Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
1930-12-10 / 285. szám
mm&---mir ír n ~ir -tttti----mm teni szellemességével jegyezte meg, -r- Genersich Antal dr érdemeire célozva —, hogy „ha meghal egy szép kórház marad utána, míg az ő halála után csak a forgalmi adó marad!“ Hegedűs Lóránt dr és kísérete tegnap délután 3 órakor autón Orosházára ment, ahol este 7 órakor a volt miniszter a Kereskedelmi Csarnokban tartott közgazdasági előadást, 8 órakor pedig az orosházi Rotaristák megalakuló gyűlésén vett részt. A vásárhely club különben a hatodik, míg az orosházi a hetedik Magyarországon. A képviselőház ülését Budapestről jelentik. A képviselőház kedden tovább folytatta a takarékossági törvényjavaslat általános vitáját. Reisch Richard hosszabb beszédben radikális csökkenéseket kíván az államháztartásban. Határozati javaslatot nyújt be az állami állások halmozásának megszüntetéséről (helyeslés.). Egy másik határozati javaslatban azt kérte, hogy szüntessék meg a vasutakon a sok ingyernutazást és az ebből befolyó jövedelem alapján szállítsák le a személyi tarifát és így növeljék a falvak és városok közötti forgalmat Határozati javaslatot nyújt be, hogy a képviselők fizetését 15 százalékkal szállítsák le. Mesikó Zoltán: A képviselők létszámát is le kellene szállítani legalább százra. Reach Richard ezután hangoztatta, hogy szükség van úgy a képviselői, mint a tisztviselői összeférhetetlenségi törvény revíziójára. Határozati javaslatot terjeszt be, hogy az állampénztárból senki nagyobb jövedelmet ne élvezhessen, mint a miniszterelnök. Végül a Balaton fejlesztésére és a hazai fürdők védelmére hívta fel a kormány figyelmét. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítja a Ház a kormányt, hogy a külföldön nyaraló magyar állampolgárokat 10 pengős illetménnyel sújtsák. Neubauer Ferenc a következő felszólaló. Behatóan foglalkozott a világgazdasági helyzettel és a magyar mezőgazdaság problémáival. Felfogása szerint egészséges fejlődés nem lehet mindaddig, amíg a jóvátétel Damoklesz kardja lebeg felettünk. Németországot máris súlyos helyzetbe sodorta az antant igazságtalan reparációs politikája, de egyetlen állam sem szenvedett annyit, mint Magyarország. A világháború fő áldozatai mi vagyunk és csodálkoznunk kell azon, mennyi erővel és kitartással bírjuk a mai helyzetet. Mindamellett bizalommal tekint a jövő elé, nem szabad megijednünk a mai helyzet mostohasága miatt. Beszédében elismeri, hogy a törvényjavaslat intézkedései szükségesek. Tudja azt, hogy a takarékosság terén még tovább is lehetne menni, bár ezek az intézkedések nem lennének népszerűek. Nem híve a tisztviselői fizetések csökkentésének. Ha azonban mégis szükség van erre, akkor egyidejűleg ki kell fejleszteni a napi pótlékok rendszerét. Felhívja a kormány figyelmét, hogy a külföldi kölcsönt a mezőgazdaság felsegítésére fordítsa. Kabók Lajos a szocialisták álláspontját indokolta. Az ülés egy részét a szociáldemokratáknak juttatott állítólagos cseh pénzbeli segély ügye foglalta le. Peyer Károly napirend előtti felszólalásban tiltakozott a Magyarságban publikált levelek tartalma ellen és hangoztatta, hogy sajtópert fognak indítani mindazokkal a lapokkal szemben, amelyek az állítólagos levelet leközölték. Beszéde során élesen megtámadta Wolff Károlyt a cseh szocialisták leveléről tett egyik nyilatkozata miatt. Wolff Károly az ülés folyamán válaszolt a támadásra. Gyerekes rágalmaknak minősítette Peyer Károly vádjait. A szociáldemokratáknak gyenge a fegyvertára — mondotta —, a választókat azonban az ilyen rágalmak nem tévesztik meg. Mindaz, amit Peyer Károly itt elmondott, évről-évre