Vásárhelyi Ujság, 1933. október-december (13. évfolyam, 224-298. szám)

1933-11-18 / 263. szám

1933. november 18. VÁSÁRHELYI ÚJSÁG Ügr -«o»­— Lázár Dezső Budapesten. Lázár Dezső gazdasági főtanácsos, a _G. E. elnöke Budapestre utazott, ahol az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület fontos tanácskozásain vesz részt, ezenkívül pedisz a vásárhelyi gazdákat érintő több ügyben is eljár illetékes is el­veheti. — Első vallásos estély a városháza közgyűlési termében. Református egyhá­zunk rendezésében ismét megkezdődnek a téli vallásos estélyek, melyeket a múlt ta­pasztalatai nyomán lelki vágyakozással és érdeklődéssel várja vallásos lelkű híve­ink nagy száma. Első ilyen estélyünk de­cember hó 3-án lesz délután 5 órai kez­dettel a városháza közgyűlési termében, melynek műsorán többek között a követ­kezők szerepelnek: Kezdő és záró éneket ad elő a Református Énekkar Lőrincz And­rás karnagy vezetésével, a vallásos esté­lyek ezidei sorozatát megnyitja Pap Imre elnöklelkész, ünnepi beszédet tart dr Szatt­máry Dezső ügyvéd, szóval Lencse Margit és Hovanyecz Ferenc banktisztvi­selő, énekduettet ad elő az ótemplomi Re­formátus Vegyeskar két tagja: Hidi Mi­­hályné és Vata Eszter, ugyancsak énekel dr Kovács Ernő ótemplomi h. kántor s az estélyt Nagy Béla hitoktató lelkész imádsága zárja be. A terem fűtéséről gon­doskodás­ törtééntjó:. „Az­­estély jövedelme az ótemplom pfüthetővé­­ tételének a célját szolgálja. , aká­r 20 fillért Hiveshlt ___________ _______ való megjelenését kérjük. Rend HÍMEK A BICSKA... A fantázia nem pihen soha. Fújhatnak ,bármilyen zord szelek s úszhatnak az eberek fejtetőig a bajban, sokszor egy apró semmiség egész tömegeket állít meg az élet rohanásán. Most történt. A susáni városrészben új tetőt húznak egy házra, mikor szép sorjában kezdték leszedni az évszázados nádat, melynek testvérei még ott hajladoztak a nagy tó vizén s nézték a holdfény rezgését, vagy hallgatták, smint pásztortűz mellett a puszta fiai­­örökölnek, a gerendába belevágva talál­ok egy két araszos bicskát. Csont a nye­­r­s pengélye acél. S a fokán két betű: i. S. Lehet ez mondjuk Révész Sámuel, ehet Rideg Sándor, sőt még Röszler Sa­­amon is, de a vén nádszegő rögtön ki­rágta a szót, hogy ez csak a Rózsa Sán­­dor bicskája lehet. És futott a hir, hogy megtalálták a haramiavezér kését, mell­­yel ha embert nem ölt, de bizonyosan jóizűeket szallonázgatott a tóparton, vagy­­ kisteleki csárdában. Így születik az ireg mese. Mikor a „Pusztai szél“ című betyár darab készült, az egyik lapban or­szágos felhívást tettek közzé, keresvén va­­ami alkalmatos régi betyár nótát. Ott az iparegyletben ezen törtük a fejünket egy falos estén, de nem jutott senkinek eszé­be a nóta. Mikor azután már kezdett emelkedetté válni a hangulat, egyszerre csak, váratlanul feldörög az öreg Eisler hangja, mondván: Ha bemegyek a baracsi csárdába, cifranyelű kis bicskámat vágom a gerendába. Aki legény az vegye ki, aki bátor az teheti! Huj! Még az éjjel zsan­­dárvérrel írom fel a nevemet. Nem a mai világban