Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. április (26. évfolyam, 75-98. szám)
1930-04-20 / 91. szám
2 VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG Friss koszorú a Szőnyi Benjámin sírján. Utódok látogatása az ótemplom falán levő emléktáblánál. Az öreg templom falán régi márványtábla áll, rajta két Füredi lelkésznek és Szőnyi Benjáminnak a nevével. Ott, a fal alatt van a sírjuk s ott porladnak a szivek, melyek másfél évszázad, sőt több idők előtt ezért a városért tudtak dobogni. S a három név közül a Szőnyi Benjámin neve szinte tragikus vonatkozással ragyog át a múlt ködén. Mikor 1753- ban elűzetésre ítélték Vásárhely népét, házait pedig felégetésre, mert vásárhelyi emberek is részt vettek az úgynevezett Pető lázadásban, Szőnyi Benjámin esperes bátorította, védte a népet. És ő irt nagyhatású kegyelmi kérvényt Mária Teréziához. ■A város kegyelmet kapott. És mégis elfordult nagy műveltségű papjától. Üldözte s megvonta tőle a falat kenyeret. Úgy, hogy Szőnyi Benjámin, akinek lakásán itt a belső öreg paplakban egykor a katolikus kegyur, Károlyi gróf volt megszállva nem egyszer, — az 1790 és 91. közötti irtózatos hideg télben majd halálra fagyott, mert a város tanácsa megtagadta tőle a tüzelő kiadását. Lelkében megrendülve, szinte az éhhalálban múlt ki 1794-ben okos feje és becsületes szive. Azóta sokat fordult a világ. A hivatalos város halála után teljes elégtételt adott számára, midőn díszsírhelybe tette hamvait. A nép mindenkor szerette s halálakor heteken át gyászolta, mint legkedvesebb halottját. A márványtábla alatt a héten friss babérkoszorú jelent meg. Utódok jártak itt a Szőnyi Benjámin sírjánál. Leszármazottai: dr Tamaska Gyuláné, a kispesti ref. nőegylet titkára és nővére: Tóth Ilona állami tanítónő. Ők jártak az emléknél és Pap Imre elnöklelkész engedélyével nagy ősük sirjára babérkoszorút helyeztek. — Itt járt velük és ő is kifejezte tisztelgését. — dr Vargha Bálint, városunk kiváló fia, a budapesti ref. főgimnázium ny. tudós profeszora, aki itt szívta lelkébe, az itteni ősi nagy iskolában e föld nemes, tiszta szerelmét s kit rokoni szálak mellett a szeretet szálai fűznek ide. Dr Vargha Bálint a nyarat itt fogja tölteni s itt készül majd egy újabb nagy műve. A Roland nevű francia eposznak tollából eredő nagyszerű fordítást most közük s ezt a tényt a Magyar Külügyi Társaság közlönye nagy irodalmi eseménynek minősítette. „Miért veszítettük el és hogyan szerezhetjük vissza Nagymagyarországot ?“ i1 téli mezőgazdasági tanfolyam nagysikerű pályázata. Beszámoltunk annak idején a téli mezőgazdasági tanfolyam által végzett művelődési munka impozáns, a jövőt ill főleg minden jóval biztató sikeréről". Most azonban újból vissza kell térnünk a tanfolyamra, kapcsolatban azzal az érdekes pályakérdéssel, melyet a tanfolyam hallgatói számára, mintegy a történelmi tanulmányok vizsgálataképen tűzött ki a vezetőség. „Miért veszítettük el és hogyan szerezhetjük vissza Magyarországot?“ Ezzel a tétellel hirdettek pályázatot a tanfolyam résztvevői között, akiknek írásos dolgozatban kellett beadniuk a probléma megoldását. A pályázat eredményéről a Reggeli Újság tudósítója tegnap kapott illetékes helyen felvilágosítást. Eszerint a mozgalom, mely megbízható téjékozásnak tekinthető a vásárhelyi ifjúság történelemszemléletére, politikai érettségére vonatkozólag, minden tekintetben kielégítette a hozzáfűzött várakozásokat. Sok pályamunka érkezett be s ezek között szép számmal akadnak, melyek úgy gondolatfűzésük helytállóságánál fogva, mint fogalmazásuk könynyedségét tekintve, meglepően magas színvonalon állanak. A bíráló bizottság, mely Páyi Sándorból, mint a tanfolyam vezetőjéből és Gidófalvy Pál drb. aljegyzőből, a történelem előadójából alakult, a következőképen döntött a díjnyertes pályamunkák helyezéséről: I. Rózsa Ernő Beöthy utca 1. II. Tóth Lajos Klauzál u. 24. III. Ifjú Medgyesi Pál T. 80. Ifj. N. Vigh János (Beöthy utca 5) és Nagygyörgy Ernő (Lévay utca 5.) pályamunkái dicséretben részesültek. Értesülésünk szerint a tanfolyam vezetősége érintkezésbe lépett a helyi lapok szerkesztőségeivel, hogy módját ejtse a kitüntetett pályamunkák hírlapi közlésének. Ilyen irányban biztató jelek között folynak a tárgyalások. Ettől függetlenül pénzjutalmat is kap a három első helyezett. 