Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. október (16. évfolyam, 302-319. szám)

1920-10-27 / 315. szám

?ód««»|Țigárhelyt 1920 október 27 «tft». Ara­b korona 50 fillér. XVI. árfolyam 315 Máa. ELŐFIZETÉSI Art HELYBEN | Egész évi« — - - HL. F­él 6tt« ... — K. VIDÉKRE s Fél 6tt. . . — BL. Hirdetések és «16- fizetések felvétel« délelőtt 8 órétől délelőtt 19 óréig. VÁSÁRHELYI FÜGÖEnJEN POLITIKAI NAJPLLAF. Föazertapaxtö éa laptulajdonos­i KUN BÉLA. relelö«Herke*xtö EJÉRViRY JÓZSEF i Saarkeaitóiég én Ldadahi Tatoi . Kos*suth-té T. eiefponnán 87­­ Nap érlikts ietet beszélt el a Baross szövetség­­ekezletén Farkas Elek igazgató. A szövetség pesti központjához egy eosi ur érkezett látogatóba. Az­­ztrák ipari életnek komoly férfia, :­ nem a Rennerek iskolájában nulta ismerni a magyart. Iparunk hlyzetét akarta látni és tanulni tő­lük, ha van mit. Első kérdése az­ért, hogy miként igyekszik a ma­­gar kom­ány megoldani a lakás­­iséget? Rausch elnök és Farkas­azgató felelet helyett Kispest ható­iba kalauzolták ki a vendéget h­atalmas térségen, melynek széleit is látja az emberi szem, munkások­­rel dolgoznak ott lázasan s kapna­­k ki a földből, a mit lehet. Egész várost építenek, hogy mielőtt az fő hópehely leszáll a földre, biz­­is védelmet találjanak, otthont v érjenek a hazátlanok. Nézze a tndég az egyszerű építést. Nézze a askodást, mit az izomerővel a komorúság ellen folytat a magyar lám. Nincs ott egy szál tégla sem.­em égethetünk, mert nincs sze­­mink! Magyarázta Rausch elnök,­em csinálunk gerendát, mert nincs hónk. Nem öntünk vasbetont, mert incs bányánk. Két kicsi szobából , egy még kisebb konyhából áll inden lakás. A fundamentum he­­ére törmeléket rakunk és oszlopo­k­ ásunk be. Ezek az oszlopok úgy őszülnek, hogy összeszegeznek­­—12 darab lécet, mert más nincs, tetőt nem gerenda tartja, hanem így szál deszka, melyet üres do­bként illesztenek össze. A padlásra aszos vastagságú szalmát hinte­­­k, hogy meg ne fagyjon a ház kója; a szalmára cement habarcsot mitanak, hogy a szél el ne vigye.­­ ajta négy szál gyalulatlan deszka az ablak egy piéhezett üvegdarab, ez a lakás éppen 93 ezer kora­ijába kerül a magyar államnak. Eegény magyar állam! így vergő­­ink, igy viaskodunk mi a nyomo­­rsággal! Végezte szavait Rausch­nök. Valami tiszta lelkű, becsüle­­£ érzésű osztrák lehetett a vendég, ért mikor nézte a dolgot s meg­tett mindent, köny csillant meg a­z eme szegletében s kalapját levéve, érzékenyülve igy szólt Rausch­el­ükhöz : Uram! Megható az a szo­­pra küzdelem, melyet önök a ramor ellen folytatnak, de én ka­­plevéve üdvözlöm ezért a magyart egyúttal az irigyléstől szorul el a hivem, mert önök már, ha nyomo­­rságosan is, dolgoznak, de mi,­sztrákok még mindig várunk és nem dolgozunk! Irigységgel gratu­lálok! Tehát mi már dolgozunk, Istenem, milyen jól esik egy meg­értő hang, egy elismerő szó. Leg­alább a magyar társadalom azon tagjainak, akikben él a becsületes törekvés és akik valóban a munka igaz szeretetével dolgoznak is. Ez a beteg ország a láz után nagyon las­san gyógyul. Vannak emberek, akik nem akarják megérteni a nagy idő­ket. Igényeiket nem fokozzák le s az élettől ugyanannyit várnak, mint a boldog világban. Vannak még emberek, akik dolog