Vásárhelyi Ujság, 1938. április-június (18. évfolyam, 73-144. szám)

1938-05-18 / 111. szám

2. A tanyavilág mai közegészségügye Elgondolások annak megjavítására Írta és a szegedi orvoskamara vásárhelyi kongresszusán felolvasta Ernyei István dr orvoskamarai titkár­t. Főzelék, tej, tojás, gyüm­ölcs nem igen kerül a magyar földműves asz­talára, mert szerinte ezekke „nem tűr a gyomor“, ezek „nem adnak erőt“, legfeljebb a káposzta és a burgonya kerül az asztalra, no meg a hagyma, ez az utóbbi tudontúl bő­ségesen. Növeli a táplálkozás egy­oldalúsága folytán keletkező hibákat, hogy az étkezésnek és a táplálék mennyiségének időbeli beosztása sem megfelelő. A téli hónapokban a ta­nyai ember csak kétszer eszik : reg­gel és alkonyatkor. Főtt étel csak alkonyatkor van, a reggeli kenyérből és szalonnából, esetleg foghagymás kolbászból áll. A szervezet persze megköveteli a maga jussát, a föld­műves e két alkalommal eszi meg a szükséges táplálékmennyisége­, ami így jóval nagyobb munkát ró a gyomor- és belekre, mintha az ét­kezés sűrűbben történnek meg. A következmény legtöbbször az, hogy a gyomor felmondja a szolgálatot, gyomortágulás, idült gyomorhurut, fekély, az öregebb korban pedig rák jelentkezik. A gyermekek táplálkozásával nem sokat törődnek a tanyán. Ha esetleg valamelyik megéhezne az étkezés szokott idején kívül, úgy a külön adag legtöbbet egy karéj kenyérből áll, kevés szilvalekvárral vagy zsír­ral megkenve, vagy pedig sóval,­­ paprikával megszórva. Ugyanezt­­ kapja az a gyermek is, aki reggel­­ kilométereket gyalogolva megy a tu­dást magába szívni az iskolába, aki majdnem minden esetben csak az esti órákban tér vissza fáradtan, ki­merülten, kiéhezve az otthonába. Hasonló célszerűtlenséggel találko­zunk a ruházkodás terén is. A fér­fiak télen-nyáron csizmában, kék vagy fekete ruhában járnak. A nők­nél — különösebben a fiatalabbak­nál — a múlthoz képest történt ugyan változás, azonban ez a válto­zás inkább hátrányt jelent, mint előnyt, mert a magas sarkú cipő, az áttört selyemharisnya, a vékony felső és alsóruha nem nagyon állja a ta­­nyavilág megpróbáltatásait. Testápolásról, a tusi tisztántartá­sáról, — sajnos — a tanyavilágban nem igen beszélhetünk. A tisztálko­dás legtöbbször csak az arc tisztán­tartását jelenti, a fürdés, az egész test lemosása ma ritkaságszámba megy a tanyán még a fiatalabb nők­nél is, akik pedig a külsőségekben mindinkább utánozzák a városiakat. Jó tanya lakosságnak ezt a sajátsá­gos hydrophobiáját nehéz megma­gyarázni ; talán a lakás célszerűtlen kihasználása, az egy helyiségben való összezsúfoltság az oka. Ilyen viszonyok mellett természe­tesen megtaláljuk a magyarázatát annak, hogy miért van annyi kora­vén férfi és asszony, annyi satnya, beteges gyermek a tanyai lakosság soraiban. Ugyanakkor azonban még meg kell állapítanunk azt, hogy a mutatkozó hibák, hiányok, célszerűt­lenségek legnagyobb részben a ta­nyai nőkre vezethető vissza. A reg­geltől napestig nehéz munkát végző férfinek nincs ideje és alkalma a tanya belsőségeivel, a háztartással, az élelmezéssel, a gyermekek neve­lési problémáival foglalkozni. Mind­ez a nőre háramlana. Sajnos azon­ban a tanyai nő ma még csak a külsőségekben barátja a haladásnak, egyébként erősen maradi gondolko­dásu, rabja a megrögzött szokásnak. az iparosok a nemzetnek hasz­nos, dolgos fiai Évszázadokon át, generációkon át tet­tek bizonyságot értékükről. A Hazáért működtek mindig és hűségük biztosí­téka annak, hogy így tesznek a jövő­ben is.