Vásárhelyi Ujság, 1938. január-március (18. évfolyam, 1-72. szám)

1938-01-16 / 12. szám

1938 január 16. VÁSÁRHELYI ÚJBÁN Csak 4 polgárit végzett tanoncokat szerződtessenek a kereskedők A Kereskedő Tanonciskola Felügyelő Bizottsága Bodnár Bertalan ny. c. főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt tegnap ülést tartott. Tárgyalták a debreceni Keres­kedelmi Testület átiratát, amelyben a kereskedőképzés reformjára nézve tettek fontos javaslatokat. Az átiratot a felügyelő bizottság elfo­gadta és elhatározta, illetékes helyen szorgalmazni fogja, hogy 1. A tanoncszerződtetés évenként meghatározott, de legfeljebb két fix időpontban történjék. 2. Azokban a városokban és köz­ségekben, ahol polgári iskola van, legalább 4 polgári iskolai osztály el­végzését kívánják meg a tanulóktól. A felügyelő bizottság ezeknek az elgondolásoknak a gyakorlatban való keresztülviteléért propagandát fog in­dítani, hogy esetleg törvényes ren­dezés nélkül is megvalósulhasson ez a rendszer. Holnapi vasárnap este tartják meg a nagy Turul kulturestet Hódmezővásárhely kulturéletében nagyjelentőségű lesz az az estély, amit holnap, vasárnap este 8 órai kezdettel a Fekete Sasban rendez meg Hódmezővásárhely jövő­jének egyik letéteményese a Turul­­ Szövetség Bercsényi Miklós Balázsi Egyesülete. B­o­r­­­a Pál dr orsz. vezér megnyi­tója után P­é­c­z­e­l­y Attila dr éne­kel. Műsora : a) Grecsaninov : Hazám (szövegfor­dítás Péczely). b) Hepschel: Hajnalhimnusz (szöveg­fordítás Péczely). c) Kodály : Toborzó a Háry-ból. Zongorán kiséri Szathmáry­­ Lajosné. Temesváry László, a Külkeres­kedelmi Hivatal sajtófőnöke „A mai □ő társadalmi helyzete" címmel tart előadást, utána pedig Gáspár Já­nos dr egyetemi magántanár tartja meg előadását: „Lehet e boldog a mai házasság ?“ címmel. A bajtársi egyesület műkedvelői a Penészvirág című egyfelvonásos népszínművet, kuruckori betyártör­ténetet adják elő, majd Bán Imre dr vezér tart záróbeszédet. Műsor ára : zsölye 1*20, I. rendű hely 80, II. rendű 50, III rendű 20 fillér. Önerejéből, minden támogatás nélkül minta­legelőt létesített a Legeltetési Társulat Viszontagságos út után a nyugodt fejlődés lehetőségeihez ért a Hód­mezővásárhelyi Legeltetési Társu­lat. Ebből az alkalomból érdemes visszapillantást vetni az elmúlt évek történetére. A társulat, amelynek most Tár­kány Szűcs Ferenc Hajnal­ utcai RADIO Január 16 vasárnap 10 Református istentisztelet. 11 Egyházi ének és szentbeszéd. 12 30 Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 1 Bulla Elma elő­adása. 2 Hanglemezek. 3 Mezőgazdasági előadás. 3­ 45 Cigányzene. 4,30 Földessy Gyula dr előadása. 5 K. Comensoli Mária zondorázik. 5 20 Veress Jolán csevegése. 5.40 Dénes György és­­ Pethes Sándor műsoros estze. 6 A rádió szalonzenekara. 10 Karina Simi és cigányzenekara muzsikál. 10.45 Beszkárt-zenekar. Január 17 hétfő 10 Hírek 10-20 Felolvasások. 12.05 Laskó Emil énekegyüttese. 1 Horváth Rezső és ci­­gányz­­ekara. 4.15 A rádió diákfélórája. 5 Vécsey Zoltán dj előadása. 5.30 Barbara Issakides zongorázik. 6 10 Farkas Zoltán előadása. 6.35 Hanglemezek. 7 Zenés rész­etek „Gasparone“ c. filmből. 7.35 Túri Ele­mér csevegése 8 Budapesti Hangverseny Zenekar. 9 55 Zongorahármas. 