Vásárhelyi Ujság, 1934. október-december (14. évfolyam, 223-294. szám)

1934-12-13 / 284. szám

1934. december 13. csütörtök Ara: 6 fülér. XIV évfolyam, 284. szám. VÁSÁRHELYI ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁR. Egy hóra 1*30 P, Negyedévre 3­60 P, Egész évre 14 P— P.— Külterületre és vidékre negyed évre 5 P DEL! HÍRLAP FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sz.-Antal-u. 7 szám TELEFON: 209 A Népszövetség és Genf nevét sohasem emlegettük valami túlhabzó elragadtatással. Az elmúlt évtizedekben semmi okunk nem volt a lelkesedés extázisában rajon­­ganun­k a Népszövetségért és e nem túlságosan bizakodó tartózkodásban, vagy bizalmatlan idegenkedésben sok más nép százmilliós tömegei is osz­toztak velünk, még pedig ne­m min­den ok nélkül Nehéz szívvel vittük igazságos ügyünket a népek tanácsa elé, mert — ha igazságunkról meg is voltunk győződve — nem voltunk egészen bizonyosak abban, hogy aki­nek fizikai hatalma csekély, az egyen­lő esélyekkel vívhatja meg a­­maga harcát ezen a genfi porondon. Öröm­mel és lojálisan ismerjük el, hogy a béke őrzésére rendelt magas terület ezúttal hivatását teljesen átérezte és be is töltötte azt: bölcsességgel, hig­­gadtságga, az emberiség sorsáért ag­gódó felelősséggel küszöbölte ki a szervezetet pusztulással fenyegető od­vas méregfogat. A hétfő esti hatá­rozat után erkölcsi kötelességünk hir­detni, hogy erre a sokat bírált és sokszor joggal bírált intézményre igen-igen nagy szüksége van a világ­nak. Az egymásra vicsorgó gyűlölet korában valósággal lét-nemlét kérdése a civilizációnak, hogy legyen olyan fórum, ahonnan elfogulatlan nagybán­talmak elfogulatlan államférfiai be­­­viszik a világ fülledt atmoszférájába a maguk hűvös­ tárgyilagosságának, gyógyító hatását. Ez a hűvösség, ez a tárgyilagosság, ez az európaiság kere­kedett felül Genfben, minden alacsony szándékkal, fenekedő indulattal és a valóságokat szemfényvesztő módon felhőző hazugsággal szemben. Egy be­csületében mélyen megbántott nemzet őszinte hálájával fordulunk a népek ítélőszéke felé, az egész oszthatatlan­­ magyarság nevében, amely minden i­gazságtól, békebontástól, ármánytól­­ távol állt és áll és meggyanust­ott ár­­­­tatlansága, megbántott­ becsülete, seb­zett önérzete egész háborgásával, de az igazság végső diadalmában meg nem ingatható bizalmával hívta ki az összes művelt emberiség ítélkezését. Nekünk nem volt, nincsen, nem is lesz soha takarni valónk. Mi annyi , balszerencse közt, oly sok megpróbál-­­ tatás, tenger­szenvedés és megcsalat-­­ tatás után is hiszünk, hiszünk és újra­­ csak hiszünk az igazság égi erejében, , amely hatalmasabb az anyag sárhal-­­ mázánál. És bízunk, bízunk és újra­­ bízunk az emberiségben, amely a maga­­ felsőbbséges módján némította el Genf-­­­ben az ármány alacsonyságát, a béke-­­ bontás mesterkedéseit, a roszszom­­­­szédság rontó szándékait. Annyi csa­­­­lódás után megmutatta végre a maga életrevalóságát a Népszövetség, bebi­zonyította elhivatottságát és helyreál­lította a népek közvéleménye előtt a­­ hitelét. De a genfi nagy pör nemcsak azt bizonyította be, hogy az intéz-­­­ményre szüksége van a meggyötört világnak, de megerősítette a tömegek­­ halovány reménykedését is, hogy a­­ művelődés, a civilizáció évezredei még­sem voltak hiábavalók és az emberi­­­­ségnek van még jövendője. Megelége­déssel konstatáljuk ezt és bizó hittel­­ nézünk a jövő elé, amely meg fogja­­ hozni, mert meg kell hoznia a ma­­i gyar feltámadást is. Magyarország genfi sikere foglalkoztatja Európa közvéleményét A magyar nemzet becsülete csorbítatlanul került ki a diplomáciai harcból . Nyilatkozatok, sajtóvélemények a népszövetségi tanács sorsdöntő éjszakai üléséről, a megegyezésről és a további kilátásokról Párisból jelentik. A keddi reggeli lapok egyértelműkig üdvözlik a genfi szerencsés megoldást. Kelvétel nélkül hangsúlyozzák, hogy a francia határozati javaslatot a Tanács — Magyarországot is beleértve — egyhangúlag fogadta el és hogy Jugoszlá­viának sem lehet oka panaszra. A Népszö­vetség döntése — írja a Petit Párisien — a legnemesebb s a legjelentőségteljesebb, amit valaha is hozott. Hála Franciaország és Olaszország szoros együttműködésének, a súrlódások megszűntek, elő lehet készí­teni Laval római útját. Az Ouevre kiemeli Magyarország béke­­szeretetét. A lap diplomáciai munkatárs­nője hosszabb tudósításban számol be Genf történelmi éjszakájának eseményei­ről és azzal fejezi be jelentését, hogy a két legnagyobb európai hatalom miniszte­rei a tanács éjszakai ülése után azt mon­dotta neki: " Hajszálon múlott a háború és hogy ezt a háborút mégis sikerült elkerülni, az elsősorban a Népszövetség érdeme. A de­cember 11-ére virradó éjszaka örökké aranybetűkkel él majd a Népszövetség történetében. Az, ami ezen a­z éjszakán történt, döntő lépés volt a béke megszer­vezése felé s Európa most már végleg rálépett a nemzetközi megegyezések út­jára. Rómából jelentik: Az olasz lapok álta­lában megkönnyebbüléssel veszik tudomá­sul, hogy Magyarország is hozzájárult a Genfben létrejött megegyezéshez. Ezzel a komoly veszélyekkel fenyegető kérdést sikerült végleg megoldani. A lapok kieme­lik a kisantant képviselőinek erőszakos és vad beszédeit, amelyek kedden az esti órákban elhangzottak. Mussolini lapja, Popolo d‘Italia, a kö­vetkező címmel közli a genfi táviratokat: „Magyarország becsülete makulátlanul került ki a vitából.“ Belgrádból jelentik. Amint nem is volt másképpen várható és elképzelhető, a saj­tó megelégedéssel nyilatkozik a tegnap­előtti genfi megállapodásról. A tudósítá­sok címeiben az van,hogy „Jugoszlávia tel­jes elégtételt kapott“ és ki van emelve, de így a genfi határozat egyhangúlag jött létre. A kormánypárti Vreme, amely a Ma­gyarország ezen irányuló támadásaiban elment a szenvedélyesség legvégső hatá­ráig, genfi cikkének címében odáig megy, hogy „Jugoszlávia fényes sikerét" emle­geti és „Magyarország kapitulációjáról“ beszél. Azt írja a Vreme, hogy a Népszö­vetség a maga ellenőrzése alá helyezte Magyarországot és Olaszország egészen hátat fordított Magyarországnak. Még kedden ugyan­ez lap éles támadást inté­zett Olaszország ellen, amiért minden ere­jével támogatja Magyarországot. A Politika bizonyos keserűséggel álla­pítja meg, hogy Jugoszlávia jelenleg nem érhetett el többet Genfben és a Népszö­vetség Tanácsának egyhangúlag hozott határozata a maximuma annak, amit