­­ Ha körülnézünk közöttük, sok bajt, nélkülözést látunk, sok megoldat­lan problémával találkozunk, akárcsak magyar élet más területein. Régen a jómódot jelentette az iparossors, ezek az idők azonban elmúltak. A trianoni sorscsapások nem hagyták ki az ipa­rosságot sem. Elvesztek a nyersanyag­­források, elvesztek a piacok és meg­gyöngült a megmaradt belső fogyasz­tóréteg vásárlóereje. Ez az állapot körülbelül 19 éve tart. Örömmel hal­lottam elnökük szavaiból, hogy az iparosság azonban nem csüggedt el, kitartott s a csüg­gedést most reménykedés vál­totta fel. Ez a leghelyesebb magatartás és ez méltó a magyar emberhez. Bízzanak és reméljenek és a a nemzet jobb jövőjébe vetett hitet ne veszítsék el. Nemsokára újra jobbra fordul a ma­gyar nemzet sorsa és ennek áldá­saiból a magyar iparos is kiveheti majd a maga részét. Szavai végeztével Kászonyi Richárd dr főispán kérte az iparo­sokat, hogy mindig a legnagyobb bizalom­mal forduljanak hozzá, min­dent meg fog tenni az ipa­rosságért, amit emberi erővel megtehet. Az egyszerű, közvetlen szavak mélyen meghatották az iparosokat. Lelkes éljenzéssel és tapssal köszön­ték meg a szeretetteljes megnyilat­kozást, amelyből kiérzett, hogy a főispán, miként minden társadalmi osztálynak, az iparosságnak is atyai pártfogója lesz. Az ünneplés után a főispán egy ideig hallgatta az elöljárósági ülés­­ vitáját, majd kijelentette, hogy az­­ eszmecsere, a vita magas szinvonalú volt s­őt magát is igen érdekelték a felvetett problémák, majd az elöl­járósági tagok meleg ünneplése közben eltá­vozott a teremből. Az ülés további részén elintézték a tárgysorozaton szereplő ügyeket. Oláh Sán­dor és Nővé Lajos felszólalásai után Koller István el­nök beszámolt a mestervizsgára ké­szülők előkészítésére tett intézkedé­sekről. Jelentette az elnök, hogy a kormány milliárdos beruházási prog­ramjának végrehajtása során a vá­sárhelyi iparosoknak is jut meg­rendelés. Kéri a vállalkozókat, hogy a munkát a legbecsületesebben szál­lítsák le, nehogy csorba essen a vásárhelyi ipar becsületén Imri József, Mihály Pál, majd G­i­dó­fa­­­v­y Pál dr és Fejérváry Bertalan dr szóltak a kérdéshez. Koller István bejelentette, hogy a napokban kibocsátja a szék­­házépítési részjegyeket. Nem adományt kérnek, hanem köl­csönt, ugyanis a részjegyeket a tes­tület fokozatosan visszaváltja. 2500 darab tíz pengős részjegyet bocsáj­­tanak ki. Úgy látja, hogy ennek fe­lét az iparosok körében el lehet helyezni, ha mindenki megértéssel karolja fel az ügyet. Gábor István özvegyének az újabban kért 170 pengős végkielé­gítést nem szavazták meg. Az e­dőljáróság véleménye szerint a 700 pengővel méltányosan rendezte ezt a kérdést a testület. Tudomásul vették végezetül, hogy Oskovics József megfellebbezte a "hősi szobor elhelyezésére vonatkozó városi közgyűlési határozatot, amely sérti a piacozó iparosságot és a szak­értői véleménnyel is ellentétben áll. s K.HWBWIIII.PW'.1—na ellentétben van a közönség fel­fogásával és ellentétben van az iparosság szerzett jogaival. A fellebbező városatya utal arra, hogy a