Vásárhelyi Ujság, 1928. április-június (8. évfolyam, 75-145. szám)
1928-04-20 / 89. szám
2. oldal. Református követelte az állammal szemben Budapest, április 19. A reformátusok egyetemes konventje tegnap tartotta idei utolsó tanácskozásait. A legfontosabb pontja az államsegélyek mikénti elosztása és az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásának kér ,dése volt. A konvent kijelentette, hogy az 1848. évi XX. t.-c. teljes végrehajtása érdekében a legnagyobb erővel folytatja az adatgyűj-léseket. Kovács J. István teológiai igazgató , szóvátette, hogy a református egyház törvényes államsegélyéből állandóan visszatart a kultuszminiszter egy bizonyos részt. Ezen a gyakorlaton , jelentette ki a szónok, feltétlenül változtatni kell. KinoiMI látogatás Magaj Kopenhága, április 19. Kinos esetről ad hírt a Berliner Lokalanzeiger kopenhágai tudósítója. Amikor a belga királyné a dán királynéval együtt elment a szérumkutató intézetbe, egy kopenhágai lap fényképésznője a lépcsőcsarnok feljárata előtt le akarta fényképezni a két királynét. Ebben a percben az intézet portása öklével fejbefujtotta az illusztrált lap fényképésznőjét, úgyhogy eszméletlenül terült el. A két királyné felháborodott a portás brutalitásán. tettkor HiS 25 Ember halt meg alkoholmérgezésben Moszkva, április 19. Rekordot ért el az idén a húsvéti ünnepek idején Moszkvában az alkoholfogyasztás. 1500 részeg embert fogdostak össze az utcákon a húsvéti ünnepek napjaiban; 25 ittas férfi, illetőleg asszony alkoholmérgezés következtében meghalt és ünnep után az első munkanapon a gyárakban a munkások negyedrésze nem jelentkezett, mert ittaság miatt munkaképtelen volt. 28 millió rubelra becsülik azt az összeget,amelyet Szovjet Oroszországban a húsvéti ünnepek alatt elittak. Otthonában gyilkoltak meg egy kis diákot Berlin, április 19. Holtan találták tegnap este Kurt Siebert 15 éves reálgimnáziumi tanulót a hazatérő szülei. A fiú a hálószoba padlóján feküdt nagy vértócsában. A kétségbeesett szülők értesítették a rendőrséget, amely megállapította, hogy az öngyilkosság esete ki van zárva, mert az egész hálószobában sehol sem találták meg a revolvert. Egyáltalában az egész lakásban nem volt pisztoly, -pedig a diák revolverlövéstől halt meg. Álarc mögött Regény (9) Irta: Raul Petersen. A hűs levegő csillapítóan hatott rá. Nyugalmat erőltetett magára. Félt, hogy ráront, és beléfojtja a mosolyt, a kedveskedést, amivel hazatérő urát fogadta. Melinda nem értette, mi lelte ma ezt az embert, hogy kedveskedéseit oly komor arccal utasítja vissza ? Vállat vont és pálmáshoz vonult, ápolgatta, öntözgette. A gróf újságja mögül leste minden mozdulatát és hosszasan utána nézzett, amikor az asszony dudorászva magára hagyta az olvasóban. Uralov hirtelen felállott. Utána készült menni, visszarántani, megfenyegetni, vallomásra bírni. A keresztkérdések egymásutánja ott zsongott sajgó agyában. A gyerekszoba ajtaja nyílott és a kis Nikola rohant be rajta játékszereivel és apja nyakába kapaszkodott. A gróf keblére szorította a fiát, bensőségesebben, foróbban, mint máskor. A gyermek nem hatott reá csillapítólag. Nem. Éppen a fiúért, a nevéért és a becsületéért kell felelősségre vonnia az asszonyt. A gróf kikérdezte fiát, mivel töltötte a napot, majd ismét újságjába mélyedt. Nikola játékszerei közül egy zsinórt szedett elő. Annak egyik végét a fotellhez, másik végét az egyik ajtó kilincséhez kötötte. Papirosból tölcséreket csavart és egyetegyet ráillesztett a zsinór mindegyik végére. Uralov figyelmes lett a fiúra és annak többszöri hallózása után rájött, hogy