Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. május (16. évfolyam, 96-119. szám)
1920-05-28 / 117. szám
Hódmezővásárhely, 1920 májtra 28 péntek Arat korona, XVI. folyam IV7. szám. Főszerkesztő és lap tulajdonos : KUN BÉLA. Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerk Veszteség és kiadóhivatal s Kossuth-tér. Telefonszárr 87 s FÜGGETLEN POLITIKAI IN IVPU AP. VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI Art HELYBEN . Egész évre — - - K. Fél évre . . . — IC. VIDÉKRE . Fél évre . . — IC. Hirdetések és előfizetések felvétele délelőtt 8 órától délelőtt IS óráig. Egy táborba egyesültek a bajor polgári pártok — mint olvassuk, — a kommunizmus és a vele Münchenben még mindig fraternizáló szocializmus ellen. Sok huzavona, belső harc, szenvedés és véráldozatok után belátta a bajor polgárság, hogy az állami lét, társadalmi béke, családi otthon, tisztes magántulajdon s egyúttal az általános népjólét védelmére tömörülnie kell, egy táborban szervezkednie, félre kell tennie minden személyes és árnyalati ellentétet, mert bűnt követ az el, ki a lét és nemlét kérdésében huzavonával saját maga ellen és a jövő nemzedék sorsa ellen dönti el a mérleget. Hát a magyar keresztény, nemzeti társadalom mikor látja már be, hogy egy táborban kell szintén tömörülnie ? Mikor fogja mutatni, gyakorolni és lényegében leírni azt a nagy egységet, melyre oly igen-igen szüksége van ennek a temérdeket szenvedett Hazának s megtépázott társadalomnak! ? A kommunizmus gyilkos pusztításai, a megszálló hordák vandál tatárjárása, temérdek állami és magánvagyon pusztulása után, a múlt évtizedek úgynevezett liberális rendszerének mételyei és fekélyei után mikor lesznek már teljesen egygyé azok a polgári elemek, melyek parányit sem engednek többé sem a fajmagyar, sem a keresztény erkölcsű politikából s évezredes területünkért midőn a végső, elszánt küzdelemre készek, egyúttal azt is vallják, hogy ez az ország azoké, kik Honalapító Árpádnak és magyarjainak hu ivadékai!? Van erős nemzeti hadseregünk, melynek lelkét megihlette Rákóczi kurucainak, Kossuth Lajos honvédjeinek dicső szelleme, melynek fegyelme olyan, mint Európában egy hadseregé sem, céltudatossága olyan tiszta és ragyogó, mint az arany. Van kormányzónk, ki hadvezéri és ősi magyar polgári erényekben, államfői belátásban, izzó faj- és hazaszeretetben példányképünk. Van hatalmas kisgazda és földművestársadalmunk, mely maga is naphosszat dolgozik, van izmos kisiparosságunk, van hazafias, nemesen gondolkodó Meiner osztályunk, van nemzeti alapon álló, becsületes lelkű munkásságunk; van reményünk, hitünk a jövőben; van fájdalmas, de felrázó tanulságunk a múltból; van joágunk és igazságunk a független, boldog állami élethez ; van lobogónk, a piros-fehérzöld; van harci jelmondatunk, — melyet szivünk vérével táplálunk élő valósággá: — Istenért ! Hazáért! Szabadságért ! Hát miért nem tudunk mégsem, keresztény-keresztyén magyarok,egy táborban lenni? ! Szádeczky a magyar szabadság vezércsillagairól. A tortai látogatás. — Bercsényi Miklós rodostói sírjánál. Dr. Szádeczky Lajos, a II-ik kerület képviselőjelöltje, aki európai hírnevű tudót, életének java munkásságát a magyar nemzet történetének üzenteite.Ebben a kiválóan nemes munkakörben ment el messze Ázsiába a magyarság bölcsőjének, az őshazának felkutatására, de még léval előbb ez a szent cél vezette az ő zarándokútját Turlabai Kossuth apánk remeteségébe és ugyancsak ez a magasztos élethivatás láttatta el Szidaczkyt ezelőtt tizenöt esztendővel Ribóczi, Thököli