Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. szeptember (16. évfolyam, 196-310. szám)

1920-09-21 / 302. szám

2 I — Iss«, keresztény magyar párt — Ismételte Siádacaky, «fáb­ól saó »em­lékek­ A magyar pirtok tömörülése ép­pen a gróf Bethlen István érdeme, «A magi forran­totta Sane a különbözö pártokat egynagy«. Rövid«« jellemezte gróf Bethlen Istvánt, ki 30 éve a politika terén fáradoiik. Annik ai erdélyi Váesr­­helynek,­­DaroevánCihelfnek volt követe, hol moat könynyek között énekük ait a ■diái, ko|f i „Utero* vita folyik d­eode­­nenl" El a testvérváros megérezte ■maaaak irtva verésát a moat kezébe adja ait a lobogót, malyat amott a zaar­­■okaág elord­ott. Szidtok v azzal a fo­­básatal végezte be a táaláait, hogy *« öli Bethlenek nagy lelke Iklai­e meg (elöltünk ••Ivét. Gróf Bethlen István láp moat ■ laónoki emelvényhez. Maga», harcin, koatolv mágiáé. Arca izelidvo elboronad; te­é« ceak «eháov eiQet szál­­tödik még; acálulafi neme végig *1­ mogulé a hallgatóságot a aratás alőlst kelé mély, erőteljes hangost: — Midőn aegyirtelö blralunk folytán ma elnö­k­ken szerencsém van önök elött magjelenni, mindenekelőtt hál*« köszönetemet felezem ki a kiránlatésirt, midőn Vásárbely képviselöi mandátumára az emék­emet­­» ölték. Kátaierca­dó ér­zőit vált ki belőlem ez a tény. Egyik az, hogy olyan egyént tüntettek ki bizal­makkal, aki lelkének minden ezálával, szívének minden dobbanásával ragasz­kodik Erdélyhal­áa as erdélyi ügy holaá­­géhez. Ehhez az ügyhöz adták önök rokonérzéesik felét. Másik az, hogy mögöttem 30 éve a politika­ mail áll. Itt az az érzésem, hogy az elmert időknek tanulságait, okulását velem együtt lemé­rik mindnyáran ■ a szatisztrófa okát ve­lem együtt másként ítélik meg. Ebben a kalhentrófáben a mi hibánk cask az volt, hogy gyengék voltunk ennak meg­akadályozására. S most itt állunk nem­zeti életünk romjóin. Itt éllünk Szent­­elvén em­­­éren prazégiaik patszulinca. Tahát hiába él­nk angylaink, hiába ál­doztak, dolgoztak, füstbe ment minden. Hiába haltak meg hőteink.­­­ert amit évszázadokon át alkottak, építettek, mi­ért vérüket áldozták, nehány hitvány amberünk munkája meryemminltetni. Csinálnánk mérleget. — Itt az ideje — folytatta Bethlen gróf — hogy számba s vegyük, mit veszitettük és s mink maradt meg. Mert a tiszta­látástól függ jövőnk és feltá­madásunk. Ha maga gróf­­ Széchenyi István feltámadna poraiból, ha megnyílna idősb­b gróf Andrássy Gyulának a kriptája, ha felkelne sírjából­­ Kossuth Lajos is és a nemzet összes fiai összefognának ve­­lük egy közös cél érdekében, akkor is csak keserves és hosszú munka után érhetnénk el, hogy rombadőlt nemzetünk­nek új épületet, új otthont épít­hessünk. Helyzetünk kétségbeejtő. A háború előtt 55 milliós erőből álltunk, ma tízmillión sem vagyunk. S testvéreink egy harmada idegen rabiga alatt nyög. — Vagyonilag is tönkre mentünk mint nemzet, elvesztettük minden drága te­rületünket. Szomszédaink jó­voltától függ, hogy begyújt­sunk kályhánkba, hogy lámpát gyújthassunk, hogy téli ruhát, cipőt vehessünk. De nemcsak vagyonilag mentünk tönkre,­­ hanem sajnos, erkölcsileg is mélyen lesölyedtünk. Ahelyett, hogy közös munkára összefog­nánk, marakszunk, gyűlölkö­dünk, széthúzunk, irigykedünk és személyes torzsalkodásban pazaroljuk időnket. Megszűnt a tekintély, a munka szeretete, a fegyelem. Mindenki jogot kö­vetel, de a kötelesség alól ki­húzza magát. Kritikát mond még az is, ki arra nem érde­mes, hogy jobbjaink saruját letörölje. Az antant „kis népek vé­delmi politikájának“ bírálata után rátér gróf Bethlen István a politikára. Hangzatos frázi­sokkal nem megyünk semmire, ebből elég volt. Erős kezű kormányra van szükségünk, a melyik nem "törvényeket gyárt, hanem helyreállítja a régi jó törvények tekintélyét s végre­hajtja azokat. Olyan kormányra van szükségünk, mely erős kézzel