Vásárhelyi Ujság, 1927. július-szeptember (7. évfolyam, 144-219. szám)

1927-09-25 / 215. szám

H­elyben egy hóra 2 pengő (25.000 K.) Negyedévre 6 pengő (hetvenötezer K.) Vidékre postán küldve 1 hóra 2 pengő 40 fillér (30.000 K.) Negyedévre postán küldve 7 pengő 20 fillér (90.000 K.) Í­r Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ. Felelős szerkesztő: Szathmáry Tihamér, Hetedik évfolyam, 215-ik szám S­zerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Lehel­ utca 1 szám alatt, (a Gazdasági Egyesület székházában.) Hirdetések a kiadóhivatalban (Törekvés-nyomda) vétetnek fel, nagyon méltányos árak mellett. Telefon : 209. szám A gordiusi csomó A huszadik század emberei olyan nagyszerű békét tudtak megalkotni a világháború után, hogy annak minden pillére a békétlenség gyújtózsinórjával van körülcsavarva. Ez alka­lommal nem a megalázott, ki­rabolt nemzetek tartják kezük­ben a szikrát, amelynek pará­nyi érintésével felrobban a bé­kének deszkaalkotmánya, ha­nem azok, akik a háborúban futással mentették életüket, de a háború után, mint győztesek diktáltak. Keserű gúnnyal lehet nézni a kisantantbeli vezérek kiroha­násait, akik csak egytől resz­ketnek szüntelen, hogy megin­dul a magyar. Bizonyára nem egy álmatlan éjszakán riadoz­­nak azok, akik új államuk biz­tonságát a kiszipolyozott pol­gárok verítékcseppjein, szurony­erdőre épített bársonyszékek­ben számolják perceiket, a nép­szövetség-féle tákolmány pedig egyenes bújócskát játszik az igazsággal, nehogy szint vall­jon előtte. Ilyen körülmények között igazán gordiusi csomóvá lett az a békekötés, amelyet jól összebogozva tettek a magyar nemzet görnyedő vállára. Ha szavunk elhallatszanék túl a határokon, bizony megkérdez­nénk azokat, akik a népszö­vetség házában a béke körül járják a keringőt, mit gondol­nak, lehet ez így sokáig ? Tu­datosan pártolni a hazugságot, ámítani önmagukat, olyanok szolgálatába szegődni, akiket csak meg kellene egy kissé szorítani keresztkérdésekkel és vallanának. Az a szörnyűség, hogy ami­kor annyi sok minden körül­mény figyelmezteti az embere­ket, hogy ne dobják el maguk­tól az igazság vértezetét, szán­dékosan vetik el. A magyar— román­ ügy huza­vonája is mi egyebet jelent, mint a határok revízióját, s bár erősen dönge­tik a béke kapuját érte, de nem nyílik. A gordiusi csomó ott van a népszövetség asztalán s nem merik felemelni az igazság pal­losát, hogy kettévágva, béké­hez juttassák a nemzeteket. Igaza van a magyar népnek, — amikor visszaemlékezve a múltra, — azt mondja, békében igy, meg igy volt. [Igen, most csak a fegyverek nyugosznak, de nincs igazi béke. A béke pedig azért nem lett életképes, mert kihagyták belőle az igaz­ság lelkét. ii iiihiihii — wmmmmmmammm—■ i ——— A kőfuvarozás ügye a közgyűlés előtt A szállító és fuvarozó vállalatok részletes jelentést adtak be a városhoz Ismeretes, hogy Lázár Dezső gazd. főtanácsos G. E. elnök és Ku­n Béla orsz. képviselő közgyűlési fel­szólalásai nyomán a városi tanács a gazdasági ügyosztály által jelen­téstételre szólította fel a Sólymossy és Farkasmályi céget, valamint Bárány Béla szállítót a lelei és tizelesutak kőfuvarozása körül kons­tatált visszás helyzetre vonatkozóan. Az éles felszólamlások tudvavelően onnan keletkeztek, hogy Bárány Béla, akinek Solymossyék átadták a vasútról való kőszállítást, a fuva­rozási munkát továbbadta a kisfu­varosoknak, majdnem felére nyomva le a 10 tonnánkénti egységárat, ami­­által minden különösebb fáradozás nélkül jelentékeny haszonhoz jutott. A tegnapi napon az ügy