Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. október (16. évfolyam, 302-319. szám)

1920-10-20 / 309. szám

­ezővásárhely, 1920 október 20 szerda XVI. évfolyam 309 hára. Ara­­­korotta 50 fillér. Szerkesztő és ptulajdonos : KUN BÉLA. előaszerkenztő érvAryjózsef nerkesztőség kiadóhivatal t •1 vasath -tér. tefonszám 87 . FUCKSETIGEN POLITIKAI IX­­PILAP. VÁSÁRHELYI ELÖFIZUI ’Ifcw I ÁR HEI.­YHRffs * Egész évre — - - lé. F'óll évre . . . - lé. V­TPÉKHE : f­'itl évre . . lé. Hirde tén«k é*f­elé­lbetések felvétele délelőtt 8 órától délelőtt 19 óráig Dl­ Hud wild ígriek mindenkor, úgy fér­­t, mint az asszonyok. Mi* Dobó a vérével irta meg r városának hősköltemé­­t, mikor vitézei sorában a 3 fokán Szilveszteri ólem­zett a töröknek tar fejére ették a forró szurkot, meg éppó vizet a parázsszemű­­ asszonyok, egy élő világ csodálatául kalaptevéve­l ,­edősök tábora énekelt ról szerte az országban lelket írtó, szivet pezsditő forró endákat. Szép volt az,nagy­­ra. De az a mód, a­hogyan a mi ügyünket kezeli Eger moska, az már cseppet sem szó az ősök dicső emléké­n, mert nem testvéri, sőt­­ valami. Vásárhely követei lapokkal ezelőtt, mikor még ráp sütött a nap, megjelen­­. Egy városában s az ot­­ti hordógyártól megvásárol­­t másfél­ száz vagonra való lilát. Nem sok ez, de valami a többivel együtt elegendő­­ volna szűkösen. Az üzie* , szabá­lyszerüen megkötöt* t. Vásárhely az egész fa felirát át is utalta Egernek, mi történik? Mikor a szál­as ideje elérkezett, a hordó* 'ár hallgat, a fa pedig nem n. Az az ami jön, az nem telő, hanem­ a télnek fagyos hel­ete és mellette csupán a­ztatás, mely bizony alig al­­ilmas arra, hogy a bizonyt­alanságot eloszlása«. A várcai mécs rendkívüli ülésében fog­­llkozott a valóban égető kér­éssel. A köteles gondosságot ddig is mindig szem előtt ártotta, mert már a tora ta­paszai megtett minden lépést, hogy Vásárhely fa nélkül ne maradjon. Minden követ meg­mozgatott és minden erejét csatasorba állította. Az újabb­­ akadályok legyőzésére is min­dent elkövet s megbízottai már abban is vannak Budapestre és Egerbe, hogy a város ér­dekein esett sérelem sürgős orvoslását kérjék s az egri céggel szemben a jogos ön­érzet és az erélye* követelés hangjával lépjenek fel. Egyet azonban le kell az igennüek. S ez a*, hogy túlságos igé­nyeket ma senki ne támasz­szon a várossával szemben s ne várjon — mint már igen régen is hangoztattuk — min­dent a tanácstól. Tudniok kell azt a rettenetes nyomorúságot, melybe az éhes nációk s a gyalázatos béke sodortak ben­nünket. Csonka-Magyarország­nak alig maradt egy csepp erdeje, melyből igazán csak fejfát, keresztet lehet gyártani. Ha a kormány az olajtól, rác­tól, vagy a cseh nációtól vá­sárolna fát, e valuta­különb­ség miatt 20—25 ezer koro­­nát kellene fizetnie egy va­gonért, a­mi azt jelentené, hogy a teljes gazdasági rom­lásba zuhanna országunk, me­lyet mindenéből kifosztva úgyis koldussá tettek. Ne gán­csoljunk tehát, s ne várjunk mindent az államtól, hanem segítsünk magunkon. Mig a búbos kemence korszaka volt, egy hasáb fa sem jött Vásár­helyre s mégis éltünk s job­ban éltünk, mint ma. Az egri cégnek majd szemébe nézünk, de nézzünk szembe egy kis lemondással s férfiassággal a szenvedésnek is !... Az Ébredők Országos Elnöki Konferenciájának naplója. Az Ébredő Magyarok Egyesülete az Országos Elnöki Konferencia határozataképen az üléseknek szó­szerinti naplóját könyvalakban adja ki. A díszes kiállítású napló első lapja Szmrecsányi György elnök arc­képével van ellátva. A napló elősza­vát Prohászka Ottokár székes­­fehérvári püspök írta. A napló tar­talmazza a konferencia előadóinak (Szmrecsányi György, dr. Wolff Károly, dr. Kmoskó Mihály, dr. So­mogyi István, dr. Zákány Gyula stb.) szószerinti beszédét, valamint a vidéki delegátusok szónoklatait. A mű magában foglalja tehát nemcsak a zsidó kérdésnek tudományos ala­pon való ismertetését, de utat mutat a keresztény magyar társadalomnak a munkálkodásra. A konferencia naplója érdek­­, feszítő ismeretterjesztő olvas­­­­mánya lesz minden magyarnak­­ és kézikönyve mindazoknak, akik , a keresztény Magyarország meg­teremtésében szerepet kérnek. A napló hófehér miniszterpapíron, 14 ívnyi terjedelemben nyomatott, ára 50­0. Az Országos Elnökség az Ébredő Magyarok Egyesülete céljainak elérése érdekében elvárja a központi és a helyi csoport minden választmányi tagjától, hogy az egyide­jűleg kibocsájtott rendelő íveken a könyvet megrendeljék és saját hatás­körükben a keresztény társadalom minden rétegénél megrendelést gyűjt­senek. A könyv folyó hó 30-án kerül