. Telefonszám 87 s VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN s ,! / Egész évre — - - K. Fél évre . . . — VIDÉKRE . Fél évre . . — K. Hirdetések és előfizetések felvétele délelőtt 8 órétől délelőtt 13 óréigr. FUGGITTIEN POLITIKAI NIVFILAP. Aláírják a papir békét A Magyar Miniszterelnökség sajtóosztálya közli velünk a Magyar Táviroda párisi tudósítójának május 22-iki szikratávirata alapján, táviratban a következőket: ..Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tegnap délután nyújtotta át Henry francia ezredesnek a magyar békedelegáció lemondását tartalmazó jegyzéket Mivel egyidőben a Miagyarország számára kitűzött határidő lejárt. Praznovszky Iván később felszólításra átnyújtotta a jegyzéket, melyben a magyar kormány kijelenti, hogy aláírja a békeszerződést". Tehát megtörténik. A magyar kormány, a kényszernek engedve kijelentette, hogy a lealázó, szétdaraboló békeszerződést aláírja. De kísérő levelében kijelenti, hogy az ellen tiltakozik, szóval azt magát lelki törvénynek soha el nem ismeri. Más kibúvó nem volt. Idézzük itt ebben a sorsdöntő elhatározásban azokat az indokokat, melyek a súlyos elhatározásban a kormányt vezérelték. A kormány a legalaposabban mérlegelte mindazokat a külpolitikai, gazdasági és katonai következményeket, melyek a békeszerződés aláírásának megtagadásából az országra haramiának, s eltekintve közvetlen szomszédaink katonai készülődésétől, az ország közgazdasági helyzete nem engedte meg, hogy közvetlenül aratás előtt az országot a kormány kalandokba vigye bele, az a meggyőződés kerekedett felül, hogy az ország jelenlegi helyzetében még ma, ha az aláírás megtagadásának katonai következményei nem lennének is, hosszabb ideig tartó blokádot az ország nem tudna elviselni, mert díjával van számos nélkülözhetetlen közszükségleti cikknek, mint például a só is, néhány heti blokád elég lenne arra, hogy az ország lakosságát tűrhetetlen helyzetbe sodorja. Az aláírás egyébbként is csak formai, mert a szerződésben levő feltételek erkölcsi és anyagi alap hiányában mint a kártyavárak omlanak össze önmaguktól. Az egész világ érdeklődéssel várta, mi lélekzetfojtva testük ezt a pillanatot. Lelkünk közben magasra szárnyalt, régi dicsőség, régi diadalok fényözönében fürödtünk s villámló szemekkel, kigyurt homlokkal s ökölbe szorult kezekkel ütöttünk a mellünkre : nem, nem, soha! És átkoztuk a kezünket, mely ilyen gyalázatot, ilyen megaláztatást aláir. Az átkot feloldjuk, a fejünket lehajtjuk s elnyeljük a szót, mely a szivünkből jajong föl. Az eszünkhöz nyúlunk, mely nem mond le semmiről, de nem visz senkit fejjel a falnak. Történelmien nagy, szinte tragikusan megrázó, felelősségteljes cselekménye a kormánynak, amit most cselekszik. Csodáljuk erős lelkét, melylyel legyőzte önmagát. Raktározzuk el erőnket mi is arra az időre, mikor it a tettre hivő óra. Amputáltak bennünket, parancsolnak nekünk. De majd kinő a két karunk! Ma alakul meg a „Falu Szövetség'. Nem ismeretlen már ez a név. Beszédekből, írásokból tudjuk, hiazen ennek a gondolatnak külön kis Irodalma van már a nemzet renessziiszában. A »falu* anó fogalommá vált; a vidék, a föld ma a föld népe értendő alatta, tehát mindnyájan, kik a földből élünk ide, Vásárhelyre !