Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. augusztus (23. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-18 / 186. szám

zték-M­áran­ ­ya 15 pen- 16. 37 nők jelent-122 k­imszéd­ivelésre 41 IT sla fe­­le u. 26. 17 au ház ifitételek 103 fás liszt­­teverve, , Zrínyi 341 ,s ruha- és eső- 9. 332 ,re nagyobb Zrinyi u. 314 öldi portából pületek­ld­­öld adó, ért. 320 ipaernyő Kaszap 299 tt­éltányos von el- Balogh 129 se s vize­sk. va­­, épület , besze­­­skedé­s k­ó ké- 559 race,­­ tükör, cseléd­agy kép :a 8. 984 s fehez­­ségletét­ ­. 276­­jan, közremv­­es Gusz- A­va- Elsőren- Gusz- 357 zódni 371 Risztics János. Hétfőn már ott lebegett ég és viz között s ott viaskodott a viharral Risztics János, a magyar pilóta, hogy legyőzze az elemeket és azt az utat tegye meg, melyre még előtte senki gondolni nem mert : repülőgépen Európából Amerikába. Mert a kettő nem egy. Irtózatos ellenállás, ezer ellenség kapaszko­dik ezen a megfordított uton a re­pülőgépbe. Nem úgy, mint amazon, hol a szelek szárnya segít. A kü­lönbség azzal analóg, mintha a se­bes rohanása vízben az árral, vagy az ár ellen akar úszni valaki. Erre az utóbbira még senki nem vállal­kozott. Amarra se sok, mindössze kettő, akiknek nevét aztán világra szóló dicsőség ragyogta be. Risztics János, a budapesti tisztviselő erre a lehetetlenre vállalkozott. Órák hosszáig fent volt már a levegőben, de az orkán erősebb volt gépénél s a bátor embert vissza, le a földre kényszerítette. Azonban Risztics János nem ijedt meg a felhőktől. Nem ijedt meg az úttól. Nem a halálos vállalkozástól, tehát újra felszáll, újra nekivág s újra felve­szi a harcot a végtelennel. Uj gé­pen ahelyett, mely összetörött. A hős. Mintha csak Szigfridet látnánk, vagy a mi magyar hőseinket, amint kilövik alóluk a lovat s uj lovon vágnak neki az ellennek. Risztics, a magyar pilóta. Hangsúlyozzuk s duplán húzzuk alá ezt a szót, hogy magyar. Mert a név nem így hangzik. A név szerb, de a szív már magyar. A lélek,, az egy át­alakult, hiszen ez a magyar föld adott neki acélosító táplálékot. Nem akarunk tetszelegni, kisajátí­tani. Risztics magyar, mint ahogy ő maga is vallja magát. Magyar. S ha van szeme a világnak s van be­látása azoknak, kik a mi sorsunkat intézik mint földi istenek, hát eb­ből is tanulhatnak. Ebből is, más­ból is. A mi hivatali szobáink aj­tóin sok-sok a román, a szerb, a német, a cseh név. Közéletünkben csakúgy hemzseg az idegen hang­zású, név. Miért ? Nem azért, mint­ha a magunk ősi fáján nem tud­nánk elég vezetőt kitermelni. Hi­szen a magyar géniusz az egész világon mindenütt érvényesül s ahova áll, ott elsővé válik csakha­mar. Nem azért. Hanem azért, mert mi türelmesek vagyunk, mi az emberszeretet igéjét gyakoroljuk. Mi azt, aki testvérnek vallja magát, nem utasítjuk el. Sokszor talán jó bolondok is vagyunk. De ezt a gyengeséget soha nem szégyeljük. Mert mi így nyomjuk el a kisebb­ségeket, így nyomjuk el azokat, akik nem egy vérből valók velünk. Hogy idegenből hozták magukkal a lelki értéket ? Balga beszéd. Pró­bálja valaki a legnemesebb búza­­szemet vetni a kavicsba ! Őstele­­vény, magyar föld, magyar napsu­gár kell a nemes maghoz is. Risz­tics magyar, hiába is próbálják a magukénak hazudni a szerb kor­mány tagjai. Hiszen ez ellen éppen Risztics tiltakozik a legélesebben, kijelentvén, hogy magyarnak szüle­tett a szép Budapesten és nem is akar soha hűtlen lenni Szent István nemzetéhez. Hódmezővásárhely, 1927. augusztus 18. Csütörtök. Ara 12 fillér iihiiiiíii«iiibi iiiiiiiiiiiih Ilim i I Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 8*— P Félévre — — 16'— P Vidékre: Negyedévre — 11‘20 P Telefonszáma 87. XXIII. évfolyam, 