a Népszövetség egy tagállamának nyújtani képes. Kétségtelen, hogy a genfi döntés bizonyos elkedvetlenedést fog kelteni a jelenlegi kormány ellen s annak hatása belpolitikai téren nem maradhat el. A változás nem fog magára sokáig váratni. Zs­irkovics tábornokot, a jelenlegi hadügy­minisztert tartják a jövő miniszterelnöké­nek, aki hadügyminisztersége alatt rend­kívül megkedveltette magát a hadsereg­gel, Londonból jelentik. A Daily Herald és a News Chronicle vezércikkei a népszövet­ségi rendszer diadalát látják a genfi meg­egyezésben, amelynek sikerült elhárítani a háborús veszedelmet. A Daily Express genfi levelezője dühös patkányfogó kutyához hasonlítja Titulescut, amint a magyar állításokat egyenként a fogai közé vette és mérge­sen rázogatta. Titulescu beszéde a harcias kihívás te­tőpontját érte el, magas orrhangján min­den mondatát dramatizálta, hosszú, vé­kony ujjaival vádlóan mutogatott a ma­gyar megbízottra, aki ezalatt egész kö­zömbösen szivarozott és jegyezgetett. Dü­hösen forgó szemeit állandóan nyugtala­nul hordozta körül a terem falain és ami­kor végre egy angol idézetben robbantot­ ! ——............. A meggyilkolt Kirovért: eddig 75 emberélet Moszkvából jelentik. A fehérorosz­­országi legfelsőbb törvényszék kato­nai tanácsa isimét 9 embert ítélt el , agyonlövetésre. Az ítéletet már vég­rehajtották. Kirov megöletése óta már 75 embert végeztek ki. ---------------«o»---------------­A megnövekedett sertés­­állomány nyomja az élősertés árát Budapestről jelentik. A Mangalica­­tenyésztők Országos Egyesületének közgyűlésén Konkoly-Thege György, a Külkereskedelmi Hivatal osztály­vezetője tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a sertésértékesítés­ időszerű kérdéseiről. Hangoztatta, hogy a sertésárak esésének a meg­növekedett állomány az oka és ezért kívánatos volna a sertésállomány bi­­zonyos fokú csökkentése. Az árak tartásánál óvatosságot ajánlott, mert átmeneti magas árak az állomány további növelését idéznék elő. Az élősertés kivitelénél Németországra nem számíthatunk részint a szigorú állategészségügyi rendelkezések mi­att, részint azért, mert a németek­nek elegendő sertésük van. A növek­vő húskészletek elhelyezése ügyében ismertette a lehetőségeket. Tárgya­lások vannak folyamatban a készle­tek csökkentése érdekében több or­szággal, a szovjettel is, de végleges megegyezés még nem történt. ■ A kiutasított magyarok ügyéről interpellálnak ma az angol alsóházban Londonból jelentik : Az angol alsó­házban Lansbury, a munkáspárti ellenzék vezére kérdést intézett a külügyminiszterhez, hogy tájékoztat­hatja-e a parlamentet a jugoszláv— magy­ar vitáról ? — A legnagyobb örömmel jelent­hetem — mondotta Simon —, hogy az ügyet siker­ült a kibékv­éshez és a megegyezéshez vezetni. Az angol kor­mány befolyásának latbavetésével mérsékletet ajánlott az összes irány­adó köröknek. Különös megelégedés­sel hangsúlyozom, azt a fontos szere­pet, amelyet Eden ebban az ügyben a népszövetségi tanács több tagjával vállvetve játszott. Az eredmény most jórészt a Magyarország és Jugoszlávia közötti helyi viszonyon fordul meg. Őszintén remélni kel, hogy javulás fog bekövetkezni. Egyébként az alsóházat élénken foglalkoztatja a Jugoszláviából kiüldö­zött magyarok sorsa és több képviselő kérdéseket tesz majd a kormányhoz ebben az ügyben, mégpedig szerdán.