visszatér, jóllehet már nem egyszer aktaszerűen megcáfolta őket. A napirendi vitában Peyer Károly felolvasta Szukupnak, a prágai szenátus elnökének levelét, amelyben tiltakozik az ellen az állítás ellen, hogy Garamival levelezésben állt. Vakmerő kasszafúrás Budapesten. Budapestről jelentik: Kasszafúró betörők dolgoztak az elmúlt északa a Hernád utca 37. számú házban. Itt van Rajna Károly festékkereskedése. A betörők az éjszaka felfeszítették az üzlet alatt levő pincehelyiség lakatját és a pince mennyezetének felbontásával jutottak be a festéküzletbe. Megfúrták az üzlet pénzszekrényét és annak teljes tartalmát magukkal vitték. A kasszafúrók a legmodernebb eszközökkel dolgoztak, gumikeztyűvel úgyhogy ujjlenyomatot nem sikerült találni. Most igyekeznek a pénztárkönyvekből megállapítani, hogy mennyi pénzt vihetiek magukkal VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1930 december 10. Óriási néptömeg kisérte ki a Dillinka-temetőbe az újvárosi rablógyilkosság áldozatát. A rablógyilkos Paksi Sándort tegnap délben vitték be Szegedre. Olyan óriási tömeget, mint amely tegnap délután az újvárosi rablógyilkosság áldozatának, Nagy György Mihálynénak temetésén az újvárosi templomtéren és a dráma színhelye körül szorongott, talán még soha nem látott Újváros népe. Délután 2 órára volt kitűzve a temetés, de már fél 2 órakor alig lehetett menni az utcán, úgy megszállta az úttesteket a kiváncsiak tömege. Néhány perccel 2 óra után csendült meg a templom tornyában a gyászra hívó harang, mikor azután az özvegy Nagy György Mihályné koporsójával a ház elől a halottas kocsi elindult, hogy odaálljon a templom elé. Néhánykoszom volt az egész, amely az egyébként díszes temetésnek keretét megadta. A diófakoporsó egyik oldalán a felirat: „özv. Nagy György Mihályné.“ A másikon: „Tóth Juliánná, élt 74 évet.“ A templom természetesen zsúfolásig megtelt s amikor az Iparos Daloskor ajkán a halotti ének feszengett, már egy tűt sem lehetett volna letenni se a földszinten, se a karzaton. Dr Godács Imre tiszteletes úr tartott a halott felett gyászbeszédet, utalván arra a megdöbbentő, megrázó eseményre, mely ezt a sorscsapástól sokszor sújtott, derék magyar asszonyt most koporsóba döntötte. Gyászbeszéd után a végeláthatatlan tömeg a Dilinka temetőbe kísérte ki a halottat, ahol öt évvel ezelőtt elhunyt férje és leánya mellé tették örök nyugovóra az özv. Nagy György Mihályné megroncsolt tetemeit. A Nádor utcai iskolában épen ebben az időben folyt a szavazás a presbiterválasztáson, így a közönség érdeklődése megoszlott, illetőleg a két dolog Újvárosnak oly helyzetképet adott, amely ennek az egyébként csendes városrésznek életét a legmozgalmasabbá tette. A közönség pedig még mindig a dráma részleteinek izgalmaival volt elfoglalva. Még temetés után is egész csoportok mentek vissza a házihoz és nézték a repkénnyel koszorúzott kapu alján azokat a vérnyomokat, melyeket a segélyt kérő özv. Sebők Jánosné véres keze hagyott s azt a vérfoltot, mely a küszöb előtt a tégla repedésében még most is ott vádaskodik a szörnyű tett után. Paksi Sándort, a rablógyilkost a rendőrség tegnap kísérte be a szegedi ügyészség fogházába, ahol most már a főtárgyalásig elgondolkozhat rémes tettének következményein és marcangolhatja lelkét az az irtózatos vád, mely egy emberéletnek kioltásában és két család életének megrontásában lebeg feje fölött mindaddig, míg majd egyszer őreá is rá nem hull a sír röge. Egyébként azzal a beállítással szemben, mely a Paksi Sándor borzalmas tettét a nyomorúsággal akarja fedezni, konstatálnunk kell, hogy Paksi Sándor megrögzött bűnöző volt gyerekkora óta és már akkor is, mikor cselekményét