szétküldésre, miért a rendelő íveket legkésőbb október hónap 25-ig a központi igazgatóság címére kérjük beküldeni. A rendelőivek egyidejűleg megküldettek a vidéki csoportok részére és kiadatnak a fővárosi kerületeknek. A dollárkirálynő s az éhező magyarok. Tíz évvel ezelőtt egy amerikai bájos lány­­járt világjáró után s el­látogatott Magyarországra is. Buda­pesten megismerkedett egy előkelő magyar mágnással, a fess és daliás Széchenyi László gróffal. A bájos leány Vanderbilt Gladisz volt, Van­derbilt amerikai milliárdosnak a leánya. Az ismeretségből szerelem s a szerelemből házasság lett. A fiatal pár nászútra Amerikába ment, majd itt telepedett le a férj magyaror­szági birtokán. Ott éltek boldogan, míg Magyarország egén meg nem jelent a vörös rém tűzfellege. Van­derbilt Gladis haza­hajózott Ameri­kába, férje itt maradt. S nemrégen Horthy Miklós kor­mányzó a magyar gyermekek kül­földi üdültetésének kormánybizto­sává nevezte ki. Azóta itt fejt ki üdvös tevékenységet. A napokban levelet kapott feleségétől, mely fran­cia nyelven íródott s magyarul igy hangzik: „Kedves László! Mellékelten küldök százezer dol­lárról szóló utalványt. Küldöm azt a gyermekvédő ligának leg­jobb kívánságommal, egy boldo­gabb jövő reményében. A százezer dollár a mi pénzünkre felváltva 36 milló koronát hozott a gyermekvédőnek. Ilyen fejedelmi ajándékkal valóban csak egy igazi dollrakirálynő a dollárok hazájának szívbéli jóságú asszonya siethet se­gítségére a szenvedőknek. Vander­bilt Gladys ezzel a nagyszerű gesz­tussal egy szomorú nemzet vérező szivébe arany betűkkel, kitörülhet­­lenül irta be nevét. 36 milliós adomány. Gladys.“ Az ellátatlanok névjegyzékének revíziója. Jutalom a feljelentőknek. A közélelmezési miniszter rende­letet adott ki, amely az ellátatlanok jegyzékének revíziójára vonatkozik. A rendelet szerint az ellátatlanok névjegyzékét a városok és közsé­gek hivatalos helyiségben könnyen hozzáférhető helyen közszemlére kell kitenni, hogy az ellenőrzést mindenki gyakorolhassa s a ható­sági ellátásra nem jogosultak a jegyzékből töröltessenek. A rendelet szerint az, aki jogosulatlan ellátat­lant feljelent s eredményes nyomra vezet, egy-egy személy után 50 K. jutalomban részesül. A jegyzék felülvizsgálatát egy: Ki van a fával ? A város küzdelme a fainség ellen. A tél fagyos szelének első lehel­­léte megcsapta a bőrünket s mivel fa nincs, sok helyen alaptalan vá­daskodásban tör ki a keserűség. Ezt megértjük, viszont tisztában vagyunk azzal, hogy újságcikkekkel, meg vitával befűteni nem lehet, de az igazság érdekében el kell mon­danunk, egyet s mást. Legelőször is tudnunk kell, hogy erdőnk nincs, tehát a fainség álta­lános. Tudnunk kell, hogy Csonka- Magyarországon bőségre semmiben sem számíthatunk, hogy a sors nélkülözéseket méri reánk. S ha ha ezt tudjuk, nem szabad mindent mástól várnunk. Hogy a faügy egész valóságában miként áll, elmondják az alábbi hiteles tények. Mikor a nemzeti hadsereg bevo­nult Vásárhelyre, az öröm-mámor legelső idejében már megtette az első lépéseket a fabeszerzésre a városi tanács. Azelőtt is dolgozott már ily irányban, akkor azonban teljes erejével ez után vetette magát. Kiküldöttei teljes felhatalmazással eljártak mindenütt. Ily módon vásá­rolt Vásárhely regisztrátusa: 1. ) az egri hordógyártól 150 vagon fát, melyért egy millió és 300 ezer koronát előre ki is fizetett. 2. ) a pesti földbirtok­banktól 200 vagont, melyre előleget adott; 3. ) a faközponttól a gróf Károlyi László radványi uradal­m­ából 26 vagont; 4. ) Barna Gábortól Gyöngyösről 25 vagont; 5. a Brájer cégtől Pestről 26 vagont; 6. ) Balassa József fakereskedő által vásároltatott 400 vagonnal. Megjött a Balassa fájából 147 vagon, jött az ő részére szén is 16 vagon, melyet kis tételekben osz­tott ki Balassa. Az egri gyár azon­ban dacára annak, hogy előre meg­kapta a pénzt, mindössze 3 vagont küldött. Hogy hol van a többi arra, arra nem nyilatkozik Eger. Legutóbb a körlet hadbiztosság­tól szerzett 500 vagonra engedélyt a város és dr. Soós István polgár­­mester pesti útjában a fakormány­biztosnál járt el és kérte, hogy a kormány szorítsa kötelességükre a termelőket a megvett famennyiséget illetőleg. központi kiküldött elnöklete mellett megalakítandó helyi ellenőrző bi­zottság gyakorolja. A rendelet kimondja, hogy a kö­telességüket hanyagul, vagy lelkiis­meretlenül teljesítő hatósági felelős személyekkel szemben a miniszter a legszigorúbban fog eljárni s attól sem riad vissza, hogy a hanyag, mulasztó, vagy vétkes tisztviselőket azonnal való felfüggesztéssel eltávo­lítsa állásaikból.

Next