Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1944. június (40. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-07 / 127. szám

J »dmend­vásárhely, 1944 június 71 szerda. X« fillér, XL évfolyam, izé. szám* Előfizetési árak: Helyben negyedévre 12.40 pengő, egy hónapra 4­30 pengő. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Fősze­rke­sztő és laptulajdonos (1905 óta) KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. — Telefonszám: 79- kedden hajnalban Franciaország északi­ partján megindult az invázió A német főhadiszállás jelenti­s Kedden kora szürkületben­ tüzérségi és repülő előkészítés után, az ellenséges támadás Európa ellen megindult. Az angol­szászok légi úton­csapatokat tettek partra s hajókról is partraszálltak.­ ­ Atlanti Falból gyilkos tűz fogadta őket. — A harc széles vonalon folyik. Az első fogolyszállitmányok beérkeztek. - Páris nyugodt. - Dietrich birodalmi sajtófőnök a meleg fogadtatásról t­ egnap délelőtt 10 órakor világba s­­­ozta a rádió a nagy szenzációt, de nemcsak az angolszászok, de az sz világ közvéleménye várakozott, sőt annyiszor beígértek. Tegnap a tküjetben az invázió első kísérlete­­történt. Ott, ahol a La­ Manche csa­ta a leg­szélesebb, ahol Franciaor­­­indik északi partjai vannak Norman­­tartománnyal, Le Havre és Cher­­ry kikötője között, az agyonbomba- Rouen város irányában ejtőernyős alszászok szálltak le, mégpedig mint őbb megállapították, négy osztálynyi­vel. Nagy csatahajók jelentek meg a szó közelében és legalább 160 part­­sállító hajó, melyek katonákkal vol­­­ megrakva. A partraszállási kísér­­j még a szürkület beállta előtt meg­­ö­tődött, de meglepetést nem okozott,­­ a német vigyázat éber volt és a felkezésre álló német őrcsapatok m­ár akcióba léptek. Angolszász re- ek folyton bombázták a környéket, a­­hajókról pedig valósággal pásztáz­­ó Szajna folyó két partját, hogy ejtőernyős csapatok megvethessék őket. K­ésőbbi megállapítás szerint ez a vált­­­ozás egésze­n nagyszabású, széles­­ álon történt, most már valóságos in­­j­ó, vagyis a beígért elözönlés kéz­­j­inek tekintendő. Nyilvánvalóan az ,­­ hogy hidfőt alkossanak az elözönlő­­­rátok, a Szajna két oldalán pedig isítsák a további partraszállást és vomulást a tenger felől. Egyúttal pe­­hogy a közeli repülőtereket megbé­­rli, illetőleg, hogy a maguk szá­­i elfoglalják, mert addig nehéz jegy­­ket, harci eszközöket partra nem­­nek. A német védőrség azonnal tette az intézkedéseket, hogy a part­állott csapatokat elreteszelje és a tőt megvédelmezze, egy ejtőernyős osztály szállott le e­zeknek egy részét felmorzsolta a ré­­m. Az első jelentések arról szó­lak be, hogy az ejtőernyős csapa­­t megtépázta a német haderő. Mert hnet parti védelem az Atlanti falból pás tűzzel fogadta a betolakodókat, elhárítás, mint Berlinből jelentik, vil­­ágorsan lépett akcióba és a leszál­­ejtőernyősöknek súlyos vesztesége­­okozott. Egy részét már a levegőben ita és megsemmisítette. Délelőtt 11 órakor az első fogolyszállítmány ,at , később jelentik, Normandia keleti részén van a súlypontja az uiónak, illetőleg annak a csatának, mely megindult. Mindjárt az­ első órá­ban egy angolszász cirkáló é­s egy csa­patszállító h­ajó elsüllyedt. De a­ csapat­­szállító hajók száma két csoportban, leg­alább 80—80-ra tehető. Egy másik sza­kaszon szintén megkísérelték az ejtő­ernyősök a leszállást, de itt még a le­vegőben megsemmisültek, mielőtt földet­ értek volna. A csapatszálltó hajók mind gyilkos tűzbe kerültek. A­ támadók óri­ási veszteségeket szenvedtek és minlr délelőtt 11 órakor az­ első­­fogolyszél­­lítmány az ejtőernyőeekből « legk­öze­­lebbi német paaa»osnc«lt®álátra k­regérite­­zett. A német­­*ütegek okádják a tüzet Egy újabb jelentés­ szerint hat csata­hajó és húsz romboló kísérte­ az egyik hajókaravánt, de a csatahajókat a né­met gyorsnaszád az óriási túlsúly láttára is bátran megtámadta. A gyorsnaszádok összes torpedóikat kilőtték és bár az elködösítés miatt az angolszászok vesz­teségeit megállapítani nem­ tudták, bizo­nyosak abban, hogy nagyon teaiintelye­­sek voltak a veszteségek. A harcok tel­jes erővel megindultak. Újabb csapato­kat tettek partra az angolszászok, de az Atlanti fal tartalékaiból is egymás után érkeznek német erősítések­. A parti üte­gek s­zinte okaid­jók: a tüzet, az ellensé­ges hajókra és az elözönlő csapatokra. A német sajtófőnök nyilatkozata Detrich dr. birodalmi sajtófőnök délelőtt 10 órakor a német rádióban nyi­latkozatot tett közzé, melyben, bejelenti, hogy a hajnali órákban végre elindult véres vállalkozása útján az invázió. Meg­indultak a betolakodók Európa­­len, mi­ azonban meleg fogadtatásban része­si­­í­tettük őket. Tudatátban vagyunk annak,­­ hogy végtelen komoly a helyzet, de tud­juk, hogy a magunk élete mellett, Európa kultúrája, élete áll most kockán, azt kell megvédeni­­ a barbárság ostromával szemben. 