Vásárhelyi Ujság, 1937. január-március (17. évfolyam, 1-71. szám)
1937-03-17 / 61. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP MEGJELENIK A KORA DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy hóra 140 P. Negyedévit 4— P. Fél évre 8— P. — Külterületre és vidékre negyedévre 6 P. Felelős szerkesztő: Dr LÁZÁR BÉLAI Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szent Antal utca 7 szám TELEFON: 209. Szerda, 1937. március 17. Hódmezővásárhely XVII. évfolyam 61 szám A tavasz és a lelkesedés jegyében ünnepelte meg Vásárhely népe március tizenötödikét A legtehetetlenebb időjárási jelenségek váltják egymást ebben a hónapban, március 15. ére, a magyar nemzet felszabadulásának örök ünnepére azonban gyönyörű, napsugaras, meleg tavaszi időt küldött a jó Isten. Ez a pompázatos idő mindenkit kicsalt a levegőre, messze lakót, beteget egyaránt, úgy, hogy az utcákon rég látott hatalmas tömegek hömpölyögtek. Rég voltak enynyien a Kossuth téri ünnepségen, talán évek óta nem érezték ennyire a mi gondterhes magyarjaink, hogy el kell jönnie nemsokára a feltámadásnak. Mintha a leventék, az ifjú cserkészek soha sem vágták volna úgy oda erős lépteiket a Kossuth tér kövezetére, a dalárdák talán még sohasem énekeltek ennyire szívből és ilyen zengzetes hangon és — az ünnepi szónok, vitéz Endrey Antal dr felsőházi tag, még talán sohasem beszélt ilyen szépen, ilyen megkapóan és rég nem adtak ilyen egyszerű, de igazságos útmutatást a város lakóinak, mint ő. A nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszéd után a dalárdák száma, majd Dezső Mariska könnyekig ható, gyönyörű szavalata következett két kis székely gyerek tragédiájáról. Vitéz Sarkantyus Imre, a mezőgazdasági szakiskola fiatal hallgatója szavalt még hazafiasságtól áthatva, majd a Himnusz akkordjaival bezárult az ünnepség. Utána a közönség a Kossuth-szobor elé vonult, ahol először Endrey Béla polgármester a város nevében helyezte el koszorúját, majd a többi társadalmi egyesületek koszorúhelyezése következett. A Kossuth téri ünnepség Tíz óra után indul meg a tarka színpompás felvonulás a Szabadságtérről a nagy utcára Elől a levente zenekar, utána két díszruhás hajdú a városi és a nemzetiszinti lobogóval, azután sorban a vitézek, a frontharcosok és az egész vásárhelyi társadalom küldöttei. A Kossuth téri elhelyezkedésre már zsúfolásig megtelt a hatalmas terület, de mindenki jól látott és jól hallott, mert a rendezés kitűnő, a felállított hangszórók ugyancsak jó hangúak voltak. A műsort minden magyarok imádsága, a „Hiszekegy“ vezette be, amelyet az egyesített dalárdák daloltak bele a márciusi jégbe, hogy játékos szellő vegye szárnyaira a hangokat és vigye magával arra a Kárpátok felé . . . Ezután következett Fejes Péter „Talpra magyar‘‘-szavalata. Ahogy állt ott a pódiumon és belekiáltotta a tömegbe, hogy rabok tovább nem leszünk, az ember visszaálmodott a negyvennyolcas márciusra és ennek a gyönyörűhangu, izzó magyar lelkű fiúnak a helyében Petőfi Sándort képzelte az emelvényre. És jött vitéz Endrey Antal dr felsőházi tagunk beszéde, aminek minden sorát, minden betűjét meg kellene örökíteni most, a nagy széthúzások idején, de sajnos, az újság keretekhez van kötve, s csak néhány gyönyörű gondolatot, megszívlelendő figyelmeztető szót vethet az újságíró papírra ebből a nemes szónoklatból. — Magyar testvéreim ! — kezdte Endrey Antal. A „Talpra magyar" gyújtó szózatára összedobban minden magyar szív és a nagy összefogó márciusi eszmék, kell, hogy egyesítsenek minden magyart. Ha mostanában a csüggedés korszakát éljük is, ma ez a szent nap emelje fel a szíveket és teljék meg minden szív márciusi ihlettel, lelkesedéssel. Gondoljunk arra az 1848 as pillanatra, amikor a magyar nép a nemzeti eszme legyőzhetetlen erejével talpra állt Milyen gyönyörű, milyen magasztos volt a pillanat, amikor a zsarnokságot lerázták magukról a márciusi magyarok és a béklyók lehullottak a nemzet testéről A 12 pontról beszélt ezután az illusztris szónok, kiemelve, hogy milyen csodálatosan érvényesül ebben a rövid szövegben a magyarság lelkülete. Majd azt hangsúlyozta, hogy ez a nagy márciusi ünnepség legyen intő példa azoknak, akik állig fegyverben tiltakoznak a megszállt területeken az igazi magyar feltámadás ellen, akik tűzzel-vassal igyekeznek az igazság eljövetelét megakadályozni. Trianon felé egy új talpra magyar riadója harsog. Csodálatosan szép példát hozott fel Endrey Antal egy szimbolikus márciusi képről, amelyen együtt halad a gazda, a munkás és minden rétege ennek a népnek és az égből Hungária istenasszonya hozza az áldást. Ez a szimbóluma a testvériségnek, egyenlőségnek, szabadságnak, ez példázza, hogy minden magyar jó polgári sorban éljen, támogassa egymást testvéri