Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. december (36. évfolyam, 274-296. szám)

1940-12-15 / 286. szám

;sef­­ósága végvári u 1 i 5 t­a­ú s t, z-3-­11 tt ili a te és 3n és ?y r­él­ik­­án a ig­?m­ár­tó­ig­ter­­el­ér­et­ len len Ba­-8. A jén. iszi­ma, kei­nes iha­száz nes­zein itott álla­táp­)087-tt. A neve-30SZ-tzalt­­is és lenc­­ozdi­­repet E­rdélyi kinevezések iss Árpád ny. rendőrtanácsos szacsatolt erdélyi területrészek igatási berendezésével kapcsolat­ot fontos rendelet jelent meg­­ az •az 587(1-1941)., a másik az 5000— 1. E. számú rendelet. ,870—1940. M. E. sz. rendelet sze- 5 illetékes miniszter a honvédség almi birtokba vett területen működő katonai közigazgatási szervekhez kiren­delheti a főfelügyelete alatt álló hatóság­nál vagy más közigazgatási szervnél mű­ködött s életük 70. évét még be nem töl­tött nyugállományba helyezett állami, törvényhatósági, vagy községi (városi) al­kalmazottakat. Az így kirendelt nyugdíja mellett tiszteletdíjban részesül, amely tiszteletdíj az illető végzettsége szerint különböző. Az 5600-1940 M. E. sz. rendelet szerint rendkívüli feladatok megoldásánál a nyug­díjazottakat rendkívüli szolgálatra kell kötelezni a 70. életév betöltése előtt. A feltétel igen szigorú. Aki a kirendelést alapos ok nélkül el nem fogadja, annak nyugdíját azonnal meg kell szüntetni s azt saját személyére nézve véglegesen el­veszti. Az ismertetett rendelkezés nem jelenti a szolgálati idő meghosszabbítását, ez a kérdés s a nyugdíjteher csökkentése biz­tosítás útján, eddig csak javaslat alakjá­ban került felszínre. A tárgyalt rendel­kezésnek megfelelő esetben, a nyugdíj­­ak megszakítás nélküli folyósítása mel­lett, működési pótlékot élvezett volna a berendelt. Ez lett volna a legolcsóbb és legmegfelelőbb munkaerő, mert a nyug­díjasok hosszú szolgálatuk alatt a külön­böző munkakörökben a megfelelő alapos tájékozódást megszerezték. A nyugdíjasok behívása elmaradt, ami­képen az erdélyi vármegyei és városi tisztviselői kinevezések mutatják. Ugyan van a kinevezettek között román állam által nyugdíjazott több volt magyar tisztviselő is, akiknek eltartása az utód­államot kötelezte, ezeket a kinevezéseket azonban más szempontból kell megítélni. Ha az ily nyugdíjasoknak az alantas ro­mán hatóságok nem is állapítottak meg nyugdíjat, a legfőbb bíróság többnyire megállapította azt. Ez a nyugdíj jogos volt minden tekintetben, mert szolgálati köztevékenység után vált esedékessé. Mégis sok nehézség volt a nyugdíj kifi­zetése körül. Megtörtént, hogy a nyug­díjat hónapokon át nem fizették ki, úgy, hogy a nyugdíjas ilyenkor kölcsönkenyér­ből élt. Méltán kerültek e félreállított, munka­képes, volt magyar tisztviselők régi vár­megyéjük, városuk solgálatában az első helyekre. Lehet-e annál szebb pillanat, mint ami­kor a hivatalától megfosztottat az igazság ismét őrhelyére állítja­­ ? A vármegyei központi hivatalokba a most visszacsatolt területeken, több mint 300 kinevezés történt a fontosabb állá­sokra; ebből kb. kétharmad az illető vármegyebeli, egyharmad más vármegye­beli. Közel 50 ügyvéd és ügyvédjelölt ki­nevezése a megéhetési viszonyokra is fényt vet. Kisebb rangú tisztviselők (l. fogalmazók, fogalmazók) és közszolgálatban nem ál­lottak kinevezése fontosabb állásokra igen erős próbát követel, mert a szervezési ügyeken kívül sok a tennivaló a közvet­len közigazgatási feladatok körében is; még nehezebb feladat vár az idegen ágazatokból átvettekre. Tény az is, hogy a román területen élt visszamaradt volt magyar tisztviselők­nek, akik most a magyar közszolgálatban állást