sírjához, végül nagy Törökországba is, Rodostóba, a Márványtenger partjára, ahol még ma te a száműzött kurucok lelke sóhajt az esti szélben. Tanulságosan és meghaló kedvességgel emléseiért meg Szádeczky mostanában tartott politikai gyűlések sorén turini és rodostói útjáról. A turini zarándokairól a város Kossuthterén, szemben a Kossuth szoborral ezeket mondotta Szádeczky: Kossuth Lajos tanítványa, milyen boldog voltam, midőn 1889-ben a párisi kiállításra menő 860 magyar író, művész és politikus társaságában magam ia elzarándokoltam Tarlóba, a nagy száműzött remetelakához , ott hódolhattunk Magyarország egykori kormányzója előtt. Sorrendben vonulunk elé, mindenki néhány szóval bemutatta magát, ő mindenkinek szellemesen válaszolt. Nekem azt mondta: Örömmel hallom, hogy az öregek kegyelettel emlékeznek rám és a szabadságharc napjaira tartsa meg az lesen a magyar nemzetet dicső múltja megbecsülésében, mert az ad nekünk erkölcsi erőt a jövő küzdelmeire ! Akkor tartotta utolsó nagy beszédét —■ ötnegyed órahosszal- 84 éves korában. Szava ércesen csengett, szemében a lángész tüze ragyogolt, üdeplina arcon az egészség rózsát tündököltek. Beszédét én gyorsírtam le, mert rögtönözve beszélt. Fülembe cseng most is egyik mondata, hogy: ez a kebel megtörhet, de meg nem halok soha ! Mintha a mai idők jelszavát hallatán szemben álló ércszobra néma alakéról, hogy »Nem, nem, nohal« A sivár jelen és közel múlt sötét képeitől jól esik a régebbi dun múltra fordítani tekintetünket , abban keresni vigaszt és reményt a jövendőre. A vásárhelyi nép, amely örök időkre a szivébe írta Kossuth Lajos nevét a régi ngyvennyolcas lobogó alatt, mélyen megilletődve fogadta ezeket a minden hűséges, magyar léleknek oly drága visszaemlékezéseket. Rodostói aljáról a Bercsényi körben emlékezett meg Szádeczky. A Márvány tenger partja mellett. Ő ugyanis 1903-ban, a Rákóczi szabadságharc kezdetének 200-ik évfordulója alkalmából hazafias zarándoklatot rendezett és vezetett Konstantinápolyba, Rákóczi Ililához, onnan Kisázsiába Izmidbe Thököly Imre, a kurucz királyi lilához , végül Rodostóba. Ebben a zarándoklatban száznál többen vettek részt, a magyar vármegyék és városok kiküldöttei ő a magánosok. A monarchia akkori konstantinápolyi nagykövete dr. Csuba hivatalosan támogatta és fogadta őket, Ferenci József királyunk tudtával és utasítására. A szultán pénteki szellemitje (templomi Istenttsztelete) után, melyen az összes magyarok résztvettek, hivatalosan fogadta palotájában a küldöttség vezetőit,köztük Szádeczky), kik a magyar nemzet nevében köszönettal adtak át a török testvérnemzetnek azért, hogy régi szabadsághőseinket, a bujdosó kurucokat, (Thökölyt, Zrinyi Ilonát, Rákóczit, Bercsényit stb.) ■ az 1848—49 szabadságharc menekültjeit Kossuthot és társait vendégszeretettel fogadták és oltalmukba vették. A szultán melegen válaszolt és magas érdemrenddel az ország a lovagrend gyémánt csillagos félholdjával tüntette ki a négyes vezérkart. Szádeczky Kisszalóban felkutatta Thököly és Zrínyi Ilona egykori lakhelyét ls a »Virágok meséjét«, ahol a kurucz király és felesége Zrínyi Hana életük végét töltötték és meghaltak. (Dad harmadmagával elment a márványtenger partján fekvő Rodostóba, ahol Rákócai és bujdosó társai életük utolsó éveit töltötték és elhunytak. Rákóczi ott tudvalevőleg fejedelmi udvartartást tartott, ott halt meg és Konstantinápolyba temetetett el. Az utcát, melyben lakott, máig lamagyarok utolaának nevezik. A »vezérlő fejedelem« egykori házából Szádeczky értékes, műbeceii egykorú emléktárgyakat vásárolt meg mostani tulajdonositól és hozott haza. Felkutatta Bercsényi egykori házát is , abból la erekyeket hozod a nemzeti Muzeum számára Főeredménye volt kutatásainak, hogy egy ottani görög templombanelbontotta Bercsényi nagy márványkőven elmetea sírját, hogy megállapítsa, hogy megvannak-e hamvai ... Ezeket megtalálván, csontvázai lején?