közgyűlés döntése városszerte nyugtalanságot kel­tett és különösen nagy elkese­redést váltott ki a piacozó ipa­rosság körében, annyira, hogy maga az Ipartestület elöljárósága kérte fel őt mint érdekkép­viseleti tagot a fellebbezés beadására. Vásárhelyi Újság Árban a legolcsóbbat, minőségben a legjobbat nyújtja a hatalmas választékkal felszerelt GÁBOR cipőház TELEFON: 278. Andrássy utca 8 sasára TELEFON: 287. A Lichtman cipők egyedárusítása ! Takarékosság bevásárló helye. Május 21-én tartja a „Gr. Bercsényi Miklós«4 B. E. ezidei tisztújító nagytá­borát Mozgalmas év után tartja meg e hó 21-én, szombaton este fél 9 órai kez­dettel a Tisza szálló különtermében tisztújító nagytáborát a Turul Szövet­ség helyi tagegyesülete a „Gróf Ber­csényi Miklós“ Bajtársi Egyesület. Bajtársi körökben nagy érdeklődés mutatkozik az idei tisztújító nagygyű­lés iránt úgy helyben, mint vidéken. Előre jelezték ugyanis jövetelüket a a környékbeli Bajtársi Egyesületek vezetői is. Ez a nagy érdeklődés méltán nyil­vánul meg, mert a „Gr. Bercsényi M.“ B. E. olyan felkészültséggel és iram­ban dolgozott az elmúlt évben, amely országos viszonylatban is az elsők közé emelte. Megfellebbezték a hősi szobor elhelyezésére vonatkozó közgyűlési határozatot Oskovics László th. biz. tag ma délben megfellebbezte a hősi szobor elhelyezésére vo­natkozó közgyűlési hatá­rozatot. A belügyminiszterhez címzett s Endrey Béla polgármesternek átadott fellebbezésében utal ar­ra, hogy a határozat szöges ellentétben áll a szakértők javaslatával. A magunk részéről bízunk abban, hogy az ifjúság olyan tisztikart választ, amely az egyesület munkásságát még inkább elősegíti, fokozza és a „Gróf Bercsényi Miklós“ Bajtársi Egyesület marad továbbra is a nemzeti érzésű magyar ifjúság nevelőhelye. 1938 máju 18. ­0Hiabe­m, cukorteát szopogasson. 20Fiti KRISTTO GYÓGYSZE­RTÁRBAN 4­. 9. Rákóczy Imre kitüntetése A szombati hivatalos lapban leg­felsőbb kézirat jelent meg, mely sze­rint a kormányzó Rákóczy Imre mi­niszteri tanácsosnak, a miniszterel­nökségi sajtóiroda vezetőjének a ma­gyar érdemrend középkeresztjét ado­mányozta. Politikai körökben éppen úgy, mint a sajtó köreiben osztatlan örömet­­ keltett a magas kormányzói kitünte­­tés. Rákóczy Imre, mint a miniszter­­elnökség sajtóosztályának vezető tiszt­­­­viselője és másfél év óta, mint fő­­­­nöke, mindenkor a legmesszebbmenő megértést és jóindulatot tanúsította,­­ a sajtóval és annak munkásaival­­ szemben. Szerdán este ez­ vacsoral a MAGYARHÁZ-ban . Szives pártfogást kér tisztelettel: Répás Mihály vendéglős. A rozskenyéren kívül mától kezdve 2 fillérrel drágább lett a kenyér ára Azon kényszerítő körülményre való tekintettel, hogy a lisztáraki rövid két ház alatt métermázsánként 4 és fél pengővel emelkedtek, a kenyér árakat szakosztályunk kénytelen volt felemelni, így az árakat csupán két fillérrel emeltük fel a következő mi­nőségeknél : Fehér kenyér 4-es lisztnől kgr-ként 40 f. Félbarna kenyér 5-ös lisztből kgr-ként 88 f.­­ Rozskenyér kgr-ként 36 f. Barna 33°/o 6-os és 67 °/- os liszt kgr-ként 30 f. Sütőszakosztály Legjobban és legolcsóbban szerzi be harisnya, nőinadrág, kombiné, hálóing B m s minden kötöttáru szükségletét a Kük fOH kötottáru SZaküZlet OCIA Fürdő trikók nadrágok hatalmas választékban

Next