Vásárhelyi Ujság, 1933. január-március (13. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-25 / 20. szám

2. oldal. bizottságot kell alakítani azzal a fel­adattal, hogy a kollektív parasztgaz­daságokat a szovjet hatóságokkal való együttműködésre kényszerítse. Ha a vetési terv június 15 ig nem hajtható végre, akkor hivatalos munkakény­szer útján kell megvalósítani. Rend­kívüli törvényt kell hozni, amely sze­rint mindenki, aki vetőmagot lop, halállal büntetendő. Párttagok is, ha e rendelet végrehajtását akadályozzák, súlyos büntetéssel sűjtendők. A Közegészségügyi Intézet fiókjának munkája Vásárhelyen Csöndben és feltűnés nélkül, de évről-évre annál nagyobb eredmény­nyel, fokról-fokra előrehaladva foly­tatja működését Hódmezővásárhelyen a Rockefeller-alapítványból litesített Országos Közegészségügyi Intézet helybeli fiókállomása, melynek veze­tője, Ormos Pál dr. főorvos most számolt be terjedelmes jelentésben a fiók egyévi működéséről és annak eredményeiről. Talán tudják már ol­vasóink, hogy az intézet a legmodernebb vívmányok alap­ján­­ berendezett laboratóriumot tart fenn Vásárhelyen, ahonnan valóságos há­borút folytatnak a népet sorvasztó is pusztító veszedelmes bacillusok mil­­liárdjai ellen. A küzdelem arányainak jellemzéséül kiragadunk néhány ada­tot a terjedelmes jelentésből. Meg­tudjuk, hogy a vásárhelyi fiók laboratóriuma 15,213 esetben végzett vegyi vizs­gálatot különböző fertőző betegségek kap­csán. A munka zöme a diftéria és a tífusz ellen megkezdett óvintézkedések kiterjesz­tésére esett. A diftéria elleni véde­kezés eredményeiről már írtunk a Friss Újságban, s most csak annyit idézünk a jelentésből, hogy Vásár­hely e tekintetben az ország összes városai közül a legnagyobb eredményt mu­tatta fel, amit jellemez az a körülmény, hogy eddig összesen 9200 vásárhelyi gyer­meket oltottak be diftéria ellen. Igen nagyszabású tevékenységet végzett a laboratórium az u. n. Wassermann-féle vérvizsgálatok terén. Nem kevesebb, mint 4650 ilyen vizsgálatot végzett el a fiók s mint érdekességet említjük meg, hogy az eredmény 17 százaléknál pozitív volt. Közreműködött az intézet az isko­lásgyermekek megvizsgálásánál is a Wassermann módszer alkalmazása által, továbbá a vérszegénység és a bélféreg elleni küzdelem terén. A jelentés, — mely fentieken kívül még sok, másféle irányú tevékeny­ségről is beszámol — a köszönet és elismerés hangján emlékszik meg Soós István dr. polgármester és Czakó Lajos dr. t. főorvos megértő, segítő munkájáról, amellyel az intézet prosperitását elősegítették s az ered­mények elérését lehetővé tették. VÁSÁRHELYI ÚJSÁG 1933. Január 25., szerda.. Bevallotta bűnét a Szabadság­ téri betörő Lapunk tegnapi számában meg­írtuk, hogy a rendőrség Szentesen őrizetbe vette Kovács Antal volt sof­­­főrt, akit azzal gyanúsítottak, hogy betört Rakoncai István Szabadság tér 33. sz. alatti házába s onnan érté­kes ágyneműeket vitt el, melyeknek tokjait azután a Püspök utcában be­dobta Tóth Imre detektív csoportve­zető udvarára. A vásárhelyi rendőrség emberei tegnap este hozták át Szentesről Kovács Antalt, aki bevallotta, hogy a betörést tényleg ő követte el. Be­ismerte azt is, hogy a múlt évben egy Püspök utcai házba is behatolt s akkor is ágyneműeket lopott. Ko­vácsot ma hallgatják ki részletesen, azután átkisérik az ügyészség fog­házába. Megállapították a gazdaértekezlet programját Hírt adtunk már arról, hogy a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara gazdagyűlést szándékozik ren­dezni Vásárhelyen. A gyűlés február 12 én délelőtt lesz a városháza kis­­gyű­rsi termében, a mezőgazdasági bizottság rendezése mellett. A bizott­ság a tárgysorozat megállapítása céljából kedden délelőtt rendkívüli tanácskozást tartott, melyen így vég­­legezték a programot. 