« meglőtt a meghívás. a megalakulásról az „Uj Barázda" a következőket írja: »Katinek Gyula földmívelésügyi miniszter pár évvel ezelőtt felvetette azt az eszmét, hogy a magyar falut nagyobb ápolás alá kelenne venni, az egészségi szempontok figyelembevételével építeni kellene és általában a falut kulturális szempontokból ki kellene fejleszteni. Ez tulajdonképpen egy olyan mozgalom, amely pótolná a múlt liberális koraiak bűneit és hanyagságát, amely a faluval semmit sem törődött. A nemes eszme megértésre is talált azok körében, akik a falu ügyét a szívükön viseták. A megvalósításra azonban csak most került a sor. Megalakult a Falu Szövetsége, élén Rubinek Gyulával és Miklós Ödönnel, akik köré a falu iránti szeretet és odaadás lelkes hívei csoportosultak. A szövetség fővédnökségét Horthy Miklós kormányzó vállalta el. Az dekuló közgyűlést ma, 26 án tartják Budapesten az OMGE közgyűlési nagytermében. A vidék földőrségileg képviselteti magát. A „Falu Szövetségének" előkészítő bizottsága részéről küldöttség jelent meg József királyi főhercegnél és Auguszta főhercegasszonynál, hogy őket ■ szövetségiek alakuló közgyűlésére meghívják. Miklós Ödön v. b. t. t. üdvözlő szavaira József főherceg a következőket mondotta: — Nagyon köszönöm a meghívást. Természetes, hogy a falu iránt mi is szeretettel viseltetünk, annál is inkább, mivel mi is legtöbbnyire falun élünk s bennünket is a faluhoz köt a birtokunk. A falu gondozásának és telepítésének az eszméje annál is fontosabb, mivel a falu az ország gerince, amelyen felépül rombadőlt hazánk. József főherceg lelkes, hazafias beszédjét, mely a föld népe iránti nagyszeretetet sugároz!», a megjelentek hosszas éljenzéssel fogadták. Kisgazdapárti gyűlések a külterületen Lázár Dezső programmot mondott Ráróson és Szerháton. Pünkösd hétfőjén délután Ráróson és Külső Szerháton kisgazdapárti gyűléseket tartottak, melyeken megjelent Lázár Dezső is, az 1. választókerület keresztény kisgazdapárti egyik képviselője, töltse. Ráróson délután 4 órakor volt a gyűlés, melyen a környékbeli kisgazdák több százan megjelentek-A köri helyiségbe érkezett Lázár Dezsőt Bruzilicz Flórián, a rárosi gazdakör elnöke, a Kisbirtokos Szövet- Iag egyik alapítója üdvözölte lelkes szavakkal. Az üdvözlés után Lázár Dezső a következőket mondotta: — A négy áa féléves háború, az ezt követő forradalmak és az oláh megszállás tanulságai alkotó munkát parancsolnak erre a sokat szenvedett, agyonsanyirgstotli megkínzott nemzetre. Ezeréves történelmünkben nem volt példa arra, hogy a tömörülésre, ha egymást való megértésre nagyobb szükség lett volna, mint a jelenlegi sorsdöntős napokban. A polgári társadalom tömörüílésére soha nagyobb életfeltétel nem volt, mint épen most. Ebben jó erőszakkal csonkított országban az osztályellentéteknek meg kell szünidők, mert különben nem folyhat kellő nagysággal a termelő munka, mindenkinek megfeszített erővel kell dolgoznia a nemzet újjáépítésért. Sajnosan tapasztaljuk, hogy még mindig akadnak sorsiak között olyanok, kik a keresztyén polgári egység sziklaszilárd falán réseket akaróik ütni, akik testvért testvér ellen, magyart magyar ellen uszítanak. Ez az ország földmivelő ország volt a snuktban. Még inkább földmivelővé vált most, amikor erdőinket, bányáinkat, — habár ideiglenesen, — elrabolták. Önként következik ebből, hogy a földműves társadalomra kell fektetni a fősúlyt, a körül kell csoportosulnia minden kás társadalmi osztálynak a ez a földmíves társadalom tudni fogja a kötelességét a más társadalmi osztályokkal szemben, arra fog törekedni, hogy mindenki jólétnek örvendjen és boldoguljon. — A földmivestársadalomnak erősnek kell lenni, mert« az ő erősségétől füst az ország erőssége, az ő gyengeségétől függ az ország gyengesége, tehát tőle függ az ország felvirágzása, vagy összeomlása. A nemzetgyűlés egyik legfontosabb feloldás lesz a földbirtokreform elintézése. Ebben a kérdésben azon a véleményei vagyok,hogy földet kell adni mindenkinek, aki dolgozni akar, akiben szaktudása révén bízhatunk. A kötött és nagybirtokokat parcellázni kell és az igényjogosult, de földnélküli