Vásárhelyi Ujság, 1933. október-december (13. évfolyam, 224-298. szám)

1933-11-21 / 265. szám

2. Zokog börtönében az anyagyikos gimnazista Budapestre jelentik: Zemplén Dé­nest, az anyagyillkos gimnazistát a fiatalkorúak fogházában helyezték el a hár hét múlva megtartandó főtár­gyalásig. A szerencsétlen fiút vasár­nap meglátogatta a nagynénje, akitől zokogva kérte, hogy küldje be hozzá­­ az édesapját, mert bocsánatot akar kérni a történtekért. Zemplén Dénes­­nek különben papírt és írószereket ad­tak a fogházban, hogy legyen valami elfoglaltság,­ ne pedig mindig a gyil­kosságon járjon az esze. VÁSÁRHELYI ÚJSÁG Halálra rúgott a ló egy bérest Kovács Imre gazdasági­ cseléd, aki­ Csáki Lajos 345. szám alatt lé­vő tanyáján s­zolgált, borzalmas sze­rencsétlenség áldozata lett. Még csü­törtökön történt, hogy gazdájának egyik lova valamitől megijedt, topor­­zékolni kezdett és hasbarúgta Kovácsot, akit másnap reggelre a rúgás követ­keztében borzalmas fájdalmak leptek el. A bérest Csáki Lajosék be­hozták a városba, megmutatták S­i­s­a István dr orvosnak, aki fáj­dalom csilla­pítót adott és borogatást rendelt a ló patájának a hason levő nyomán. Az orvosság azonban nem használt, a sze­rencsétlen béres állapota egyre rosz­szabbodott és fájdalmai olyan rette­netesekké vá­ltak, hogy vasárnap dél­előtt be kellett számítani a közkórház­ba. Itt azután nyomban konstatálták, hogy a fiatalembernek a lórúgás kö­vetkeztében előállott bélszakadás folytán előrehaladott hashártyagyulladása van s miután kórházba szállítása már ké­sőn történt, a segítség is elkésett. Ko­vács Imre az éjjeli háromnegyed 11 órakor borzalmas haláltusa után kiszenvedett. Az esetről jelentést tette­k a rendőrségnek, amely felelős­ség megállapítása végett megindította a nyomozást. 11 kihágási bíró előtt Tele van a városháza emeleti folyosó­­ja. Az emberek a szólítást várják a ki­hágási bíró elé. Egyiknek a mérlege nem volt rendben, a másik passzus nélkül adott el lovat, a harmadik iparigazolvány nélkül vásárolt. Egy­szerre hallatszik a kiáltás: — Kolompár József 1 — Hier ! Pattan föl egy füstös ké­pű ember. Bizonyosan azt akarja igazolni a német szóval, hogy katona volt, mégpedig a 46-os laktanyában. Aztán bemennek hatan és megállnak körben az asztal előtt. Kolompár Jó­zsef a följelentő és Búzás József a vádlott. Az a vád ellene, hogy ipar­igazolvány nélkül cenzálkodik. Ta­nuk: Budai Sándor és József. Ezek szintén ha nem zenészek is, de ci­gány lóalkuszok. Olvassa a bíró, hogy hiába szólították fel Búzást, mégsem váltotta ki az ipart. És a feljelentés szerint folytatta a lóvásár­lást és rongálja az adófizető keres­kedők érdekeit. — Igaz, hogy maga cenzárkodik ? kérdi a bíró. — Én ugyan nem, nem is jöttem soha életembe ! — Hát mondja el Kolompár Jó­zsef, hogy történt? — Kérem szépen, kezdi Kolompár József, ott sétálgattunk a vásárban, aztán ott van az öreg Búzás is. Mondom neki: Búzás bátyám, tud­nak egy csikót, megveszi-e? „Meg én! Felel az öreg. De öt pengő a cenzár díj. Jól van fiam, mondom neki. Hát így volt. — Nem igaz, vág közbe Búzás. — Ha igaz,­­követelte is kend az öt pengőt. — Annyi nehézség essen rád, ahány hazug szót mondasz! Most Budai Józsefre került a sor, aki ugyan nem tud semmit, de­­azt helyesli, ha az öreg Búzást megbün­tetik a cenzorkodásért. — Magát is megbüntették már, szól rá a biró. — De én becsületesen le is ültem ! — Kolompár József maga is ült hasonló cselekményért. — Az nem azért volt, hanem azért,­­ mert kértem a provizóriumot. A kihágási bíró 10—10 pengőre­­ büntette meg az öreg Búzást és fiát. A folyóson azután oda szól az öreg a följelentőnek : — Ezt jól meg­csináltad, pedig te se fizetsz adót. — Nem fizetek, mer nincs mibül, de hajkurásznak érte . . . Sport HMTE — MTK 3:0 (2-0) Szép játékkal győzte le jóképességű