Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. április (26. évfolyam, 75-98. szám)

1930-04-20 / 91. szám

2 VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG Friss koszorú a Szőnyi Benjámin sírján. Utódok látogatása az ótemplom falán levő emléktáblánál. Az öreg templom falán régi már­­ványtábla áll, rajta két Füredi lel­késznek és Szőnyi Benjáminnak a nevével. Ott, a fal alatt van a sírjuk s ott porladnak a szivek, melyek másfél évszázad, sőt több idők előtt ezért a városért tudtak dobogni. S a három név közül a Szőnyi Benjámin neve szinte tragikus vonatkozással ragyog át a múlt ködén. Mikor 1753-­ ban elűzetésre ítélték Vásárhely né­pét, házait pedig felégetésre, mert vásárhelyi emberek is részt vettek az úgynevezett Pető lázadásban, Sző­nyi Benjámin esperes bátorította, védte a népet. És ő irt nagyhatású kegyelmi kérvényt Mária Teréziához. ■A város kegyelmet kapott. És mégis elfordult nagy műveltségű papjától. Üldözte s megvonta tőle a falat ke­nyeret. Úgy, hogy Szőnyi Benjámin, akinek lakásán itt a belső öreg pap­lakban egykor a katolikus kegyur, Károlyi gróf volt megszállva nem egyszer, — az 1790 és 91. közötti ir­tózatos hideg télben majd halálra fagyott, mert a város tanácsa meg­tagadta tőle a tüzelő kiadását. Lel­kében megrendülve, szinte az éhha­lálban múlt ki 1794-ben okos feje és becsületes szive. Azóta sokat for­dult a világ. A hivatalos város halála után teljes elégtételt adott számára, midőn díszsírhelybe tette hamvait. A nép mindenkor szerette s halálakor heteken át gyászolta, mint legkedve­sebb halottját. A márványtábla alatt a héten friss babérkoszorú jelent meg. Utódok jártak itt a Szőnyi Benjámin sírjá­nál. Leszármazottai: dr Tamaska Gyuláné, a kispesti ref. nőegylet tit­kára és nővére: Tóth Ilona állami tanítónő. Ők jártak az emléknél és Pap Imre elnöklelkész engedélyével nagy ősük sirjára babérkoszorút he­lyeztek. — Itt járt velük és ő is ki­fejezte tisztelgését. — dr Varg­ha Bálint, városunk kiváló fia, a buda­pesti ref. főgimnázium ny. tudós pro­­feszora, aki itt szívta lelkébe, az it­teni ősi nagy iskolában e föld nemes, tiszta szerelmét s kit rokoni szálak mellett a szeretet szálai fűznek ide. Dr Vargha Bálint a nyarat itt fogja tölteni s itt készül majd egy újabb nagy műve. A Roland nevű francia eposznak tollából eredő nagyszerű fordítást most közük s ezt a tényt a Magyar Külügyi Társaság közlönye nagy irodalmi eseménynek minősí­tette. „Miért veszítettük el és hogyan szerezhetjük vissza Nagymagyarországot ?“ i1 téli mezőgazdasági tanfolyam nagysikerű pályázata. Beszámoltunk annak idején a téli mezőgazdasági tanfolyam által vég­zett művelődési munka impozáns, a jövőt ill főleg minden jóval biztató sikeréről". Most azonban újból vissza kell térnünk a tanfolyamra, kapcso­latban azzal az érdekes pályakérdés­sel, melyet a tanfolyam hallgatói számára, mintegy a történelmi ta­nulmányok vizsgálataképen tűzött ki a vezetőség. „Miért veszítettük el és hogyan szerezhetjük vissza Magyar­­országot?“ Ezzel a tétellel hirdettek pályázatot a tanfolyam résztvevői kö­zött, akiknek írásos dolgozatban kel­lett beadniuk a probléma megoldá­sát. A pályázat eredményéről a Reg­geli Újság tudósítója tegnap ka­pott illetékes helyen felvilágosítást. Eszerint a mozgalom, mely megbíz­ható téjékozásnak tekinthető a vá­sárhelyi ifjúság történelemszemlé­letére, politikai érettségére vonatko­zólag, minden tekintetben kielégítet­te a hozzáfűzött várakozásokat. Sok pályamunka érkezett be s ezek kö­zött szép számmal akadnak, melyek úgy gondolatfűzésük helytállóságá­nál fogva, mint fogalmazásuk köny­­nyedségét tekintve, meglepően ma­gas színvonalon állanak. A bíráló bi­zottság, mely P­á­­­y­i Sándorból, mint a tanfolyam vezetőjéből és G­i­­dófalvy Pál dr­­b. aljegyzőből, a történelem előadójából alakult, a kö­vetkezőképen döntött a díjnyertes pályamunkák helyezéséről: I. Rózsa Ernő Beöthy utca 1. II. Tóth Lajos Klauzál u. 24. III. Ifjú Medgyesi Pál T. 80­. Ifj. N. V­i­g­h János (Beöthy