nyertek, sok időt kell fordítaniuk szakismereteik kialakítására, mert 22 évig a magyar törvényektől és rendeletektől, a magyar közigazgatás menetétől el vol­tak zárva, már­pedig ezen a téren az eltelt 22 év alatt igen nagy haladás tör­tént. Igen sokan vannak a most kinevezet­tek közt, akik­­nem voltak megelőzően tisztviselők, legalább is arra kell követ­keztetni abból, hogy a kinevezettek je­lentékeny részének nincs megjelölve volt állásuk. Csak egy nyugdíjas van megje­lölve , a román állam részéről való nyug­­díjazásról ugyanis a kinevezési névsor nem tesz említést. A városiak kinevezése 3(X) körül mozog; több mint 20 ügyvéd és ügyvédjelölt is belekerült a státusba. Különös gondot­ kellett fordítani arra, az ideiglenesen kinevezettek közé minél több gyakorlott tisztviselő kerüljön, hogy a magyar közigazgatás minden zökkenés nélkül életbeléptethető legyen. Kisebb végzettségű tisztviselői állásokra pályázókban nem volt hiány: egyik pol­gármester 110 állásra hirdetett pályázatot s 3000 jelentkező volt. Akik Erdélyben az utolsó 22 évet is­merték, azok tudják, hogy mi a tennivaló, melyik az az igazi út, amelyen a hatalom letéteményesének haladnia kell, eltemetve a sok igazságtalanságot, panamát, fertőt, baksist, amik megmételyezték a közintéz­mények levegőjét. Itt is akadnak s vannak bűnösök, lel­kiismeretlen emberek. De nincs s nem volt soha rendszer a korrupció. A székely népet, amely részint az idő mostohasága, részint a betolakodó hata­lom basáskodása folytán elszegényedett és oly sok megpróbáltatást szenvedett, fel kell emelni s vissza kell állítani a bizal­mat közintézményeink iránt, megértő jó­akarattal s neveléssel. Kétségtelenül el kel ismerni a 22 évi idegen uralom hivatalt viselt képviselő­iről, hogy a sovinizmusban mind jelesek s a harácolásban utolérhetetlenek voltak. Ezeket a tapasztalatokat levonva kell cse­lekedni, el nem hagyva a becsület útját; a magyar mindig lovagias volt a kisebb­séggel szemben, ha megbecsülték az ural­kodásra hivatott és hivatását más népek megbecsülésével teljesítő magyar népfajt. Sok elfeledni való akad at, elmúlt 22 év történetéből. Ott Erdélyben, ahol annyi vér folyt a haza védelmében, még a hi­vatás is szentebb és magasztosabb, mint más helyen s mind a vezetőkre, mind a közkatonákra felelősségteljes munka vár. gya­­óra­­­data­­inak gyík bér­­knek em­­lenni illett, izon­­zásra tálla­­i má­­csz­­emes Sast. tőké­­s már gy az aiami miért látták mnyer­­itt tő­zeget, sokkal­dasági­­ múlt trágu­­sa, jött a Sas­­ncsen, tudták igrovi­­lalma­­in. El­­ ezért zott az gő ha­­elen­­ ­ december le Vasárnap. HHMSBö£E£23S~ VÁSÁRHELYI REGGEL IKKSAU Van búza, csak itt legyen Nagyon kevés búzát adtak el a héten úgy, hogy bizony a piac szo­morúan nézett ki. Inkább csak ku­koricát árusítottak, de az aztán an­nál bővebben került eladásra. Bú­zában 24 pengő 20 fillér már az elsőrendűnek az ára, de egyesek még a 25 pengőt is szívesen megfi­zetik, csak ne kelljen várakozniok a kínálat idejére. Miként értesülünk, pedig van búza bőségesen, csak most már az utak járhatatlansága miatt nem tudtak hozni a tanyák közül. Tudunk esetet, hogy egy helyen az Ajkában 100 mázsa vár­ja az elszállítást, de olyan az út, hogy még üres kocsival sem tud­nak járni az emberek, a komp pe­dig megbízhatatlan. Vannak aztán Károson felhalmozott készletek, van­nak Külső és Belsőszerháton, az erzsébeti határban, Csókáson, Hat­rongyoson, csak azt várják a gaz­dák, hogy fagyjon fel az út, hogy esetleg szánkóval lehessen közle­kedni. Mihelyt a forgalom lehető­sége bekövetkezik, azonnal