Vásárhelyi Ujság, 1939. január-március (19. évfolyam, 1-74. szám)
1939-02-19 / 41. szám
1939 február 19 Vásárhelyi Ujság A szociális terhek ellensúlyozására államsegélyt kapunk 135 százalék a pótadó Endrey Bols polgármester ár Dobó Ferenc szamvoséai főtancsői két napon át tárgyaltak a Külügyminisztériumban a miniszerközi bizottsággá Hódmezővásárhely város jövő évi költségvetéséről. A árgyalás eredményeképp a bizottság ,anyi - ■ a módosítások után jóváhagyta Hódm Mezővásárhely jövőévi költségvésés a pótadókivetési kulcsot váloza hiány 135 százalékban állapított meg. A költségvetés megszavazása és a város szociális terhei a rázőgazdasági biztosítás és az OTBA révén tetemesen emelkedik. Hogy emiatt a költségvetés egyensúlya mégsem borult fel, annak köszönhető, hogy Edry Bélának és Dobó Fricnak sikerült az előálló hiányok pólására államsegélyt kieszközölni. XTtb Márciusban oltják be a kutyákat veszettség ellen Fejérváry Bertalan th. polgármesterhelyettes 946 — 1939. Vili. 11. o. szám alatt a következő hirdetményt közli: „Közhírré teszem, hogy a földmivelésügyi miniszter úr az ország más részein szerzett kedvező tapasztalatok alapján az összes ebek kötelező védőoltását Hódmezővásárhely város egész területra is elrendelte. E rendelet végrehajtására nézve értesítem az ebtulajdonosokat, hogy 1. folyó évi március hó 1-ig jogában áll ebit bármely gyakorlatra jogosított állatorvossal beoltatni, minek megtörténtéről a tuajdonosok az oltásól számított három napon belul az oltó állatorvostól igazolványt kötelesek a Vili. ügyosztálynak beszolgáltatni. 2. folyó évi március hó elsejétől kezdve az adag be nem védőolása a hatóság által ha igen és időben s a hatóság által kikadó állatorvos által foyamatosittak, amov obásnak a dija ebenként 110 P. Ezen úgynevezett ön kénes tömegolásh by sző, és id járól később kiadandó ü rdutményben intézk d m. Azon tbtulajdonosok, akik az 1. vagy 2. Számu bekzdésekben jelzett módozatok sz r n n-r o aják be ebeiket, kihágást követnek el s ebeik kényszeroltás alá kerülnek, vagy kiírtatnak. Felhívom tehát az ebtulajdonosokat, hogy a kihágási eljárás elkerülése végtt ebeiket akár az 1., akár a 2. számmal felzett bekezdésben leírt módon oltassák be.“ Luther Márton-utca legyen a Marton-utcaból — kéri Kékén András evangélikus alesperes BUTOI&ArT legolcsóbban ifj. SZOLGA GYULA-nál (Andrássy-u 21) szerezheti be ♦ Hálószobák, ebédlők, kombinált szobák, konyhaberendezések nagy választékban Olcsó árak Olcsó árak Kékén András evangélikus alessperes, t. bizottsági tag azt kéri a várostól, hogy a Márton utcát Luther Márton utcának nevezze el. A Tiszából telepítették át a franciaországi folyók harcsáit, pontyait és kárászait A tiszai halászat jelentősége a múltban és ma A szabályozás előtti időben a tiszai halászok igen nagy mennyiségű halat szállítottak szerte az országba mindenfelé. De nemcsak az országhatárokon belül zajlott le a halszállítás, hanem külföldre is eladtak nagyobbmennyiségű halat. A Tiszának különösen három halfajtája van, amely nagyobb értéket jelent: a harcsa, a ponty és a kárász. És van valami, ami keresettségét magyarázza, ez pedig a hal sajátságos ízessége. A tavi, vagy más folyambeli halnak az ize más, mint a tiszaié. Nyilvánvalóan a folyó édes vize az oka ennek. Lényeg az, hogy a tiszai hal keresett cikk volt a múltban és keresett ma is. Franciaország tiszai halakkal telepíti be a folyóst A tiszai halászat, hogy milyen nagy szabású von, külzösen Szeden, különösen jellemző, erre, hogy körübelül 90 évvel ezelőtt fraoca , ám eszközölt ha rendeléseké, a szegedi halászokból. Franciaországban 90 évvel ezelőtt elhatározták, hogy híres tiszai halak köül a harcsát, pontyot és kárászt áttelepítik az ottani folyókba. Ez az áttelepítés állami mechanizmussal történt, azaz maga az állam eszközölte a rendelést. Hónapokon át tartott a halszállíás Franciaországba. Franciaországban pedig az odaszállított halakat az ország különböző folyóiba betelepítették s így ma jórészben még azok a halak, illetőleg azoknak a halaknak ivadékai úszkálnak a francia felekben, amelyeket valamikor a Tiszából fogtak a régi tiszai halászok A tiszai halászat jelentősége hatalmasat zuhant azóta, hogy szabályozták a folyót. Ez » természetes, hiszen « szabályozás előtt szeszélyes kacskaringósóban, roppant széles partágyban foy . ·■‹ T»sz· s a sekély víz igen előnyös volt a hadik ivására. Volt is a Tiszán bőven hó! A régi halászokul, atyjuktól, nagyatyjuktól átmentett mayás»oltásai ma már fantasztikumként hatnak: annyi hit volt a Tiszában szabad térz ! Sihetett fogni, főképt ukább természtű harciak közül. Ezzel szemben ma azt hallja az ember a tiszai halászokul, hogy mindinkább fogy a hs , egyre nehaszabbá válik a halászat. Szabályozzák a féktelen Tiszát Kétségtelen tehát, hogy a „garázda"Tsza „megrövid szabályozása“ nagyfotóibékben káros hassal volt a folyó halállományára. Valamikor, jó félévszázaddal ezelőtt nagyon veszélyes folyó volt a Tisza. Tavasz felé három, négyszeresére duzzadt meg, folyása meggyorsult s végzetes folyam tengerré vált egyszerre. Hát segíteni kellett ezen az állandó fenyegető veszély ellen, szabályozták a folyót. Azóta nincs veszély, de egyre jobban fogy a hal a Tiszából. Valamikor pedig a tiszamenti helységeknek és városoknak ez a folyó adta a kenyeret. Különösen nagy halászváros volt Szeged és Csongrád. Itt jóformán városrészek éltek a Tiszából. A nagyobb része halászattal foglalkozott, de sokan keresték a kenyerüket mint hajósok és mint vízimolnárok. És így volt ez a többi tiszamenti helységekben is. 17. Nem lehet levonni a munkabérből a légoltalmi gyakorlaton eltöltött időt Az iparügyi miniszter arról értesült, hogy egyes vállalatok levonják a munkabérből az üzemi légoltalmi gyakorltokon eltöltött időre eső bérhányadot. A miniszter közli a várossal, hogy kihágást képez s elkövetői ellen haladéktalanul meg kell indítani az eljárást. ez Az uj csizma meg a szép „kacabaj“ a vádlottak padjára juttatta a béreslegényt Úgy kezdődött, hogy Bácsi Imre algyői gazda befogatási kocsijába s bement Szegedre a hetivásárba. Mellette ült a bakon a felesége s igy a kisgazdaságban nem maradt más, csak Nagy Sándor, a béreslegény. Alighogy a kocsi kigördült a tanyaudvarból, Nagy Sándor nagyot nyújtózkodott a lócán. Itt kezdődött a baj, mert nyújtózkodás közben megakadt a szeme a mestergerendán, ezen pedig az egyik szögön a gazda új csizmája lógott. Hát szép csizma lehetett, mert a legénynek ragyogni kezdett a szeme. Igen csizmáról álmodozott mindig kint az istállóban. — Hej, ha nekem is egy ilyen csizmám vonal — sóhajtotta nyújtózkodás közben s a tekinttével alig győzte falun a szép jószágot. Nézte, nézte a csizmákat, aztán gondol egyet s felugrott a nehéz székre s a csizmákat leakasztotta a szögről. Amikor a csizmahuló fülbe beleakasztota az ujját, kirúgta a lábából a papucsokat. Két perc sem műt el, a két tkörfényesre kefélt csizma a lábán sütt. Mé ha csak rászabták volna. A cizmához akárki mit beszél, uj ruha kell Ezér se kellett a szomsédba menni. Az- ott lógott a fogason. Bácsa Imre vadonst uj télikabátja, síp perzsa galérral. A cágeros óra még nem ütötte e a reggelik et. Nagy Sándor tetőtől alpig újba öltözött. M g az ing is uj volt rajta. Hogy agavallér“ igazán gavalér legyen, magához vette a gazda pénztárcáját is, aztán kiballagott a tanyáb s meg sem áll az algyői állomásig. I megvárta a „szöged“ vonatot, tán átruccant Hódmezővásárhelyre. Délután 2 órára már nem volt egy felérje sem Miuán a csizma kezdte szorítani a lábát, bement az egyik zsibarushoz, vgyék meg a csizmáját. Meg is állapodtak 2 pengő 500 bérben. Ennyiért adta el az uj parádés csizmákat s vett helyette egy ócska papucsot. Sor került volna a télikabátra is, de az algyői csendőrök ebben már megakadályozták. Nagy Sándornak pénteken kellett számot adni bűnéért Molnár egyesbiró előtt, aki a megtévedt legényt hathónapi börtönre itélte. A Frontharcos Szövetség nemzetpolitikai előadássorozata Febuár hó folyamán : I. kér. 20 án este 8 órakor a Tisza szállóban. Előadó Gombos József szds. és dr. Ladányi Károly. II. kér. 18-án este fél 8 órakor a Zrínyi utcai Olvasókörben. Előadó Gombos József százados és dr. Prehoffer István. III. ker. 23 án este fél 8 órakor a Damjanich utcai Olvasókörben. Előadó Gombos József százados és dr. vitéz Lénárt János. IV. ker. 24 én este 8 órakor a Tisza-szállóban. Előadó Pongor Miklós őrnagy és dr Ladányi Károly. V. ker. 16-án este fél 8 órakor a Rákóczi utcai Olvasókörben. Előadó Pongor Miklós őrnagy és vitéz Lénárt János. VI- kér. 25 én este fél 8 órakor a Papp-féle vendéglőben. Előadó Pongor Miklós őrnagy és dr. Simonffy Ferenc. VII. kér 18 án este fél 8 órakor a Mátyás utcai Ovasókörben. Előadó Pongor Miklós őrnagy, dr. Kassay Dezső és dr Héjjá József. Vili kér. 21 én este fél 8 órakor a Visszhang utcai Olvasókörben. Előadó Gombos József százados, dr Simonffy Ferenc és dr. Kassay Dezső Az előadásokon való részvétel frontharcosok részére kötelező, vendégeket szívesen látunk. Pontos megjelenést kérünk. ELNÖKSÉG — Országos vásár lesz Békéscsabán február 27 és 28-án, — amikor a jószágvásárt — és március 1-én, amikor a kirakodó vásárt tartják meg. Zabos bükkönyBocakay utca 41 az OC Air L-ürük hat. l.mbert bérelnek zo ev Korún k,r.sek ÉrBocakay utca 41.__________ FolymatlánAC Ikerasak kávés 1t. aaldgdHOS hizigologra. igyam lakásért. Cím a kiadóban: 615