11.05 Angyal Árpád jazzenekara játszik. — Az ótemplomi és tarjáni egyház­­rész női köre és a Soli Deo Gloria barátai 16-án este 8 órakor a gimnázium rajztermé­ben (I. emelet) szeretetvendégséget rendez­nek, amelyen dr Kis Kis Sándor ref. lelkész, a S . G. országos elnöke tart előadást. Nem lesznek háziasszonyok, akik házhoz menve hívogatnának, hanem ezúton kérjük református testvéreinket, hogy jöjjenek mi­nél számosabban. — Vezetőség. 3 350.000 pengő az aradi­ út burkolási költsége Értekezlet az út kikövezéséről • Maga az értekezlet k­­­el a kormányhoz és a három érdekelt törvényhatósághoz Tegnap délelőtt tartották meg az orosházi Kisbirtokos Szövetségben azt az értekezletet, amit Csizmad­i­­­a András országgyűlési képviselő hívott össze az Aradi út kikövezése tárgyában. Az értekezleten jelen volt vitéz dr E­n­d­r­e­y Antal felsőházi tag Kun Béla képviselő, Vásárhelyi Imre képviselő, Méray Sándor Hódme­zővásárhely város műszaki tanácsosa, Berthóly Károly dr., vitéz Lovass Ferenc ezredes, dr Torkos Béla, Orosháza főjegyzője, bírája és köz­ségi gazdája, az orosházi kereske­­delm­i, ipari és mezőgazdasági ér­­dekképviseletek kiküldöttei, a társa­­dalmi egyesületek képviselői, Vég­egyháza, Ref. Kovácsháza községek dküldöttei, az aradi-útmenti birto­­kosság számos tagja, a Tatársánci, 3 i n k­u­t i gazdakörök elnökségi tag­­ai és az Orosházi Kisbirtokos Szö­vetség, Orosházi Gazdaifjak Egye­­sülete elnöksége. A megjelenteket Csizmadia And­drás üdvözölte és ismertette az ét­­ekezlet célját: az Aradi-út kikövezését az il­letékes hatóságoknál szorgal­mazzuk és befejezését már a folyó évben keresztül vihessük. — Ez a kikövezetlen út — mon­­dotta előterjesztésében Csizmadia An- Irás — 14 kilométer hosszú, Kasza­­perpuszta—Újfalunál kapcsolódik bele már kikövezett Kaszaperpuszta­­is— Kovácsháza—Mezőkovácsháza— Battonya—aradi kövesutba s ezáltal a legrövidebb út a határmenti községekhez, a kis és nagygazdaságokhoz, melyek e hosszú útvonal mentén f­eküsznek. — Katonai szempontból ez az út j­öti össze a vasúti csomópont Oros­­ázát a román határral. — Hódmezővásárhely törvény­­hatóságára 6 kilométer esik az útból, öt oldalán a város adófizetői kora­sztől késő tavaszig feneketlen sár­inger miatt nem közlekedhetnek, iszágaikat, terményeiket nem szál­­lhatják, betegeikkel sem mozdul­atnak ki a járhatatlan úton. A vá­­rs tekintélye sem tűrheti meg, hogy imódó adófizetői a város mostoha permekének érezzék magukat. — Arad elvesztésével az egész ilkeleti vidék piac nélkül maradt, izdaságilag visszafejlődött, módot áll tehát nyújtani arra, hogy a ha­­rresz termelvényei minél gyorsab­bá és rövidebben megközelíthessék felvevő piacot. — Csanád vármegyére bár alig 30 méter esik a közvetlen útból, szont az út kiépítése elsősorban a tanádi községek előnyét szolgálja, s e megye támogatását és az épü­­­shez való lelkes hozzájárulását biz­­sra veszem. Az egész út 14 kilo­­éter hosszú, ebből 7400 méter be­­tevármegyei, 5800 méter vásárhelyi akasz és csak 800 méter a csa­­toli. — A 14 kilométer hosszú útnak 5 méter szélességben, négyzet­méterenként 5 pengő költség­gel való kikövezése 350000 pengőbe kerülne. — Ez az összeg csökkenne azzal, hogy hosszú darabon már a föld­munkát kövezés alá elkészítették. Re­ményünk lehet arra, hogy úgy a­­ honvédelmi, mint a kereskedelem­ügyi minisztérium az út fontossá­gára való tekintettel, nagyobb hoz­zájárulással fogják a törvényhatósá­gok költségeit csökkenteni. Vásárhelyi Imre Csanádi képviselő szólt hozzá az ezután felolvasott ha­tározati javaslathoz. Igen értékes ta­nácsokat adott arra, hogy a gyakor­latiasság szempontjából hogyan in­­dítsák