született ez a dal, hanem akkor, mikor még rézsisakos cseh zsandárok lo­­vagolgattak itt a réteken és kerülgették­ óvatosan a betyárfészkeket. Hanem a bicska az mégis eszünkbe juttatja. Hiszen járhatott az öreg ott a susáni háznál. De ha ott járt, mit keresett a padláson és ha keresett valamit, miért pont a szelemen­be vága bele a késit. Azt a kis késit neki. Nehéz hát a sor s talán nem tévedünk, ha ez a bicska is arra megy ki, mint mi­­kor a múzeumi szolga valahol a Bakony­­melléki múzeumban Irtó magyarázgatta a látogatóknak az emlékeket. Mikor egy koponyát vett a kezében, bátran kivágta a szót: ez a Rózsa Sándoré volt. Hát az a másik, az a kisebb, kérdezte egy elbá­jolt szende nő. Az is az övé volt, csak legény korában. Mikor a futóbetyár Sza­bó gyerekek talpa alatt már nagyon égett a föld itt, a vásárhelyi határban, még egy látogatást tettek Csomorkányon. Egy ital vízre tértek be és egy szál masinát kértek. A gazda fia módos gyufatartóból kínálta meg őket. Hát ezt elviszem kölcsöbe, mondta Palkó , majd egyszer visszaho­zom. De nem hozta vissza sohase. Har­mad napon Perjámoson Duss István nótá­rius szíven lőtte a csárdában. A masina tartót vele együtt temették el. Lehet, hogy az a bicska más sorsra jutott és azért került elő most hetven év után. A pénteki piac közepes forgalmi­ volt A mai piac közepes forgalmú volt. Az áraikban lényegesebb változás nem ártott előt, hacsak azt nem említjük fel, hogy a kereskedők a baromfipia­con aillig akartak pulykát vásárolni. Hogy miért, az egyelőre az ő titkuk. Tudósítónk az alábbi árakat jegyezte fék A zöldségpiacán; a burgonyát 8,­ a fejeskáposztát 5, a kelkáposztát 7, a tormát 70, a zöldbabot 40,­­a parajt 20 fillérért adták kilónként. A paprika darabja 2, a retek csomója 6, a répa és gyökér csomója 6 fillér volt. A vö­röshagyma kilója 5, a fokhagymáé 15­0 fillér. A karfiol darabját 6—30 fillér­­­­ért adták. A saláta feje 4 fillér volt. A gyümölcspiacon a körtét­ 60, az­­ aranyparmen allimát 45, a rozmaring­­­almát 40, a birsalmát 46 fillérért mér­­t­­ék küllőnként. A barosmifiipiakcon a csirke 70—75, a­­ tyúk 70, a liba 80—85, a kacsa 75— 80, a gyöngyös 100—130, a pulyka­­ 70—75 fillérért kelt k­i­lónként. A tojás­­ darabjáért­ a szedők 8 fillért fizettek.­­ A halpiacon sok volt a tiszai hal. A pontyot 80—100, a harcsát 1 , 20, 120. A sütnivaló halat 40—50 fillérért­­ adták kilónként. A Vásárhelyen elejtett keselyű az állatkert madara lett Tóth Ernő Klauzál utcai földbirto­kosnak a tizetes út melllett ,a Lukács féle birtokon kívül van a szép földje. Úgy öt héttel ezelőtt bemegy a ta­nyás a gazdáiho­, és újságolja neki, hogy valami ismeretlen óriási mada­rak szálltak le a Somlyókon és már harmadnapja ott­­böngészkednek. De semmi félle szándékot nem­ mutatnak ama, mintha további akarnának száll­ni. Tóth Ernő vette a vadászfegyverét s kiment a síkra, hogy megvizsgálja a dolgot. Tényleg hét óriási madár lé­zengett azon a részen­, amerre nincs dűlő és nem járnak az emberek. Mi­kor a madarak észrevették közeledé­sét, nyugtalankodni