Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. augusztus (23. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-17 / 185. szám

ö­ szöntötte Hocsi Istvánt, jelentvén, hogy két tag van közüle még, ki az alapítók közül él, még pedig Kiss Bálint, meg Bánfi Gá­bor. Kun Béla országgyűlési képviselő emel­kedett ekkor szólásra. A szép csokron kezdte beszédét és az arcképen. Őszülő vezért ábrázol a kép, de ő úgy látja, hogy iljus tűz az, mely az ünnepelt lelkében la­kik, mint ahogy nem is öregedhet meg soha az, ki arra a nemzeti színre, mit a csokor szalagja hord, esküdött föl. Kívánja, hogy az uj generáció lásson ez arcképben lellyi tükröt s példaadást az őszinteségben, egyenességben, dolgozni akarásban, elszánt­ságban és lásson az arcképről néző szem­nek sugaraiban mindig minden vésszel, vi­harral szembe néző sastekintetet! . . . mely nem révedezik se jobbra, se balra, hanem egyenesen és előre néz, hol forrón szeretett városunk és Hazánk üdve, boldogsága van ! . . . Ezután arra tért rá Kun Béla képviselő, hogy Hocsi István nem volt soha maradi ember és soha nem zárkózott el az újítások elől. De egy még nagyobb érde­mére vetíti az ünnepi reflektor fényét. Hocsi Istvánnak legnagyobb érdeme az, hogy ott volt az úttörők között akkor, mikor még gúny és gáncs volt azoknak a díjja. Hocsi István azok közül való, kik a nagy­atádi Szabó István 1909-iki vásárhelyi zász­lóbontása alkalmával oda álltak a harcosok közé. Tizennyolc évvel ezelőtt utópiának, álmodozásnak tartották a Nagyatádi elveit: több jogot annak a társadalmi osztálynak, a kisgazdatábornak, melynek jussa van ah­hoz, hogy az ország dolgainak intézésében részt vegyen. Jussa és hivatottsága is egy­úttal. Megmutatta ez a tizennyolc év, hogy igaza volt Nagyatádinak. Joghoz jutott a föld népe és bebizonyította, hogy azzal úgy él, mely az egész nemzetnek boldogulását szolgálja. Hocsi Istvánnak az a legnagyobb érdeme, hogy ezt az igaz­ságot már 18 évvel ezelőtt felismerte s ki­tépte magát a pártfegyelem nyűgei közül, csakhogy azt a nagy célt : a kisbirtokos szervezkedést szolgálhassa ! A lelkes tetszéssel fogadott méltatás után Greguss Máté a Faluszövetség, dr Fejérváry Bertalan a Susáni Kaszinó, Endrey Béla a Szabadság Olvasókör, Karasz Péter a Csa­jági Olvasókör, Nagy Olasz Imre a Rárósi Gazdakör, Krupánszki tanító a vadásztár­sak, N. Vigh János a Csicsatéri Kör, ifj. Gre­guss Máté a Kardoskutiak nevében üdvö­zölte Hocsi Istvánt, majd dr Tárkány Szűcs Ernő ügyvéd és a köztagok nevében Fejes Ferenc köszöntötte s végül az ünnepelt maga mondott köszönetet a sokszoros ová­­cióért. A sikeres, szép ünnepélyt társas­vacsora és bál követte. A lakásuzsora ellen, Budapestről jelentik . V­a­s­s Jó­zsef népjóléti miniszter egy újság­­írónak arra a kérdésére, lehet-e remény arra, hogy a lakások sza­badforgalmának visszaállítását elha­lasszák, a következőket mondotta : " A kormány változatlanul a lakásfelszabadítás alapján áll, de a béruzsora és a túlkapások ellen módját fogja ejteni annak, hogy megvédje a lakosságot. Újból földrengés volt Várpalotán. Budapestről jelentik : a veszprém­­megyei Várpalotán az idén már harmadszor történik földren­gés. Vasárnap délben, amikor a falu lakói ebédnél ültek, földrengés volt érezhető, mely öt perc múlva az elsőnél erősebben megismétlő­dött. A lökés erejétől több ember elesett, a falakon a képek