186. szám. VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Az adóhivatal megkezdte a virílisek új névjegyzékének összeállítását. Mint ismeretes a legtöbb adót fizetők névsorát évről-évre revízió alá veszik, il­letőleg az adófizetés mérvének alakulása szerint kiigazítják. Ez a kiigazítás most vált aktuálissá s ennek megfelelően a vá­rosi tanács egyik múlt ülésén utasította az adóhivatalt, hogy a virilisek új névjegyzé­kének összeállítására irányuló munkálato­kat kezdje meg. Úgy tudjuk, hogy ez már megtörtént, sőt rövidesen befejezést is nyer, úgyhogy a legtöbb adót fizetők új névjegyzéke augusztus végén rendelkezé­sére fog állani az érdeklődőknek. Mint értesülünk, a virilisek névsorában, a múlt évivel szemben, érdekes eltolódások lesz­nek. Nevezetesen, sok ismert név lekerül a tavalyi listáról s helyükbe természetesen olyanok kerülnek, akiknek adója elérte a névjegyzékben való szerepléshez szükséges mérvet. Az Agyag- és Pál-utcák elrendelt kiburkolásának sürgős végrehajtását kéri az érdekelt lakosság. Olasz János, Imre Márton, Balog Sán­dor, Török Sámuel, Imre Pál, Kovács Ist­ván, Kovács Sándorné és Fehér Sándor Agyag-, illetve Pál-utcai lakosok beadvány­ban kérik Soós István dr polgármestertől és a városi tanácstól a két utca kiburko­lására hozott közgyűlési határozat végre­hajtásának mielőbbi elrendelését. Az alapos érvekkel alátámasztott és minden tekintet­ben méltánylandó beadványt az alábbiak­ban közöljük : — Alólk­ottak mély hálával és őszinte megnyugvással vettük a tek. törvényható­ságnak a belterületi utcák burkolására vo­natkozó határozatát, mellyel az Agyag- és Pál-utca kiburkolását is elrendelni méltóz­­tatott. — Ezúttal arra kérjük Méltóságos Pol­gármester Urat és a tek. városi tanácsot, hogy az Agyag- és Pál-utca kiburkolását már a folyó év őszén foganatosíttatni mél­­tóztassék, mert ha az őszi és téli esők be­­állanak, újra feneketlen sárban kell a kör­nyék teherforgalmát lebonyolítani. Az ér­dekelt lakosság részint olyan kisgazdákból áll, kiknek tanyájuk nem lévén, városi há­zukhoz télvíz idején is kénytelenek jószá­gaiknak takarmányt hordani, amennyiben tűzrendészet szabályaink értelmében tilos az udvarokban oly mennyiségű takarmány és ólomkészlet felhalmozása, mellyel az ál­latállomány téli szükséglete biztosítható volna. De a lakosság kisiparos, kiskeres­kedő és munkás rétegeinek is nagy érdeke, hogy a burkolás a folyó év őszén végre­hajtassák. Hatalmas vidéki tömegek felvonulását várja Budapest a Szent István ünnepségekre. A Szent István-nap történelmi tradíciói az idén újabb formát nyernek s mint tavaly is történt, a Szent István-hét for­májában folytatják évszázados eleven éle­tüket. A Szent István-hét a magyar szívek és lelkek találkozója, az érzelmeknek, az erőknek egyesítője és újabb lépés a ma­gyarság egysége és Nagymagyarország felé. Megírtuk már, hogy az ünnepségek heté­ben félárú menetjegyek válthatók, még­pedig olyanformán, hogy a felutazáshoz kiadott egész jegy a díjmentes hazautazásra jogosít. Éppen ezért újból is figyelmeztet­jük a Budapestre utazó vásárhelyieket, hogy menetjegyeiket a fővárosba érve el ne dobják, hanem a visszautazásig tartsák meg maguknál. Egyébként itt közöljük a Szent István­­hét programját. Augusztus 18-án délelőtt 10 órakor fog­ják megnyitni Budapesten a vas-, gép- és háztartási ipari kiállítást. Ugyancsak augusztus 18-án az Iparcsarnokban nyílik meg az I. Nemzetközi Reklámkiállítás és ezzel kapcsolatban ugyancsak az Ipar­­csarnokban a Rádiókiállítás. Augusztus 19-én este 7 órakor az Or­szágos Szent Gellért Egyesület rendez a Szent Gellért-szobornál Szent István­ Szent Gellért ünnepséget, mely alkalom­mal a Szent Gellért szobrot reflektorfény­nyel