Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. augusztus (23. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-17 / 185. szám
ö szöntötte Hocsi Istvánt, jelentvén, hogy két tag van közüle még, ki az alapítók közül él, még pedig Kiss Bálint, meg Bánfi Gábor. Kun Béla országgyűlési képviselő emelkedett ekkor szólásra. A szép csokron kezdte beszédét és az arcképen. Őszülő vezért ábrázol a kép, de ő úgy látja, hogy iljus tűz az, mely az ünnepelt lelkében lakik, mint ahogy nem is öregedhet meg soha az, ki arra a nemzeti színre, mit a csokor szalagja hord, esküdött föl. Kívánja, hogy az uj generáció lásson ez arcképben lellyi tükröt s példaadást az őszinteségben, egyenességben, dolgozni akarásban, elszántságban és lásson az arcképről néző szemnek sugaraiban mindig minden vésszel, viharral szembe néző sastekintetet! . . . mely nem révedezik se jobbra, se balra, hanem egyenesen és előre néz, hol forrón szeretett városunk és Hazánk üdve, boldogsága van ! . . . Ezután arra tért rá Kun Béla képviselő, hogy Hocsi István nem volt soha maradi ember és soha nem zárkózott el az újítások elől. De egy még nagyobb érdemére vetíti az ünnepi reflektor fényét. Hocsi Istvánnak legnagyobb érdeme az, hogy ott volt az úttörők között akkor, mikor még gúny és gáncs volt azoknak a díjja. Hocsi István azok közül való, kik a nagyatádi Szabó István 1909-iki vásárhelyi zászlóbontása alkalmával oda álltak a harcosok közé. Tizennyolc évvel ezelőtt utópiának, álmodozásnak tartották a Nagyatádi elveit: több jogot annak a társadalmi osztálynak, a kisgazdatábornak, melynek jussa van ahhoz, hogy az ország dolgainak intézésében részt vegyen. Jussa és hivatottsága is egyúttal. Megmutatta ez a tizennyolc év, hogy igaza volt Nagyatádinak. Joghoz jutott a föld népe és bebizonyította, hogy azzal úgy él, mely az egész nemzetnek boldogulását szolgálja. Hocsi Istvánnak az a legnagyobb érdeme, hogy ezt az igazságot már 18 évvel ezelőtt felismerte s kitépte magát a pártfegyelem nyűgei közül, csakhogy azt a nagy célt : a kisbirtokos szervezkedést szolgálhassa ! A lelkes tetszéssel fogadott méltatás után Greguss Máté a Faluszövetség, dr Fejérváry Bertalan a Susáni Kaszinó, Endrey Béla a Szabadság Olvasókör, Karasz Péter a Csajági Olvasókör, Nagy Olasz Imre a Rárósi Gazdakör, Krupánszki tanító a vadásztársak, N. Vigh János a Csicsatéri Kör, ifj. Greguss Máté a Kardoskutiak nevében üdvözölte Hocsi Istvánt, majd dr Tárkány Szűcs Ernő ügyvéd és a köztagok nevében Fejes Ferenc köszöntötte s végül az ünnepelt maga mondott köszönetet a sokszoros ovációért. A sikeres, szép ünnepélyt társasvacsora és bál követte. A lakásuzsora ellen, Budapestről jelentik . Vass József népjóléti miniszter egy újságírónak arra a kérdésére, lehet-e remény arra, hogy a lakások szabadforgalmának visszaállítását elhalasszák, a következőket mondotta : " A kormány változatlanul a lakásfelszabadítás alapján áll, de a béruzsora és a túlkapások ellen módját fogja ejteni annak, hogy megvédje a lakosságot. Újból földrengés volt Várpalotán. Budapestről jelentik : a veszprémmegyei Várpalotán az idén már harmadszor történik földrengés. Vasárnap délben, amikor a falu lakói ebédnél ültek, földrengés volt érezhető, mely öt perc múlva az elsőnél erősebben megismétlődött. A lökés erejétől több ember elesett, a falakon a