megmoz­dultak és az épületek megrongá­lódtak. Komolyabb baj azonban nem történt. A falu lakói közül többen el akarják hagyni Várpalo­tát a sűrűn ismétlődő földrengések miatt. Az elöljáróságok a kormányt arra kérik, vizsgáltassa meg a gyak­ran megújuló földrengések okait. A földrengéstani obszervatórium ki­küldötte már a korábbi földrengé­seknél megállapította, hogy Várpa­lotán a rengéseket földbeomlások okozzák. Várpalota alatt na­gyobb üregek vannak és ezek omlottak be. Nagyobb aggoda­lomra nincs ok, mert a beomlások után ismét megszilárdul a laza ta­laj és ép úgy lehet építkezni, mint a beomlások előtt. Valószínűnek tartják, hogy a mostani földren­gést is földbeomlás okozta.­­ A kapa­csi nyári út visszahelye­zése ügyében az államépítészeti hivatal ar­ról értesítette a várost, hogy az iratokat felterjesztették a kereskedelemügyi minisz­tériumhoz. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1927. augusztus 17 Risztícsék a nagy vihar miatt visszafordultak az óceánról. Vasárnap délután hosszas és izgalmas előkészítés után megtörtént, amit oly iz­gatottan várt az egész világ és különösen a magyarok . Risztics János, a magyar pilóta három társával együtt két repülőgépen elindult Newyork felé. Sajnos, nem lehet kellemes és jóleső hírt közölni, az első expedíció előre nem látható akadályok miatt a kezdet kezdetén meghiúsult. A „Bremen“ és az „Európa“ a két karcsú gépmadár meglendült a leve­gőben, útjük azonban nem vezetett az óceán végtelen távolságáig. Az Európa motorhiba miatt kénytelen volt leszállni, a Bremen pedig képtelen volt megküzdeni az Atlanti Óceán felett dühöngő vad orkánnal, az időjárás szembeszállt az emberi erővel, ideig-óráig legyőzte és a Bremen utasai kénytelenek voltak visszafordulni. Riszti­­csék vállalkozásáról, amit az egész világ lázas érdeklődése kísért, az alábbi tudó­sításokban számolnak be . Vasárnap este 6 óra 25 perc, elindultak Risztícsék. A Junkera-művek dessaui telepén vasár­nap a kora délutáni órákban tetőfokára hágott a készülődés izgalma. Percenként érkezett rádiójelentés a különféle meteoro­lógiai állomásokról, főként az Északi Ten­ger és az Atlanti Óceán melletti helyekről az időjárás körülményeiről. Délután 4 óra­kor már a jelentésekből összegezni lehe­tett, hogy az időjárás nem eléggé kedvező, annyira azonban nem veszedelmes, hogy az indulást tovább kelljen halasztani. Néhány perc múlva még egyszer rövid tanácskozásra ültek össze az óceánrepülő­gépet tervező Junkers tanár dolgozószobá­jában a repülők néhány szakértővel együtt s pár percig tartó megbeszélés után kiad­ták a jelszót : — Hat órakor indulunk. A Junkers-művek vöröstéglás épületei között óriási sürgés-forgás keletkezett, a Hotel Goldebner Beitelben megszállott kö­zönség, a repülők hozzátartozói és a ki­váncsi idegenek, a külföldi világlapok tu­dósítói pár perc alatt a repülőtéren ter­mettek. A repülőtér északnyugati oldalán fekvő hangs zsorok két hangárjában volt elhelyezve a Bremen és az Európa. A munkások kitolták a külön erre a célra épített, cementezett starthelyre, a motor­­szerelők, érdeklődő pilóták gyűltek a gép köré. Minden porcikáját újra meg újra megvizsgálták. A repülőtéren ott voltak az utasok fe­leségei, akik szemmel láthatóan az izgalom­tól, remegve várták az indulást. Az idő gyorsan múlt a feszült várako­zásban. Pontosan hat óra húsz perc volt, amikor a