kezdtek, mire Tótth Ernő k­ét lövést adott le rájuk. Ké­t madár ott marad­t, öt azonban kiterjesztett szárnyakkal felre­pült és eltűnt arra Lelle irányában. Csak ak­kor látta Tó­tth Ernő­, hogy milyen óriási madarak, mer az egyik, melyet halálosan ért lövése, nagyobb volt skót méternél, a másik pedig, amelyik csak vergődött a földön, kiterjesztett szárnyaival elérte a két és fél métert. Tót­h Ernő a sebesült madarat haza­hozta Klauzál utcai házához és ott tartotta, táplálta házanépével a pad­láson. Naponta két kilogram­mőhúst evett meg a fogolymadár, még azután annyira helyre nem jött, hogy minden áron szabadulni akart. A lapok közle­ménye nyomán érdeklődött a buda­pesti állatként igazgatósága is és a madarat elkérte Tóth Ernőtől. Hatal­mas ketrecet csinálta,taak és most küldték fel Pestet. Megáll­apitás sze­rint dög­kese­lyük volta­k a szikáncsi földek vendégei s valószínűleg valami viharszéll hajtotta őket erre a viléik­­re, mégpedig Afrika közepeiből. Hogy az elafeneküi­ öt keselyűnek mi lett a sorsa, arról semmiféle hír nem volt a lapokban. Valószínű, hogy a Balkánra tévedtek. Passzus helyett üres lappal csalt ki 20 pengőt a vevőtől a lőkunec A közönség csak nem tanul. Bár száz esetet ismer, miikor a passzussal a vevő az, eladót becsapta, vagy meg­fordítva, mégis­ mindig akad ember, aki a ló­csalók trü­kkjének felsül és lép­­remegy. Az ilyen eseteknek mégis va­lósággá­ iskolapéldája lehet az, amely­ben mos­t mondo­t­t ítéletet a vásárhe­lyi kihágási bíróság. Még a József napi vásáron történt, hogy Szalma Antal földeáki gazdálkodó egy szép sárga lovat vásárolt Nagy Vigh Atilla gádo­­rosi lakostól, akiinek Matyuska József volt a pemzárja, Szalu­mia Antall 150 pengőt kifizetett, 20 pengőt azonban vissza­fogott azon a címen, hogy a passzus nincs rendben. Abban álla­podtak meg, hogy Vigh Attila utánvét­tel küldi el Földeákra a járlatot és ak­kor rendben lesz minden. Szalma An­tal várta a s kü­ldeménytt, de az csak nem érkezett meg. Sürgette vagy há­rom levélben, de még választ sem ka­pott. Közben a csendőrség a lovat el­kobozta és Szalma Antalt kihágás mi­att följ­zent­ette. Ezért­­­mért rájuk a kihágási bíróság 25—25 pengő bírsá­got. Közben azonban­­még más vallat­s is történt. Mikor már Szalma Antalt a jártat miatt nagyon, szorongatták, egyszerre csak leveln­ét kap a földeáki postától. A levélen 20 pengő utánvé­teli terhelés volt. Örvendezett Szal­ma Antalt, hogy végre hozzá jut a jártaihoz. Az összeget kifizette s azu­tán felbont­ta a levelet. Akkor este a meglepetés, mert a borítékban csupán néhány sor állott s abban Matyuska­­ József adja tudtára, hogy majd leg­­­­közelebb ő küldi el a tárlatot. Most , azután az ügy még ezzel a csalási­­ esettel is­ kibővült. És Szalma Antal még mindig nem tud mit csinálni lo­vával, mert passzusa nincsen. _ A törvényszék elítélte Takács Fe­rerencet. Takács Ferenc bh biz. tag még a múlt évben nyilatkozatott tett közzé a vá­lasztói névjegyzékekkel kapcsolatosan­ Nyi­latkozatában „undorító munkának" nevezte Faragó Sándor nyug.