földmívesek között kiosztani, ülő ellenérték mellett. Hozzá kell bátor kézzényúlni a hadinyereségek útján szerzett birtokokhoz, ezeket el kell venni, mert kétségtelen, hogy e birtokok urai azoknak a rovására szerezték millióikat, akik kint a lövészárkokban véreztek és szenvedtek a Hazáért. Ha a háború alatt áldozni kellett, az áldozatokat legnagyobb mértékben tőlünk gazdiktól, a zöldmisésnaptól kérték. Adtunk ás adni fogunk a jövőben is, de amiért mi dolgozunk, annak hasznát elsősorban mi akarjuk látni. Ezért van szükség a tömörülésre Ne oktrojálnak reánk olyan embereket, akik a kisgazdatársadalom és földmivelnép bajait nem érzik, nem értik. Készséggel nyújtunk kezet azoknak az iparosoknak, kik a mi nyersterményeinket dolgozzák fel s aallaztesaágen áron bocsájtják rendelkezésünkre. Ugyanígy vagyok a kereskedelemmel. A pléca, vérszívó közvetítő kereskedelmét egészséges szövetkezeti alakulásokkal lehetetlenné kell tenni, ki kell irtani. Szükségütok van a tisztviselőkre,azokra, akik a közönség érdekében dolgoznak önzetlen fáradozással. A város és az állam nem képes jelenleg olyan fizetést adni a tisztviselőknek, amiből gondtalanul élhetnének, tehát segíteni kell őket búzával, kukoricával, kás élelmiszerrel és ruházattal, szóval papírpénz helyett természetbeni ellátással Erre fogok törekedni, ezért akarok küzdeni, úgy azonban, hogy az ígéret és a kilátásba helyezett természetbeni segítség ne csak ígéret maradjon, hanem valóra is váljon. Híve vagyok és híve maradok a nők szavazati jogának, mert nem lehet elfeledni az a nemzetmentő munkát, amit a nők a háború alatt teljesítettek. Ők voltak azok, kik az anyai gondok mellett a távoli harctereken küzdő férjeik munkáját is vállalták, nemcsak vállalták, de teljesítették is. Ez a nagy munka tette őket érdemessé arra, hogy bevonattak az alkotmányos életbe, az alkotmányos jog gyakorlásába. (Magyarország jövendő államformája csak nemzeti királyság lehet. Szent István koronájához méltó király kell, kit megvéd a forrón szeretett nemzeti hadsereg és az erős, megingathatatlan polgári szervezet. A békét, ezt a fealázó, papirosbékit ha most alá is írja a kormány, mert sem engedhettük magunkat megszülő hordáktól kirabolni, meg nem tartjuk, mint ahogy nem tartotta meg Németország a a többi hibbaitott nemzet sara. A munkáskérdésnei a legkomolyabban foglalkozni kell. A félrevezetett és a legsötétebb terrorral vörösre pingált munkássággal szemben a polgári osztály nem folyamodhat a bonczvállás politikájához. Az olyan munkást s azt a munkásságot, amelyik hazájáért lelkesedik, Istenét hiszi és családjáért él, magunkhoz emeljük, polgárosítjuk, kezet szorítunk vele, anyagi jólétét előmozdítjuk, aki azonban nemzetközi és Istenét megtagadja, a családi élet szentségét bemocskolja, kiközösítjük magunk közül Mi csak azzal megyünk együtt, aki magyar testvérünk s hazafiságban s a keresztyén erkölcsiségben. Ehhez a programmhoz kérem támogatásukat, ezzel állok, vagy bukom ! Lelkes, meleg éljenzés fogadta Lázár Dezső beszédét, mi után Lénárt János dr. Endre? Antal dr. ügyvédek és mások is beszéltek nagy tetszés mellett. Rárósról a Kiső-Szerháton tartott gyűlésre ment Lázár Dezső, virágcsokrokkal fogadták • Horsi István, a külső szerházi kör elnöke üdvözölte. Szerháton szintén beszédet tartóit Lázár Dezső, a fentiekben vázolta programodót, melylyel igaz lelkesedést váltott ki. A Külső Szörháton lezajlott programmbeszéd után bál volt, mely a legkedélyesebb hangulatban a késő éjjeli órákig eltartott. — A nyári vásár. A nyári országos vásár folyó hó 20, 30 és 31-én lesz. A vásár 29- ikén az állat vásárral kezdődik, melyre a jószágok szabályszerű járlattal felhajthatók.