Vásárhelyi Ujság, 1931. április-június (11. évfolyam, 74-146. szám)

1931-04-09 / 79. szám

2 Vásárhelyi Újság 1931. április 9. A szegedi kir. törvényszéktől. B. 2314-1930-15. szám. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN ? A szegedi kir. törvényszék mint büntető bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Balogh József ellen Szelényi Marcell főmagánvádlónak 12 sorszámú vádiratában foglalt vád felett Gömöry An­dor kir. törvényszéki tanácselnök mint elnök, dr Bátky Zoltán kir. törvényszéki bíró és dr Rácz Andor kir. törvényszéki bíró, valamint dr Félegyházi Pál kir. tör­vényszéki joggyakornok mint jegyzőkönyv­­vezető részvételével, dr Eisner Manó ügy­védnek mint főmagánvádló képviselőjének, a szabadlábon levő vádlottnak és dr Pálfy Zoltán ügyvédnek mint védőnek jelenlété­ben Szegeden, 1930. évi október hó 9. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: Balogh József vádlott, 29 éves, g. kath. vallásu, debreczeni szül., hódmezővásár­helyi (Rónai­ u. 10) lakos, magyar állam­polgár, nőtlen, hírlapiró, katona volt, va­gyontalan bűnös a Bv. 1. §-ba átk. s a 3. § 2. bek. 1. p. szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet azáltal követett el, hogy Hód­mezővásárhelyen a Vásárhelyi Ujság­nak 1930 január 11-én megjelent számában .Mikor a feljelentőből vádlott lesz a fő- és „Egy pesti vitécz különös kalandja Vásárhelyen“ alcím alatt közzétett cikké­ben a következő s valóság esetén Szelényi Marcell főmagánvádló ellen a bűnvádi el­járás megindításának alapját képezhető s­őt a közmegvetésnek való kitételre is al­kalmas tényeket állította : „A Fekete Sas­ban megszálló kereskedelmi ügynökök ugyanis tudomást szerezve az állítólagos lopásról, annak a gyanújoknak adtak ki­fejezést, hogy Szelényi Marcell feljelentése alaptalan, az utazók arra a feltevésre ab­ból következtettek, hogy Szelényi már más városokban is tett hasonló feljelenté­seket s az ezek alapján megindított nyo­mozások legtöbb esetben azzal a meg­állapítással végződtek, hogy a feljelentési mániában szenvedő embert senki sem lopta meg, hanem a maga céljaira költötte el az ellopottnak mondott pénzt. A nagyobbik baj nem ez volt, hanem az, hogy az elköltött pénzek rendszerint az inkasszálásokból folytak be, melyeket Marci barátunk budapesti megbízásból vi­déki körútjain végzett, szóval a pénz nem Szelényié volt, hanem azzal el kellett volna számolnia, mivel azonban a saját céljaira fordította a nála levő összeget, azért állt elő a lopási mesével, hogy budapesti meg­bízója előtt fedezhesse visszaélését. A ke­reskedelmi utazók gyanúja tudomására ju­tott a 260 pengő eltűnése ügyében nyo­mozó vásárhelyi detektiveknek is, akik erre előfogták a károsultat. Szelényi a keresztkérdések súlya alatt bevallotta, hogy ezúttal is a régi trükkjével próbálkozott s a 260 P ellopásáról szóló feljelentése min­den alapot nélkülöz, mivel az „eltűnt“ pénzt, mely nem az övé volt, valóban ő költötte el és csak a maga igazolására játszotta a rendőrség előtt a károsult sze­repét. A beismerő vallomás után a detek­tívek őrizetbe vették a furfangos ügynököt, a két ártatlanul vádolt szobaleányt pedig elbocsátották a rendőrségről.“ A kir. törvényszék ezért Balogh József vádlottat a Bn. 3. § 2. bek. alapján a Btk. 92. § alkalmazásával 100 (egyszáz) pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlansága ese­tére a Btk. 53. §-a alapján 10 %-ként egy napi fogházra kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emel­kedésétől számított 15 nap alatt kell végre­hajtás terhével a szegedi kir. ügyészségnél az 1892: XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatá­rozott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. és 481. §-a értel­mében köteles az eddig esetleg felmerült bűnügyi költséget az államkincstárnak meg­téríteni. Az ítéletben meghatározott pénzbünte­tésért és bűnügyi költségért a Sz. 40. és 42. §-a értelmében elsősorban a Hód­mezővásárhelyi