1. Elnöki megnyitó, tartja Kovács Jenő, a mezőgazdasági bizottság el­nöke, aki a munkanélkül jövedel­mező tőkéről fog beszélni. 2. Gesztelyt Nagy László dr., a Mezőgazdasági Kamara titkára a kül­kereskedelmi szerződésekről és Ma­­gyarországnak a szomszédállamokhoz való gazdaságpolitikai viszonyáról értekezik. 3. Weisz Miklós „A baletta hatása a búza áralakulására és a közélelme­zésre“ címen tart előadást. 4. Pályi Sándor a mezőgazdaság­gal foglalkozók és a fix-fizetésűek élet­lehetőségeiről beszél. 5. Molnár Imre az állategészség­ügyi rendelkezések visszásságait fej­tegeti a sertésoltásokkal kapcsola­tosan. 5. Benke Imre „A telepítések kér­dése és kihatása a mezőgazdasági munkásviszonyokra“ címmel ad elő. Az egyes előadásokhoz hozzá lehet szólni. A gyűlésen minden érdeklő­dőt szívesen látnak. Amerika feljelentette Japánt félelmetes erejű búvárkikötők építése miatt ■ Londonból jelentik. A Daily He­rald című londoni lap szerint rövi­desen jelentés kerül a Népszövetség elé arról, hogy Japán a népszövet­ségi alapokmány 22. szakaszának és a négyhatalmi szerződésnek megsér­tésével titokban félelmetes erejű bú­­várhajó- kik­ötőket épít a Pelen-szige­­­teken, amelyek japán fennhatóság alatt állanak. Ezek a kikötők közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államok ösz­szeköttetését Honoluluval és a Fü­­löp-szigetekkel. A népszövetség titkos ülésén már keresztkérdések alá vették a japán megbízottakat, akik tagadnak ugyan, de annyit mégis bevallottak, hogy eddig körülbelül egymillió yent köl­töttek állítólagos kereskedelmi kikö­tők építésére. A feljelentés egyébként az Egye­sült Államoktól származik. Jóváhagyta a miniszter az új kéményseprési szabályrendeletet Még 1931 ben tárgyalta a város törvényhatósági bizottsága azt a szabályrendelettervezetet, amely a régi kéményseprési szabályrendelet módosítását célozta. A tervezet azóta a kereskedelmi és belügyminisztériumok előtt feküdt elbírálás végett, ahonnan ma került vissza a polgármesteri hivatalhoz. A jóváhagyási záradékkal ellá­tott szabályzatot a két minisz­ter lényeges változtatásoknak vetette alá. Legfontosabb változtatás, amely az eredeti szöveggel ellentétben kimondja, hogy a kéményseprők csak az általuk tényleg elvégzett munkáért szedhetnek és köve­telhetnek díjat a közönségtől. Az eredeti szabályrendelet abban az esetben is megállapította a ké­ményseprő díját, ha az, a fél mu­lasztása, vagy nemtörődömsége miatt nem tudta seprési kötelességét tel­jesíteni. Lényeges és a nagyközönséget kedvezően érintő változtatás az is, hogy úgy a belterületen, mint a kül­területen egyforma díjak szed­hetők és az úgynevezett távol­sági pótdíjak nem számíthatók fel. A miniszter, mint azt a szabály­rendelet kísérő leiratában kimondja, ezzel a rendelkezéssel a nyo­masztó viszonyok miatt úgyis eléggé sújtott szegényebb kül­területi néprétegek