két gép utasai beszálltak. A montőrök először a Risztics, Edzard és Knickeboker gépe, az Európa mellé lép­tek. Bekapcsolták a motort, a propeller berregve megin­dult, pontosan hat óra huszon­­egy perckor a levegőbe emel­kedett a gép. Négy perc múlva startolt a Bremen és alig telt el egy-két perc, a duralumini­­umból készült két gépmadár teste már fenn lebegett a ma­gasban. A dessaui repülőtérre az indulás után egy órával már egymásután érkeztek a jelentések a repülők útjáról. Nyolc óra húsz perckor rádión jelentették Brémából, hogy a G 31-es kisérőgép elvált Riszti­­cséktől és leszállt Brémában. Nyolc óra harminc perckor Brémától északra tűnt fel az Európa. Most rövid megszakítások­kal este tizenegy óráig jöttek a különféle jelentések északról, amelyek Risztics és Edzard útvonalának irányát jelezték. Ezzel egyidőben ugyancsak pontosan beszámol­tak a rádiójelentések és táviratok a Bre­men útjáról. Éjszaka 11 óra: Risztics kénytelen volt leszállni Brémában. Éjszaka huszonhárom óráig szakadatlanul özönlöttek a jelentések a repülők útjáról. Huszonhárom óra egy perckor érkezett meg a nagy megdöbbenést és riadalmat keltő távirat. Hannoveren keresztül jelentet­ték, hogy az Európa huszon­három óra egy perckor motor­hiba miatt kénytelen volt Bré­mában leszállni. A leszállásnál a repülőgép megsérült, utasai­nak azonban nem történt sem­mi bajuk. Néhány perc múlva már megérkezett a részletes jelentés is, amely pontosan be­számolt arról, hogy mi történt Riszticsék­­kel. Az Európa eljutott már az Északi tenger fölé. Alig félórát repültek a tenger felett, mikor komolyabb természetű motor­hibát vettek észre. Risztics és Edzard kétségbeesett erő­feszítéssel dolgoztak a hiba kijavításán. Hiábavaló volt azonban minden kísérlet, kockázatos lett volna az utat tovább foly­tatni és egyet jelentett volna azzal, hogy a biztos halálveszedelembe rohannak. Végül is kénytelenek voltak visszafor­dulni. Brémában kísérelték meg a leszállást. A sötét repülőtérről fényszórókkal adtak jelt. Óvatosan igyekeztek a földre jutni, sikló­repüléssel kísérelték meg a leszállást, amely azonban minden óvatosság ellenére balesettel végződött. A gép meglehetősen hirtelen ért a földre, légcsavarja el­törött, a gép futószerkezete és alváza erősen megrongálódott, az utasoknak azonban szerencsére semmi bajuk sem történt. Bremen küzdelme a viharral. A másik repülőgép , a Bremen további útjáról egymás után érkeztek a jelentések. Éjszaka egy óra ötven perckor Manches­tertől északkeletre, két óra ötvenöt perc­kor Fleetwod fölött, Liverpooltól északra tűnt fel a gép, amely zuhogó záporban haladt. Utoljára Kingstown (Dublin) fölött látták a gépet, az Atlanti Óceán irányában haladva. A jelentésekből kiderült, hogy az Atlanti Óceán felett óriási vihar, orkán dühöngött. A Bremen nem tudott megbir­kózni az elemekkel és két órája repült már a tenger felett, mikor kénytelen volt visszafordulni. Újra irányt vett vissza, Németország felé. Hétfőn délután négy óra huszonöt perckor tűnt fel Dessau fölött és öt perc múlva simán, minden baj nélkül földet ért. A repülőgép teljesen sértetlen, az utasoknak semmi bajuk sem történt. Junkers tanár sírva fakadt a kudarc hírére. Az Európának Brémában történt kény­szerleszállásáról szóló hír Dessauban ért­hető módon nagy levertséget okozott. Junkers tanárt, akit rendkívül izgatottan, de bizakodva