Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. január (17. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-14 / 10. szám
?s. com· N „ 30' • 3tn *Q *t w. H6dme£gTS8áyhcíyt *92* rangár H, péntek. Áfafeogona 50 fillér._________________XVII. évfolyam 10 gram. VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: Egész évre .... 400 K. Fél évre ............ 200 K. VIDÉKRE: Egész évre . . . 480 K. Fél évre............ 240 K. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK FELVÉTELE: délelőtt 8 órától 12 óráig. Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. O 3 31a'H Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA. KOSSUTH TÉR. Telefonszám: 87. rq _ oft: r x* • N p3 )'/ Távirat. — Telefon. A törvényhatósági választói jog A M. T. I. jelenti. A belügyminisztériumban Ferdinándy Gyula belügyminiszter elnöklete alatt értekezlet volt, melyen a főispánok is résztvettek. Az értekezleten a törvényhatósági választójog ügyét tárgyalták. A tárgyalásokról annyi szivárgott ki, hogy választó lesz, aki 24 éven felül van s 10 éve ugyanazon helyiségben lakik. A választhatóság kisebb adóalaphoz lesz kötve. A béke ratifikálása ellen* A M. T. 1. jelenti: A nemzetgyűlési képviselők körében nagy mozgalom indult meg a trinanoi béke ratifikálását illetőleg. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy külállamok parlamentjei, melyek még nem ratifikálták a békét, a ratifikálást megtagadják. Ötvenhárom magyar nemzetgyűlési képviselő fogja proklamációban felhívni a külállamok parlamentjeit, hogy a trianoni békét ne ratifikálják, mert az Európa örök szégyene lesz s ezzel Közép- Európában olyan tűzfészket teremtenének, ami minden pillanatban kirobbanhat. Megbukott a francia kormány. A M. T. I. jelenti: Mitterand francia köztársasági elnök elfogadta a kormány lemondását s az új kormány kinevezéséig megbízta az ügyek továbbvitelével. Nagy a megrökönyödés. (M. T. I.) Az Egyesült államok ama határozatának közlése, hogy Amerika nem vesz részt az antant főtanácsának ülésén, Párisban nagy megdöbbenést keltett. A francia lapok azt írják, hogy Amerika megszegte a szerződést s szabaddá tette az utat arra nézve, hogy Németországgal külön békét kössön. Mit akar Benes? A M. T. I. jelenti: Benes, a cseh külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar kérdést a mai viszonyoknak megfelelően kell rendezni, mert ez az egész Európa érdeke. — Ha a magyar nép vezetői hazafiak — mondotta Benes, — akkor a királyság és köztársaság kérdését nemcsak osztályérdekekre való tekintettel kezelik, hanem figyelemmel lesznek a külföldi helyzetre is. Benes egyébként köztársaságot ajánl Magyarországnak. Rövid táviratok. Az új francia miniszterelnök Viviáni lesz. A Szmrecsányi-csoporthoz a diszszidensek nem csatlakoznak. Nyugatmagyarország főkormánybiztosa , Sigray Antal gróf legközelebb megkezdi működését. Az Eszterházy-családnak Zürichben ellopott 180 ezer korona értékű ékszereit megtalálták, a tolvajt elfogták. M. T. I. jelenti: Moszkvában azok a kínai katonák, kiket Leninék az orosz nép és a munkásság elnyomására terrorcsapatokként alkalmaztak, vezéreik kegyetlensége és a kínaiak ellen elkövetett sok merénylet következtében fellázadtak. Délkaukázusban Imam Samir vezetése alatt hatalmas fölkelés tört ki Oroszország ellen. A felkelők és a vörös hadsereg már össze is ütköztek. A bolsevikok 2000 embert, 100 gépfegyvert és 6 ágyút vesztettek. Londonból jelentik: A rendőrség újabb összeesküvésnek jutott nyomára. A sinnjeinek a legközelebbi parlamenti ülésszak alatt fel akarták robbantani az angol parlamentet és pedig úgy a lordok házát, mint az alsóházat. A két órás műsor, melylyel a társaság ezúttal közönségünk elé lép teljesen könnyű és pompásan, nagy körültekintéssel van összeállítva. A két első szám klasszikus. A nyitány a vígoperák legbájosabb nyitánya. A HAYDN Simfonia pedig a halhatatlan nagy mester legszebb alkotása, csupa báj, csupa derű. A másik három szám magyar : WEINER Leónak a budapesti zeneakadémia európai hírű tanárának F.