képek megmozdultak és az épületek megrongálódtak. Komolyabb baj azonban nem történt. A falu lakói közül többen el akarják hagyni Várpalotát a sűrűn ismétlődő földrengések miatt. Az elöljáróságok a kormányt arra kérik, vizsgáltassa meg a gyakran megújuló földrengések okait. A földrengéstani obszervatórium kiküldötte már a korábbi földrengéseknél megállapította, hogy Várpalotán a rengéseket földbeomlások okozzák. Várpalota alatt nagyobb üregek vannak és ezek omlottak be. Nagyobb aggodalomra nincs ok, mert a beomlások után ismét megszilárdul a laza talaj és ép úgy lehet építkezni, mint a beomlások előtt. Valószínűnek tartják, hogy a mostani földrengést is földbeomlás okozta. A kapacsi nyári út visszahelyezése ügyében az államépítészeti hivatal arról értesítette a várost, hogy az iratokat felterjesztették a kereskedelemügyi minisztériumhoz. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1927. augusztus 17 Risztícsék a nagy vihar miatt visszafordultak az óceánról. Vasárnap délután hosszas és izgalmas előkészítés után megtörtént, amit oly izgatottan várt az egész világ és különösen a magyarok . Risztics János, a magyar pilóta három társával együtt két repülőgépen elindult Newyork felé. Sajnos, nem lehet kellemes és jóleső hírt közölni, az első expedíció előre nem látható akadályok miatt a kezdet kezdetén meghiúsult. A „Bremen“ és az „Európa“ a két karcsú gépmadár meglendült a levegőben, útjük azonban nem vezetett az óceán végtelen távolságáig. Az Európa motorhiba miatt kénytelen volt leszállni, a Bremen pedig képtelen volt megküzdeni az Atlanti Óceán felett dühöngő vad orkánnal, az időjárás szembeszállt az emberi erővel, ideig-óráig legyőzte és a Bremen utasai kénytelenek voltak visszafordulni. Riszticsék vállalkozásáról, amit az egész világ lázas érdeklődése kísért, az alábbi tudósításokban számolnak be . Vasárnap este 6 óra 25 perc, elindultak Risztícsék. A Junkera-művek dessaui telepén vasárnap a kora délutáni órákban tetőfokára hágott a készülődés izgalma. Percenként érkezett rádiójelentés a különféle meteorológiai állomásokról, főként az Északi Tenger és az Atlanti Óceán melletti helyekről az időjárás körülményeiről. Délután 4 órakor már a jelentésekből összegezni lehetett, hogy az időjárás nem eléggé kedvező, annyira azonban nem veszedelmes, hogy az indulást tovább kelljen halasztani. Néhány perc múlva még egyszer rövid tanácskozásra ültek össze az óceánrepülőgépet tervező Junkers tanár dolgozószobájában a repülők néhány szakértővel együtt s pár percig tartó megbeszélés után kiadták a jelszót : — Hat órakor indulunk. A Junkers-művek vöröstéglás épületei között óriási sürgés-forgás keletkezett, a Hotel Goldebner Beitelben megszállott közönség, a repülők hozzátartozói és a kiváncsi idegenek, a külföldi világlapok tudósítói pár perc alatt a repülőtéren termettek. A repülőtér északnyugati oldalán fekvő hangs zsorok két hangárjában volt elhelyezve a Bremen és az Európa. A munkások kitolták a külön erre a célra épített, cementezett starthelyre, a motorszerelők, érdeklődő pilóták gyűltek a gép köré. Minden porcikáját újra meg újra megvizsgálták. A repülőtéren ott voltak az utasok feleségei, akik szemmel láthatóan az izgalomtól, remegve várták az indulást. Az idő gyorsan múlt a feszült várakozásban. Pontosan hat óra húsz perc volt, amikor