Gazdasági Egyesület kép­viseletében Lázár Dezső egyesületi elnök a felelős a Pénzügyminiszteri letéti számla Budapest 64500 sz. elnevezésű takarék­pénztári számlára befizetett 22000 korona készpénz óvadék erejéig. Másodsorban felelős Balogh József vád­lott. Miután pedig a biztosíték kellő fede­zetet nem nyújt s amennyiben a pénz­­büntetés és bűnügyi költség a vádlotton behajtható nem volna, azokat Lázár De­zsőtől, mint felelős kiadótól, (a Kunvá­­sárhelyi Gazda Egyesület képviseletében) s ha ez sem volna lehetséges, úgy ífj. Kut­rucz Jánostól mint a lapot előállító „Tö­rekvés“ nyomdavállalat tulajdonosától (IV. ker., Lehel u. 1.) mint a Sz. 42. §-a sze­rinti felelős személyektől kell behajtani. Köteles a vádlott Szelényi Marcell fő-Panaszos gazdák jártak tegnap a Vásárhelyi Újság szerkesztőségében s elmondották, hogy a Tisza tavaszi áradásakor elöntött Barcs-rét és a városi ajkai terület még mindig viz alatt van, annál az egyszerű oknál fogva, mivel a levezető kanális eldugult s emiatt a víznek nincs lefolyása. A Tisza lassanként már teljesen visszatér a medrébe, tehát az el­öntött rétekről való vizlevezetésnek nem lenne semmi akadálya, ha az eliszaposodott csatornát rendbehoz­nák s szabaddá tennék igy a viz útját a folyóhoz. Az érdekelt birto­kosoknak érzékeny kárt jelent a vizlevezetés elakadása, mert hiszen magánvádlónak a Sz. 39. §-a alapján 250 r­ő nem vagyoni kárt és a Bp. 489. §-a alapján 60­0 ügyvédi képviseleti díjat az­­ ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap és végrehajtás terhe alatt megfizetni. Főmagánvádlót egyéb magánjogi igé­nyével a Bp. 5. §-a alapján polgári perre utasítja. Kötelezi a Vásárhelyi Újság szerkesztő­­jét a Sz. 43­ §-a alapján, hogy az ítéletet indokaival együtt a Vásárhelyi Újságban a jogerős ítélet kézbesítés után megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül követő számnak elején rendes nyomással, minden lappéldányban tegye közzé. Indokok: A kir. törvényszék a vádlott töredelmes beismerése, valamint a vonatkozó lappél­dánynak a főtárgyaláson ismertetett tar­talma alapján tényként állapította meg, hogy a vád­ott Hódmezővásárhelyen, 1930 január 11-én a Vásárhelyi Újságban a fenntebb leírt cikkében lényegében azt állította Szelényi Marcell főmagánvádlóról, hogy ő budapesti főnöke által vidéki in­­casszálásokra megbízást kapva az incassált összegekből 260 pengőt elsikkasztott, s hogy amiatt főnöke előtt fedezze magát, azt állította, hogy őt a Fekete Sasban meg­lopták, s ezt a rendőrségnek fel is jelen­tette, de ezen trükkjét a rendőrség lelep­lezte és letartóztatták. Minthogy a főmagánvádlóról állított ezek a tények alkalmasak arra, hogy va­­lósá­gk esetén ellene bűnvádi eljárás in­díttassák s őt a közmegvetésnek tegyék ki, de minthogy a vádlott a valódiság bi­zonyítását bűnösségének beismerése mel­lett meg sem kísérelte csupán téves infor­­matióra és jóhiszeműségre hivatkozott, a kir. törvényszék őt a Bv. 1. §-ba ütköző s a 3. §. 2. bek. 1. szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta ki, nem marasztalván őt a vád szerinti becsületsértés vétségé­ben is, mert az a súlyosabb rágalmazási deliktum tényelemeibe beleolvad. A büntetés kiszabásánál enyhítő körül­ményként mérlegelte a vádlott töredelmes megbánást tanúsító beismerését, továbbá azt a körülményt, hogy meggyőződvén a cikk téves voltáról, azt helyreigazító nyi­latkozattal reparálta s végül a vádlott meg nem cáfolt jóhiszeműségét cikkének meg­írásakor. Miután ezekkel szemben súlyosító kö­rülményként igen csekély súllyal csak tilos közlés miatti büntetett előéletét vette s miután úgy találta, hogy a cselekmé­nyére előírt fogház legkisebb mérve is túl­­sz­­orúan sújtaná, a Btk. 92. §-ának al­kalmazásával pénzbüntetést szabott csak ki, de a végrehajtását a Bt. 1. §-a alapján ennek is felfüggesztette, mert úgy találta, hogy ettől a vádlott jövő magatartása te­kintetében kedvező hatás remélhető. A főmagánvádló részére megítélt nem vagyoni kár összegét az eset összes, főleg az érdekelt felek vagyoni körülményei mérlegelése mellett határozta meg, a kép­viseleti díj összegét pedig a jogi képviselő kifejtett tevékenységéhez arányosította. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon, a védelemnek a vád­lott jóhiszeműségére irányuló bizonyítási indítványának az elutasítása pedig azon az indokon alapszik, hogy a vádlottnak a jóhiszemű közlésre alapított védekezését enyhítő körülményként egyéb bizonyítás nélkül is elfogadta. Szeged, 1930. évi október hó 9. napján. Gömöry Andor s. k. főtárgyalási elnök, Dr­­ácz Andor s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: (Olvashatatlan aláírás) főtiszt, emiatt a rétek hasznosítása ezidő­­szerint lehetetlen. Mint a panaszo­sok mondják, eliszaposodott csatorna kar­bantartásáról a város köte­lessége volna gondoskodni. Ezt a kötelezettséget egyszer már a bíróság is megállapította, midőn évekkel ezelőtt Varga Dezső föld­­birtokos az ártéri csatorna elisza­­podása miatt kártérítési keresettel fordult a város ellen s a pert meg is nyerte. A gazdák nem szeretnék, ha most ismét kenyértörésre kerülne a sor s éppen ezért lapunk utján kérik az illetékes tényezőket, hogy intézkedjenek az eldugult csatorna sürgős rendbehozatala iránt. B. I. 1797—1930/21. szám. A magyar szent korona nevében! A szegedi kir. ítélőtábla. A sajtó utján elkövetett rágalma­zás vétsége miatt Balogh József el­len folyamatba tett bűnügyet, mely­ben a szegedi kir. törvényszék 1930 évi október hó 9-ik napján B. 2314/ 15/1930. szám alatt ítéletet hozott, főmagánvádló képviselőjének a btkv. 92. §-ának alkalmazása miatt, a nem vagyoni kár és a képviseleti költség csekély volta miatt, vádlott­nak és védőjének alaki okból és a nem vagyoni kár összegének nagy­sága miatt bejelentett fellebbezése folytán tartott nyilvános fellebbviteli főtárgyaláson, vizsgálat alá vette és a következően ítélt: A helyesen a Bp. 479. és 480. §§. alapján megállapított ügyvédi képvi­seleti költség összegét kilencven fgo­ pengőre felemeli. Ezzel a változtatással az elsőbíró­­ság ítéletének a büntetés kiszabása és a nem vagyoni kár összege te­kintetében felebbezett egyéb részét helybenhagyja, nem felebbezett többi részét pedig azzal a helyesbbítéssel, hogy a nem vagyoni kárért is a Sz. 40. és 42. § ai szerint fokozatos anyagi fele­lőséggel első és harmad sorban a „Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egye­sület" mint kiadó, s nem Lázár De­zső tartozik,­­ nem érinti. Vádlottat a Bp. 479. és 480. §§. alapján arra kötelezi, hogy a fő­magánvádlónak a mai felebbviteli főtárgyaláson képviseltetésével fel­merült költsége fejében 30 pengőt 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen. Ez a költség és mint bűnügyi költség a St. 40. és 42. §-ának ren­delkezése alá esik. Indokok: I. A kir. ítélőtábla a főmagán­vádló képviselőjének a Bn. 1. §­­ának alkalmazása miatt bejelentett felebbezését 16. sorszámú végzésé­vel visszautasítván, miután e tör­vényhely alkalmazásában a kir. ügyész megnyugodott, az ügyet az ekként fennmaradó felebbezések keretében bírálta felül. II. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság által helyesen felhozott enyhitő körül­­mények mérlegelése mellett úgy ta­lálta, hogy az elsőbiróság a btkv. 92. §-át indokoltan alkalmazta s ennek keretén belül a pénzbüntetést a vádlott vagyoni viszonyaival is arányban szabta ki. A nem vagyoni kár összegének kérdésénél az érdekelt felek, tehát a sértett és a vádlott vagyoni viszo­nyai jöhetnek tekintetbe. A főmagánvádló képviseletével felmerült ügyvédi költség nem a Bp. 489. §. alapján megállapítandó kár­térítés, hanem a Bp. 479. §. alá eső olyan bűnü­gyi költség, melynek megtérítésére a vádlott a Bp. 480. §. alapján kötelezendő. Az ezen törvényhely alapján meg­állapítottnak tekintett ezen ügyvédi költség összegét azonban a kir. ítélőtábla kifejtett tevékenységgel és az ügy vitelére fordított időveszte­séggel arányban állónak nem ta­lálván, az elsőbíróság ítéletének erre vo­natkozó rendelkezését a Bp. 423. § 3. bekezdéséhez képest megváltoz­tatta, s az elsőbíróság előtt felmerült képviseltetési költség, mint bűnügyi költség összegét megfelelően fel­emelte. Ezzel a változtatással a kir. Ítélő­tábla az első bíróság ítéletének feleb­bezett egyéb részét a fentiekkel ki­egészített vonatkozó indokai alapján ugyancsak a Bp 423. § 3. bekez­déséhez képest helybenhagyta Ha az időszaki lapot jogi sze­mély, vagy társaság adja ki, a St. 40. §. 