referense, Juhász Mihály dr tanácsnok ösz­­szeállította a közgyűlés elé terjesz­tendő ismertetés anyagát, melyben ott szerepel a Bárány Bélával fel­vett terjedelmes jegyzőkönyv, to­vábbá a Solymossy és Farkasmályi cég e tárgyban kelt felvilágosító le­vele és részletes jelentése. A Soly­mossy társascég bizonyítani igyek­szik, hogy Hódmezővásárhely városá­val szemben a legmesszebb­menő jóhiszeműséggel járt el. Adatokkal igazolja, hogy vásárhelyi ajánlata minden más várossal szem­ben tett ajánlatánál 12 és fél százalékkal olcsóbb. A levélben szó szerint ezt írják: „Fuvaros alvállalkozónkat arra szo­rítottuk, hogy a tényleges munka­­teljesítménynek megfelelő árakat fi­zessen és sajnáljuk, hogy alvállal­kozónk illegalitása bennünket egy, intervenciónkkal és hozott anyagi ál­dozatainkkal teljesen ellentétes helyzetbe sodort“. A levélhez csatolt részletes jelentés­ben a szállítócég kinyilatkoztatja, hogy Bárány Béla alvállalkozó­nak 10 tonnánként 50 pen­gőt fizetett a fuvarozásért. Majd kijelenti, hogy a város és a cég közt keletkezett félreértés on­nan állott elő, hogy. . . fuvaros vállalkozónk előttünk is­meretlen okból és a helyzetet nem ismerve, a tényekkel ellenkező fel­világosításokat adott tudtunk és beleegyezésünk nélkül“. Kétségtelen, hogy a nyilvánosságra kerülő akták teljes világosságot de­rítenek a szállítások körüli huzavo­nára s tisztázni fogják az ódiózus ügy minden zegét-zugát. Sebestyén színigazgató a vigalmiam állandóul felk­irdett a közgyillista Sebestyén Mihály színigazgató a tegnapi napon a közgyűléshez meg­­fellebezte a városi tanács végzését, melyben a tanács a színielőadások 1584 , 65 fill-t kitevő vigalmiadó­jának elengedését megtagadta. A színigazgató fellebbezésében elő­adja, hogy az ezer sebből vérző hazai színművészetet a legtöbb város anyagilag is támo­gatja. Ő, mint pályázatában ígérte, közvet­len anyagi támogatásért nem folya­modott a városhoz, elvállalt kötele­zettségeinek a nagyközösség, a sajtó, elsősorban pedig a tanács egyöntetű véleménye szerint (mely szerződésé­nek meghosszabbítását is eredmé­nyezte), a legteljesebb mértékben megfelelt. A vigalmi adó el nem en­gedése valóságos csapásként érné őt, miután a közönség szeretetteljes pártfogása dacára is horribilis re­zsiköltség nyomakodik vállaira, nem kis mértékben épen Az Ember tra­gédiájának fővárosi nívójú előadása folytán. A színigazgató kérelme felett végső fokon­ a közgyűlés dönt, bizonyára a felhozott indokok jóakaratú mér­legelése és a város anyagi helyze­tével való összeegyeztetése után. A bérautósok nincsenek megelégedve a szabályrendeletben A városi tanács tegnapi ülésén állapította meg a közgyűlés elé ke­rülő közlekedési szabályrendelet autótaxi tarifáját. A díjszabás az autóval történő személyfuvarozás árait a következőként állapítja meg : Nappali tarifa. Ápr.—szept. hóna­pokban 5—21 órák közt, okt. márcz. hónapokban 6—21 h. között. 1. Nagyautó (négy üléssel): Az első 750 m. után 80 fill., minden további 575 m. után 20 f. Várakozási idő 6 percenként 20 f. 2. Kisautó : (három vagy kevesebb ülés): Az első 1000 m. 80 fill., minden további 5001 m. 20 fill. Várakozási idő 6 percenként 20 fill. Éjjeli tarifa: Nagyautó: 750 m. után 1 P, minden további 375 m. 25 fill. Várakozási idő minden 6 perc után 25 fill. Kisautó: az első 1000 méter után 1 P, minden további 500 m. után 25 fill. Várakozási idő 6 percenként 25 fill. Temetések alkalmával a taxán ki­megállapított tarifával val óránként 2, illetve IP. Esküvők­nél szabad egyezkedés. Külterületi fuvarnál