* képezte be, az elkorhsdt deszkakoporsó helyadói ciprusfa ládába helyezte el. (DE rálapdotta a többi bujdosók, gróf Eszterházy, gr. Csáki, Sibrik stb márványköves sirjának címeres fennmaradását is. Csak a Mikes Kelemen altját nem találta meg, mert az Ó hamvai s régi temető megszűntesenéve az új temetőnek egy közös sírjába kerültek. Szádeczky nagyértésü kulturális felfedezéseiről a M. Történelmi Társulatban számolt be egy felolvasásban i a »A bujdosó kurucok emlékei Törökországban« c. tanulmányiban. Ezek alapján indult meg aztán az országos mozgalom Rákóczi és bujdosó társai hamvai hazahozatalán«, melyben Szádeczky továbbra is tevékeny résztvet. A budapesti bevonulásnál Bercsényi koporsója mellett vezette a diszőrséget. Ezek az emlékek újultak fel lelkiben a Bercsényi kör meglátogatása alkalmával és méltatván Bercsényinek Rákóczi fővezérének nagy történeti szerepit, buzdította a kör tagjait, hogy igyekezzenek Bercsényi szellemének hű követői lenni a hazaszeretetben s ha kell a hazáért való önfeláldozásban. A Bercsényi név a körömében ékesen szóló bizonyíték éa biztosíték arra, hogy milyen lelkes hazafias szellem hatja át annak tagjait. Felajánlotta, hogy közkívánatra szívesen tart alkalmilag előadást Bercsényiről, kiről az egyik mestere Thaly Kálmán három kötetnyi történelmet írt is aki szintén Erdélyből, a marosszéki Székes községből kiszirmazod ősszékely család ivadéka. Birtokát most ott az Illyés család bírja, Szováta fürdőrásztulajdonos, hol Szádeczkynek is kál szép villatelke és erdőrésze van. A Bercsényi-kör tagjai kegyeletjét hallgatták a megható emlékek elbeszélését és szives szavakkal köszönték meg az azzal nyújtott szellemi élvezetet, mennek a pangó vizek. A társulat kiszivattyúztatja a Hódtó vizét A Körös—Tisza—marosi ármentesitő társulat minapi közgyűlésén raánk nizva nagyon fontos határozatot hozott. Régi panama tárgynál sok kárnak volt oka az, hogy a hódtói csatorna állandóan tele van vizzal s nemhogy laverzatná a felesleges vizeket, inkább elárasztja a mellette levő földeket. Lencse Erné ipartestületi jegyző, mint érdekelt és mint meghatalmazott érdekeltségi képviselő, ez ügyben indítványt tett a szerdai közgyűlésen, mely szó szerint a következő: „Tisztelettel kérem a közgyűlést, határozatilag mondja ki, hogy a hódtói csatorna kósdi zsilipjét csak akkor záratja le, ha a Tisza víz magassága azt szükégessé teszi ás a hódtói csatornából az eddigi szokás szerint állandóan benne tartott pangó vizet, amikor szlebetővé válik, teljesen leengedi és a Tisza árterébe lévő csatorna végét minden árvíz után sürgősen kitisztíttatja. Ha ezeket a közgyűlés elrendeli, akkor hasonló áradások idején nem lesz kénytelen több száz ember ezrekre menő vízkárt szenvedni, mert azt most nyíltan állítom, hogy a hódtói csatorna jelenlegi állapotában és kezeléseben nem arra szolgál, hogy a vizet levezesse, hanem arra, hogy több száz embernek a földjét elöclesse. Kérem a tói birtokossá® GREIVADIN,zefir,vászon m70/TTT A T A TAG üzletében, Klauzálós szövet, kendők és haris- ^/i I K I 1 I I A I i A - I I 1^ utca. 71. sz., a suscul nyári olcsó áron kaphatók 11 ^ gyógyszertár mellett