a két gép utasai beszálltak. A montőrök először a Risztics, Edzard és Knickeboker gépe, az Európa mellé léptek. Bekapcsolták a motort, a propeller berregve megindult, pontosan hat óra huszonegy perckor a levegőbe emelkedett a gép. Négy perc múlva startolt a Bremen és alig telt el egy-két perc, a duraluminiumból készült két gépmadár teste már fenn lebegett a magasban. A dessaui repülőtérre az indulás után egy órával már egymásután érkeztek a jelentések a repülők útjáról. Nyolc óra húsz perckor rádión jelentették Brémából, hogy a G 31-es kisérőgép elvált Riszticséktől és leszállt Brémában. Nyolc óra harminc perckor Brémától északra tűnt fel az Európa. Most rövid megszakításokkal este tizenegy óráig jöttek a különféle jelentések északról, amelyek Risztics és Edzard útvonalának irányát jelezték. Ezzel egyidőben ugyancsak pontosan beszámoltak a rádiójelentések és táviratok a Bremen útjáról. Éjszaka 11 óra: Risztics kénytelen volt leszállni Brémában. Éjszaka huszonhárom óráig szakadatlanul özönlöttek a jelentések a repülők útjáról. Huszonhárom óra egy perckor érkezett meg a nagy megdöbbenést és riadalmat keltő távirat. Hannoveren keresztül jelentették, hogy az Európa huszonhárom óra egy perckor motorhiba miatt kénytelen volt Brémában leszállni. A leszállásnál a repülőgép megsérült, utasainak azonban nem történt semmi bajuk. Néhány perc múlva már megérkezett a részletes jelentés is, amely pontosan beszámolt arról, hogy mi történt Riszticsékkel. Az Európa eljutott már az Északi tenger fölé. Alig félórát repültek a tenger felett, mikor komolyabb természetű motorhibát vettek észre. Risztics és Edzard kétségbeesett erőfeszítéssel dolgoztak a hiba kijavításán. Hiábavaló volt azonban minden kísérlet, kockázatos lett volna az utat tovább folytatni és egyet jelentett volna azzal, hogy a biztos halálveszedelembe rohannak. Végül is kénytelenek voltak visszafordulni. Brémában kísérelték meg a leszállást. A sötét repülőtérről fényszórókkal adtak jelt. Óvatosan igyekeztek a földre jutni, siklórepüléssel kísérelték meg a leszállást, amely azonban minden óvatosság ellenére balesettel végződött. A gép meglehetősen hirtelen ért a földre, légcsavarja eltörött, a gép futószerkezete és alváza erősen megrongálódott, az utasoknak azonban szerencsére semmi bajuk sem történt. Bremen küzdelme a viharral. A másik repülőgép , a Bremen további útjáról egymás után érkeztek a jelentések. Éjszaka egy óra ötven perckor Manchestertől északkeletre, két óra ötvenöt perckor Fleetwod fölött, Liverpooltól északra tűnt fel a gép, amely zuhogó záporban haladt. Utoljára Kingstown (Dublin) fölött látták a gépet, az Atlanti Óceán irányában haladva. A jelentésekből kiderült, hogy az Atlanti Óceán felett óriási vihar, orkán dühöngött. A Bremen nem tudott megbirkózni az elemekkel és két órája repült már a tenger felett, mikor kénytelen volt visszafordulni. Újra irányt vett vissza, Németország felé. Hétfőn délután négy óra huszonöt perckor tűnt fel Dessau fölött és öt perc múlva simán, minden baj nélkül földet ért. A repülőgép teljesen sértetlen, az utasoknak semmi bajuk sem történt. Junkers tanár sírva fakadt a kudarc hírére. Az Európának Brémában történt kényszerleszállásáról szóló hír Dessauban érthető módon nagy levertséget okozott. Junkers tanárt, akit rendkívül izgatottan, de bizakodva