Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. november (16. évfolyam, 320-344. szám)
1920-11-26 / 341. szám
1920 »eTtesbtf 26 peatefe. Ar» I fror*«» SO ftlléf VÁSÁRHELYI FÖ«x«rlMjHrtó é* laptulajdonoa i Felelö«Bii«rkeMttó FKIÉRViRYJÓZSEF S»»«»r U .e®* töm és ló hivatai 5 XVI. évfolyam 34L saáa?. e i .O FI ZJRTJfö»} ÁRHELYRÉKt K{g-6»«m ® ▼ V« — £& , EA) í-»r« . , . V1DÉKRH : Eél évre . . — l.-i £ ilT'1 3«T®*4.^ *fr IlK^jének felvét«!® délelőtt 8 órától délelőtt 13 óráig. KUN BÉLA. Kowath-tér. l’«l«fonHsán> 8T s FTDí^Of-ri'l .Kir* POIilTlKAl i^AFil^A.P. Eb jir csín ira, hassak valamire való, bőrből készül is, ma már elérte a háromezer és háromszáz koronát. Mialatt tehát a békét szentesítettük s mialatt a pénzünk értéke habár lassan, de észrevehetőig emelkedni kezd a külföld piacán, a csizma, közgazdasági életünknek ez a sokat hánytorgatott lázmérője egyszerre felszalad arra a magaslatra, ahova már valóban alig tudjuk fáradt lábainkkal követni. S most már ezzel elesik a régionámitásnak tetszetős összehasonlítása is, a malac és a csizma szembeállítása, mert a választási malac igencsak ott poroszkál még a nyári drágaság mezején, míg a csizma éppen a duplájára szökött fel annak, ahol aratás táján ballagot. Annál nagyobb karriert futott meg a kövér jószág, mely ma a disznónál a százhúsz körül, a libánál száztíz táján piheg. Nem akarunk most a drágulás kapcsán áru-szembeállításokat csinálni, ne beszéljünk hát sem a tojásról, sem a rájról, se a lisztáráról, még patkószegről sem, annál többet kell elmélkednünk arról, hogy vajjon mi az oka a minden téren jelentkező őrületes áremelkedésnek, mely mára bolondulás küszöbére állítja a családfőt, aki ragaszkodik még ahhoz, hogy naponta egyék valamit a családja és ki tudjon mozdulni rongyaiban az utcára. Ki gondol most a fára, meg a szénre, pláne disznóra. Ma a mindennapi betevő falaton, a fordított rongyon és a mezítlábra húzott kajsza cipőn fordul az egész élet, a lét és nem lét kérdése. Ha ködös kriptájából életre kelne Hamlet a dán, az is azt kérdezné töprengésében, hogy: enni, vagy nem enni s mezítláb menni, vagy nem menni! Mert azt a haverokkot, a melyikben a vár alatt fogadta atyja szellemét, ma bizonyosannem számítanák meg néki tizenötezeren alól s Ofélia nem kapná meg kétezren alól fehér cipellőjét, melyben a kolostor küszöbét átlépte. S ha élne Sekszpir, bizonyosan oda módosítaná nagy király-drámáját, hogy az Ofélia tragédiájának nem megcsalódott szűzi szerelmében, hanem a ruházkodás lehetetlenségében van a magva. Az egész világ tanakodik, hogy mi az oka ennek az őrületes áremelkedésnek. És azon törjük véges elménket mi is, hogy mi ennek az oka és hol áll meg az egész halálgalopp? Nem a mester az oka, mindnyájan szentül tudjuk. Hiszen a bőr ára szabja meg a csizma értékét, nem a munka. Az ma is az, ami a nyáron volt. Hol van hát az ok ? Bölcsek, álomfestők kellenének ahhoz, hogy az orvoslásra rámutassanak. Azaz talán mégsem. Talán nem tévedünk, ha azt hisszük,hogy a bolondítóan gyors átszökésnek az az oka, hogy a világ nem dolgozik, nem végez produktív munkát. Bizonyosan van köze az ügyhöz annak, hogy mi is százezerszámra inproduktív munkát végezünk, szaladgálunk, töprengünk, de csak kevesen fogjuk meg az igazi dolog végét. Mert amit köztünk is soksok ezeren végeznek , a valuta hajszolás, csempészés, láncolás, sopánkodás ás ácsorgás nem munka, csak fáradság, mert a közre nemcsak hogy semmi haszna nincs, sőt romboló, káros hatása van. Töprengünk, eszünk, alszunk. Ez az egész. Egy társadalmi osztály húzza az igát, hogy majd megszakad, de a legtöbb ember a készhez ül. Itt van a kutya elásva. 1EBS1IEZTEE - sí n&zCn a tegt»j*feb női és hány észt és téli kabátok: ^ - ■~ fi »1 valódi *»go! férfi és női gyespfa*Zörttekt fehl, és ssiees ssly«.*fc, itsmcU *ao*ó árok, Tásvoa, sefir, őszi és téli kindőre stb. 13a Ilit tárgyal a novemberi ? Töröltetni akarják a rekvirálási büntetéseket. Írtuk, hogy a folyó havi törvényhatósági közgyűlést 30-án fogják megtartani. A közgyűlésnek sok olyan tárgya lesz, mely a jövőt illetőleg nagyban ki fog hatni a város pénzügyi viszonyainak rendezésére. Ilyen a helypénzszedési szabályrendelet módosítása, melyet úgy akar megvalósíttatni a városi tanács, hogy a helybeliektől is szedjenek helypénzt, amint azt a szomszédos városokban már régen csinálják , ami pár százezer korona új bevételt jelentene. Már a múlt havi közgyűlés is tárgyalta ezt a dolgot. Sok kifogást emeltek akkor ezen újítás ellen, azzal érveltek, hogy a helybeliektől való helypénzszedés nagyban növelné a drágaságot. Most véglegesen határozni fognak, hogy fizessenek-e a