a nyomorúság egyáltalában nem indokolta. Amikor az apja asztalánál evett állandóan és egyáltalában semmi gond a vállaira nem szakadt. Már gyermekkorában két esztendőt töltött javítóintézetben. Ugyanis azzal kezdte szereplését, hogy 16 esztendős korában, az iskolából hazamenő kislányokat megállította az utcán és fülükből kiszedte a fülbevalót. Később tyúklopásra adta fejét s ezért a vásárhelyi kir. járásbíróság 4 heti fogházbüntetést mért reá, melyet le is ült. Háború után detektivnek adta ki magát és úgy követett el több szélhámosságot. Például egy alkalommal a „Fehér ló“ szállodába állított be és ott valami szabálytalanságot találván ki, öklével az asztalra csapott és azt mondotta: — A törvény nevében ezennel a tulajdonost letartóztatom. Ebben a pillanatban lépett be Presztóczki József, aki a Fehér ló szállodát építtette, de már akkor bérbe adta. Ő ismerte fel s mikor Paksi vakmerő fellépéséről értesült, csak annyit mondott: — Fogjátok meg, hiszen ez nem detektív, hanem az a cseré Paksi gyerek! Ilyen cselekmények, illetőleg ilyen életakarat előzte meg azt a szombat estét, melyen azután bűncselekményeit emberöléssel, iletőleg rablógyilkossággal tetézte be. Épen azért úgy gondolják, hogy bár az előre megfontoltságot nehéz rábizonyítani, mert féltéglával nem igen szoktak gyilkolni, azonban tekintettel arra, hogy megrögzött bűnözőről van szó, a törvényszék ítélete nem lesz olyan enyhe, mint ahogy azt sokan hiszik, hanem szigorú s ha halálbüntetést nem szabnak is Paksi Sándorra, de az életfogytiglani fegyház valószínűleg ott lebeg a feje fölött. Paksi Sándornak eddigi bűncselekményeiért is végtelen sokat szenvedett már családja, melynek minden tagja becsületesen kereste meg kenyerét mindenkor. Az apa például végigküzdötte a világháborút és mindig a lövészárokban volt, ott, ahol a halált osztogatják. Édesanyja is szorgalmas, derék asszony, viszont felesége sem tehet arról, hogy férje a legrettenetesebb bűncselekmény útjára tévedt. Hiszen másfél esztendő óta nélkülözve tartott ki mellette és kész volt éhezni-koplalni s várni a jobb jövendőt türelemmel. Paksi Sándor azonban amilyen könnyen hajlott a bűn felé, épen olyan gyáva és élhetetlen volt az élettel szemben. Gyenge jellem, a karakternek a teljes hiánya s a dologkerülés! Ez volt az életrajza, mely miatt sokan azt is tartották róla, hogy nem épelméjű. Most különben a törvényszéki orvosoknak alkalmuk lesz, hogy elmebeli állapotát megvizsgálják és megállapítsák róla, váljon az a fogyatékosság, mely a bűn felé hajtotta, jellemében van-e csupán, vagy az elmebeli elhatározóképességében is. Különben, mikor feleségétől elbúcsúzott, nagy megindultságnak jeleit mutatta és sírva csókolta fiatal asszonyának kezét, akire a legsötétebb szégyennek bélyegét hozta. Folyton azt hangoztatta, hogy nem verje föl a kisfiúkat, mégpedig ne olyanná, mint az apja, hanem becsületes emberré. Még egy érdekes momentumot kell feljegyeznünk, mely hétfőn délelőtt 10 órakor történt a dráma színhelyén, a vizsgálóbíró szemléje után. Zombory vizsgálóbíró ugyanis engedélyt adott a gyilkosnak arra, hogy feleségével néhány szót válthasson, a hírnök azonban, akit az asszonyért elküldöttek, azt a jelentést hozta vissza, hogy az asszony nem akar az urával találkozni többet. Ez nem volt ugyan igaz, mert a hírnök az asszonyt nem is találta meg, mivel az már vasárnap reggel a gyilkos szüleinél talált menedéket.Később a találkozás mégis megtörtént. Mialatt azonban a vizsgálóbíró utasítása alapján a gyilkost kisérő detektívek a háznál várakoztak, időközben a ház új örököse, ifj. Tóth János egy tányér sült húst vett elő, amely a szombati disznótorból