meg­szűnik a búzahiány. Egyáltalában nem kell tehát aggódni, van búza elegendő­ folyamokat, valamint a népfőisko­lákat haladéktalanul állítsák fel. Továbbá az egyetemekre való­ fel­vétel korlátozásának megszünteté­sét követelik, valamint az egész­séges kiválasztódás céljából java­solják az állami tehetségkutató in­tézet felállítását és az egyetemek­re és főiskolákra való felvétel tár­sadalmi osztályok szerint történő korlátozásának eltörlését. Ebből a célból legfontosabb az oktatási il­letékek, tandíjak és mellékdíjak nagymértékű csökkentése, a tan­díjmentesség megítélésénél a szo­ciális szempontok fokozottabb ér­­vényesítése, a tankönyvek kiadá­sának államosítása, végezetül a di­áksegélyezés jobb megszervezése és karitatív jellegének megszünte­tése. Felveti még az emlékirat az általános kulturació egyenes formá­jában való kivetésének gondolatát. Az érdekes tervezet most majd az illetékeset is foglalkoztatja dr Hóman Bálint miniszter szegedi beszédében már­is kilátásba he­lyezte a nagyarányú tandíjrefor­­mot s az egyetemi felvételi tör­vény módosítása már­is a törvény­­hozás előtt fekszik. Az egyetemi reform és a Turul A „Turul“ Szövetség, a magyar fiatalság egyik legjelentősebb szer­vezete érdekes szellemi harcot in­dított meg nem­régiben a magyar közművelődés reformja érdekében. (Erről az elmúlt esztendőben a leg­magasabb körökben is folytak tár­gyalások.) A küzdelemnek kiemel­kedő eseménye volt annak a me­­morandóriumnak elkészítése, ame­lyet a Szövetség ennek a gondo­latnak érdekében gróf Teleki Pál miniszterelnök és dr Hóman Bálint kultuszminiszternek juttatott el. Az emlékirat, amelyet Ambrus József fővezér, Fitos Vilmos és Szekeres János dr orsz. vezérek írtak alá, mindenekelőtt leszögez­zük, hogy a közműveltség emelése fontos nemzeti érdek és a jelenle­gi helyzet tarthatatlan, mert a me­zőgazdasági, ipari­ és kereskedel­mi szakképezés hiánya útját állja a gyors fejlődésnek, azonkívül a ter­mészetes szelekció elől el kell há­rítani az akadályokat és a szegény osztályú tehetséges gyermekek szá­mára is lehetővé kell tenni a ta­nulást. Az is tarthatatlan, hogy je­lenleg a sokgyermekes családokat igazságtalanul terhelik jobban a művelődés költségei, mint a gyer­mekteleneket. Ezeknek a megfontolása után az emlékiratban azt kéri a Szövetség, hogy a szakközépiskolákat és tan­ holnaptól kezdve minden harmadik sertést meg kell nyúzni Már régebben volt erről szó, a rendelet azonban csak holnap lép életbe. Egyelőre akként, hogy a vá­góhídon minden harmadik olyan sertést, mely 130 kg-on felül van súlyban, meg kell nyúzni, úgy mint ahogyan a birkát szokás, csupán a sonkát és a fejet lehet meghagyni akként, hogy a bőrt azokról a he­lyekről nem fejtik le. Természetes, hogy ezzel az intézkedéssel meg­szűnik az a régebbi rendszer, m­ely­­szerint a levágott sertések bőrét összedarabolták, hogy sózott sza­lonna gyanánt pár napon belől el ne adhassák. Ez hétfőtől kezdve megszűnik. Viszont amaz életbe­lép. Hogy azután mik lesznek az értékesítésnek módozatai, arra vo­natkozólag külön hirdetmény fog megjelenni. Sokan úgy gondolják, hogy könnyebb megoldás lenne, ha az öreg sertéseket maga a ha­tóság jelöltetné ki, íratná össze és mondaná ki, hogy azoknak bőre lefejtendő. A nagy filmsláger­ a fekete lovas Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor a Korzó Moziban. ____________________■ «immn .............—, —£ | Linóleum - K«„„ye» ÜOWÉlf I v­iasxosvászon Sztalra ízléses, tart*. h nrvánan az Íróasztalra, dívába. Még alacsony árak Tas'o? D orvaszon székekre, autóba stb. papium

Next