­tanácsnoknak azt az eljárásét, hogy mintegy kétezernégyszáz vá­lasztó választójogát kifogásolta. A tanács­nok sajtó útján elkövetett rágalmazásért be­perelte Takács Ferencet, akit tegnap a tör­­­­vényszék ebből az ügyből kifolyólag 100­­ pengő pénzbüntetésre ítélt, a büntetés végre­­­­hajtását azonban felfüggesztette, s - a frontharcosok szervezkedése. Tegnap este az Iparegyletben rendkívüli ér­deklődés mellett tartották meg a frontharco­sok első táborozását. Közel félezer fronthar­­cos jelent meg a„tótwr05á^,.^mrtgnek so­rán vitéz En­dre Antal az iitézet! buzdító be­­­­szédet bajtérsaitwzTi^xbejelentette,­hogy a Szövetség alakuló nagygyűlése országos kere­tek között december 3-án láta A­fiterhelyeit Ezután Dietrich Lajos dr szervező tiszt, majd aZ ezredparancsnokok tettek jelentést eddig" ilítsms"­. Egészen szerdáig igénybe lehet venni a feljegyert. A nemzeti munka­hét alkalmából tudvalevőleg vasúti féljegy­­kedvezményt adta­k ki. Már ed­dig sokan igénybe vették ezt az uta­zási sie­tőséget, mivel azonban még hat nap van hátra, újólag­­közöljük, hogy ilyen félj­eggyel egészen szerdá­ig lehet Budapestre, akként azonban, hogy­­legkésőbb 22-én éjfélre haza kell érkezni. Az igazolványt­ stenhol nem kell­ lebélyegeztetni, csupán az indu­lásikor­­és Visszainduláskor a jegy­pénz­táraknál, Dsrfovjp BBonobtpfinr Jiosbi I tanitót és nejét Shrrikó Máriát, mert kislányuk, tiürö‘'Trhó 14-én .•«“ éves“ korában rövid Szenvedés után méláit. Temetése csütörtö­­könt »déleiért * 3 derékor' »tör tént »'tstére ési fö­ntös leányka a Szeged­ belvárosi temetőiért »fáiért! alussza örékólmat.­syrioM OT3* 3. A serdülő ifjúságnak reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József“ keserűvizet kell adni, mert gyor­s mór-, bél- és vértisztító hatásának fiuk­nál és leányoknál igen fontos eredménye­ket köszönhetünk.­­ Az izraelita istentiszteletek e hó 17-től 24-ig terjedő héten a következő időben tartatnak meg: péntek este négy órakor (hitszónoklat), szombat reggel háromne­gyed 7 órakor, délelőtt fél 11 órakor, dél­után 4 órakor, este 4 óra 45 perckor. Hétköznap reggel fél 7 órakor, este 4 óra­kor. A főrabbi.­­ Az Iparos Daloskor vasárnapi kuruc­­estélyének műsora: 1. Káldi Gyula gyűjte­ményéből kuruc-nótákat játszik tárogatón Héjja Pál, zongorán kiséri Kenéz László. 2. Bevezető beszédet mond: Márton Árpád református lelkész. 3. Szügyi József: Rá­kóczi kesergője. Énekli az Iparos Dalos­kor, vezényel Bognár Rezső karnagy. 4. Fedor­ Bihari: Tárogató hangok. Melodrá­ma, előadja: Fejes Péter joghallgató, zon­gorán kiséri Kenéz László. 5. Kacsóh: Rákóczi megtérése. Zenekari kísérettel énekli Benkő József dalköri tag. 6. Föl­­dessy: Apró történetek a régi jó időkből, páros jelenet, előadja Fekete István és F­öldessy János. 7. Káldy Gyula: Tréfás dal a német táncra. Előadja az Iparos Da­loskor. 8. Kuruc dalokat énekel Milán István díszokleveles népdalénekes, az Ipa­ros Daloskor tagja. 