belenyúl a közállapo­tokba, helyreállítja a rendet, a tekintélyt, s a­mely újból sze­rephez juttatja azokat, kik a vezetésre valók és odatermet­­tek. Jó példával járt elöl a nemzetgyűlés, mikor az egy­séges pártot megcsinálta. De ez nem elég. Meg kell szűnnie a személyeskedésnek is, mert minden üres szó egy szeg abba a koporsóba, melyet ellensé­geink számunkra összeácsol­tak, mert kifelé a nemzet te­kintélyét csorbítják. Osztályok szembenállása. Nagy fontosságú az osztály­­kérdés elintézése. Elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy a társadalmi osztályok közötti harmónia helyreálljon. Elérke­zett ideje annak, hogy a kor­mány is iparkodjék a munkás­sággal szemben a megbocsáj­­tás álláspontjára helyezkedni. Elérkezett az ideje, hogy a ki­vételes eszközöket csak a bű­nösök ellen alkalmazzák. Mert ha a munkásság látja, hogy úgy kezelik, mint más társa­dalmi osztályt, félredobja el­veit, melyek szerencsétlenségbe vezettek bennünket. S majd ők is belátják, hogy nem le­het itt nemzetközi elvekről be­szélni többé, melyek a legvál­ságosabb időben a nemzeti érzést tették tönkre., És be kell látnunk, hogy a két fel­fogás közt dúló harcot nem forradalmakkal és nem lehe­tetlen osztályharccal, hanem munkával, fejlődéssel és meg­becsüléssel kell eliminálni. Királyság, pénzügy. Rámutatott Bethlen beszéde folyamán, hogy a köztársaság katasztrófa lenne. Ma még nincs itt az ideje a királyvá­lasztásnak ; ő csak azt hang­súlyozza, hogy a magyar ki­rály nem lehet más trónnak az ura a magyar nemzet bele­egyezése nélkül. A Szent Ist­ván trónja nem lehet más trónnak ugródeszkája. Pénzügyileg rendbe kell hozni az országot, de nem adópréssel, hanem a termelő munka megteremtésével. A vá­lasztójogi törvényt meg kell változtatni. Ha élni akarunk, össze kell fognunk, sokat kell dolgoznunk, nem szabad paza­rolni, hanem egyszerűen kell élnünk! (Nagy éljenzés.) Kútfalvi államtitkár, a ruté­nek kormánybiztosa és Márton Árpád lelkész szólaltak meg, mire a gyűlés a Bethlen lel­kes éltetése közben véget ért. A bankett­ a napgyalán útin déli 1 órakor a népkert­ Vigadóban kétszex teríték«» bankett »olt, melyen felköszöntéket mondottak: Tamneaváry Qéra­dr főispán, Mirky ezredes, Lóé* Iatván di polgár­­meder, Szathmáry Tihamér volt kor­­mányblaton, Darabka Salvinné, dr Sti*­deczky Lajos képviselő, Kovács Jenő és dr Kénés Béla egyetemi tanár némzet­­gyű­lési képviselő A banketten kétiában szólalt fel Bethlen litván gróf, először iltaléaon vonalközésn politikai kérdőin­ket töltegetett, másodszor pedig a vásár­helyi hölgyekre ürítette poharát. A bankett után Bethlen és Klaérete kocsin a Bárcal kingarda körhöz mentek ki, hol láed­ószeptelcel ünnepiig volt. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1920 szeptember 21. Az Iparossághoz. Gróf Bethlen István, szere­tett képviselőjelöltünk ma este 8 órakor megjelenik az ipa­rosság otthonában, az Ipar­egyletben. Ünnepélyesen kell hogy fogadjuk Bethlen Istvánt, mert rajta keresztül, tőle vár­juk egy szebb, egy boldogabb idő eljöttét, tőle és a veletar­tóktől reméljük a régi határai­ban pompázó Magyarország eljöttét. Úgy akarjuk ünne­pelni Bethlen István grófot, mint a csorbithatatlan Magyar­­ország képviselőjét, mert benne ennek az eszmének a megtes­tesülését látjuk. Bethlen István üdvözlésével kapcsolatban vacsora is lesz, melyen tetszés szerint részt­­vehet mindenki, de az a kí­vánságunk, hogy azok is, akik az vacsorára nem jelentkeztek, tömegesen ott legyenek, s ezzel dokumentálják azt, hogy Bethlen István grófot nem egy társadalmi osztály, hanem a vásárhelyi polgári társada­lom minden egyes rétege küldi Magyarország parlament­jébe. Az elnökség. A városháza hívei, Lóki La­os cs nem a házasságuk alkal­mával 100 koronát adományoztak a polgármentári hivatalban a rokkantak részére. Ugyancsak a rokkantaknak