fogják megvilágítani. Este 8 órakor az Országos Magyar Dalosszövetség 600 tagú monstre-énekkara szerenádot ad a Halászbástyáról. Augusztus 20-án a Szent Jobb körmenet reggel 8 órakor indul a Szent Jobbról ne­vezett királyi és udvari Vártemplomból. A körmenet után a Faluszövetség vezeté­sével hódoló menetben vonulnak fel az összes megyék küldöttségei, hogy meg­jelenjenek a kormányzó úr előtt. Délután 3 órakor futják le a Szent István-díjat a lóversenytéren. Este 10 órakor a Gellért­hegyen nagy tűzijáték. Augusztus 20-án és 21-én délután 4 óra­kor az FTC Üllői úti versenypályáján nagyszabású versenyek, mely előtt 5000 levente énekli a Hymnust. Ugyanezen napokon délután 5 órakor a Hungária úti pályán nagy magyar—bajor boxmeccs, melyre a fővárosba utazók ingyen belépő­­jegyet kaphatnak a menetjegyirodában (a Közgazdasági Banknál, az Andrássy utcán). A Szent István-hét érdekes szórakozá­sának ígérkeznek azok a népünnepségek, amelyeket a Társadalmi Nagybizottság közreműködésével augusztus 20-án és 21-én rendeznek a Tatersalban. Az ün­nepségek a reggeli órákban kezdődnek és mind a két napon késő éjszakáig tartanak. Színes és mozgalmas kép fogadja majd a népünnepélyek látogatóit a Tattersal fel­díszített térségein és bizonyos, hogy társa­dalmi különbség nélkül mindenki meg­jelenik azokon, a vidékről ideözönlő tö­megek éppen úgy, mint a fővárosi közön­ség, mert szokatlan, népies és mindenek­­fölött nemzeti jellegű mulatság vár rá. A népünnepen a magyar zene és magyar tánc kultuszának népszerűsítése érdekében bemutatják a legszebb magyar táncokat, amelyeket a shymmi és charleston egye­lőre háttérbe szorított, a sétapalotást, a szalagtáncot, a magyar kettőst, a magyar női szólót, a körmagyart, a csürdüngölőst, díszpalotást, magyar párost és a lakodal­mas táncot. A sok pompás attrakció kö­zött, amelyet a dús program nyújt, érde­kességben az ökörsütés vezet, mert ha­sonló látványosságban az utolsó néhány nemzedéknek nem lehetett része. A fő­város közélelmezési üzeme ötmázsás ökröt bocsátott a népünnepély közönségének rendelkezésére és saját szakembereivel sütteti meg azt nyárson a szabad ég alatt, külön elkerített helyen. A népünnepélyek minden látványossága ingyenes. Hlinka dühöngése. Prágából jelentik: A prágai Ma­gyar Hírlap közli Hlinka eper­jesi beszédét, amelyet a magyar­faló cseh politikus a Rothermere akció ellen mondott. Hlinka beszé­dében a következőket mondotta : — Mi katholikusok vagyunk, de egyúttal tótok is. Ez a föld a mi­énk, mi ezt a vérrel szerzett földet nem adjuk oda senkinek, ezt a föl­det Trianon nekünk juttatta és most meg is fogjuk tartani. Nem törő­dünk lord Rothermerével, csináljon amit akar, hiába fog jönni az ő sajtópropagandájával, mi fütyülünk mindenkire és semmiféle revízióba nem megyünk bele. Mi marad ne­künk, ha Zsolnát és Nyitrát elve­szik. Minden földünket adjuk a magyaroknak ? Így is csak nehezen élünk, mert tönkrement egy egész sereg felvidéki gyár. Szlovenszkó a tótoké marad s ha kell, fegyverrel is meg fogjuk védeni. Rothermere nem nyugszik addig, míg ki nem derül a magyar igazság. Szegedről jelentik: Lord Rot­hermere táviratban mondott kö­szönetet a Dalosszövetség által Szegeden tiszteletére rendezett sze­renádért. A táviratban is kifejezi, hogy egy pillanatig sem fogja abbahagyni akcióját, amig igazságot nem szolgáltatnak Magyarországnak. Utóhangok a szegedi országos dalosversenyhez. Egy vásárhelyi dalbaráttól kaptuk az alábbi sorokat : A Szegeden lefolyt országos dalosverseny alkalmából a hódmezővásárhelyi dalárdá­kat súlyos baleset érte. A dicsőséges múlttal bíró Városi Da­lárda, amely jelen volt az orsz. dalárszö­­vetség megalakulásánál, a 60 éves