Nikola telefonosdit játszik — Hallo! Hallo! Itt ki beszél ? Ott ki beszél ? Itt Uralow palota. Maga az drágám ? A gyerek nem vette észre, mint mered reá apja szeme s mint csúszik ki annak kezéből az újság a szőnyegre. Uralow meglepetten figyelte a természetes és utánzó ügyességgel ellesett telefonálást. Miért játszik ez a gyerek éppen telefont ? — Nikolám, — szólt magához intve. Hát te tudsz telefonálni ? — Tudok hát, szólt a gyerek büszkén, rámutatva az íróasztalon lévő telefonra. Hiszen gyakran láttam anyukától hogyan kell telefonálni. A gróf leküzdte felindulását. — Nyomra akadt. — Úgy ? És gyakran szokott a mamuska telefonálni ? Hogyan ? Mutasd meg? A gyerek roppant boldog volt, hogy ő most valamire megtaníthatja az édesapját. Komolykodó arcot vágott. — Hát így. Nézz ide apuskám. Halló? Halló? Kérem a 25—45-öt! — Micsoda, fiacskám ? Hogy mondtad ? Ismételd megegyszer a számot. — 25—43! Halló... Mig a gyerek fontoskodva a papírtelefonnal foglalatoskodott, Uralov elővette trónját s úgy tett, mintha játszadoznék vele. Közben, mig fia figyelme elterelődött, felirta a számot : 23—45! Felállás közben véletlenül beleakadt a zsinórba és elszakította a gyerek telefonvezetékét. — Apuska, de ügyetlen vagy, mondta komolykodva a gyerek. Most megyek ki a kisasszonyhoz, kérek tőle zsinórt és elölről kezdhetem a telefonálást. A fiú kiszaladt. Uralov eloltotta a nagy csillárt és ehelyett felcsavarta az íróasztal lámpását. Szivarra gyújtott. Maga elé kapta a telefonkönyvet, hogy kikeresse, kinek a tulajdona az a telefonszám ? VÁSÁRHELYI ÚJSÁG Zokon esett a vármegyének, hogy a város lépéseket tett Farkirét, Csárpatelek és Kénye- , retéglás területének a határhoz való kapcsolása iránt Emlékezetes a Vásárhelyi Újság olvasói körében, hogy a város nemrégiben feliratban kérte a belügyi kormánytól, hogy Farkirétet Csárpatelket és Kenyeretéglást kapcsolják a város határterületéhez, annál is inkább, minthogy a mondott határrészek területi egység és közigazgatási érdekek szempontjából mindenképpen Hódmezővásárhely oldalán találják meg igazi he lyüket. Csongrád vármegyének azon-ban zokon esett a város mozgalma — főképpen az, hogy a megye megkerülésével indult meg(?) — és panaszait a minisztériummal tiltakozó előterjesztés, a várossal pedig rideg hangú jegyzőkönyvkivonat formájában tudatta. A vármegye szerint „nem forognak fenn a törvényes előfeltételek az átcsatolásra“ és „a lakosság sem kívánja.“ Már megbocsásson a féni vármegye, de téved, amikor efajta kijelentéseket kockáztat meg. Az igazság az, hogy van ok az átcsatolásra. Pompás hősbaritonjával vándor nyomdászként tengeti életét Sümegi-Schumbenza János, Benza Idának, minden idők egyik legfényesebb énekescsillagának fiatal unokaöccse Furcsa vendég nyitott be csütörtökön este a Törekvés-nyomda ajtaján. — Czutor szaktársat keresem. Sümegi János vagyok, utazó gépmester, munka nélkül. Orosházáról jövök. Ott utasítottak Czutor úrhoz, mint a helyi szakcsoport pénztárnokához. Sümegi János egyszeriben megragadta mindannyiónk figyelmét. Öltözete gondosan tiszta, de kopott, a könyökén és térdén fényesedő. Fekete télikabátján mint valami rongyos vászon, amit végső keserűségében vázolt fel egy éhes festő, úgy ingadozott sápadt, ösztövér, árnyékos koponyája. Arca helyén két feneketlen árok. Hanem egy pillanatig se tűnt kéregető természetnek. Szerényen, halkan, mintha rekedtes hangon beszélt, azonban minden megalázkodás nélkül, biztosan a dolgában, melegen. — Itt van az utazási igazolványom, — már mutatta is — hogy az urak ne kételkedjenek abban, amit mondok. Itt