ellenfelét a Munkás együttes. A gólarány nem fejezi ki híven a két csapat közti erőviszonyt, mert egy kevés szerencsével a HMTE még több gólt lőhetett volna, igaz azonban az is, hogy az MTK is holt­biztos helyzetben kétszer is hibázott, sőt egy túlszigorú 11-est sem tudott értékesíteni. A Munkás legjobb része a halfsor volt, ab­ban is Héjjá m­agaslott az egész mezőny fölé. Egymaga bénította meg az MTK csatárlánc minden támadási kísérletét, sőt még arra is volt ereje, hogy jobbnál-jobb labdákkal tömje csatársorát. S. Kiss és Nacsa tegnap nagyon tudtak­ A csatárlánc szebbnél szebb akciók­kal operált, itt Kovács tűnt ki, mint minden támadás lelke. A három gól az ő érdeme. Gera tegnap merész volt, míg Paku-Oléh, hi­bátlanul látták el nem nagyon nehéz felada­tukat. Az MTK nem igazolta a múlt csütör­­kön a REAC elleni játékát, nagyon szürkén mozgott az egész mérkőzés alatt, csak szen­vedő alany szerepét játszotta. Ha kidolgozott is egy-egy helyzetet, a kapu előtt tehetetlen­nek bizonyult. Vecsernyés bíró jól vezette a meccset. (I.) Vasutas — HTVE 7:0 (2:0) Katasztrófá­lis vereség érte Szegeden a Vivőt, amely is­mét felforgatott csapattal és kapuban Kádár­ral állott ki a meccsre. A vereség annál is fájdalmasabb, mert hiszen a Vasutas a kerü­let egyik leggyengébb együttese s így ilyen arányban kikapni tőle, igazán elképesztő. Spórolni csak akkor lehet, ha használt, kopott, vagy flekkes ruháját saját vagy csa­ládjának átfordítja, — akkor less új ruhája, — ezt fél árért megcsinálja KATONA JÓZSEF férfi szabó, lakik VI., Ferenc­ u. 5. sz 1933.. 1 MsveiDecz 21. Egy kicsapott növendéke tört be a földmivesiskolába így akart pénzhez jutni a jómódú fiatalember, hogy Németországba utazhasson az isazábj*. Tegnap es­te * rendkívüli feltűnést keltett a főutcán, hogy két szuronyos csendőr egy diáksapkás, bilincsbe vert kezű fiatalembert kísért maga előtt a városháza fel­é. Többek­­között a V­á­­s­á­r­h­e­l­y­i Újság munkatársa is odaszegődött a különös látvány szem­tanúinak sorához és szintén elkísérte a esendős nőket, valamint foglyokat a városházára. Így tudtuk meg azután, hogy a­ fiatalember Venyeresán Mihály 21 éves, pitvarosi illetőségű gazdálkodó, akinek személyében a napokkal ezelőtt a földművesiskolánál történt ismere­tes betörés tettese került kézre. Mint megírtuk, a múlt­­hétfőn éjjel betörő járt a mező­gazdasági szakis­kola igazgatói irodájában, ott feltesz­í­­tette a kézispénztár­t, azután a Werthe­­im szekrénnyel próbálkozott, ez a ter­­e azonban­ meghiusult­, mert a kulcsa beletört a kulcsjukba. Emiatt azután a vakmerő, betörő, alig 80 pengő­nyi összeget tudott magával­ vinni. A me­zőgazdasági szakaskotta­ igazgatósá­gának feljelentése folytán a csendőr­­sé­g S­a 11­3­y Géza alhadnagy vezeté­sével széleskörű nyomozást indított a tettes előkerítésére. A nyomozás azon az alapon indult meg, hogy a tettes feltétlenül olyan alaki lehetett, aki a helyzetet tisztában volt és tarja, hol tartják a szakiskola pénzét. A nyomo­zó csendőrök munkájuk sorén gyantiz­­sitottiként hallgatták ki az iskola volt több növendékét s ez a nyooa végül helyesnek is bizonyult. Eljutottak ugyanis a csendőrök Pitvarosra, ebbe a békésmegyei tót községbe, ahol Ve­­nyeresán Mihály ifjú gazdálkodó la­kik. Venyeresán a múlt tanévben volt a szakiskola növendéke, de rossz magaviselete miatt kicsapták. A fiatalember úgy tett, mindbe meg­lepte volna a csendőrök­ jövetele, azonban Sal­lay alhadnagy rögtön ne­kiszegezte a kérdést és hétfői alibije után kezdett érdeklődni, kenyeresán Mihály zavarba jött, nem­ tu­dott kielé­gítő választ adni, majd e­gy­ kereszt­­kérdésnél árulta el magát:­ bevallotta, hogy ő a keresett betörő. Elmondotta, hogy Németországba sze­retett volna kijutni s­ ehet feesett a­­ pénz. Úgy számított­, hogy ki tudja­­fosztani a Wertsheim szekrényt, amely estiben azután nem­ lett­ volna anyagi akadálya tervének,. Németországban ez­ év októberéig mint cserefiú járt és, beleszeretett vendéglátó házigazdájának b­ástyá­ba,­­ akit el akart venni- és, m­os­t azért m­uta­­sított volna ki, hogy a házasság részle­teit megbeszéljék. Maga Vényét t­án igen jómódú fiú*. 