helybeliek helypénzt, vagy maradjon meg a régi állapot. Egy rakás kérelem: Olasz Ernő és társai külterületi kézbesítők természetben kalapot, vagy kalapilletményt; Csala Imre és társai kézbesítők csizmailletményük természetbeni kiszolgáltatását ; a vámőrök egy-egy öt tűzifát, Paksi Sándor és társai ruhailletmény folyósítását kérték a várostól, melyekre nézve a közgyűlésnek most határoznia kell. A háborús büntetések törlése. Igen érdekes tárgya lesz a közgyűlésnek a háborús büntetések törlésére vonatkozó indítvány, mely a Gazdasági Egyesület beadványa folytán fog felszínre kerülni. Köztudomású, hogy a háború alatt a gabonarekvirálásokból kifolyólag igen sok gazdát büntettek le. Ezeket a büntetéseket nagy részben most hajtják be tűzzel-vassal. A Gazdasági Egyesület azt indítványozza, hogy az ilyen rekvirálások- J ból folyó és kihágási ítéletekkel ki- s rótt, de be nem hajtott büntetések törlése iránt írjanak fel a belügyminiszterhez. Előrelátható, hogy a törvényhatósági közgyűlés egyhangú határozattal I csatlakozik az indítványhoz, mely I minden tekintetben helyénvaló. A mozi ügye. Bejelenti a tanács a törvényható■sági közgyűlésnek a Fekete Sas nagytermére tartott árlejtés eredménytelenségét s ezzel kapcsolatban előterjeszti azt a tájékoztató költségvetést, mely a mozi házikezelésbe vétele folytán merülne fel. A közgyűlés határozni fog, hogy új árlejítést hirdet-e a nagyteremre, vagy pedig házikezelésbe veszi a mozit. Az óvónők fája. Az óvónőknek híjlevél szerint tüzifajárandóságuk van. Minthogy fát nem tudott adni a város, pénzbeli térítést adott, így körülbelül 62 ezer koronát utaltak ki az 1919 és 1920 évekre az óvónők részére. A tanács ezen intézkedését jóváhagyás végett – beterjeszti a közgyűléshez. I leve vásár és sorsolás az Urániában. Vasárnap lesz a megnyitás. • Vasárnap délután 4 órakor nyílik meg a Move karácsonyi vásárja, amelyen nemcsak kellemesen szórakozni, hanem gyönyörködni is lehet. Azt a sok szép babát és más játéktárgyat, melyek készítésén hangyáig szorgalommal hetek óta dolgoznak , városunk szépért és jóért lelkesülő asszonyai és leányai, festői csopor- tokba állítja össze a Move kézi munkaosztálya. Ne mulassza el senki megnézni a kiállítást, melyen beigazolódik, hogy a szükség mily ügyessé és leleményessé teszi az embert. Úgyszólván semmiből állították elő asszonyaink azt a csodaszép babacsoportot, melynek minden egyes darabja művészi munka. Dolgoztak, fáradtak sokat, míg előállították a sok szép dolgot azzal a gondolattal, hogy minden öltésükkel jót cselekszenek a messze idegenben oly hosszú évek óta sínylődő foglyainkért, de sikert csak akkor érnek el, ha a nagyközönség megértve a nemes célt, a kiállításon szerzi be karácsonyi szükségleteit. A kiállított dolgok mindegyike oly tökéletes ízléssel van elkészítve, hogy bárki dísztárgyként állíthatja be lakásába s a mai viszonyokhoz mérten s oly mérsékelt áron árusítják, hogy I maga ellen vét, aki nem ott vásárol. í Ha csak egyetlen szenvedő magyar testvérünk hazahozatalát segítjük is elő, már akkor sem fáradoztak hiába. A „Karácsonyi vásár“ csak néhány napig lesz nyitva, reggel 9-től este 6-ig s e napok alatt a kiállítást 2 koronáért lehet látogatni. A kiállított tárgyakon kívül egy csinos zsebkendő, egy értékes terítő, egy kézi tükör és a Konstantin Testvérek cég kirakatában kiállított 2 rokokó baba kisorsoltatik; az előbbi tárgyak sorsjegye 2 koronáért, a babáké 4 koronáért árusíttatnak vasárnapig a Konstantin üzletben, azután az Uránia helyiségében. Mindenki igyekezzen mielőbb vásárolni, így pár koronáért szép, értékes dolgokhoz juthat. A Move nőosztálya ezúttal is kéri városunk közönségét, hogy kitűzött nemes céljában támogassa. Csődöt mond a szeretetházi élelmezés Mit akar a vállalkozó ? Pár hónappal ezelőtt a szeretetházi élelmezés új vállalkozó kezébe került, mert a régi vállalkozó nem bírta a tizenkét koronás egységár melletti élelmezést. A vállalkozás, — úgy látszik nem vált be, mert az élelmező pár héttel ezelőtt már beadványt intézett a tanácshoz, melyben az élelmezési díjak felemelését kérte, utalván arra, hogy a jelenlegi folyton emelkedő árak mellett nem tud kijönni. Még nem is határoztak, már újabb beadvány érkezett tegnap a tanácsihoz, ebben azt mondja a vállalkozó, I hogy hajlandó tizenkét koronás egy I légár mellett is élelmezni, azonban I kéri az étrend megváltoztatását olyan formában, hogy a gyermekek részére előírt húsételeket s a hetenként kétszer előirt tej és szalonna töröltessék és a helyett főzeléket adhasson ki. Szóval az új vállalkozó minden olyant töröltetni akar, ami ennivaló, amitől az élet hajótöröttei egy kis