abban az esetben, ha az utas visszafele nem veszi igénybe a kocsit, 1,50, illetve 1 P, pótdíj fize­tendő. A tarifatervezettel szemben a helyi bérautósok elégedetlenségüknek ad­tak kifejezést a szerintük túl alacsony egységárak miatt. Indokul felhozzák, hogy a fővárosi autótaxik sokkal drágábbak, holott a benzint leg­alább 20 fillérrel olcsóbban kapják, s az autófelszerelési cikkekhez is jutányosabban hozzájutnak. Pesten a benzin ára 58—39 fillér, míg Hód­mezővásárhelyen az autósok kije­lentése szerint 50 fillér. Anyagfel­szerelésük a postai vagy vasúti szállítás folytán aránytalanul drá­gább, ezenkívül a forgalmuk sem olyan nagy, mint a pestieké. Egyébként a tarifát a szerdai köz­gyűlés fogja véglegesen megálla­pítani. Slmani kivételi a háborús vétkesség tisztázását A párisi Matin vezető helyen közli Stresemann birodalmi külügyminisz­ter nyilatkozatait, amelyeket a lap Genfbe küldött munkatársának, Ju­les Sauerweinnak, a háborús vét­kességről és Hindenburg elnök fan­­nenbergi avatóbeszédéről mondott. — A tannenbergi beszéd — mon­dotta — abban csúcsosodik ki, hogy elfogulatlan és pártat­an választott­­bíróság elé kell vinni a háborús vétkesség vádját és véleményem szerint Németországnak e követelés elől nem lehet kitérni. — Briand maga is azzal végezte genfi beszédét, hogy: „Béke a*vá­­lasztottbiróságok­ utján. — Ha gazdasági, pénzügyi és minden képzelhető konfliktus szá­mára választottbiróságot ír elő a Népszövetség alkotmánya és ha a választottbiróságot elismerik a né­pek engesztelődésének egyetlen hat­hatós intézményéül, miért ne lehetne egy morális kérdést általa eldönte­ni, amely az emberiesség kérdése és egy népet súlyosan terhel csak azért, mert a hatalmasok önkényesen súj­tották vele, tisztán anyagi javak el­­­érése céljából.­­ — De még egy fontos szempontot akarnék kiemelni, — mondotta a német külügyminiszter. — Az az élénk mozgalom, amely már hosz­­szabb idő óta általános lett a né­met nép körében és amely arra irá­nyul, hogy tisztázni kell a német birodalom népét az alól a vád alól, hogy egyedül ő volt előidézője a világháborúnak, napnál is világo­sabban bizonyítja, hogy milyen nagy erkölcsi értéket tulajdonít Német­ország a béke eszméjének. A német nép a legsúlyosabb sértésnek tartja magára nézve azt az állítást, hogy Németország volt az okozója a ka­tasztrófák legborzalmasabbikának, a világháborúnak, nagyon érthető te­hát, hogy nem fog meghajolni olyan ítélet előtt, amelynek tárgyalása so­rán a vádló bíró is volt. Terjed a gyerekparalízis-járvány A gyermekparalízis járványa Lip­csében az iskolák bezárása után is terjed, ami a szülők között nagy rémületet kelt. Tegnap 10 új meg­betegedést jelentettek be, úgyhogy összesen 105 eset fordult elő Lip­csében és 18 halálos végű volt. Egy kispesti leány tragikus halála Kispesten, a keskeny Kazinczy­­utca egyik gyártelepén az éjjel egy fiatal munkásleány holttestére buk­kant a gyár hazatérő tulajdonosa. Fellármázta a munkásokat, akik a villanyfénynél felismerték a halott­ban Moskovics Almát, a gyár egyik fiatal alkalmazottját. A detektívekkel együtt az ügyele­tes rendőrorvos is ki­sietett Kispestre. Azonnal megvizsgálta a hullát, a­­melyet nagyon gyanúsnak talált, mert nyakán horzsolásokat és véraláfutá­­sokat vélt felfedezni, amiből azt a következtetést vonta le, hogy ".Mos­kovics Almát ismeretlen tettes meg­fojtotta. Mégis valószínűnek látszik, h Moskovics Alma a villany közben hozzáért a villany és mivel az udvar nedű fiatal munkáslányon a magasfeszültségű , szörnyethalt.

Next