­­ Sir Robert Coover a Jugoszláviából­­ tömegesen kiutasított magyarok súlyos helyzetére hívja fel a külügyminiszter figyelmét hivatkozással arra, hogy Anglia is aláírta a kisebbségi szerző­­­­déseket. Lovat Frasser képviselő kérdezni fogja a külügyminisztert, hogy van e tudomása arról az elbánásról, amelyet a jugoszláviai magyarok elszenvednek Mit szándékozik az angol kormány ebben az ügyben tenni ?­­ Wedgwood ezredes képviselő kér­­­­dezni fogja a külügyminisztertől : mit tesz az angol kormány, hogy meg­szüntesse a magyarok kiüldözését Ju­­g­szláviából és ezeknek a kiüldözöt­­teknek meg fogják e engedni a visz­­szatérést ? Sir Cooper Rawson képviselő kér­dezni fogja a külügyminisztert, hogy tekintettel arra az üldözésre, amely­­­­ben Jugoszlávia a magyar kisebbsé­geket különösen az utóbbi napyokban részesítette, szándékozik-e közbelépni a jugoszláv kormánynál ?­ta ki vádjait, Eden nem tudta magát tar­tóztatni és harsogó nevetésre fakadt. Mialatt Titulescu az ásítozó és közömbös megbízottak előtt tombolt, azalatt a fran­cia megbízott már szétosztotta a megol­dásként javasolt egyezménytervezetet. A Daily Mail genfi levelezője kiemeli, hogy Titulescu román külügyminiszter nagyon kevés államférfiúi mérsékletről tett tanúságot, és a lehető legkihívóbb alak­ban ismételte meg a Magyarország ellen emelt régebbi vádakat. Hevesebb és kihi­­vóbb volt még Jeftic-nél is. Beszéde be­fejezése után igyekezett kimagyarázni, a „keleti nemzetekére tett célzást, amelyet a török és a görög megbízottak rossz né­ven vettek. Világos, hogy Titulescu fő in­doka a magyar békemódosítási követelé­sektől való félelem volt. A román külügy­miniszter az alapokmány 19. szakaszának azt az egészen új és bámulatos értelmezé­sét adta elő, amely szerint ez a szakasz csupán a végrehajtás alatt álló békeszer­ződésekre vonatkozik. Sietett hozzátenni, hogy semmitéle módosítás nem lehetséges az összes érdekelt felek beleegyezése nél­kül. Ezzel az egyetlen mondatával elárul­ta, hogy mi lappang a kisantant bokra mögött: nem a marseillei merényletek bű­nöseinek megállapítása izgatja, hanem a magyar békemódosítás minden lehetősége ellen akarja magát biztosítani. Bécsből jelentik: A genfi jelentésekkel kapcsolatban a Reichspost a következőket írja: A kisantant zárt támadása Magyar­­ország ellen, amelyet erkölcsi per ürügyé­vel és azzal a céllal vezettek, hogy a re­víziós törekvéseket elgáncsolják, a politi­kai önfentartás ösztönének szempontjából magyarázható. Úgy látszik azonban, hogy a nagyhatalmak képviselői nem hajlandók a támadás kisérői lenni. Most már a Ma­gyarország és Jugoszlávia között felme­­­­rült viszály bármiféle megoldást is nyer, s az európai politikai irányvonala veszély-­­ telenül haladhat tovább. Ha karácsonyi ajándékot hihetetlen olcsón akar vásárolni, ugy siessen • KELETI jííiUHAZBJl,ho. „ külön asztalokon IHMÜWMIIIBIŰíMMBMMMMIIMIBíIBUMIMIIIHMMIÍIIIIW I —I— I—' I IIBiillMTlMTIMnillMnMfflMWIllBBTliril IW felhalmozott legkülönfélébb maradékok közül válogathat, míg a­ készlet tart.

Next