jubileumi versenyen a belső egyenetlenkedés miatt nem vehetett részt. Ez a szégyenletes ese­mény kell, hogy kijózanítólag hasson a da­lárda jövő életére s úgy a vezetőségnek, mint a dalárda minden egyes tagjának meg kell értenie, hogy az összhangnak minde­nütt, de legelső sorban a dalosok között kell meglenni, mert az összhangban nemi az erő a siker s a dicsőség. Az Iparos Daloskört, amely oly sok si­kerre tekinthet vissza, talán még súlyosabb baleset érte, mert ezt nem maguk idéz­ték elő. Szorgalmasabb, törekvőbb dalárda aligha van az országban. Eddigi szereplései országos hírt és di­csőséget szereztek a kiváló hanganyaggal és jeles vezetéssel bíró dalárdának. Hogy a szegedi országos versenyen csa­lódás érte úgy a daloskart, mint az egész város közönségét, az jó részben a jury tagjainak nem egészen tárgyilagos bírálatá­nak tudható be. Az Iparos Daloskar a verseny darabját, jó felfogással, kifogástalan előadással éne­kelte el, mindössze az a hiba történt, hogy leszálltak a hanggal. Ez azonban a legtöbb dalárdánál megtörtént, amihez nagyban hoz­zájárult az a rendezésbeli hiba, hogy a da­lárdákat a verseny előtti kötelezettségeik holtra fárasztják s a versenyre teljesen ki­merülve állanak ki. Mi, akik ott voltunk és végig hallgattuk mind a 20 I. csoport­beli dalárda énekét, ki merjük mondani, hogy a zsűri ítélete erősen subjektív volt és az absolut igazságtól messzire eltávolodott. E sorok írója több zeneértő társával vé­gig hallgatta a Királydíjra versenyző dalár­dákat is és ennek a díjnak odaítélésénél sem érthetünk egyet a zsűri ítéletével. Ez a kis baleset ne vegye el a kedvét a jeles Iparos Daloskor tagjainak, hanem to­vábbi lelkes és szorgalmas tanulással igye­kezzék ezt a nem is az ő hibájukból szár­mazó csorbát kiköszörülni. A következő országos verseny két év múlva lesz Debrecenben. Erre már most kell készülniök a dalárdáknak. Úgy a kar­mesterek, mint a dalárdisták hallották a jobbnál-jobb dalárdák énekét. Megfigyel­hették, hogyan kell énekelni. Erre kell a mi dalosainknak is törekedni. Nem elég a jó hanganyag. Énekfegyelem, és sok-sok gyakorlat kell a sikeres ered­ményhez. Súlyosan megbüntették az első pengőhamisítási bünper vádlottait. Budapestről jelentik: A törvényszék szer­dán tárgyalta az első pengőhamisítási bün­­pert, amelynek vádlottjai Dékány Mihály váci földműves és felesége voltak. A vád szerint Dékányék csapágy­fémből hamis pengősöket készítettek, ugyanilyen módon 20 filléreseket is hamisítottak. A vád sze­rint 50 pengő értékű hamis pénzt hoztak forgalomba. A bíróság előtt a vádlottak ta­gadták a pénzhamisítást, az elnök azonban eléjük tárta, hogy a liszteszsákban megta­lálták náluk a hamis pengőket s a pénz­hamisításhoz szükséges primitív eszközöket. A tanuk terhelően vallottak és végül is a bíróság Dékányt pénzhamisítás büntette miatt négy évi börtönre, feleségét pe­dig másfél évi börtönre ítélte. Az el­ítéltek felebbe­ztek, saját termésű virágjaiból legolcsóbban és legizlésesebben készít alkalmi csokrokat, kosa­rakat, koszorúkat stb. Állandó virágkiállítás! Andrássy u. 41. Gummiharisnyák, bokaformálók minden méretben. Beteg, viszeres, vagy dagadt lábakra mérték szerint 24 óra alatt készülnek. Ára már 4 P.-től Sérvkötők és haskötők óriási választékban. Sérvkötő már 6 pengőért, haskötők pedig 7 pengőtől kezdve kapatók a Vadász illatszertárban. Jó téli sajt készül a Vadász-féle sajt és tejoltóból. 1 csepp kell 1 liter tejbe, eláll évekig is. Poralakban szintén kapható. Napégetés, szeplő és májfolt ellen bizalommal használhatja a híres Amerikai hámlasztó krémet, melynek 8—10 nap alatt biztosan megvan az eredménye. Vásárhelyen a Vadász illatszertárban kapható.

Next