nélkül lézen­genek és könnyű pénzhajhászattal rontják kedvét azoknak is, akiket már igájába beletört a nyomorúság. Vannak, de szerencsére mindig ke­vesebben. Ez a szó csendült ki az osztrák úr szavából. Értsük meg és gondolkozzunk rajta. Igenis, aki magyarnak tartja magát, annak nél­külöznie, annak dolgoznia kell híven és becsületesen. Aki nem akar, az ne egyék. Tovább nincs. A gabonabeszolgáltatás eredménye. A búzatermés zár alá helyezésével és a közélelmezési miniszter által megállapított 500 vagon búza beszolgáltatásával kapcsolatosan egy na­gyobb bizottság ülésezett hetekkel ezelőtt, melynek határozatából kifolyólag a termelők megszámoltatása rendeltetett el. E megállapodás folytán ház­­ról-házra, tanyáról-tanyára járnak a hatóság kiküldöttei, megállapítják a készleteket s a feleslegek beszolgáltatására hívnak fel mindenkit. Sajno­san kell megállapítani, hogy a megszámoltatás nem kecsegtet megfelelő eredménnyel, eddig alig folyt be 10—15 mázsa búza. A főispán a na­pokban a közönség hazafias érzésére való hivatkozással felhívást fog ki­­bocsájtani a talált feleslegek beszolgáltatását illetőleg. A felhívás rá fog mu­tatni az országos közélelmezés zavartalan menetének fontos voltára s ez alapon kér mindenkit, hogy köteleségének tegyen eleget s ne várja be a máskülönben föltétlenül bekövetkező erélyesebb intézkedéseket. Az új rendészeti ügyosztály felállítása. A rendőrség átszervezésével kapcsolatosan szükségessé vált a ren­dészeti ügyosztály felállítása. A városi tanács Medveczky Imre dr. főjegy­zőt bízta meg, hogy az új ügyosztály felállítására vonatkozólag javaslatot készítsen A főjegyző eleget tett a tanács megbízásának, az ügyosztály fel­állítására vonatkozó javaslat készen van, az a napokban letárgyalás végett a városi tanács elé fog kerülni s valószínű, hogy a szombati törvényha­tósági közgyűlés már tárgyalja is. A javaslat szerint az ügyosztály élére egy tanácsnok kerül, aki mellé önálló hatáskörrel három aljegyző s egy pár irodatiszt lesz beosztva. Repülő bizottság tart szemlét a lakásokban. Ha a nyáron pokol volt a rekkenő hőség miatt a vagyonlakás, most, hogy teljes a fainség, még nagyobb szenvedés vár azokra, kik tovább is ott volnának kénytelenek nyomorogni. Ezért az elhelyezés halogatása most már embertelenség volna. Nem is halogatják. A vagyonokat ki kell üríteni s lakóit záros határidőn belül el kell helyezni. Dr Hódy Imre lakáshivatali elnök előterjesztésére a tanács egy úgynevezett repülő bizottságot küld ki, mely maga vizsgálja meg a bejelentett lakásokat és nyomban kiosztja azokat a vagyonlakóknak. Így talán lesz már rend egyszer és megszűnik az az állapot, mely sokáig szégyene lesz a részvétlenségnek. A vasárnapi zenés tornaünnepély. A Testnevelő iskola tornászai ál­tal vasárnap délután 5 órára terve­zett zenés tornaünnepély nagy ér­deklődést keltett fel városunkban. A­­, szegedi tornászok vendégszereplése­­ alkalmával a leány Jambó csapat­­ már megmutatta, mit tud, mellette most a hölgytornász csapat szerep­lése elé néznek várakozással. Tornászaink ezen első együttes szereplésükkel a közönség figyelmét, érdeklődését, szeretetét s támogatá­sát hívják fel a hazai testnevelés nagyfontosságú nemzeti ügyére. Hiszen már a háború