9. Penész virág. Kis magyar operett, betyár történet a kuruc korból. Irta: Győri Jenő, zenéjét szerzette: Gresz Jenő. Szereplők: Gy. Molnár Ist­ván, Sándor Mihály, Szántó Imre, Vizi Piri, Dzsaja Gizi, Gyevi Lica, Borsos Ist­ván, Kristó Pál. A műsor kezdete este 8 órakor. Belépődíj 40 és 30 fillér személyen­ként. Jegyek elővételben kaphatók vasár­nap egész nap az iparegyleti jegypénz­tárnál. Műsor után tánc. — Szent Erzsébet emlékünnepély a Ka­tolikus Társaskörben. A római katolikus Szívgárdája november 18-án, szombaton délután 3 órakor tartja Szent Erzsébet emlékünnepélyét a Katolikus Társaskör nagytermében a Szent István utcai katoli­kus tantestület rendezésében, melyre az Egyházközségi Tanácsot, a kedves szülő­ket és tanügyünk iránt érdeklődő nagy­közönséget szeretettel meghívja a Tantes­tület. Belépődíj nincs, de önkéntes ado­mányokat a szegény tanulók felsegélyezé­sére köszönettel fogadunk. — Halálozások. Olasz Péter földbirtokos 16-án, 66 éves korában elhunyt. Temetés a Zsoldos-utca 6 szám alól, illetve az ótemp­lomtól lesz 18-én délután 2 órakor — Irányi György nyug­­vasúti tiszt 69 éves korában elhunyt. Temetése 18-án délután 2 órakor lesz a Vajda-u. 13 sz. alól a katolikus te­metőbe. (Kegyelet.) — Adomány az ebédeltetés! akció ja­vára. Balassa József tűzifa nagykereskedő 50 pengőt adományozott a polgármesteri hi­vatalnál az ebédeltetési akció javéra — Olcsó karácsonyi sport-különvon? Zell a­ See-be. A menetjegyirodától vett értesülésünk szerint december hó 23-án 9 napos utazásra különvonat indul, mely­re vonatkozó tájékoztatást a menetjegy­iroda készséggel nyújt.­­ Elfogtak egy tolvajnőt. Még a múlt héten történt, hogy Bartha István Körte­ utca 1 szám alatti lakos Cseh Istvánnéval együtt a pusztán kukoricát tört. A munkáért 20 pengőt kaptak, amiből 10 pengőt elvásárol­tak. A másik 10 pengőt különböző okmá­nyokkal együtt Cseh Istvánné Barthától ellop­ta. Bartha István feljelentésére a rendőrség széleskörű nyomozást indított­ a tolvaj asz­­szony kézrekerítésére. Tegnap délelőtt a pia­con felismerték Cseh Istvánnét, majd előállí­tották a kapitányságra, ahol a lopást beis­merte. A rendőrség Cseh Istvánnét, minthogy sem lakása, sem foglalkozása nincs, előzetes letartóztatásba helyezte és átadta a vásár­helyi járásbíróságnak, ahol ítélkezni fognak felette.­­ A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége helyi csoportja felhívja a hadigondozot­takat, akik a Hősök Naptárát 1934. évre meg akarják rendelni, hogy ebbeli szándé­kukat mielőbb jelentsék be a titkárnál, vitéz Csorba Lajosnál a városházán, hiva­talos helyiségében, emelet 14. számú szo­bában. A naptár 176 oldal terjedelemben jelenik meg, a hadigondozottak érdekei­vel foglalkozik, felöleli a fontosabb rendel­kezéseket, szóval minden hadigondozott érdeke» » hogy « birtokában legyen. Ara 60 fillér, »Miyeli, csak­ annyi példány fog az egyesület részéről megrendeltetni, ameny­­nyire jelen­tkezője az, kívánatos, hogy az igénylés 8 legrövidebb Úton -­ bejelentessék. Vezetőség. .ni­lliniojfig neörtiijijf so - R-1-5 A­­ Munkás Dalárda vasárnap este a Nemzetiben hangversenyez. Belépőjegy: nincs iff­s­ifof BWOWrt

Next