50 hold kitűnő föld­je, 6 ezer pengő, készpénz vagyona van. Szülei _nenv élnek,, tehát a maga gaz­dija s igy­­be tőkés nélkül is képes lett vlna előfererateni a németországi utazáshoz siü­k­séges pénzt*. A megtér vedül fiata­lemb­ert, aki még most is a mezőgazdasági szakiskola egyensap­­káját viseli, az éjjelire a rendőrségi fog­dában hegyezték el, ma reggel pedig ki­vitték az iskolához, ahol megismé­telnie részletes beismerő vallomását és az intézet­­tanári kara előtt eljátszot­ta a betörés lefolyását. A gazdag betörő különben még két hasonló esetet váltott be. Csanádal­bertís községben a községházára tört be és ott kira­bolta a pénztárt, Pitvaroson pedig egy fűszerüzletet­ fosztott ki. Ki felel azért, hogy Vigh Jánosné két hónapig nyomta az ágyat Még szeptember elsején, egy piaci napon történt. Vigh Jánosné, a tanyai gazdaközönség­­körében is nagy nép­szerűségnek örvendő tojásskeres­kedő, akinek a tó alatt, az ártéalkut mellett, van a szedő helye, ezen a piaci napon nagyon­­szerencsétlenül járt. Miközben egy tehén elől menekült, ellesett és a lába háro­m helyen eltört. Több mint két­­hónapiig átlőtt orvosi kezelés alatt és nyomta az ágyat s most, mikor elő­ször a piacon újra megjellent, még mindig két­­botra kellett támaszkodnia. Azon a napon már kora reggel poszt­ján állott Vigh Jánosné és javában dolgozott, mikor a csordapásztorok a teheneket összegyűjtötték. A csorda a kocsiállás körül legelészett, két tehén azonban kivált a csoportból és a kút­hoz ballagott. Egy asszony, akinek piros­ volt a ruhája, épen vizet akart meríteni. Az egyik tehén­­erre megva­dult és üldözni kezdte. Az asszony Vignéhoz menekült, de a tehén min­denütt a nyomában. Mikor azután Vighné l­átta, hogy ő­ is veszéllyben van, maga is menekült a tehén elől és a kút közeliében levő stráfkocsinál akart védelmet keresni. Ekkor érte a szerencsétlenség. Cipője sarka egy ke­rékvágásba akadt bele és oly szeren­csétlenül esett el Vighné, hogy lába három helyen eltörött. A tehenet ek­kora már megfékezték. Az ügyben a rendő­rség lefolytatta a nyomozást s a tényállást megállapította. Vighné most ügyvédhez fordult és kártérítési keresettel akar fordulni a bírósághoz a tehén gazdája ellen. A jogászi véle­ményeik az eset körül megoszlanak. Az egyik azt tartja, hogy a tehén gazdája nem vonható felelőségre, mert a cseléd már átadta a csordásnak a jószágot tehát a felelősséget a csordás vette volna át. Viszont a másik vélemény úgy gondolja, hogy még akkor is fe­lelős a tehén gazdája, mert jószágja nem volt közzécsapva a gulyának. Mindenesetre fennáll a körülmény, hogy Vigh Jánosné két hónapig mun­kaképtelen vo­lt és még legalább fél­­es­zitendeig meg fogja sínyteni a beteg­séget, tehát a kártérítésihez, akárkivel szemben, de igénye megvan. A csor­dás egyszerűen elhár­ítja magáról a felelősséget, mondván, hogy a sze­rencsétlen­ségne­k maga Vighné volt az oka, mert ha nem szalad el a tehén előtt, akkor nem törik el a lába. — Névmagyarosítás. A belügyminiszter Frank Gyula m. kir. állami rendőrségi iroda­főtiszt családi nevét „Fe­kai“-ra változtatta. EGY SZ­ÉP MODERN FÜGGÖNYT AZ ABLAKRA ÉS MINTHA KICSERÉLTÉK VOLNA A LAKÁSÁT! KÉSZ SZÁRNYAS FÜGGÖNYÖK SZTOROK ÉS FÜGGÖNYANYAGOK MINT: CSIPKESZÖ­VETEK, SELYMEK, GRE­NADIN, ETAMIN, TUSSOR, MO­DERN INDANTHREN FÜGGÖNY­KELMÉK, TÜLLÖK, PASZOMÁ­NYOK RÉZKARNISOK, MODERN KOMBINÁLT FÜGGÖNYTARTÓK SZÁRNYAS FÜGGÖNYÖK P 7 50-től SZTOROK P 8.70 V­ETAMINOK P 2 65 .. SVÁJCI GRENADIN P 2 35

Next