Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1944. április (40. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-30 / 96. szám

6 Szer­b partizán esett el egy nap Nemetó néme­t­ csapatok végzik már a tisztogató munkát a Balkánon, d­e min­ősén országban a nemzeti öntudat is ele­red. A nemzetek fiai jönnek rá arra, hogy aki az angolszászok szekerébe fo­gódzik, az­ a bizonyos pusztulásba ro­han. Boszniában egy nap alatt az ön­kéntes muzulmán csapatok közreműkö­­­désével több mint ezer partizánt lőttek agyon, mégpedig tűzharcban, 126-at pe­dig elfogtak Ezeknek legnagyobb része­­Isidó. Orvos, manipuláns és olyan, aki­­nem igen fogja meg a puskát. Most már a partizánok végnapjai közeledtek el ezen a részen is, ahol még a hegyek kö­zött bandákba verődve garázdálkodtak. Szerbia és Horvátország már meg van­­uik tisztítva. -----«o»—— Meg kell oldani a tanyai postakézbesítést A Gazícdasági Egyesitet választmánya i© kérte a postaigazgatóságtól, hog­’ a tan­yai kézbesítés teljessé t­étele szempont­jából valamivel a létszámot emelje, vagyis a mindennap való kézbesítést biz­tosít­sa. A postaigazgatóság ugyanazt a választ adta a Gazdasági Egyesületnek, mint a városnak is, mely szerint a 1­00 főből álló kézbesítő csoportnak létszám­­szaporítása öt fővel lenne kiegészíthető, ezeknek díjazására azonban 5400 pengő hozzájárulást kér a postakincstár. A Gazdasági Egyesület választmánya éle­tében szükségesnek tartja a létszámláe­­gészítést, de túlzottnak tekinti a hozzá­járulás összegét, mert az eddigi le­kéz­­besítő járandóságához 4000 pengővel já­rul a város, az öt főnyi szaporulatnál te­hát aránytalanul sok az 5400 pengő. A választmány kimondotta, hogy tb. bi­­zottsági tagjai a közgyűlésben fognak indítványt tenni oly irányban, hogy a kiegészítést kérje a postaigazgatóságtól, egyúttal pedig a kívánt összegnek felét ajánolja fel azért, mert hiszen a levélbe­­lyegek díja is felemeltetett időközben és ezekre a postai tanyai dolgokra a ren­des levélbélyegeket, lerójják a felek, te­hát csak némi kárpótlásról lehetne szó. -----«o»----­A repülésre kedvező idő dönt az invázióról Karl Zeppelin, az Euroappress lég­ügyi szakértője írja __ A német légierő szakemberei nem tartják helytállónak azt az­ elméletet, hogy az invázió megindulására a dagály­tól és az apálytól, vagy pedig az újhold­­tól függő bizonyos időszakok volnának kedvezőek. Ezzel szemben azt hiszik, hogy a­­támadás megindulására a paran­­csot csakis a légi hadműveletekre nézve kedvező időjárás esetén adják ki, te­kintve hogy az ellenséges főparancsnok­ság nagy szerepet, szánt az­ inváziónál a légierőnek. A nord­unm vállalkozás első szakasza­iban a losen, időjárás anyira akadályozta Bartres vállárt támogató légikötelékeket, hoogy a hadműveletek megrekedése nem utolsósorban erre vezethető vissza. A an­golszász hadvezetőség alapelve, hogy in­kább vár, mintsem fölöslegesen­­kocká­zatot vállaljon, bizonyára nagy szerepet játszik a támadás időpontjának megha­tározásánál 3B- 1­1 . Teljesen ellentmondássa az angolszá­szok óvatosságának, ha nem vennék na­gyon figyelembe a nettunoi keserves ta­­pasztalatoka. Éppen ezért bizonyosra tehető, hogy az időjárás határozna meg végső fokon az invázió napjai, ha egyéb­ként a feltételek adva vannak és az elő­készületek befejeződtek. Minden valószí­nűség szerint olyan időjárási viszonyokat várnak ,be, amely kedvező időjárást ígér a repülés szempontjából. Hak függ tehát a meteorológusok hosszúlejáratú jóóslatai­­tól A meteorológusok különben is­­ ma még nélkülözhetetlenebb tanúreadm a hadvezetéseinek, mint a régebbi habom­ban. ——toO.)—— VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG Újév óta tízezer angolszász repülőgép pusztult el •Abból az alkalomból, hogy külföldi lapok az újabb terrortámadásokat kez­dik tekinteni a második frontnak, vagyis az elözönlés bevezetőjének mondják. Ber­linben megállapítják, hogy ha Anglia és Amerika próbának szánták a terrortá­madásokat, akkor nagyon komoly ta­pasztalatokra jöhetnek reá ennek hatóké­pessége tekintetében. Berlini körökben rámutatnak arra, hogy április folyamán 1264 angol és amerikai repülőgépet lőt­tek le Európa felett, de ez a szám még kiegészítendő azokkal a gépekkel, ame­lyek menekülni igyekeztek, de sérüléseik­kel a tengerbe vesztek, vagy angolszász megszállott területeken zuhantak le. Rá­mutatnak egyúttal arra is, hogy ebben az esztendőben, újév óta tízezer fölé emel­kedett már a lelőtt angolszász repülőgé­pek száma, ami pedig legenyhébben is 70—80 ezer kiképzett pilótának az el­vesztését jelenti. Elképzelhető, hogy mi lesz, ha az inváziót megkísérlik. Sok tengerré lett a bárói rét A Tisza tehát az idén is kiöntött.­Már­­ elérte magassága a 640 centimétert, ami­­ azt jelenti, hogy mindenütt a töltés lába-­­­hoz érkezett el. A hullámterek el vannak árasztva, úgy, hogy csak a m­agasabb­­ részek, a Szücs­­tanya és a dombos hátak vannak ki a vízből, viszont például Lud­­várnál és a Boréiban valóságos síkten­­ger a terület, mert a Boréiban a köves­­y­ fonakatetejese látszik már ki. Ajkában a komp nem jár, hanem ehelyett dereg­lyén közlekednek az érdekeltek és megbí­zásukból a révészek rendes járatokat tar­tanak a két gát között. Ezt a kiöntést most a hullámtéri bir­tokosok elengedték volna.''Mert sok esz­tendőben úgy tekintették a víznek ta­vaszi látogatását, mint amnely télévé­­nyezi a területet, sőt a kultúrának is használ, most azonban sok földet bemun­káltak, sok helyen lucernást telepítettek, a partosabb részeket felszántották, sőt van őszi árpa és búza vetés is és mindezt a víz elárasztotta, tehát tönkre is fogja tenni, mert bár a felső szakaszokon be­állt az apadás, de ha néhány napig a vetésen időzik a víz és a napsütésben fel­­melegszik, kipusztítja a kultúrát. Szóval az idén elengedték volna, az áradást, ami azonban másrészről a halszaporodás szempontjából hasznos. Életbe lépett a csendőrség fegyverh­aszn­álati joga Miként annak idején bejelentettük, nemcsak a határszéli vármegyékben, d© az ország egész területén, így Vásárhe­lyen is életbe léptette a kormány a csen­dőrség szigorú fegyverhasználati jogát. A felső­ parancsnokságtól Vásárhelyre most már megérkeztek az utasítások, így az nálunk is teljes érvényben van. Ezen rendelet alapján aki a csendőr felszólí­tására azonnal nem áll meg, cselekvésé­ről, vagy szándékairól számot nem ad, annak a veszedelemnek teszi ki magát, hogy lelövik, mert a szigorú fegyverhasz­nálat erre a csendőrnek nemcsak jogot fed, de azt kötelességévé is teszi. —«o»­ Roxái, árpái« zabot, roxsoi és tengerit,továbbá makói, borsó és bab «félékei, lucerna és lóhere magot állandóan vásárolunk Kuvasz-Gy­övi -Szücs FUTURA bizományosok. Wiasich-u. (1000) - Telefon: 40. Partizánon! Bum-Bum! Avagy megértjük­ egymást Kiss János őrvezető tud aratni, ka­szálni, kapálni és érti r minden tudomá­­n­yát a földművelésnek, de németül nem tud, az szentigaz, überschätze Franz Mayer kitűnő órás odahaza, Linzben, de magyarul nem tud az is bizonyos. Személ­esen szóban csak értelemre ver­gődnének egymással, hanem távbe­szélőn... A telefonálás egészen kétségbe­ejtő dolog, ott még mutogatni sem le­het... f ,­­ mégis tanúja voltam egy esetnek, amikor tökéletesen áthidalták ezeket a nehézségeket. Elmesélem,­­ Kiss János őrvezető a »Károly» tám­­pont távbeszélő készülékét vigyázta, Oberschütze Franz Mayer az ide tíz ki­­lomé­terre levő szomszédos német támpont telefonistája volt. A német támpontot erős bordakötelé­­kek támadták. Az orvlövészek túlsúlyban voltak, már-már bekerítéssel fenyegették őket. Kern volt más hátra, segítséget kellett kérniök a magyaroktól. Obersphütae Franz Mayer kapcsolta hát a magyar támpontot: Hier meldet Schützpunk Karolina i­s Hier meldet Schützpunkte Karolina! Támpontunkat túlerőben levő ellenség támadja! Azonnali segítséget kérünk! —■ Mondta. Persze németül ! A drót másik végéről Kiss János őr­­vez­ető v­isszak­iabált — Nix férsiféhen! Nix