várta a híreket, valósággal lesújtotta és megdöbbentette az Európa kényszerleszállása. Mikor átvette a rádió­jelentést, pillanatig merően maga elé nézve állt dolgozószobája közepén és a szobában tartózkodók megindultan látták, hogy köny­­nyek szöktek a szemébe. Néhány percig tartott, míg erőt vett fel­indulásán és lecsillapodott izgalma. A szo­bájában összegyűlt szakértők és újságírók kérdésekkel ostromolták meg, de Junkers csak néhány szóval felelt: — Hiába, az emberi erő tehetetlen a vé­letlennel szemben. A Bremen visszatérése csak fokozta a levertséget, a reményt azonban nem adták fel. A Junkers-művek vezetősége még hét­főn összegyűlt és megbeszélést folytatott arról, hogy az Európa balesete és a Bre­men visszatérése után el kellene indítani a harmadik gépet. A harmadik gépen ismét Risztics és Edzard indulnak Amerika felé, hogy most már remélhetőleg legyőzhessék az Óceán végtelenségét. Mayer János szerencsés motorcsónak szerencsétlensége a Balatonon. Balatonboglárról jelentik : Mayer János földmivelésügyi miniszter ba­latoni körútján a kisbalatoni Zala­­partján működő kotrógépet akarta megtekinteni. Amikor a miniszter a motorcsónakkal elindult, könnyen végzetessé válható baleset történt. A motorcsónak vezetője nem gon­dolt azzal, hogy a kotrógépet nagy láncokkal erősítik a mederhez. A soffőrt az utolsó pillanatban figyel­meztették a veszedelemre, aki hir­telen félrefordította a kormányt és a sebesen haladó motorcsónak nagy lendülettel majdnem a kotrógép oldalához ütődött. A kotrógépből vasrudak állanak ki olyan magas­ságban, mint amilyen magasságban a csónakon ülők helyei voltak. A miniszter és társasága megőrizte lélekjelenlétét és a csónak fenekére vetették magukat és így elkerül­ték a katasztrófát. A csónak összetört, de a benne ülőknek sem­mi komolyabb bajuk nem történt. Nekirohant egy autó a sziklának. Sollingenből jelentik : Beyenbur­g közelében egy teherautó, amelyen 25 tagú társaság ült, az éles kanya­rodónál fékromlás következtében nekiment egy sziklának. A borzal­mas összeütközés következtében a kocsi teljesen szétzúzódott, egy ember meghalt, 12 embert, akik súlyosan megsebesültek kórházba szállítottak. A többiek csak kisebb sérüléseket szenvedtek. Iparosok temetkezési segélyegylete. Iparos asszonyok és leányok figyelmébe. Végre elérkezett az Egyesület oda, ahova régen vágyott s így működését a nagy nyilvánosság előtt és ellenőrzése mellett megkezdheti. Szerdán este tartandó köz­gyűlésen mutatja be eddigi, csendben, de annál nagyobb eredménnyel működött ideig­lenes vezetősége az egyesület jóváhagyott alapszabályait, amikor is a közgyűlés egy évi időtartamra meg fogja választani­ vezető­ségét is. Az egyesület megalapozóit iparos társaik iránti az a jó­indulat vezette, hogy ha a jó Isten akaratából e földről más világra kell távozniok, a hátramaradottak a lelki fájdal­mak miatti gondok mellett ne legyenek még nehéz anyagi gondokkal is megterhel­ve, ne legyenek a hitelnyújtás útján senki jóindulatára utalva, hanem legyenek abban a tudatban, hogy van nekik egy olyan ala­kulatuk, amelyik alakulat tagsága­i­ révén a lelki fájások okozta kények letörlődnek. Az egyesületi tagság az alig számba ve­hető előzetes orvosi vizsgálati és felvételi költségen túl, von rá a tagra egyéb köte­lezettséget, mint minden elhalt tagtára után az egyesület pénztárába 1 pengőt befizetni. Ennek