Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1931. augusztus (27. évfolyam, 170-199. szám)

1931-08-07 / 185. szám

2. —miután Paksi védője nem jelentke­zik — dr Vermes Jenő ügyvéd látja el. Paksi sir. — de tagad. Az elnök kikérdezi Paksi sze­mélyadatait, majd Szabó János dr előadó ismerteti a bűnügy anyagát­­ teljes részletességgel. Sorrendben fel­­­olvasásra kerülnek a nyomozási­­ jegyzőkönyvek, a hármas beismerő­­ vallomás, az orvosszakértők vélemé-­­ nyei, a törvényszéki tárgyalás lefo-­­ lyása, a tanúvallomások, az ítélet in-­­­dokolás s minden az ügygyel kapcso­latban lévő adat. (Paksi az egész idő alatt állandóan sír, néha hangosan felzokog.) Az ismertetés után az elnök felte­szi a kérdést, van-e valami előterj­esz­tés a vád,­lletve a védelem részéről, majd nemleges válasz után felkéri közvédőt, tartsa meg védőbeszédét. Dr Vermes Jenő rövid beszédé­ben hangsúlyozza, hogy az előbbi vé­dőhöz hasonlóan, ő sem lát felmerül­ ,­ni olyan bizonyítékokat, amelyek minden kétséget kizárólag bizonyíta­nák, hogy tényleg Paksi követte el a gyilkosságot. Ezen az alapon felmen­tést kér. Ha azonban a Tábla mégis igazoltnak venné a tett elkövetését, akkor is csak — szerinte — szándé­kos emberölésről csak egy esetben: özv. Nagygyörgy Mihályné meggyil­kolásánál lehet szó, S­e­b­ő­k­n­é meg­gyógyult, tehát „csak“ súlyos testi­sértés, legfeljebb emberölés kísérle­tében mondhatják ki bűnösnek Pak­sit. Utal azonkívül arra az emberi ösz­tönre, amely Paksi Sándor lelkét fel­zaklatta, amikor családjának nem tu­dott kenyeret adni s az a rém fenye­gette, hogy ha 24 óra alatt nem fi­zet házbért, lakásából is kiteszik. Zombory Jenő úr mondott ez­után vádbeszédet. Szerinte a tör­vényszék nem használta fel helyesen a bizonyítékokat, ezért megérti a vé­delem arra irányuló kijelentését, hogy a gyilkosságnak nincsenek helytálló bizonyítékai. Pedig ezek a bizonyítékok meglehetős számmal vannak s a kézenfekvőségnek elté­­veszt­hetetlen iskolapéldái. Mint leg­nagyobb bizonyítékot említi meg Paksi hármas beismerő vallomását, kifogásolja, hogy a főtárgyaláson a kihallgatott vizsgálóbírót vallomásá­ra megeskették, amit hátrányosnak tart a bírói tekintély megóvása szem­pontjából. Mint kétségtelen bizonyí­tékokat említi fel a vasastégla szere­pét s ezzel kapcsolatban az orvos­szakértők véleményét, továbbá a jel­legzetes lábnyomot s azt a lelki kö­rülményt, amely a gyilkosság elkö­vetését megmagyarázza. A vádbeszéd után a hangosan zokogó Paksihoz fordul az elnök s megkérdi: „Megmarad tagadása mellett, vagy könnyít lelkén és beismeri a teljesen bebizonyított gyilkosság elköveté­sét?“ Paksi: „Megmaradok tagadásom mellett, nem ismerek be semmit, mert a bűncselekményt nem követ­tem el.“ Sírva, vontatott hangon mondja el ezeket a szavakat, de tagadása mel­lett mindvégig megmarad, még akkor is, amikor az elnök figyelmezteti, hogy a beismeréssel egy enyhítő kö­rülménnyel feltétlenül több áll ügye mellé, amely körülmény bizony gyé­ren akad nála. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1931 augusztus 7. Az ítélet. Egy órakor vonul vissza a bíróság Ítélethozatalra s fél 2 órakor vonul be ismét, hogy az ítéletet kihirdesse. A Tábla a törvényszék ítéletét — amely Paksi Sándort életfogytiglan tartó fegyházbüntetéssel sújtja , helyben hagyja, kétrendben szán­dékos emberölés és rab­lási kísérlet elkövetésében mondva ki vádlottat bűnösnek. A vizsgálati fogságban eltöltött időből hét hónapot vett kitöltöttnek az ítélőtábla. Az indokolás szerint a törvényszék bizonyítási megállapításait elfogad­ta a Tábla, amelyek a vádlott bűnös­ségét — tagadása ellenére is — tel­jes mértékben igazolták. Az egyetlen enyhítő körülmény, ami a tárgyalás folyamán felmerült, Paksi családos volta, súlyosbító körülmény ellenben a vádlott többszörösen büntetett elő­élete s az, hogy tettét különös ke­gyetlenséggel hajtotta végre. Paksi könnyek között jelenti be az