Vásárhelyi Ujság, 1923. október-december (3. évfolyam, 66-104. szám)

1923-11-23 / 87. szám

zővásárhely, 1923. november 23 péntek Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap. Egyes szám ára 200 korona. Megjelenik hetenként háromszor. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala. Telefonszám 71 A tagsági díj rendezése úgy látszik némelyeket nem elégíti ki. Innen is, onnan is hallunk ilyen olyan érveket. Az egyik a progressi­­vitást kifogásolja, a másik még na­gyobb mértékben akarná azt keresztül vinni s viszont vannak még olyanok is, akik ellene vannak mindenféle emelésnek. Az előző két csoportba tartozók véleményét, még kritikájukat is helyén­valónak tartottuk volna akkor, ha azt a közgyűlésen mondották volna, ahol pedig hallgattak úgy, hogy, mint tudott volod, alig két szó ellenében egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a választmány javaslatát. De, mert a közgyűlésen nem hallatták hangjukat, észrevételeiket olyannak tekinthetjük, mint eső után a köpenyeget, célt nem érhetünk vele sem mi, sem a zúgolódók. Másképen kell azonban azok eljá­rását megítélnünk, akik ellene vannak mindenféle tagságidíj emelésnek. Ezek sohasem voltak a Gazdasági Egyesület igazi tagjai, ezek azok a tagok, akikből hiányzik minden be­látás s akik a saját helyzetük javí­tásáért készek harcolni mindaddig, amíg a legkisebb anyagi áldozatot nem kell hozni, amint azonban az erszényhez kell nyúlni, visszahúzód­nak, hogy alkalom adtán szemrehá­nyással illessék azokat, akik meghoz­zák a szükséges áldozatot. Tulajdonképen nem is áldozatról van szó, hanem csak kötelesség­tel­jesítésről, mert ha számításba vesszük a háború előtti 6 koronás tagsági díjakat, úgy a most megszavazott tagsági díjjal sem kér az egyesület tagjaitól többet, mint kért a háború előtt. A hat koronás tagsági díj a békében megfelelt 33 kg. búza árá­nak, ezzel szemben pedig a tagok átlagos tagsági díja 25 kg. búzának felel meg. Tehát áldozatról legfeljebb azoknál lehet szó, akik a progressi­ves folytán többet fizetnek 33 kg. búza értékénél. Áldozatot pedig kell hozni minden­kinek akkor, amikor saját érdekéről, érdekeinek megvédéséről va­n szó. Országunk kétharmadát elrabolták tőlünk, épen azt a kétharmadát, amely az iparnak és a kereskedelem­nek szolgáltatta az anyagot. A meg­hagyott egyharmadon mást alig tu­dunk termelni, mint mezőgazdasági dolgokat. Egyéb hiányában tehát ezekre vetette rá szemét a spekuláció. Napról-napra láthatjuk, hallhatjuk, mint alakul egyik vállalat a másik után, csalogatva az azokban való részvételre a gazdákat is, de csak oly mértékben, hogy a többség, a vezetés az ő kezükben maradhasson. A gazdatársadalo­m, n­a egészében nem is, de egyesek a kecsegtető Mezőgazdasági cselédek és munkások ellátása téli ruhával. Az óriási mérvű eltolódás, ami egy­felől a mezőgazdasági termények ára és a gazdasági munkabérek, más­felől az ipari cikkek, különösen pe­dig a ruhanemű­ek és lábbeliek ára között a tavasz óta előállott, a gaz­dasági cselédeknek és munkásoknak úgyszólván lehetetlenné teszi a ma­guk és családtagjaik részére szük­séges téli ruhaneműek beszerzését, mert hiszen a mezőgazdasági ter­mények árának és a gazdasági mun­kabérek 3—4-szeres emelkedésével állunk szemben, a ruhaneműek és lábbeliek ára 10—15-szörös emel­kedést mutat. Ez a körülmény indította a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarát arra, hogy felirattal forduljon a kor­mányhoz ebben a fontos ügyben. A kamara olyan módon vélné e nagy fontosságú kérdést megoldani, hogy a kormány szerződést kötne egy hazai textil­gyárral, egy posztó­gyárral és egy bőrgyárral, amely gyá­rak vállalnák a mezőgazdasági mun­kások és cselédek részére szükséges egyszerű, de jó minőségű alsó és felső ruhaneműek és lábbelieknek a lehető legjutányosabb áron és nagy tömeg­ben leendő előállítását, oly formán, mint ahogy az már a háború folya­mán is történt. Hisszük, hogy a kamara e szociális szempontból oly nagy fontosságú lépése kedvező elintézést nyer. Ulain Ferenc a mentelmi bizottság előtt. Kedden délután 4 órakor ült össze a mentelmi bizottság, hogy Ulain Ferenc mentelmi ügyének tárgyalá­sát megkezdje. A bizottság előtt Ulain Ferenc is megjelent. A mentelmi bizottság tagjai csak­nem teljes számban megjelentek. Rövid ideig Rakovszky István és Nagy Emil miniszterek is jelen voltak az ülésen, melyet Fáy Gyula elnök négy órakor nyitott meg s felkérte Miko­­vényi Jenő előadót az iratok ismer­tetésére. Az iratok ismertetése csaknem nyolc óráig tartott. Többek között felszólalt Echard Tibor is, aki két indítványt tett. Az elsőben azt java­solta, hogy tekintet nélkül arra, hogy a bizottság milyen