42. §. szerinti fokozatos anyagi felelősséggel ez a jogi sze­mély, vagy társaság, nem pedig a St. 17. §. szerint az ügyvitelre jo­gosított, vagy az képviselő egyén tartozik. Minthogy pedig az adott esetben fokozatos anyagi felelősséggel a „ Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egy­e­­sület“ mint kiadó s nem az azt kép­viselő Lázár Dezső egyesületi elnök tartozik, a kir. ítélőtábla az első­biróság ítéletének vonatkozó rendel­kezését a fentebb előadottaknak megfelelően helyesbítette, s ezzel a helyesbítéssel az elsőbiróság ítéleté­nek nem felebbezett részét, hivatal­ból figyelembe veendő semmiségi ok hiányában, a Bp. 387. §. 1. be­kezdéséhez képest érintetlenül hagyta. A felebbviteli eljárás költségeiben való marasztalása felhívott törvény­helyeken alapul. Szeged, 1931. március hó 2-án. Skultéty István sk. tanácselnök, dr Juhász István sk. előadó. A kiadmány hiteléül: (olvashatat­lan aláírás) irodafőtiszt. Ez a határozat jogerős és végre­hajtható. Szeged, 1931. március hó 11-én. (Olvashatatlan aláírás) a szegedi törvényszék elnöke. Míg mindig viz alatt áll a Barci-ru­t­ás a város Atkája, mert az eliszakosodott kanálison nem tud lefolyni a víz Temesváry Imre megsü­rgette az algyői híd építését Budapestről jelentik . A képviselő­ház pénzügyi bizottsága tegnap dél­előtt megkezdte a költségvetés tár­gyalását. Főelőadóvá Temesváry Imrét választották meg, majd megválasz­tották az egyes tárcák előadóit, aztán Görgey István megkezdje a kereske­delmi tárca költségvetésének ismer­tetését. Az előadói jelentés után hosszabb vita keletkezett s többek között felszólalt Temesváry Imre is és a kereskedelemügyi miniszter­től az algyői híd megépítésének mielőbbi elrendelését kérte. Apagyilkosság Kaposvárról jelentik. Kedden este a Somogyiúr községhez tartozó Víz­­pusztán Kurucz György 48 éves földművest 18 éves Géza nevű fia három lövéssel agyonlőne. A gyil­kosságot veszekedés előzte meg. A fiatal gyilkos tettének elkövetése után elmenekült. k­épmházais olcsó cikkeinket a nagybecsű közönség figyelmébe ajánljuk. A gazdasági viszonyokkal papas ni pen Ú |t II ll Il 91 is felszereltük, számolva, raktárunkat U|v0A UlllDU fll IHRfll de ezekben is j® minőséget, ■ a fizetett árnak ellenértékét óhajtjuk nyújtani. — Tisztelettel: Konstantin Testvérek Áruháza V­ég­rl nagy ár szű­rés: Felftti és mine Fot­o Szenzác­iáni drogí A hadiköre újabb ori Budapestről­­ hadikölcsöntula tartottak Budap­­en elhatározd csönzők érdeke indítanak és ez­szággyű­lés tagj­­ukévá a ha kívánságait. A­ külön-külön ké­janak állást a ha kártalanítása í ben az országg­mányhoz beadó Rendszere Ami Newyorkból­­ az Egyesült­ Ál a rendszeres rá­látó készülékek Egy báró Budapestről­­ Máriát, aki a­­ konainál, gróf töl­ötte, husvét baleset érte. A ben revolverrel elakadt és a­z, hogy a fegyvr ellőtt, egy kuk­tatni kezdte a azonban, amely volt, félrecsuszi átfúrta a bárón között jött ki. kocsin azonnal ták, ahol dr Szá­ban megoperált­ték, hogy a be­mérgezés lépett kezteben a bá négy órakor mt Búza (Budapest) - Árpa — — -Tengeri - — -Zab — — -Rozs — — Irán’ A ferencvár felhajtottak 1290 c uradalmi 122—121; 143—149 szalonna Irányzat: lanyha. Csomorkányi tanyaépületek vevője pengő csfint kap évi Több darabb Jelentkezők * mezővásárhel MEGN­Y Okulái A legmoder és fénykép Andrássy-­ Stühmer u2 Fotolaboratorium használata díjtal

Next