elnöknek, hogy fellebbez a Kúriá­hoz, amihez a védő is csatlakozik és a bűnösség megállapítása miatt sem­miségi panaszt jelent be. A tárgyalás 2 óra előtt ért véget. A tárgyalás után Paksi enge­délyt kapott arra, hogy testvérével beszélhessen, kettőjük megrázó talál­kozása jelentette az újvárosi gyil­kosság második felvonásának szomo­rú fináléját. Zökkenő nélkül ment végbe a német bankzárlat feloldása. Budapestről jelentik. A birodalom minden részéből azt jelentik a Biro­dalmi Bank fiókintézetei, hogy az átmenet a szabad fizetési forgalom­ra a legsimább volt és sokkal keve­sebben vették ki pénzüket a bankok­ból, semmint gondolták. Ennek ked­vező hatása már tegnap jelentkezett a Birodalmi Banknál és a bankjegy­­forgalom terén. A Birodalmi Bank 450 vidéki fiók­ja közül tegnap estig több mint a fele azt jelentette, hogy a bankjegy­­forgalom nem emelkedett, sőt inkább csökkent. Ami a főintézet és a berli­ni fiókokat illeti, az új váltók benyúj­tása egészen szűk keretek között mozgott. , Ezek a kedvező jelek arra fognak­­ vezetni, hogy a szükségrendeletben megjelölt határidőnél egy nappal ha­marabb fog teljesen felszabadulni a fizetési forgalom a takarékpénztá­raknál, ezért szombaton már lénye­gesen nagyobb tételeket fognak ki­fizetni betétkönyvekre, különösen, ha annak szüksége igazolva van. A devizák visszaözönlése a Biro­dalmi Banknál egy kevéssé lassúbb lett, miután a múlt héten meglepően nagy volt. A bejelentésre kötelezett cégek legnagyobb része sürgős gaz­dasági célkkra igyekszik külföldi fi­zetési eszközöket szerezni és a valu­ták folyósításának nincs akadálya. Az elemi iskolások szakorvosi megvizsgálása dr Czakó főorvos tervei szerint már ez évben megtörténik. A közegészségügyi bizottságban , vetette fel dr Czakó Lajos t. főor­ r­vos azt a kihatásaiban nagyfontossá­­­­gú kérdést, hogy az elemi iskolákba­­ első ízben beiratkozásra kerülő gyer-­­­mekek úgynevezett biológiai — élet-­­­tani — vizsgálatnak vettessenek alá,­­ amely vizsgálat a pusztító népbeteg-­­­ségek tovaterjedésének megakadályo­­­zását lesz hivatva elvégezni. A tiszti főorvos részletes tervet is­­ dolgozott ki ennek végrehajtása tár-­­­gyában és a tervet dr Genersich­­ Antal közkórházi fő­orvos is telje­­­­sen magáévá téve, a polgármester elé oly értelmű javaslatot terjesztettek,­­ h­gy annak keresztülvitelét hatósági határozattal tegye kötelezővé és az­­ iskolások ne csak a belbetegségek szempontjából vétessenek tüzetes or­­­­vosi vizsgálat és kezelés alá, hanem­­ az arra kényszerültek fogorvosi se­gítséget is kapjanak. Ennek a vizsgálatnak alapján ké­­­­szülne el az úgynevezett egészség­­ügyi kataszter. A rendkívüli nagyje­lentőségű előterjesztést a polgármes­ter teljes egészében magáévá tette, megvalósítását, az egészségügyi ka­taszter felállítását tegnap kiadott határozatával kötelezővé is tette. Megkeresést intézett a helybeli köz­egészségügyi intézetek vezetőihez, valamint dr R­a­d­ó József fogorvos­­hoz, hogy a tiszti főorvost ily irányú munkásságában támogatni szívesked­jenek, a t. főorvos pedig a határozat mikénti végrehajtásáról annak­ ide­jén jelentést tenni tartozik. Ugyan­ilyen megkeresést intézett a polgár­­mester az összes állami és felekezeti iskolák igazgatóihoz is. Minden elismerésünk a tiszti főor­vosé és hisszük, hogy eléggé nem méltányolható tervének sikeres ke­resztülvitele óriási lépéssel viszi előbbre városunk közegészségügyét. Ismét baj van a vidéki cséplőmunkásokkal. Csépeleken ob­han­yták a vitézek balldai termését. Amikor az aratási és cséplési szer­ződések ügye és ezzel kapcsolatban a helybeli cséplőmunkások lehető leg­nagyobb mérvben való foglalkoztatá­sának kérdése felvetődött, lapunk hasábjain mi is, a hatóság is számta­lan ízben hangoztattuk, hogy a vidé­ki munkások alkalmazása nemcsak azért baj, mert a helybeliek rovására megy, mert elviszik innen a sok ke­nyérnek valót, hanem idegen mivol­tuk sokkalta