00A vágó&ld. fiütője mintaszerű!" Mondotta Horn József állategészségügyi főfelügyelő. „He az orvosi iroda nem maradhat hátul Csütörtökön Vásárhelyen jár ki, Horn József állategészségügyi főfelügyelő, mint a földmivelésügyi főminisztériumkiküldöttje és itt az állategészségügyi rendtartást szemlélte meg. Tisztelgett előbb dr Mokcsay Zoltán főispánnál és dr Soós István polgármesternél, azután pedig dr Fejérváry Bertalan tanácsnok és Bedecsa Rezső kir. állatorvos társaságában megszemlélte a vásárteret és a közvágóhidat. A vásártér berendezésén nem talált semmi kifogásolni valót. Általában meg volt mindennel elégedve. Tüzetesebb vizsgálódást végzett azonban a vágóhídon. Ez az intézmény 1903- ban épült s dr Szalay József akkori főkapitányunk dolgozott tervén végtelen sokat s az ő nagyszerű agilitása adta meg ennek a régen húzódott alkotásnak a döntő végszót. Bem József főfelügyelőnek nagyon tetszett a vágóhíd beosztása, rendszere és berendezése. — Csak már modernebb a beosztás a legújabb vágóhidakon! Mondotta. Melyek a fejlődés azóta való vívmányait is hordozzák. . Csodálkozott azonban azon, hogy a jéggyár még mindig úgy áll, ahogy a robbanás hagyta. Azonban ezen változtatni addig nem lehet, míg a bíróság jogerősen nem ítélkezik a felelősség kérdésében. Kifogást írom József, hogy a vágóhídi ál orvosi iroda és vizsgáló hely egészen hátul van s nem a kapu felében. Viszont annál jobban szett neki a hűtőberendezés, de mintaszerűnek minősített. Az ésvételek dolgában majd minusz rendelkezés fog történni. 1630 aprils 2. A vásárhelyi cséplőgéptulajdonosok védelmét kéri az idegen gépek beözönlése ellen. Az Ipartestület elöljárósága és elnöksége foglalkozott a cséplőgéptulajdonosok azon bejelentésével, mely védelmet kér a vidékigépek konkurrenciája ellen. A helyzet ugyanis az, hogy egy miniszteri rendelet az idegen területeken való cséplést tiltja, ezt a tilalmat azonban a vidéki gépek kijátszák, mert a határmenti tanyákon megbízásokat gyűjtenek s ez alapon minden évben seregestől jönnek be határunkba és szedik el a vásárhelyiek elől a kenyeret. Az Ipartestület magáévá tette a vásárhelyi géptulajdonos ügyét s memorandumban fordult a város hatóságához. Megjegyezzük, hogy még a vidékiek bejönnek, a vásárhelyieket csendőrök kísérik vissza idegen határból, ha átmentek. Most a géptulajdonosok külön deputációban kérik a várost, hogy szerezzen érvényt jogaiknak, annyival inkább is, hogy már a vidékiek elkezdették a házalást Vásárhelyen. Az Ipartestület memoranduma a város hatóságához címezve a következő: Hódmezővásárhely város területén háború előtt kb. 100—110 cséplőgarnitura volt, mely az időjárás és a termés menynyisége szerint akkor 4—6 hét között végezte el a cséplést. Ma 180—190 cséplőgép tulajdonos van, kik között kb. 80 a hivatásos géptulajdonos és kb. 100 a gazdálkodó géptulajdonos. A cséplés időtartma ma 2—4 hét között váltakozik, az időjárás és a termés mennyisége szerint. Az összes gőzgép, cséplőgép és traktor tulajdonosok száma pedig kb. 260. Tehát lényegesen megszaporodott számui, míg a cséplési terület nem változott, sőt apadt azáltal, mert a lóval való nyomtatás a háború előtti 15—20%-al szemben 30—40%-ra szökött fel a nehéz gazdasági helyzetnél fogva. Legsúlyosabb panaszuk a géptulajdonosoknak a vidéki gépek fokozott beözönlése ellen van. A géptulajdonosok ez ellen értekezletet tartván számtalan panasz hangzott el azért, hogy míg Vásárhely határába minden akadály nélkül jöhetnek be a gépek, így az 1929 évben 70 géptulajdonos jelentette, be a forgalmi