vannak a munkabizonyítványaim. Vág minden. Sümegi János csakugyan gépmester, kiváló, munka nélkül. Percek alatt összegyűl a számára néhány pengő. A nyomdász segít a nyomdászon. Már amennyire telik. Sümegi János szaktársai filléreiből járja az országot. Míg valahol munkát talál. — Mondja, szaktárs, — kérdi Czutor Ede — mióta van után ? — Hónapok óta. — Hangzik a válasz. — Közben színészkedtem. Békésen, Gyulán, a Szécsi Ferenc társulatával. Elcsodálkoztunk. — Igen, kérem szépen, én színész is vagyok. Szerelmes. Megércesedik a hangja. — Hősbariton. Két esztendőn keresztül, amikor Esztergomban dolgoztam, első magánénekes voltam a főegyházmegye énekkarában. — Csernoch bíboros hercegprímás úr köszönő levéllel tüntetett ki. Bánáti- Buchner karnagy úr nem győzte eleget dicsérni a hangomat. Kérem, ez totum-faktum. Talán kételkedés ült az ajkainkon és észrevette, azért akart előkelően beszélni. Hát bizony, kicsit hamisnak éreztük a hangja hirtelen nőtt ripacszengését. De még nincs vége! — Kérem, én csak véletlenül botlottam a szakmámba. Bennem művészvér pezseg. Spanyol származás. Sajnos, édesapámról, aki most hetvennyolcéves és szabászati szakiskolája van, már tizenkétéves korom óta különválasztott a véletlen fájdalmas játéka és emiatt nem tudtam tanulni. Pedig gyönyörű hangom van. Bizonyítani tudom, kérem. Bennem művészvér pezseg. Az én eredeti nevem nem Sümegi. Én tulajdonképen Benza vagyok. Az 1928 április 20 Fáry Bélánál / Eredeti China-vasbor - 5.50 fill. Tejoltó eredeti prima dekája 10 fill. Fáry fogkrém óriási tubus 50 fill. Fáry arcápoló kenőcs 1.20 fill. Fáry arcápoló szappan 80 fill. Heider fogpór óriási doboz 30 fill. Papagály ruhafesték - 16 fill. Lysoform, Karból, Kreolin, Sósav, Kénsav, Csontliszt, Futár, Iszapolt kréta. Naphtalin, Benzin, Diana és Brázay sósbórszesz Fáry Béla drogériájában. operaház buffójénak, Benza Károlynak vagyok a leszármazottja. Benza Idának pedig, a világ egyik legnagyobb énekesnőjének az unokaöccse. A fenét! Benza Ida csakugyan a világ legelső énekesnői közül való volt, a magyar földön máig se akadt párja. Tudjuk. De hogy ez a Sümegi János volna az unokaöccse? Nehéz ügy. — Ugyebár, szerkesztő úr, — fordul felém — kételkedni méltóztatik ? Megértem. Hihetetlen a dolog. De ha el méltóztatik fáradni a szállásomra, okmányokkal tudom bizonyítani. — Benne vagyok!... — gondolom, aztán egyszerűen lecsapok reá — ha úgy tetszik, akár indulhatunk. Hamarosan megérkezünk Czutor Ede lakására. Ahol Sümegi János ezúttal hajlékot talált. Ha csak egy éjszakára is. Előkerül a poggyász. Kis vulkántáska. Benne irattáska. Abból két fénykép. Egyazon úrihölgy mind akettőn. A hátlapon ajánlás: — Az én kedves Janimnak igaz szeretettel B. Nagy Benza Ida. Nagy Benza Ida leánya Nagy Imrének, a híres színésznek és a világhírű Benza Idának. Maga is kiváló operaénekesnő, aki tizenkét évig volt a berlini Vígopera tagja. Most Budapesten él. Özvegye Baitsay Geyzának, Csanád megye híres főispánjának. Pár éve még a kormányzót látta vendégül úri otthonukban! Azután levelet mutat Sümegi János. — ... a te szép meleg hangod tovább viszi a „Benza“ nevet a művészetben . . . S amit a Teremtő adott neked Janim és ami még most rejtve van — én fogom azt a kincset napfényre hozni. A papiroson B. Nagy Benza Ida neve. Mélynyomással. Ilyen az urak levélpapírja. A keresztlevelét nyomja a kezembe. Hosszúlejáratú, 10-35 évig törlesztéses 7 és fél százalékos kamatalap mellett legelőnyösebben, leggyorsabban folyósít MAGYAR OLASZ BANK R.T. Hódmezővásárhely, IV. kerület Szentesi utca 8. szám alatt, kölcsönöket