utca 5) és Nagygyörgy Ernő (Lé­­vay utca 5.) pályamunkái dicséret­ben részesültek. Értesülésünk szerint a tanfolyam vezetősége érintkezésbe lépett a he­lyi lapok szerkesztőségeivel, hogy módját ejtse a kitüntetett pályamun­kák hírlapi közlésének. Ilyen irány­ban biztató jelek között folynak a tárgyalások. Ettől függetlenül pénz­jutalmat is kap a három első helye­zett. 00A vágó&ld. fiütője mintaszerű!" Mondotta Horn József állategészségügyi főfelügyelő. „He az orvosi iroda nem maradhat hátul Csütörtökön Vásárhelyen jár ki, Horn József állategészségügyi fő­felügyelő, mint a földmivelésügyi főminisztérium­­kiküldöttje és itt az állategészségügyi rendtartást szem­lélte meg. Tisztelgett előbb dr M­o­k­­c­s­a­y Zoltán főispánnál és dr S­o­ó­s István polgármesternél, azután pe­dig dr Fej­érv­ár­y Bertalan ta­nácsnok és Bedecsa Rezső kir. állatorvos társaságában megszem­lélte a vásárteret és a közvágóhidat. A vásártér berendezésén nem talált semmi kifogásolni valót. Általában meg volt mindennel elégedve. Tüze­tesebb vizsgálódást végzett azonban a vágóhídon. Ez az intézmény 1903- ban épült s dr S­z­a­l­a­y József ak­kori főkapitányunk dolgozott tervén végtelen sokat s az ő nagyszerű agi­litása adta meg ennek a régen hú­zódott alkotásnak a döntő végszót. Bem József főfelügyelőnek nagyon tetszett a vágóhíd beosztása, rend­szere és berendezése. — Csak már modernebb a beosz­tás a legújabb vágóhidakon! Mon­dotta. Melyek a fejlődés azóta való vívmányait is hordozzák. . Csodálkozott azonban azon, hogy a jéggyár még mindig úgy áll, ahogy a robbanás hagyta. Azonban ezen változtatni addig nem lehet, míg a bíróság jogerősen nem ítélkezik a felelősség kérdésében. Kifogást írom József, hogy a vágóhídi ál orvosi iroda és vizsgáló hely egészen hátul van s nem a kapu felében. Viszont annál jobban szett neki a hűtőberendezés, de mintaszerűnek minősített. Az és­­vételek dolgában majd minusz rendelkezés fog történni. 1630 aprils 2. A vásárhelyi cséplőgéptulajdonosok védelmét kéri az idegen gépek beözönlése ellen. Az Ipartestület elöljárósága és elnöksé­ge foglalkozott a cséplőgéptulajdonosok azon bejelentésével, mely védelmet kér a vidéki­­gépek konkurrenciája ellen. A helyzet ugyanis az, hogy egy miniszteri rendelet az idegen területeken való csép­­lést tiltja, ezt a tilalmat azonban a vidé­ki gépek kijátszák, mert a határmenti ta­nyákon megbízásokat gyűjtenek s ez ala­pon minden évben seregestől jönnek be határunkba és szedik el a vásárhelyiek elől a kenyeret. Az Ipartestület magáévá tette a vásárhelyi géptulajdonos ügyét s memorandumban fordult a város hatósá­gához. Megjegyezzük, hogy még a vidéki­ek bejönnek, a vásárhelyieket csendőrök kísérik vissza idegen határból, ha átmen­tek. Most a géptulajdonosok külön depu­­tációban kérik a­­ várost, hogy szerezzen érvényt jogaiknak, annyival inkább is, hogy már a vidékiek elkezdették a háza­lást Vásárhelyen. Az Ipartestület memo­randuma a város hatóságához címezve a következő: Hódmezővásárhely város területén háború előtt kb. 100—110 cséplőgarnitura volt, mely az időjárás és a termés meny­nyi­sége szerint akkor 4—6 hét között vé­gezte el a cséplést. Ma 180—190 cséplő­gép tulajdonos van, kik között kb. 80 a hivatásos géptulajdonos és kb. 100 a gazdálkodó géptulajdonos. A cséplés idő­tartma ma 2—4 hét között váltakozik, az időjárás és a termés mennyisége sze­rint. Az összes gőzgép, cséplőgép és trak­tor tulajdonosok száma pedig kb. 260. Tehát lényegesen megszaporodott szá­mui­, míg a cséplési terület nem válto­zott, sőt apadt azáltal, mert a lóval való nyomtatás a háború előtti 15—20%-al szemben 30—40%-ra szökött fel a nehéz gazdasági helyzetnél fogva. Legsúlyo­sabb panaszuk a géptulajdonosoknak a vidéki gépek fokozott beözönlése ellen van. A géptulajdonosok ez ellen értekez­letet tartván számtalan panasz hangzott el azért, hogy míg Vásárhely határába minden akadály nélkül jöhetnek be a gépek, így az 1929 évben 70 géptulajdonos jelentette, be a forgalmi hivatalnál ma­gát, míg