ellenértéke pedig az, hogy ha a tag elhal, annyiszor 90 fillért a pénztárból fel­venni, a­hány tagja az Egyesületnek van. Természetes az, hogy minél több tagja van az Egyesületnek, annál többször 90 fillér lesz kifizetve, vagyis annál nagyobb teme­tési segélyt kap az elhalt tag hozzátarto­zója. Sajnos az, hogy az Egyesületnek ez idő szerint csak 300 körül van a taglétszáma, az 1800 önálló iparos közül, vagy a többi nem törődik ön­magával és esetleges hátra­­hagyottaival ? Ezt lehetetlenségnek tartom. Lehetetlenségnek annál inkább, mert hisz a mai nagyon súlyos és nehéz gazdasági állapotok közepette, szinte képtelenség az, hogy akármelyik iparos is a saját és csa­ládja létfentartásához szükséges anyagi esz­közökön t­úl csak egy fillért is félre tudna tenni öreg napjaira, még kevésbé lehetséges, hogy valamicskét tudna szerezni, amihez elhalálozás esetén a hátramaradottak hozzá tudnának nyúlni, hogy abból a temetéssel, esetleg a halált megelőző hosszabb beteges­kedéssel járó kiadásokat fedezni tudnánk. Az iparos asszonyokhoz és leányokhoz fordulok tehát azzal a saját és föltétlen jól felfogott érdekükbe vágó kéréssel, ne hagy­janak férjeiknek, édesapjuknak nyugtát ad­dig, míg úgy férjük, édesapjuk és családjá­nak minden tagja bent nincs az Egyesület tagjai sorába. Mert van-e szomorúbb eset a családban, ha a férj, édesapa elhalt. Lehet-e nagyobb kétségbeesést elképzelni nőkre, amikor az értük, létfentartásukért küzködött család­főnek kiesik a kezéből a munka­szerszám s tudnia kell azt, hogy nincs többé, ki el­látásukról gondoskodjék. És ha ez így van, mert föltétlen így van, lehetséges-e az, iparos asszonyok és leá­nyok, hogy férjeik, édesapjuk ne legyen egy olyan egyesületnek tagja, amely egye­sület a szomorú eset bekövetkezésekor nyomban ott van segítő kezével és nyújtja az anyagi gondoktól nyomban mentesítő támogatást, a pénzt, a temetési segélyt. Abban a biztos tudatban, hogy a kedves iparos asszonyok és leányok megszívlelik kérésemet, közlöm még azt is, hogy bővebb és mindenre kiterjedő felvilágosítást az ipartestült titkári hivatala a legnagyobb készséggel bármikor megad s várja a tagok sorába belépni óhajtó tömeges jelentkező­ket. (G.) Windischgraetzet gyógyfürdőbe szállították. Budapestről jelentik . Orvosi vé­lemény szerint Windischgraetz La­jos hercegnél a további gyógyulás legfontosabb feltétele az, hogy gyógyfürdőket vehessen. Orvosi ta­nácsra a hercegnek a Lukács für­dőbe kellett költöznie. Az ügyész­ség erre megadta az engedélyt. Windischgraetz herceget a múlt hé­ten át is szállították a Lukács­fürdőbe. Színház. Heti műsor. Szerdán­­.Pillangó kisasszony. A színházi iroda hírei. — Ma este a Városi Színház művészei­nek felléptével a „Pillangó kisasszony“ opera előadása a Színkörben. — Bakkancsokat és fürdőkádat vesz a szeretetház. A szeretetházi ápol­tak részére 20 pár bakkancsot és egy für­dőkádat óhajtanak vásárolni. Azok a vá­sárhelyi kisiparosok, akik a kérdéses hol­, mik szállítását el akarják nyerni, ajánlati feltételeiket közölték Góbi Dezső szeretet­házi gondnokkal. ké­s­hinti Sí N E­szél Füu vejű vatr eszi TÉS fizetés zattal ernyő Fű di, Sz' Szel kiadó. felett ”1 alkalnz menn­ 19 szé függőt készíti u. 26 Eh A Ha kb. 41 kel és tanyás Zsoldc 301 takaró kezdet Fé­l szép, szám ug felvétt szabó, a Strand Divat Iskolai Iskolai Győ. 1 ■ PíH a DU Bi­ro

Next