oajos! — Az­tán még bosszúsan hozzátette: — Ki a menkü érti az ilyen Mkscianyelvű néme­­tet?! A német belátta, hogy nem boldogul. De egy géppusk­asorosat fütyült el a feje felett és egyszerre felvillant a sze­me ! Újra felkapta a kagylót . Nagy lélek­­zetet vett és belekiált: Halló, Kremmerád! Bum-bum! Partizánén! Bum-bum! Trrrratata bum­­bum! Partizánon! Erre már aztán megértette Kiss János f­ővezető, hogy miért, nem nyughatik oda át a német ! Válaszolt is mindjárt nyugalommal, megfontoltan —­ Ahá, Kammerád! Megyünk! Három óra se telt bele és elcsitult a harci zaj a német erőd körül. Futott a partizán, mint a nyúl! A felszabadított támpont kapujában Oberschütze Franz Mayer hálásan szorí­totta meg Kiss János őrvezető kezét. És nagyon megértették egymást. Kiss János földműves Hajdúböször­ményből és Franz Mayer linzi órásmes-Idör?1­­ ’Matté László. — éVtyt­— — 1944 április .30., vaBacDej ÁPRILIS 30 Ha nem volna magyar nóta. Ha nem volna magyar nóta. Én Istenem, de régóta! A magyar csak sima, sima. A dajka is néma volna, Haj, a magyar bölcső felett Altató-dalt nem dalolna. Nem szólt volna édes álmot.. Nem láthatott volna soha Szép világot. Megálmodott boldogságot. Tündérmesés szép Magyarorszá­got Ha nem volna a magyar nóta. Még az ég is beborulna, A nap sohasem ragyogna. A magyar csak búslakodna Tán a szive sem dobogna. Sírva soha nem vigadna. De mióta a nótáját Eldalolják vagy valahol Muzsikálják, Úgy szereti a hazáját, Szabadságát, mint az édes Szivepárját. Zene és szöveg: Horváth Gyul GYÁSZMISE Kassa hősi halottaiér Kassa hősi halottaiért Madarász Istve kassai püspök április végén ünnepélyű gyászmisét mutat be a kassai dómba. A gyászoló családok az ünnepélye gyászmisére külön meghívót kapnak. EMLÉKHARANGOZÁS szokását újítot­ta fel a nagybányai egyház. A gyüleke­zet tagjai az elhalt szeretteik halálána évfordulóján negyedórára meghúzatják a harangokat. MISKOLC: A leventeparancsno­ksá kezdeményezésére a leventék gyűjtés rendeztek az orosz fronton hősi halál haltak hozzátartozói részére építendő családi házak költségeire. Az eddig gyűjtés összeg© meghaladja a százeze pengőt. Szabovits Jenő alezredes, az ak­ció kezdeményezője, most elismerésé nyilvánította a leventéknek, akiknek pél­daadó munkáját követendőnek állítja,az ország leventéd elé. A HERNÁDBA fulladt őrgróf Pallavi­chini László kisfia. Kassáról jelentik: őr­­gróf Csáky-Pallavichini László földbir­tokos hatéves Róbert fia és kilencéves kislánya szerdán délelőtt a Hernád part­ján kerékpározott. A Lajos-forrás köze­lében a kis­fiú a keskeny útról kerékpár­­jával a sebesen folyó Hernádba zuhant , a hullámok elragadták. Mire a kislány segélykiáltásaira a közelben tartózkodóik segítségére siettek, a kisfiút ipar el­nyelték a hullámok. A vizsgálat megin­dult. ASSZONY a szószéken. 1942-ben a ke­leti hadszíntéren hősi halált halt Gag­­genau német városka lelkésze. Érdekes hír érkezett most a kis városból. A hős, lelkész hivatalát özvegye, aki szintén teológiát végzett, vette át. A derék asz­­sznny igy folytathatta férje megkezd© életművét és gyermekeinek is megta­ratja a régi, meghitt otthont. , ZALAEGERSZEG: Légiódra most érke­zett haza Auer Lajos, aki még az első világháború idején orosz fogságba ke­rült. Többször kísérelt meg szökést, de­ nem sikerült. Később aztán Kievben te­lepedett le, ahol egy asztalosüzem ve­zetője lett. Kiev kiürítése után honvé­deinkkel együtt jött el és nemrégibe érkezett haza végleg. MOST volt három esztendeje annak hogy Csáktornya s az egész Murakö visszatért az anyaországhoz. Az évfordu­lón Csáktornyán a plébániatemplomba­n ünnepélyes szentmise volt, majd koszo­rúkat helyeztek el­­az országzászlónál. HÁRMAS ikrei születtek egy szegény kassamindszenti napszámos feleségének. Palencsér József kassamindszenti nap­számos feleségének hármas ikrei szület­tek. Kettő fiú, egy leány Az újszülöttek­­ mind egészségesek és velük egyszerre tízre szaporodott a házaspár gyerme­keinek száma. - -

Next