dis­­penzációja alkalmával Dezső Sándor 50 koronát adott. A városi tanács távirati leltár fetstés­­ben kárt két vaigon korpit a korpa­­kö­zponttól a leiai Avetkaiet részére. A polgármester ez oktéban­­ lg klaa­­vetétt ideiglenen lik­oitókat és aiolgikat továbbra ia alkalmast«. A laértékaalti hivatal közölte tegerp a várostól, hogy 50 vagyon fit atatt ki Váek­haly régiéra. A kiutal»« körül dr Saádecsky L«­oa képviaalónk tevékeny­­kedett eredményesen. Peterváry Bertalan tanácanak elóter­­iaartéd lett a tsaécahol, hogy a félév­konycé a népünnepélyek vigalmi adóját engedte el a város. Aa elótarfenlént a várost taaics legközelabb tárgyalni fogja. A Tarna­ta Vívóegylet október 2-án diaztoroa bálát readna. A bálra az egylet kéri a Peketeaae nagytermének iteege­­diait. Varga József képkiállítása. Ely fiatal törekvő fes­őművra« földiák Varga József f. hó 26-án • Pakett Sas­aöl a Salontában 90-100 képből álló kiállítást iült mag. A nyilvánosság alá 1918-ban lépett alöasör ilyen értalanban, ásóta pádig cs aradat! Istenadta tahatsérakaél larteésaatei all­aáll­­hatanéa munkára, fajlödécra ösz­­tönlö islkluckaégh­itekként még fokozottabban narkcatlk Niváléira, •lavaléledésre, ibránc­ékra a ter­mállal térbeli, formai arányai, szépségei ihletik a sím­ároyala­­tok •■••nélvae változatosságai­ A szorgalmas tahitiig««, 8 épp oly siar­ay müvén hangulatai. Inspirációi a magyar alföld ra­­jongó szeretetáből insritenak erőt. ■ mit­­eláne, szia és formaérzékű a f«síe»casti«l. tani éa lalki sze­mei ok «rá varázsol, nekSnk Vá* sárhelyiaknak mied Isixmöe, ro* konesenvas, mart síinmagyar a a mi zászlakből, a mi magyar éle­­tenkből állásért müvén­ sajátos­ságok domborodnak előltünk a fastővásinán vonalakká, sainaza­­lakké. Érdeklődéssel él nstn mit* talianui alőiagazati rokonszcsvval taklateSk tabit meg éa miatt töb­bem azen képkiállitás*, melyet ün­nepélyesen Dr. Stippeao« CDI* bály tier! főorvos a val. agyb­­főgondaoba fog manyitni f. 26.éa. Sófalvy Izsót FEKETESAS"MO£~, Csütörtök, szeptember 93.Ma este fél 9 órakor FENEVADAK olasz attrakció nagy profilin __________retenataitkel.___________ Egy amerikai viharos isist története 4 felvonásban. Uj kis­érő műsor. Előadások eata fél 9 kor. nyári szinh. Heti műsort Kedden: Egy katona története, dráma (­ bérlet. Szerdán: Víg özvegy. Csütörtökön: Víg özvegy. Pénteken: Ember tragédiáit. Szombaton : Ember tragédiája. An az Oet­airily című poétikás ope­rettet adta tegnap már harmadszor Somogyi társulata. A közönség mind­három előadás alkalmával lati­nitzal bizonyította tetraceát. A szereplők mű­­vénai tehetségük aafaét-janát adták, kü­lönös meleg ünn­peltetésben részesült Pálos Teri, kinek a seraődtetésivel nagyot nyert a társulat. Pesti Teri kiváló szab­­rett, hangle, temperamentuma a behidelgő játéka, nem te­szélva laantálla tánctu­­dásáról, a mág igen szép elkereket hoznak neki a világot jelents deszkákon. Rengeteg virágot a mág több tepeot kapott part­erával, Latebárral együtt. Ló csiszárok a páholyban. A vezér­­nap aeti estalaleedáe alkalmával alyna vlaezataeiltóan kellemetlen jelenet etem­­tanui voltunk a ezta házban, melyet ázó nélkül hagyni nem tehet Megtörttel­ne a képletté dolog, hogy a baloldal! nyol­cas széma páholyban Páraó barna, ló­­celezár ivadékai petorra! kezükben én feltett kalappal m­amiélték az előadást. Az ily fajta aztahfil vendégtől jó ízlést nem várhatunk, a nsiahés vezatöaégának azonban tudnia és ártanie kell, hogy az ilyen viselkedők kigúnyolása a művé­szetnek a valéaégos merénylet azok ellen, kik nem elhitnek ugyan a pá­holyban, mint a lacelazárok, de a szín­házat nemes nónkolánból keresik fel a nem ázért, hogy ott az illendőség ki­­csatoláaiban gyönyörű ködrösnek. Remél­­jük, hogy olyan épületen Istenetekben többé nem lesz részünk. A mai naptól kezdve az előadások kezdete fél 8-kor.

Next