előtt nyilván­való volt, hogy az ország világa az ifjúság, testileg satnyul, mert keve­sen ismerték fel a testnevelésnek a nemzet jövendőjére kiható nagy fon­tosságát. Sok szülő teljesen meg nem értő, sokszor ellenséges magatartása a testneveléssel szemben, az iskolán kívül álló testmozgása oly jelensé­gek, amelyek elősegítik, hogy ifjú­ságunk fölös energiáit testgyakorla­tokkal, sportok űzésével nemzete és saját javára gyümölcsözőleg működ­tetné. Városunkban Bangha Sámuel tor­natanár alapította meg a Testnevelő Iskolát, a­melynek célja az ifjúságot egészségessé, erőssé, edzetté, lelki­leg fegyelmezetté küzdőképessé és erős akarattal bíró egyénné nevelni. Amikor a Testnevelő Iskola tagjai festői ruháikban látványos gyakor­latokkal kedvesen fognak minket gyönyörködtetni, minden támogatá­sunkat megérdemlik, mert propa­gandát fejtenek ki a nemzeti test­nevelés ügyének és hazafias érzé­sükről tesznek bizonyságot a tiszta jövedelemnek részben a szerencsét­len tagjaink hazaszállítására s rész­ben a m. kir. honvédelmi minisz­ter úr intenciója szerint a testne­velési alap létesítésére való fordítá­sával. Hisszük, hogy megértő közönsé­günk szives adományaival s töme­ges megjelenésével tornászaink ne­mes igyekezetét s szándékát támo­gatni fogja. Felhívjuk egyben a kö­zönség figyelmét Grossmann R. és Fia cég kirakatában látható tornász­fényképekre, amelyek Fodor Béla fényképész műtermében készültek. A Vöröskereszt három éve. A vásárhelyi Vöröskereszt egye­sület legutóbbi közgyűlésén állapí­totta meg az utóbbi három évnek mérlegét. Mivel a viszontagságos idők rendkívüli kiadásai mindenkit érdekelnek, a három év kiadási mérlegét nagy vonásokban itt adjuk: 917 júliustól 918 februárig Adományokra 5093 kor. Vegyes költségre 2575 „ Tudósitó irodára 1480 „ Segélyekre 13016 „ 918. feb. — 919. ápril. Vegyes kiadás 208 kor. Tudósitó iroda 1337 „ Segélyezésre 35216 „ 919. ápr. — 920. okt. Segélyekre 6500 kor. Vegyes kiadás 20 „ A vörös kereszt vagyona jelenleg 75 ezer korona. Három év alatt ado­mányokból kapott összesen 24 ezer 300 koronát. Általános vasúti sztrájk Romániában. Október 17-én e­gész Romániára kiterjedő vasúti sztrájk tört ki. A sztrájk a régi Romániában keletke­zett és a megszállott területekre is átterjedt, úgy, hogy ma mindenfelé állnak a vonatok. A vasúti forgalom teljesen megbénult és a keleti ex­­presst is csak a legnagyobb fárado­zások után sikerült elindítani. A román kormány vasúti ezre­­dekkel akarta a sztrájkot letörni, de ez nem sikerült. A sztrájk kitörésének oka az,hogy a kormány nem váltotta be a ré­gebbi sztrájkok alkalmával a vasu­tasoknak tett ígéretét és minden ké­résük dacára sem hajlandó a kiuta­sításokat beszüntetni. A sztrájkolók a kormánynak ultimátumot küldtek, melyben a pótsegélyek folyósítását, az erőszakos kiutasítások beszünte­tését és az ostromállapot megszün­tetését követelik. A kormány a vasutasok követelé­sét nem teljesítette, hanem elrendelte, hogy 24 óra alatt minden 18—65 éves vasutas jelentkezzen az ezredé­nél és ha nem volt katona a sorozó­bizottságnál. A nem jelentkezőket hadbíróság elé akarták állítani. A szigorú rendelet nem érte el a kívánt hatást. A jelentkezésre köte­lezettek nem jelentek meg a kijelölt

Next