várta a híreket, valósággal lesújtotta és megdöbbentette az Európa kényszerleszállása. Mikor átvette a rádiójelentést, pillanatig merően maga elé nézve állt dolgozószobája közepén és a szobában tartózkodók megindultan látták, hogy könynyek szöktek a szemébe. Néhány percig tartott, míg erőt vett felindulásán és lecsillapodott izgalma. A szobájában összegyűlt szakértők és újságírók kérdésekkel ostromolták meg, de Junkers csak néhány szóval felelt: — Hiába, az emberi erő tehetetlen a véletlennel szemben. A Bremen visszatérése csak fokozta a levertséget, a reményt azonban nem adták fel. A Junkers-művek vezetősége még hétfőn összegyűlt és megbeszélést folytatott arról, hogy az Európa balesete és a Bremen visszatérése után el kellene indítani a harmadik gépet. A harmadik gépen ismét Risztics és Edzard indulnak Amerika felé, hogy most már remélhetőleg legyőzhessék az Óceán végtelenségét. Mayer János szerencsés motorcsónak szerencsétlensége a Balatonon. Balatonboglárról jelentik : Mayer János földmivelésügyi miniszter balatoni körútján a kisbalatoni Zalapartján működő kotrógépet akarta megtekinteni. Amikor a miniszter a motorcsónakkal elindult, könnyen végzetessé válható baleset történt. A motorcsónak vezetője nem gondolt azzal, hogy a kotrógépet nagy láncokkal erősítik a mederhez. A soffőrt az utolsó pillanatban figyelmeztették a veszedelemre, aki hirtelen félrefordította a kormányt és a sebesen haladó motorcsónak nagy lendülettel majdnem a kotrógép oldalához ütődött. A kotrógépből vasrudak állanak ki olyan magasságban, mint amilyen magasságban a csónakon ülők helyei voltak. A miniszter és társasága megőrizte lélekjelenlétét és a csónak fenekére vetették magukat és így elkerülték a katasztrófát. A csónak összetört, de a benne ülőknek semmi komolyabb bajuk nem történt. Nekirohant egy autó a sziklának. Sollingenből jelentik : Beyenburg közelében egy teherautó, amelyen 25 tagú társaság ült, az éles kanyarodónál fékromlás következtében nekiment egy sziklának. A borzalmas összeütközés következtében a kocsi teljesen szétzúzódott, egy ember meghalt, 12 embert, akik súlyosan megsebesültek kórházba szállítottak. A többiek csak kisebb sérüléseket szenvedtek. Iparosok temetkezési segélyegylete. Iparos asszonyok és leányok figyelmébe. Végre elérkezett az Egyesület oda, ahova régen vágyott s így működését a nagy nyilvánosság előtt és ellenőrzése mellett megkezdheti. Szerdán este tartandó közgyűlésen mutatja be eddigi, csendben, de annál nagyobb eredménnyel működött ideiglenes vezetősége az egyesület jóváhagyott alapszabályait, amikor is a közgyűlés egy évi időtartamra meg fogja választani vezetőségét is. Az egyesület megalapozóit iparos társaik iránti az a jóindulat vezette, hogy ha a jó Isten akaratából e földről más világra kell távozniok, a hátramaradottak a lelki fájdalmak miatti gondok mellett ne legyenek még nehéz anyagi gondokkal is megterhelve, ne legyenek a hitelnyújtás útján senki jóindulatára utalva, hanem legyenek abban a tudatban, hogy van nekik egy olyan alakulatuk, amelyik alakulat tagságai révén a lelki fájások okozta kények letörlődnek. Az egyesületi tagság az alig számba vehető előzetes orvosi vizsgálati és felvételi költségen túl, von rá a tagra egyéb kötelezettséget, mint minden elhalt tagtára után az egyesület pénztárába 1 pengőt