maradt és azzal megkínálta a gyilkost. Paksi Sándor egy darab kenyeret és bicskát kért s jóízűen falatozott a húsból, melyet áldozata készített az utolsó ebédre s mely mellett még felmosatlanul ott volt áldozatainak vére. Ez a körülmény, valamint az, hogy Paksi Sándor maga segédkezett az orvosnak a sérült asszonyok sebeinek bekötözésénél és áldozatának hadonászó kezeit maga fogta le, arra vallanak, hogy Paksi Sándor valóban olyan erkölcsi érzéketlenségben szenvedett, amely könnyen megmagyarázza azt, hogy ilyen szörnyű bűncselekményre tudott vetemedni. Most, mikor az áldozat már a Diliinka temető friss hantjai alatt pihen s mikor a gyilkos a szegedi ügyészség fogházában ül s várja büntetését, azon kérdés felé fordult az érdeklődés, vájjon mi a Nagy György Mihályné hagyatéka és hogy kik részesülnek mint örökösök a ház, illetőleg a föld tulajdonjogában? Erre nézve megtudtuk, hogy özv. Nagy György Mihálynénak a házban csupán egynegyed része volt, saját nevén pedig 15 hold föld áll a telekkönyvben. A többi föld, még pedig a 27 hold, mely Csomorkányon van és elsőrendű, még az ura hagyatéka, melyen neki csak haszonélvezete volt. Az ő saját tulajdonát képező hagyatékra nézve ennek az évnek februárjában tett dr Földes Béla kir. közjegyzőnél végrendeletet és állítólag 18 rokonát nevezte meg örökösül. Ez a 18 egyén kapja tehát a háznak negyedrészét és a 15 hold földet. Viszont a Nagy György Mihály féle hagyatékot, vagyis a háromnegyed házat és a csomorkányi 27 hold földet tanyával együtt a Nagy György Mihály oldalági rokonai fogják örökölni. . A hivatalos szavazólisták nagyon csekély változtatással mentek keresztül a tegnapi református presbiterválasztásokon. Tegnap történtek meg a presbiterválasztások a református egyházban. A szavazókörökben valamivel nagyobb volt az érdeklődés, mint 3 évvel ezelőtt, de még mindig alig 253- anszavaztak le az ötezer választóból. Tarjánban 26, — Tabánban 27, — az új templomi körben 36, — a csúcsi körben 14, — Susánban 28, Újvároson 59 és kutason 63 választó szavazott le. Ebből a 253 szavazatból Lázár Lajos főgondnok 252 szavazatot nyert. Az eredmény a következő : Főgondnok: Lázár Lajos gazd. főtanácsos. Tanár presbiter: Dr Ernyei István. Tanár pótpresbiter: Dr Somogyi József. Vallástanitó lelkész: Seres Béla. Áll. hitoktató lelkész: Eperjesi Mihály. Tanitópresbiterek: Kovács Ernő, Kiss Károly, Nagy László, Csenki Ferenc, Kardos József, Bognár Rezső. Tanító pótpresbiter: Imre Péter, Lencse Andor. Tarjáni kör: Prebiter: Tóth Imre Kígyó u. Pótpresbiterek: Rákos Imre, Faragó Sándor és Pap T. Sándor. Tabáni kör: Presbiterek: Székely S. Lajos dr Soós István u. 58., Halmi Imre Pálii u. 59. Pótpresbiterek: Bán Károly dr Soós István u. 85., Csengeri Pál dr Soós István u., Paksi Pál dr Soós István u. 89. Presbiterek: Meszlényi Sándor Kállay u. 61. Bányai Péter Búvár u. 38. id. Csáky Lajos dr v. főügyész, dr Dávid Manó Kaszap u. Jakó József Kállay u. 30. Nagy Kardos János Andrássy u. 36. Kardos Sándor dr. Pótpresbiterek dr Ladányi Károly Kinizsi u. Meszlényi János Kállay u. Deák István. Csucsi kör: Presbiterek: Hős Nagy Kálmán Szentesi u. Nagy Sándor Nyárfa u. P pótpresbiterek: Kenéz Lajos Jókai u. 26., K. Szűcs András Rákóczi u. 21. Lázár Sándor Teleki u. 15. Susáni kör: Presbiterek: Tóth Imre Klauzál u. 54a. Kérdő Ernő Klauzál 36. Szabó Sándor Klauzál 71. Pótpresbiterek: Vidonyi István Sugár u. 11a. Szél Ernő Klauzál u. 101. Bicskey János városi téglagyár. Újvárosi kör: Szőke Péter Józsa u. 1. Krizsán Imre Széchenyi tér 14. Lajtos István. Pótpresbiterek: Matók Pál Kölesei u. 45. Dura Lajos Sip u. 34. Kasza István Makói u. 23. Kutasi kör: Presbiterek: Deli Lajos áll. igazgató, id. Gregus Máté, dr Ivánka Zoltán tb. főorvos, B. Lázár Sándor gazd. Zrínyi u. 7. Pótpresbiterek: Nagy Lajos gazdálkodó. Hegedűs József gazd. Gombos Imre gazd. Ujtemplomi kör: Szélhámos suszterinas. Darabont Imre cipésznek egy 17 éves tanonca körülbelül egy félesztendeje, visszaélve gazdája bizalmával, az incaszálás alkalmával befolyt összegek egy részét elsikkasztotta. Darabont erre elbocsátotta a fiút, aki teljesen elzüllött. Szüleinek azt hazudta, hogy sportol és lejár a Népkertben kártyázni. Miután azonban a kártyáiban a szerencse forgandó, a fiú ishol nem nyert, hol meg veszített, így azután meglehetős pénzzavarban volt állandóan. Egyszer azután a régi sikereken felbuzdulva, ellátogatott néhány vevőjéhez volt gazdájának s ott, hamis számlák alapján pénzeket szedett fel. A cipész rájött lassanként a dologra, a fiút azonban sohasem tudta megtalálni. Tegnap este 5 órakor azután a sors véletlen keze a Fekete Sas előtt elébe sodorta hűtlen inasát, aki azonban a viszontlátásnak nem nagyon örülhetett, mert a mestert meglátva, el akart tűnni a Zrínyi utca irányában. Darabont azonban ezúttal „mesterfogást" csinált és bevitte a fiút a rendőrségre. Itt elővették és hamarosan kiderültek a fiatal suszterinas szélhámosságai, aki négy helyen károsította meg volt gazdáját, saját maga által kiállított jegyzékeket mutatva be a vevőknél, amit azok ki is fizettek, a romlott suhanc pedig a pénzt elkártyázta. Tizenhétéves és szenvedélyes kártyás, lop, hamisít és Isten tudja még mi nem terheli a lelkét. Vékonydongájú, sánta gyerek s rutinos szélhámos. Ezekből lesznek a Paksi Sándorok... Károlyi Gyula gróf az új külügyminiszter. Budapestről jelentik: A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Walkó Lajos dr-t, saját kérelmére állásától felmentette és külügyminiszterré gróf Károlyi Gyula koronaőrt, felsőházi tagot nevezte ki. Dupla kivitel szülőben. Most készült el a statisztikai feldolgozása az idei szöllőexportnak, amely örvendetes és igen lendületes emelkedést mutat, a múlt esztendő exportjához képest. Tavaly 300 ezer méter m mázsa szöllőtt exportáltunk és ebben az esztendőben a szöllőkivitel éppen a duplájára emelkedett Ausztriába, Németországba és Csehországba 600 ezer métermázsa magyar szöllőt exportáltak. E nagy fellendülést főként az eredményezte, — természetesen a jó termésen felül — hogy az exportszöllőt a földmivelésügyi minisztérium rendeletének megfelelően rekeszes ládákba csomagolták, jó állapotban került a magyar szöllő a távoli piacokra is. Az a Pesti lap mezővásár] szegedi ips gyűlést tareményezett ügyében, i iparkamara terjesztett j lés tiltakot ! és cipőakc alkalmas z j azonban a ! létérdekeit j határozati | hálandó a j ban azt h ! kát teljes r i úgyhogy a j iparosság A nagyg . gazdasági j mi és Ipar I let utján | nal szüntetását, köziszági ipar és iparkar felterjeszté Werkneide szombi el hazulra intézésére azonban a pályaudva szállóban Pár óra n asszony égadta. Wí hurkot ve magát az föllármázt desen orvi nem lehet volt. A rezást és vahéz gazda az öngyill IVé Berlinbe Északném köd borit hanem ki kény mér mat A né a légi fordalmi vas késésekké rokon kül nagy kése vonatot szeállitan: közlekedő forgalmát sürü köd, el az átca és a mag külvárosi tákba érkezett hajózást, mértékben az o Tápióbi vizsgálatérényletne czegh Sál hajnalba! alatt az o mek any; tett oka hogy as szony, az orvos ebizonynak szintén exaltált. ; gyermeke nem kér akart bo arcát és azt, hogy el, annal viselt, az A meréz orvost és pestre sz s Nagyi nagykai tál ászt asszony, maga el vert, de a szoba megakapossága lessegre határoz.* szüleik Egy o