hivatalnál magát, míg számtalanról tudomásunk van, kik magukat sem a forgalmi hivatalnál, sem másutt be nem jelentették, számuk kb. 20—30, tehát bujkáltak, így a helybeli perttulajdonosok és munkások keresetének több mint egyhammadát vitték el. Ismeretesek azok a miniszteri és hatósági rendeletek és óhajok, hogy minden hatóság elsősorban a saját iparosait, és munkásait támogassa megélhetésükben. Szeged, Szentes, Orosháza hatóságai pl. gyönyörű példákat szolgáltattak erre nézve, midőn az odatörekvő iparos és napszámosainkat a különböző munkákról eltávolították és helyüket helybeliekkel töltötték be. Az 1927 évi bércséplési idényben megtörtént az, hogy pl. Orosháza, Sámson, Szentetomnya községek területére megrendelésekre stb. bement géptulajdonosokat azonnali hatállyal csendőrséggel kiutasították, míg a szentesi csendőrség 48 órás haladékkal távolította el az odament helybeli géptulajdonosokat. A nehéz gazdasági helyzet és elkeseredés nyomása alatt indult meg az, hogy a vidéki gépek ellen védekezés indíttassák, mit ezek meghallván, az eddigi szokás helyett nem 5—6 ik hóban járják a nat I hanem 1—2-ik hótól már megkezdd ! azt és ajánlkoznak a gép tulajdonosok I szerződnek személyesen, vasru megbi I talk utján és fejtik ki a féktelen konvenciát csak azért, hogy a helybeli tejlajdonosok ellenük folyó törekvését ítétörjék. A vidéki hátságok bebizonyhatón nemcsak a csendőrséget, bár, még a mezőőröket és úrmestereket is oktatják a vidéki gépek ellen és közelségük nekik az idegen gépekre a csemség figyelmének azonnali felhívása, helyi területükre lépnek, azok pedig hatósághoz kisérik őket. Ipartestületünknek minden törekv az, hogy a cséplőgépesek iparigazolái jogosultságát kikutassa és a minisztr rendelkezésre utalással tolmácsol, s azon szerény kérésünket, hogy az össz csendőrőrsöket megkeresni és utasít s méltóztassék oly irányban, hogy nyomzanak a vidéki géptulajjdonosok és m !bizottaik után és minden egyes tudóssukra jutott oly esetben, hol ajánlkozt s a kihágási eljárást ellenük különíti! S tegyél folyamatba, tettenérés esetén hig utasítsák őket azonnal ki a határt mint a helybeliekkel vidéken teszik. "Kérésünk még, hogy az eddigi szaktól eltérően ne méltóztassék vidéki tulajdonosok azon szokásos kívánságt teljesíteni, hogy írásbeli engedélyt kapnak arra, hogy egyes határrészekben sbadon csépelhessenek, mert ilyet a hebeliek sehol meg nem kaptak még, ad,dó alkalommal pedig a vidéki hatóság példájaként az összes mezőőröket és mestereket is szíveskedjenek a vidi gépek ellen kioktatni és kötelességük tenni azt, hogy a tudomásukra jutó esetekben a csendőrségnek, kiket hivatalból szintén támogatni fogunk, azonnal bejelenteni kötelesek legyenek, ha a csendőrség azt tovább elbírálhassa ellenük eljárhasson, hogy ily módon a vidéki géptulajdonosok eljárása törényes keretek közzé szoktassék, hogy a helybeli géptulajdonosok, munkások vására ne terjeszkedhessenek. A vásárhelyi érettségi vizsgált Néhány nap már és ismét vég vagyunk a hónapnak, azután május, melyben az érettségiző ifj megkezdik a nagy aktus első lépsét. Az érettségik rendje a kövtkező. Május 13-án a VIII-ik osztó vizsgája. Május 14—15—16-án írásb érettségi vizsgák. Junius 19—20—21—23-án ped érettségi szóbeli vizsgák. Úgy volt tervezve, hogy dr Rvész Imre debreceni lelkész, eg házkerületi tanácsbiró, volt püspö helyettes lesz az elnök, ő azonbs időközben e tisztségről lemondott igy az érettségi vizsgaelnök i Kálray Kálmán debreceni egyetmi rendes profeszor lesz. Kármány képviselő dr Pongrácz József p pai theológiai igazgató. UJ ÁRUHÁZÁNAK PAZAR TAVASZI VÁLASZTÉKI ÍZLÉSES MINTÁI, ELSŐRANGU minőségei és alacsony árai felesleges pénzpazarlássá teszik a vidéken való vásárlást VIASZOLT ASZÓN LINOLEUM MATRACHOZAT LÓSZÖR A FÉNYESEN KIVILÁGÍTOTT KIRAKATAIM ESTÉNKINT VILÁGVÁROSI LÁTVÁNYT NYÚJTANAK! FEHÉRNEMŰ VÁSZON BÚTORSZÖVET OTTOMANTERITO ÁGYTERÍTŐ FÜGGÖNYANYAG FÜGGÖNY