-moll szerenádja bejárta már az európai koncerttermeket, sőt Amerika hangversenytermeit is és mindenütt óriási sikert aratott és dicsőséget szerzett a magyar zzeneszerzői névnek. VOLKMAN-nak, a budapesti zenede világhírű volt tanárának, B u 11 y k a y által hangszerelt Suitre magyaros témájánál fogva is brilliáns, hangszerelésénél fogva pedig tökéletes gyönyörűséget nyújtó. Míg az utolsó szám BERLIOZNAK a nagy francia zeneköltőnek, Rákóczi indulója, mit ő a „Fauszt elkárhozása“ című operájában alkalmazott és ez által tett világhírűvé, nagyon elragadó. Biztosra vesszük, hogy Hódmezővásárhely közönsége megtalálja ebben a hangversenyben mindazt, amit egy hetventagú, jól összetanult zenekar, amely összetanulást a vezető karnagy Fichtner Sándor nagyon előnyösen ismert neve garantálja, tökéleteset nyújthat. Itt említjük még meg, hogy a hangversenyre már csak nagyon korlátolt számban kaphatók a belépőjegyek. I ro c»3 55JS.: 2'P1 2-CTQ • « C/3«~. N O' sa ?r cr w ft: r* O- ^ Cfl £ 3' 3 r^- CD O' -t O' ■ft-CO 3“ r • O s o Q-3 c: Sr 5*r3. ® Cu oP; 3 3 - ££ r et* ^ r Cfl’ , N ; o ?crqp' - HT' ‘3° ; • O' *-s , P' c/3. < , ft^ • pC/i O'*r0 3. a as2. a«».s 53 A1 »it Lswiff * Pokolgétik zenje dördül bele a világkoncertbe, mit a párisi urak fővédnöksége alatt rendeznek a nekivadult kisebb és na-gyobb nációk. Londonban a lordok házának pincéjében aknákat találtak. Az összeesküvők levegőbe akarták röpíteni az egész parlamentet, mikor tele van. Alig csihad le a felzúdult hangulat, mikor a párisi minisztériumok pincéiben kezd el füstölögni a bombák kanóca. Bukarestben már előbb elrobbantak a kézigránátok s most újabb pokolgép begyújtásáról jön a hir az olajok országából. Kik csinálják, miért csinálják, ezt kutatja mindenki. S mig egy kontinens rendőrsége vérebekkel hajszolja a merénylőket s mig akasztófát ácsoltat a bűnösök számára, már a másik oldalon újra sisteregve csap le istennyilaként fa bomba. Szomorú jelenség, világtébolynak tomboló őrülete ez, de minket a mi csendes várakozásunkban nem hat meg túllságosan, sőt hallatára — ne piruljunk miatta egy cseppet sem — az elégtételnek bizonyos érzetét kelti föl szívünkben, melyet éppen az ő világgonoszságuk tett fásulttá. Ki találta fel a pokolgépet ? Nem mi, hanem ők. Ki használta azt először ? ■ Nem mi, nem is a francia, hanem az ő kiváló finom barátjaik, a bocskoros nációk. Még fülünkbe cseng annak a pokolgépnek csattanása, mely a hajdudorogi görögkeleti magyar püspöknek palotájában robbant föl. Most lesz hét esztendeje március elején. Bukarestből érkezett a postacsomag Miklóssy István püspök címére. Dr Csatt Sándor ügyész, Stefovszky titkár és Jaczkovics Mihály bontották fel; pokolgép volt, mind a hárman meghaltak. Még ott a robbanás nyoma a falon s még megrezdül a lelkünk, midőn a véres merénylet emlékét felidézzük. Azután alig telt három hónap, Szerajevó piacán explodált a Cabrinovics gránátja s eldördült a Princzip Gavril Frommer pisztolya, melynek golyója koronás féket ütött át s Magyarország leendő királynéjának szivét sebezte halálra. S melynek nyomán fellángolt a világháború. Ki csinálta mindezt ? Az a pokoli gonoszágu politika, mely keblére vette a Balkán kígyóit s nagyra hizlalta, hogy minket a világ legárvább nemzetét megfojtsák. Ők találták fel a pokol rettenetes masináját, ők lőtték ki reánk, ártatlanokra, most visszafelé sül el a bomba. Csak hadd robbanjon, mi pedig várjunk csendesen, mig eljön a mi időnk. Addig pedig hadd csattogjon ellenségeink lába alatt a saját aknájuk s hulljon fejükre a haragvó Isten villáma. Van Igazság az égben s az Isten nem csak bottal ver . . . A FILHARMONIKUSOK estélye és műsora. Szegeden nagy örömmel veszik tudomásul a Filharmonikusok tagjai a Hódmezővásárhelyre való kirándulást és lelkesedéssel készülődnek a 20-án, a Fekete Sas nagytermében rendezendő hangversenyükre, melylyel be akarják bizonyítani ismételten kulturfölényünket a szomszédos nációk felett. Biztosra veszi a jelesen összeválogatott és kitűnően összetanult hetven tagú társaság, hogy az ő lelkesedésük át fogragadni Hódmezővásárhely város közönségére is és a mostani nagyszabású hangversenyük csak az eleje lesz annak a sok-sok komoly művészi hangversenysorozatnak, mely kell, hogy Hazánk minden részében és így városunkban is tért hódítson és az emberek lelkét átfinomítsa. Odesszában leírhatatlan a nyomor és a szenvedés Aki nem élte át, elképzelni sem tudja. Az orosz bolsevikok által tönkretett Odesszából érkezett az a levél, amit egyik fővárosi lap leközöl és amely közvetetlenségével élénk fényt vet arra a sorsra, melyben a polgárság tengődik egyik napról a másikra. A levél a viszonyokat jellemzően vörös papirosra van írva. Ez a „divat“ ma a Szovjet Oroszországban. .... Nem tudom leírni — írja a többek között a levél írója borzalmas életünket. Ti, akik még idejében elhagytátok ezt a földet, nem tudjátok és nem is fogjátok soha elképzelni tudni a mi szenvedésünket. Mi valamennyien, akik még élünk, csodának köszönhetjük azt. Nem ismernél meg többé. Egy megöregebedett asszonyt és egy cél és életkedv nélküli embert találnál helyünkben. Lelkünk, kedélyünk beteg. Idegeink fel vannak dúlva. Ez a mostani élet borzalmainak eredménye. A bolsevizmusról ti képet alkotni nem tudtok, mi pedig leírni képtelenek vagyunk. A lakosság nagy- t Tisztelettel hozzuk a nagyérdemű közönségünk tudomására, hogy a farsangi és báli