álláspontot foglal el az ügyben, mondja ki, hogy az Ulain további fogvatartását indo­kolatlannak látja. Az indítványt hosz­­szas és szenvedélyes vita után el­vetették ; a másik indítványában azt kérik, hogy Döhmel Frigyest is hall­gassák ki az ügyben, a bizottság szótöbbséggel elfogadta az indítványt. A mentelmi bizottság ülése féltíz óra tájban véget ért. A Reviczky­ utcai bombamerénylet. A francia követség palotájának kapujában talált ekrazittal töltött bomba elhelyezőit nagy igyekezettel kutatja a rendőrség. Az a levél, a­melyet a 101-es bizottság aláírásá­val kapott a francia követ s amelyet tudvalevőleg már átszármaztatott a rendőrségnek, új irányt adott a nyo­mozásnak. A titokzatos 101-es bi­zottság aláírás ugyanis már más al­kalmakkor mindig bombamerényletek kapcsán szerepelt, de a rendőrség soha se tudta a levél íróját kinyo­mozni. Most a rendőrség összeállítja mindazokat az előző bombamerény­leteket, a­melyekkel kapcsolatban a 101-es bizottság szerepelt és sorba kihallgatta mindazokat, akik ezeknél a bombamerényleteknél mint gyanú­sítottak szerepeltek. Kihallgatták a­­ három Kovács-testvért: Kornélt, Ti­vadart és Árpádot, továbbá egy Vas Titusz nevű fiatal­embert, ezenkívül még két ifjút, akiknek részük volt a nyugatmagyarországi mozgalmakban. A kihallgatásoknak azonban egyelőre még nincs kézzelfogható eredménye. A rendőrség még mindamellett re­méli, hogy a tetteseknek rövid idő alatt nyomára jut. Olaszország és Spanyolország katonai szövetsége? Rómából jelentik, hogy a Chicago Tribune közlése szerint hivatalos megerősítést sehol sem lehet kapni, de Rómában mindenfelé beszélik, hogy a spanyol királyi pár látogatása alkalmából Olaszország és Spanyolország rendes katonai szövet­séget fog egymással kötni. Ez a szö­vetség ellensúlyozni fogja azt a kato­­­­nai szövetséget, amely állítólag fran­czia és Jugoszlávia között fennáll. Érdekes jelenet történt egyébként Speziában a s­anyol királyi pár part­raszállásakor, Alfonz spanyol király­nak itt bemutatták Balta tábornokot, a franciák egyik vezérét Önök be­fejezték munkájukat, mi most kezd­jük a magunkét. Ez az én Mussoli­nim — mondta aztán Balbonek Primo de Rub­a tábornoknak. III. évfolyam 87 sz. ajánlatokra bele mennek az üzletbe s a látszólag gazdaérdekeket szolgáló intézményből igy lesz a magánérde­ket, a spekuláció érdeket szolgáló intézmény, amely soha sem a köz, hanem csak a saját érdekét s a maga zsebét nézi. Igy volt és van ez még ma is a búzával. A folytonos hullámzó hol le, hol fölfelé törekvő búzaárakat vájjon az a gazda szabja-e meg, akinek pénzre lévén szüksége, piacra viszi áruját, vagy a pesti tőzsde? Ugye­, hogy nem a gazda. Ő leg­feljebb káromkodik egyet, ha a múlt piacon többet adtak érte. De menjünk tovább. Közeleg decem­ber hava, amikor a gazdák hízói elkészülnek. Még talán 1 hónap van hátra, de már folyton hallunk hango­kat arról, hogy a kormány engedje meg egy bizonyos mennyiségű szerb hízott sertésnek a behozatalát. Ugyan miért most van szükség a szerb hízó behozatalára, amikor a magyar sertések is készen lesznek? Nem a szegény lakosság érdekében, hanem azért, hogy a szerb sertéssel letörjék a sertésárakat, hogy azokat olcsón levágva elraktá­rozzák s majd amikor a gazdának már nem­ lesz eladó sertése, piacra vigye s jó pénzért értékesítse. Ezt a spekulatió könnyen megtudja tenni mert meg van hozzá a szervezettsége. Ha kell kartelbe lépnek s kivívják akaratukat a szétszórtan álló gazda­társadalommal szemben. Ha tehát a gazdatársadalom azt akarja, hogy munkájának gyümöl­csét ne más arrassa le, fogjon össze, tegye Egyesületét oly naggyá és hatalmassá, hogy megmérkőzhessék a spekulációval s akkor nem lesz sok a felemelt tagsági díj, addig pedig, mig ez meg nem lesz, ne zúgolódjunk, hanem tűrjünk. Három szabadlábra helyezés az Ulain-ügyben. Jelentettük legutóbb, hogy az Ulain ügyben az igazságügy minisztériumban tartott tanácskozás eredményeképpen a statáriális eljárás befejezést nyert s az ügyben a rendes bíróság fog ítélkezni. A rendes bírósági eljárás kapcsán az ügyészség saját hatás­körében szabadlábra helyezett az ügy gyanúsítottjai közül hármat: Döhmel Frigyest, Gál Józsefet és Viktor Bálát, akik már el is hagyták a pestvidéki ügyészség fogházát. A szabadlábra helyezési végzést Döhmel Frigyesre nézve azzal indokolja az ügyészség, hogy a Btk. 160 §-a értelmében lázadásra való szövetkezés bűntettét nem követi el az, a­ki a lázadó szervezetet a hatóságoknál feljelentette. Más szóval itt az indok a besúgó büntelensége. Gál József jól, gyorsan és olcsón végzi építési munkálatait. Igazgató III. kerület Pál­ utca 35. Mielőtt bármit építtetni akar, kérjen árajánlatot.

Next