befizetni. Ennek ellenértéke pedig az, hogy ha a tag elhal, annyiszor 90 fillért a pénztárból felvenni, ahány tagja az Egyesületnek van. Természetes az, hogy minél több tagja van az Egyesületnek, annál többször 90 fillér lesz kifizetve, vagyis annál nagyobb temetési segélyt kap az elhalt tag hozzátartozója. Sajnos az, hogy az Egyesületnek ez idő szerint csak 300 körül van a taglétszáma, az 1800 önálló iparos közül, vagy a többi nem törődik önmagával és esetleges hátrahagyottaival ? Ezt lehetetlenségnek tartom. Lehetetlenségnek annál inkább, mert hisz a mai nagyon súlyos és nehéz gazdasági állapotok közepette, szinte képtelenség az, hogy akármelyik iparos is a saját és családja létfentartásához szükséges anyagi eszközökön túl csak egy fillért is félre tudna tenni öreg napjaira, még kevésbé lehetséges, hogy valamicskét tudna szerezni, amihez elhalálozás esetén a hátramaradottak hozzá tudnának nyúlni, hogy abból a temetéssel, esetleg a halált megelőző hosszabb betegeskedéssel járó kiadásokat fedezni tudnánk. Az iparos asszonyokhoz és leányokhoz fordulok tehát azzal a saját és föltétlen jól felfogott érdekükbe vágó kéréssel, ne hagyjanak férjeiknek, édesapjuknak nyugtát addig, míg úgy férjük, édesapjuk és családjának minden tagja bent nincs az Egyesület tagjai sorába. Mert van-e szomorúbb eset a családban, ha a férj, édesapa elhalt. Lehet-e nagyobb kétségbeesést elképzelni nőkre, amikor az értük, létfentartásukért küzködött családfőnek kiesik a kezéből a munkaszerszám s tudnia kell azt, hogy nincs többé, ki ellátásukról gondoskodjék. És ha ez így van, mert föltétlen így van, lehetséges-e az, iparos asszonyok és leányok, hogy férjeik, édesapjuk ne legyen egy olyan egyesületnek tagja, amely egyesület a szomorú eset bekövetkezésekor nyomban ott van segítő kezével és nyújtja az anyagi gondoktól nyomban mentesítő támogatást, a pénzt, a temetési segélyt. Abban a biztos tudatban, hogy a kedves iparos asszonyok és leányok megszívlelik kérésemet, közlöm még azt is, hogy bővebb és mindenre kiterjedő felvilágosítást az ipartestült titkári hivatala a legnagyobb készséggel bármikor megad s várja a tagok sorába belépni óhajtó tömeges jelentkezőket. (G.) Windischgraetzet gyógyfürdőbe szállították. Budapestről jelentik . Orvosi vélemény szerint Windischgraetz Lajos hercegnél a további gyógyulás legfontosabb feltétele az, hogy gyógyfürdőket vehessen. Orvosi tanácsra a hercegnek a Lukács fürdőbe kellett költöznie. Az ügyészség erre megadta az engedélyt. Windischgraetz herceget a múlt héten át is szállították a Lukácsfürdőbe. Színház. Heti műsor. Szerdán.Pillangó kisasszony. A színházi iroda hírei. — Ma este a Városi Színház művészeinek felléptével a „Pillangó kisasszony“ opera előadása a Színkörben. — Bakkancsokat és fürdőkádat vesz a szeretetház. A szeretetházi ápoltak részére 20 pár bakkancsot és egy fürdőkádat óhajtanak vásárolni. Azok a vásárhelyi kisiparosok, akik a kérdéses hol, mik szállítását el akarják nyerni, ajánlati feltételeiket közölték Góbi Dezső szeretetházi gondnokkal. késhinti Sí N Eszél Füu vejű vatr eszi TÉS fizetés zattal ernyő Fű di, Sz' Szel kiadó. felett ”1 alkalnz menn 19 szé függőt készíti u. 26 Eh A Ha kb. 41 kel és tanyás Zsoldc 301 takaró kezdet Fél szép, szám ug felvétt szabó, a Strand Divat Iskolai Iskolai Győ. 1 ■ PíH a DU Biro