el ezt az etkövetési ügyet. Kun Béla, dr. Berthóly Károly, Gombkötő Péter hozzászólásai után az értekezlet a következő határozati javaslatot fogadta el: „Az értekezlet az aradi útnak mielőbbi kikövezését rendkívü­li forgalmasságánál és fontos­ságánál fogva szükségesnek tartja. Az értekezlet a kikövezés érde­­kében állt Békés vármegye, Csanád­­vármegye és Hó­­mezővásárhely tör­vényhatóságaihoz és felkéri a neve­zett törvényhatóságokat, hogy kö­vessenek el minden lehetőt ezen út kikövezése érdekében. Egyben felkéri a nevezett tör­vényhatóságokat, sürgősen foglal­kozzanak az üggyel. Felkéri a ke­reskedelemügyi miniszter urat, ve­gye kezébe az útépítés ügyét és zá­­ros határidőt adjon a törvényható­ságoknak, hogy az általa adott kész útépítési tervek ügyében foglaljanak állást. Felír az értekezlet a pénzügyi és honvédelmi miniszter urakhoz, hogy — tekintve az út stratégiai szempontból való rendkívüli fontos­ságát is — a kiköveztetés költségei­hez állami hozzájárulást adni szí­veskedjenek.“ Elhatározta az értekezlet, hogy úgy a kormányhatóságokhoz, mint mindhárom törvényhatóság főispán­jaihoz és alispánjaihoz, illetve pol­gármesteréhez küldöttséget meneszt, hogy az útépítés ügyét legközelebbi közgyűléseiken tárgyalják. Szemenyei Ádám, az Aradi-út ki­kövezésének régidő óta lelkes har­cosa mondott köszönetet a megjelen­teknek az egyhangú állásfoglalásért, majd Csizmadia András megköszön­ve a megjelenést, az értekezletet be­rekesztette. tekintélyes gazdálkodó az elnöke, 1925-ben alakult meg és 1926-ban a földbirtokrendezés során 400 ka­­tasztrális hold földhöz jutott a Weisz Manfréd féle birtokból. 397 tagja volt az egyesületnek s minden egyes tagnak egy-egy hold jutott. Három hold közös tulajdonban maradt. A tagok közül azonban többen nem vették át az agy-egy holdat sem, a gazdasági helyzet is romlott és így a vételárat csak úgy tudták kifizetni, hogy a Nagytakaréktól 30 ezer pen­gőt vettek fel kölcsön- A kezessé­get az akkori 5 vezetőségi tag vál­lalta. A birtok ekkor még nem volt a társulat nevére írva. A takarékpénztárnak az volt a kívánsága, hogy a társaság adjon bekebelezési engedélyt a birtokra. Az akkori elnök, boldog emlékű K­ó­t­i Pál közgyűlést hívott össze, a közgyűlés azonban nem engedte meg a birtokra való betáblázást. Ekkor a hitelező pénzintézet a jót­állást vállaló vezetőségi tagok ingat­lanaira eszközölt betáblázást. A be­táblázott összeg miatt nézeteltérések voltak, majd törlésre került a sor s most már minden ellentét elsimult. A Legeltetési Társulat az adósságot 4—5 év alatt letörlesztette. Ezután a birtok újrarendezésére került sor. A megmaradt 151 tag között osztották fel a 400 holdat, olyatén képen, hogy egy tagra 1—10 hold föld jutott. A vásárhelyi és a magyar állat­­tenyésztés fejlesztése érdekében ren­geteget tettek. Állami támogatás nélkül, önerejükből erdősítettek, műkutat, aklokat, gulyásházakat épí­tettek s apaállatokat szereztek be. A további program az erdősítésre összpontosul Remélik, hogy most­­már a kormány is fog adni valame­lyes segítséget ehez, tudva azt, hogy az erdősítés legfőbb nemzeti érdek. A tagokat nagy megnyugvással tölti el, hogy Tárkány Szűcs Ferenc elnök, K­r­u­z s­í­­­c­z Fló­rián pénztáros, Tárkány Szűcs István gazda és Takács Sámuel jegyző kezében a legjobb helyen van a vezetés. Bizalom élteti őket s a hit lelkesíti a társaságot s igy haladnak a jövő felé, daxdabál ma este a Sasban!

Next