számtalanról tudomásunk van, kik magukat sem a forgalmi hivatalnál, sem másutt be nem jelentették, számuk kb. 20—30, tehát bujkáltak, így a helybe­li perttulaj­donosok és munkások kerese­tének több mint egyhammadát vitték el. Ismeretesek azok a miniszteri és ható­sági rendeletek és óhajok, hogy minden hatóság elsősorban a saját iparosait, és munkásait támogassa megélhetésükben. Szeged, Szentes, Orosháza hatóságai pl. gyönyörű példákat szolgáltattak erre nézve, midőn az odatörekvő iparos és napszámosainkat a különböző munkák­ról eltávolították és helyüket helybeliek­kel töltötték be. Az 1927 évi bércséplési idényben meg­történt az, hogy pl. Orosháza, Sámson, Szentetomnya községek területére meg­rendelésekre stb. bement géptulajdono­sokat azonnali hatállyal csendőrséggel kiutasították,­ míg a szentesi csendőrség 48 órás haladékkal távolította el az oda­ment helybeli géptulajdonosokat. A ne­héz gazdasági helyzet és elkeseredés nyo­mása alatt indult meg az, hogy a vidéki gépek ellen védekezés indíttassák, mit ezek meghallván, az eddigi szokás he­lyett nem 5—6 ik hóban járják a nat I hanem 1—2-ik hótól már megkezdd ! azt és ajánlkoznak a gép tulajdonosok I szerződnek személyesen, vasru megbi I talk utján és fejtik ki a féktelen kon­venciát csak azért, hogy a helybeli tej­­­lajdonosok ellenük folyó törekvését í­­­tétörjék. A vidéki hátságok bebizon­y­hatón nemcsak a csendőrséget, bár,­­ még a mezőőröket és úrmestereket is­­ oktatják a vidéki gépek ellen és köze­l­ségük nekik az idegen gépekre a csem­­­ség figyelmének azonnali felhívása,­­ helyi területükre lépnek, azok pedig hatósághoz kisérik őket. Ipartestületünknek minden törekv az, hogy a cséplőgépesek iparigazolái jogosultságát kikutassa és a miniszt­r rendelkezésre utalással tolmácsol, s azon szerény kérésünket, h­ogy az öss­z csendőrőrsöket megkeresni és utasít s méltóztassék oly irányban, hogy nyom­­­zanak a vidéki géptulajjdonosok és m !­bizottaik után és minden egyes tudós­­­sukra jutott oly esetben, hol ajánlkozt s a kihágási eljárást ellenük különíti! S tegyél folyamatba, tettenérés esetén hig utasítsák őket azonnal ki a határt mint a helybeliekkel vidéken teszik. "Kérésünk még, hogy az eddigi szak­­­tól eltérően ne méltóztassék vidéki­­ tulajdonosok azon szokásos kívánság­t teljesíteni, hogy írásbeli engedélyt kap­­­nak arra, hogy egyes határrészekben s­­­badon csépelhessenek, mert ilyet a he­­­beliek sehol meg nem kaptak még, ad,­­­dó alkalommal pedig a vidéki hatóság­­ példájaként az összes mezőőröket és­­ mestereket is szíveskedjenek a vidi­­ gépek ellen kioktatni és kötelességük­­ tenni azt, hogy a tudomásukra jut­ó esetekben a csendőrségnek, kiket hi­­­vatalból szintén támogatni fogunk, azo­n­nal­ bejelenteni kötelesek legyenek, ha­­ a csendőrség azt tovább elbírálhassa­­ ellenük eljárhasson, hogy ily módon a vidéki géptulajdonosok eljárása tör­é­nyes keretek közzé szok­tassék, hogy a helybeli géptulajdonosok, munkások vására ne terjeszkedhessenek.­­ A vásárhelyi érettségi vizsgált Néhány nap már és ismét vég vagyunk a hónapnak, azután­­ május, melyben az érettségiző ifj megkezdik a nagy aktus első lép­sét. Az érettségik rendje a kövt­kező. Május 13-án a VIII-ik osztó vizsgája. Május 14—15—16-án írásb ér­ettségi vizsgák. Junius 19—20—21—23-án ped érettségi szóbeli vizsgák. Úgy volt tervezve, hogy dr R­vész Imre debreceni lelkész, eg házkerületi tanácsbiró, volt püspö helyettes lesz az elnök, ő azonbs időközben e tisztségről lemondott igy az érettségi vizsgaelnök i K­á­lr­a­y Kálmán debreceni egyet­mi rendes profeszor lesz. Kármány képviselő dr Pongrácz József p pai theológiai igazgató. UJ ÁRUHÁZÁNAK PAZAR TAVASZI VÁLASZTÉKI ÍZLÉSES MINTÁI, ELSŐRANGU minőségei és alacsony árai felesleges pénzpazarlássá teszik a vidéken való vásárlást VIASZOLT ASZÓN LINOLEUM MATRACHOZAT LÓSZÖR A FÉNYESEN KIVILÁGÍTOTT KIRAKATAIM ESTÉNKINT VILÁGVÁROSI LÁTVÁNYT NYÚJTANAK! FEHÉRNEMŰ VÁSZON BÚTORSZÖVET OTTOMANTERITO ÁGYTERÍTŐ FÜGGÖNYANYAG FÜGGÖNY

Next