1, Paris nyugodt Mint Parisból jelentik, — bár­ az ágyú­­dörgés odahullik — a francia főváros lakossága nyugodtan fogadta az­ invá­zió hítet, semmi idegesség, semmi iz­galom Parisban neon, észlelhető. Szinte azt lehet mondani, hogy a megkönnyeb­bülés érzete fogja el a franciákat, hogy végtére elkövetkezik­ a végső leszámolás. Ledobált robbantó bábuk A Szajna-öböl vidékén, a levegőből féa tengerről földet ért brit-amerikai elözönlő csapatokat június 6-án a hajnali szürkü­letben újabb csapatokkal erősítették meg. Az Orne- és Vire-torkolat között álló partraszállási naszádok mesterséges kö­döt fejlesztettek, hogy kivonják magukat a nyomban működésbe lépő német vé­delem­ tüzéből. Erős ellenség­es repülő­kötelékek folyamatosan bombázzák a Vire torkolatának vidékét. Több nehéz csatahajó szintén lövi a partot, hogy 30—40 egységből álló na­­­szádrajoknak megkönnyítse a partra­szállást. A német védelmi erők, amelyeket az Omne folyótól keletre ledobott bábukkal igyekeztek félrevezetni, ütközetben áll­nak az ellenség ejtőernyős csapataival ,és máris sok angol és amerikai foglyot ejtettek. Az ejtőernyős kötelékek felmorzsolása A Szajna torkolata előtt hat nehéz hadihajót és húsz rombolót figyeltek meg, amelyekkel a német parti üteg fel­vette a harcot. Azoknak az ejtőernyős kötelékeknek jelentős részét, amelyeknek az első tá­madást kellett volna intézniök Nyugat- Európa ellen a normandiai félsziget fo­lyótorkolatainál és a legfontosabb re­pülőterek körzetében való tömeges le­ereszkedéssel, időközben már felmor­zsolták. Előzetes jelentések szerint a többi kö­zött erősen megtépázták az első brit ejtőernyős hadosztályt. Első óra 35 páncélos Az első nehezebb fegyverek Amiens táján jelentek meg. Óriási emberveszte­séggel partra tettek 40 nagy páncélko­­csit. Ezekből harmincötöt a németek ócskavassá lőttek. „Végre jönnek!“ Sertorius százados utal arra, hogy az ellenség közeledésének láttába a német katona, aki eddig összeszorított fogakkal állta a kemény türelempróbát, egyszerre felszabadul a várakozás nyomasztó ér­zése alól s fanatikus vágy töltötte el, hogy végre elkapja az ellenséget, hogy üsse, ahol csak tudja. Ugyanezzel a mértékkel fogadja az egész német haderő most az angolszászok nyugateurópai partraszállását. A »jön­nek!« szónak szimbolikus jelentősége van. A háborúban az erkölcsi érték legalább annyit nyom a latban, mint a harcosok létszáma és a hadianyag tömege. Külö­nösen a mostani időpontban, amikor a nyugateurópai invázió még kezdeti sza­kaszában vám s nem tekinthetők át sem a hadműveleti, sem a hadászati fejlemé­nyek, kétszeresen fontos rámutatni arra, milyen nagy erkölcsi fölényben érzi ma­gát a német "katona a rohamozó ellen­séggel szemben. A döntő összecsapást az angolszász hatalommal, amely most végre megkezdődött, német részről már régen várták és kívánták, nem utolsó sorban azért, mert végre alkalmat ad a német katonának arra, hogy olyan anya­gi feltételek mellett juttassa érvényre­­ erkölcsi fölényét ,amely feltételek már nem olyan kirívóan egyenlőtlenek, mint voltak az afrikai és olaszországi hadjá­ratban. Ez a bizakodó várakozás nyil­vánul meg ebben a csatakiáltásban: »Jönnek !«, ez a szó mindjárt azt is je­lenti­: »nagyon jó, hogy végre jönnek. Űrnapjának ünneplése Június 8-án, csütörtökön, Űrnapján ünnepli a katolikus anyjaszentegyház és a katolikus hivek milliói az egész világon a legméltóságosabb Oltáriszentség dia­dalünnepét. Városunk katolikussága a saját templomában vesz részt az ünnepi szentmisén, utána együtt vesz részt a bel­városi plébániatemplom arnapi körme­netén. Sajnos, a légitámadások fokozott veszélye ezen évben sem engedi meg a feldíszített utcákon való ünnepi menetet és így a szent sátorokat a templom terén­­ a kerítésen belül állítjuk föl és a kör­menetet is a templom udvarán­­ belül tartjuk meg. A menetben az egyházi sze­­m­élyek, virágszóró leányok, minisztrán­­sok, a papság vesz részt. A Baldachin alatt Szentséget vivő pap mögött pedig a katonai és­ polgári hatóságok képvise­lete halad. ) A kedves hívek a templom betonke­rítésén kívül a Szent Imre-hierceg és Szent Antal­ utcán foglalnak helyet, mely utakon a kocsiforgalom szünetel, továbbá a templom előtti Andrássy-úton, ahol a forgalom csendesítve lesz. Az iskolások a plébániai kerítés előtt sorakoznak föl tanítóik vezetése és felügyelete alatt. Az­ istentiszteletek és a körmenet alatt rá­­diófelügyelet és ha Isten ne adja, légi­veszély lenne, zavarórepülés esetén az ünnepséget megszakítjuk,­­a híveket érte­sítjük és felkérjük őket, hogy a legrövi­debb után otthonukba siessenek. Imád­kozzunk, hogy az Úr Krisztus diadalün­­nepét és a mi nagy örömünnepünket el­lenséges légitámadás meg ne zavarja. Cseh András kanonok-plébános. !

Next