érdekeit óhajtja megvédeni. A szabályrendelet azon részét a miniszter nem hagyta jóvá, mely Mártélyra és Kutasra nézve kimon­dotta a kötelező kéményseprést. Erre a pontra vonatkozólag új hatá­rozathozatalra utasította a hatóságot kimondva, hogy pontosan kijelö­­lendők az egész határban azok a területek, amelyekre nézve a kéményseprés kényszerét cél­szerűségi okokból ki kell mondani. A miniszter eme utasítása folytán a szabályrendelet érvénye csak rész­ben lép életbe, míg a külterületi kéményseprési körzetek ügyében újabb közgyűlési határozatnak kell megszületnie, amely ismét a minisz­ter elé fog kerülni jóváhagyás végett. Véres diéhtü­ntetés Bukarestben Bukarestből jelentik. Mintegy há­romszáz főből álló diákcsapat tegnap délelőtt koszorút akart helyezni a névtelen katona sírjára, a csendőrök azonban nem nyitották ki a park ajtaját. A diákok erre betörték a ka­put és behatoltak. A csendőrök fel­tűzött szuronyokkal utánuk mentek és kiszorították fiket. A diákok a park előtti téren újra gyülekeztek, kitépték a fákat s azzal dobálták a csendőröket, akik azután rohammal szórták szét a tüntetőket. A diákok közül többen súlyosan megsebesül­tek, egy halott is van. A hatóságok rendőrkordonnal vétették körül a magyar követség épületét, mert attól tartanak, hogy a tüntetés ott folyta­tódik. A Dunántúl ismét esik a hó Budapestről jelentik. A Dunán­túlon tegnap reggel óta ismét esik a hó. Győr és Szombathely között a közlekedés ismét megakadt. Elítélték a tolvaj asszonyokat A szegedi kir. törvényszék egyes­­bírája, Berze Árpád törvényszéki bíró, a napokban két vásárhelyi asszonyt vont felelősségre, akik több rend­beli lopás vétségével vádolva kerül­tek a vádlottak padjára. Az eset előzményei a december havi orosházi országos vásár idejére nyúlnak visz­­sza, amikor is a két vád­olt asz­­szony, névszerint Kozák Jánosné Varga Klára serháztéri és Hess La­­josné Sándor Ida T. 1498. sz. a. la­kosok, felkéredzkedtek Mózes István helybeli gazda hazafelé tartó kocsi­jára. Az asszonyok útközben kellemesen elbeszélgettek a jószívű gazdával, azonban Kozákné visszaélt Mózes István szívességével: útközben kilopta a nadrág zsebéből a gazda tár­cáját és az abban levő 20 pen­gőt. A gazda otthon észre vette pénzé­nek eltűnését és azonnal jelentette az esetet a rendőrségen. A rendőr­ség hamarosan kiderítette, hogy a pénz Kozákné kezén tűnt el. Mikor azután a detektívek aziránt is érdek­lődni kezdtek, mit kerestek Oroshá­zán Kozákné és társa, kitűnt, hogy a két asszony a vásárban is eltulajdonított egyet­­mást. Kozákné „beszerzett“ magának egy szőrmés fekete női kabátot, egy barnabőr prémes és két báránybőr sipkát, összesen 49 pengő értékben. Hössné pedig egy 14 pengős lakk­cipőt hozott magával emlékbe. A bírósági tárgyaláson az asszo­nyok mindent bevallottak s igy a törvényszék Kozáknét 3 havi fogházra, egyévi hivatal­vesztésre, Hössnét pe­dig 30 pengő pénzbüntetésre és szintén 1 évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Aranyat, ezüstöt zálogcédulát minden kontárnál magasabb árban veszek. Papp Takács Károly órás és ékszerész, Szant Antal utca 9a aaám. TELI ALSÓNADRÁGOK, INGEK | Angol mintás harisnyák | jGyapjúharisnyá­ki | Kötöttáruk, kesztyű­k| jwackenyi A leltár utáni nagy árleszállítással legjobban beszerezhetjük A KOKRON GYÁR LERAKATÁBAN

Next