összefogásban. — Ne tagadja meg senki a magyar Géniuszt — mondotta —, nincs szükség politikai és felekezeti differenciákra, az önérdekeket hajhászókat el kell tüntetni a közéletből. A testvériség jegyében történjék minden és a kölcsönös megbecsülés legyen tetteinknek, elhatározásainknak irányítója. Törvényhatóságunk lelkes, magyar népe a márciusi eszmékkel összefogva merítsen erőt a további küzdelemhez és ápolja a testvériséget, amely nélkül nincs feltámadás. Őszinte szívből kívánom, hogy ezzel a márciusi érzéssel bontsák ki minél előbb a régi, független Nagymagyarország zászlaját. Mint minden frontharcos megmozdulás, ez is hatalmas méretű volt külsőségekben és belső tartalmában egyaránt. Este 8 órára mozdulni alig lehetett a Fekete Sas nagytermében, mintegy 1000 ember ülte körül az asztalokat és töltötte meg roskadásig a páholyokat. Fél 9 előtt megharsantak a kürtök s bevonultak az előkelőségek: Endrey Béla polgármester, Mártoni Árpád ref. elnöklelkész, Kun Béla képviselő, Endrey Antal felsőházi tag, főcsoport elnök és Dobó Ferenc főszámvevővel az élen és helyet foglaltak a nemzetiszinti drapériákkal és frontharcos jelvényekkel dúsan diszített emelvényen. Márton Árpád ref. elnöklelkész a Hiszekegyet mondotta el, az 1000 főnyi tömeg vele zengte a nemzeti imádságot. Dobó Ferenc főszámvevő bejelentette, hogy a vacsora ünnepi szónoka vitéz Tóth András képviselő, a Frontharcos Szövetség alelnöke a 9 órás vonattal érkezik Vásárhelyre. Beszéde további folyamán a márciusi eszméket méltatta és elitélőleg szólott azokról a divatos eszmékről, amelyek mostanában oly népszerűségre tettek szert, de csak vérontást hoznak s nem a békés fejlődést. Kérte az ifjúságot, hogy ne hódoljon be ezeknek a divatos, szélsőséges eszmeáramlatoknak, hanem a magyar frontharcos eszmét tűzze ki megvalósítandó célul maga elé. Vitéz Endrey Antal beszédében rámutatott, hogy a magyar frontharcos hős volt, mert a márciusi gondolat ott volt vele a lövészárokban is, ahol olyan társadalomról álmodozott, ahol nincs osztály csak nemzet. Ezt az álmot mi frontharcosok továbbszőjük és meg fogjuk valósítani — jelentette ki nagy tetszéstől kísérve. A vacsora végeztével érkezett meg vitéz Tóth András képviselő, aki gyújtóhatású szónoklatában elmondotta, úgy érzi: megafonok tízezrével kellene a magyarság fülébe kiáltani: Talpra magyar! Mert ennek itt van a legfőbb ideje. A frontharcos mozgalom ennek a talpraállásnak egyik legfőbb mozzanat. A frontharcos mozgalom szerves folytatása a magyarság ezredéves szabadságharcának. A frontharcos mozgalom a nemzeti erők összefogását hirdeti s nem tűr széthúzást, mert úgyis kevesen vagyunk. Jelenlegi állapotunkban nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy idegen eszméknek hódoljunk. Most amikor 1919 óta vasgyűrű vesz körül bennünket kulturális, gazdasági és politikai tekintetben egyaránt. Az idegen eszmeáramlatok térhódításáról szólva nagy tetszéstől kisérve jelentette ki, hogy nem való idegen kenyér a magyar tarisznyába. Beszédét a következő mondatokkal fejezte be : — Szabadságra születtünk és nem hajtjuk meg fejünket elenségeink gonos akarata ellőtt. A nagy tapssal fogadott beszéd után Katona Ferenc városi aljegyző a Nemzeti dalt szavalta el szavalókórussal, majd öt bájos leányka: Antal Böske, Dénesi Bözsi, Krakovszky Manci, Kispál Manci, Klapcsik Eszter magyar táncot lejtettek. A frontharcos ünnepség Márton Árpádelnöklelkész szavaival és a Himnusz eléneklésével zárult. A többi ünnepség, vacsora is a nagy lelkesedés jegyében folyt le. Közel kétszázan voltak a Gazdasági Egyesület vasárnapi vacsoráján, ahol az ünnepi szónoklatot dr Lajtos Lajos mondotta, s Karácsonyi Sándor szólalt fel Zsúfolásig megtöltötte a közönség vasárnap este a Katolikus Társaskör nagytermét, ahol dr Simon József mondott magasszárnyalású ünnepi beszédet. Vacsorát rendeztek — mint minden évben — a Nagy Imre vendéglő új helyiségében a Boszniai Harcosok, hétfőn ünnepelték a feltámadás napját a bajtársi egyesületek. Sokan voltak együtt a Susáni Polgári Kaszinó, a Tabáni Első Olvasókör, a Malomutcai, Belsőerzsébeti, Vili Olvasókörben, Kenyereparton, Ráróson, Mátyáshalmon és a Zöldségtermelők vacsoráján. Impozáns ünneplő tömeg a frontharcosok márciusi vacsoráján Kutas is ünnepelt március 15.-én. Istentiszteletek után a hősök emlékoszlopánál az iskolások szavaltak, Hidy Mihály áll. tanító nagyhatású emlékbeszédet mondott, Takács István a frontharcosok és a Pusztakutasi Olvasóegylet nevében UTAZÓ URAK !?1“ RÉPÁS (Biczók-féle) Zóna étterme ízletes házikoszt, szolid árak. — Nagy menő 3 tál étel 1 pengő 30 fillér. ---------dádégár , dal primásnője “5 Kis menü 3 tál étel 90 fillér VÁSÁRHELYI LILI és BUDAI PISTA a zenekara muzsikál esténként