könnyebben ráviszi őket a renitenskedésre, a felvállalt munka abbani hagyására. Ami bajt eddig a cséplőmunkások előidéztek, azt most is túlnyomó rész­ben a vidéki munkások rovására kell írni, akik dacára a sok elhangzott int­­elemnek, ez évben is meglehetős számban találtak kenyeret a vásár­helyi határban, bebizonyítván a csép­­lősök tanulságára annak a régi jó közmondásnak az igazát, hogy: ol­csó húsnak híg a leve. Máték János cséplőgép tulajdo­nos a szenvedő alanya a legújabb munkatagadásnak, cselekvő hősei pe­dig sándorfalviak. Hatóságilag is lát­­tamozott szerződést kötött Matek a munkásokkal és gépét tegnap kivon­tatva a vitézek batidai földjeire, meg akarta kezdeni a cséplést. A munkások előbb a vontatókat vizs­­gálgatták végig és hol a gazt, hol pe­dig a kalászt kifogásolván a vonta­tóknál, biztosítást kértek arrra néz­­ve, hogy a vitézek minden földjéről meghatározott mennyiségű rész fog nekik kiadatni. Vitéz Hemző városi utász és a géptulajdonos, csakhogy a munka meg ne akadjon, hajlandók voltak a munkások által szerződésellenesen támasztott követelések honorálására, de a munkások most már újabb kö­vetelésekkel állottak elő és tanyán­ként támasztottak újabb igényeket még az árnyékos helyet illetőleg is. Bármilyen kívánságot is terjesz­tettek elő, a munka megkezdhetése végett meghallgatásra talált, de a vége az lett a sok akadékoskodásnak, hogy­­ „nem dolgozunk“ és el is mentek, mert amint mondják, ke­restek már eleget. A géptulajdonos mit tehetett egyebet, ment ellenük panaszt tenni és karhatalommal való munkábaállításukat kéri. A sándorfalvi munkásokkal kap­csolatban pár nappal ezelőtt hírt ad­tunk arról, hogy a sándorfalvi köz­ségi elöljáróság a határunkban dol­gozó munkások közül néhánynak a cséplőrészét adótartozásba lefoglalta és a géptulajdonosnál letiltatta, e miatt ezek is megtagadták a munka folytatását. A lefoglalást a magunk részéről is túlbuzgóságnak minősítettük, mert a foglalásmentes létminimumot érin­tette, a hatóságaink is ennek az ál­láspontnak a helyessége alapján lép­tek közbe, aminek meg is lett az eredménye, mert a sándorfalvi köz­ségi elöljáróság a lefoglalt cséplő­részt a végrehajtási zár alól tegnap fel is oldotta. A vámmalmok újabb elhatározása. A csongrádmegyei vámmalmosok az elmúlt napokban értekezletet tar­tottak, amelyen az őrlési díj termé­szetbeni megtérítéséről tárgyaltak. A legutóbbi értekezleten ugyanis a csongrád megyei vámmalmosok úgy határoztak, hogy az állandóan inga­dozó és egyre hanyatló búzaárak mi­att, a jövőben természetbeni megté­rítésért nem vállalnak a malmok őr­leményt, hanem csak készpénz elle­nében őrölnek. A gyakor­latban ezt a határozatot körülményes kérészül vinni. A ter­melők sok esetben nicsenek abban a helyzetben, hogy készpénzzel erőltet­hessenek, aminek oka a termények nehéz értékesítési lehetősége. Ez a körülmény tehát arra késztette a malmosokat, hogy újab­b értekezlet­re gyűljenek össze és megtárgyalják: visszaállítsák-e a természetbeni őrlés rendszerét. Az értekezlet úgy döntött, hogy a jövő­ben mindkét rendszert alkalmaz­ni fogják, vagyis úgy pénzért, mint természetbeni ellenértékért végeznél őrlést. A vidék pénzellátását leértéke a bankok. Budapestről jelentik. Tegnap ü­lést tartottak a vidéki pénzintézetek kör­zeteinek elnökei Budapesten és kizá­rólag a bankok pénzellátásával fog­lalkoztak. Az ülés után testületileg jelentek meg Popovics Sándornál, a Nemzeti Bank elnökénél, akit arr£ kértek, hogy gondoskodás történjél a vidék pénzellátásáról, ha a korlá­tozó intézkedések megszüntetése folytatódik. Olcsó nagy nyári vásár! Fürdő ruhák, nyári trikók, keztjük. « Selyem én d­or harisnyákban az idényi előrehaladottsága miatt az árak jelentősen leszállítva. HTVE és HMTE színekben sportsapkák 80 fillérért Fürdő ruhát vagy harisnyát táska nélkül nálunk jelentősen ^ K*nk­r/kn rm'whSíw olcsóbban vásárol mint máshol. Q AOKrOll'g­yár­iCriKaruDufl,

Next