Vásárhelyi Ujság, 1939. április-június (19. évfolyam, 75-138. szám)

1939-06-03 / 124. szám

2. A Évzáró levente verseny Vivó-pályán, ünnepély és bál a Fekete Sas nagytermében június 11-én A „Turul“ Szövetség által Hód­mezővásárhelyen, 1939­ június 4-én rendezendő irodalmi dísztábor mili­ója: 1. Hódi András dr a „Turul" Szö­vetség országos propaganda vezére: „Bevezető“. 2. Bánlaky Etelka operaénekes . Magyar népdalokat énekel Bartók és Kodály gyűjtéséből. 3. Erdélyi József verseiből olvas fel. 4. Hajdú Mihály zongoraművész Bartók és Kodály műveket játszik. 5. Kádár Lajos novelláját olvassa fel. 6. Lontay Margit Ady verseket szaval. 7. „Turul“ kiskántus énekszámai: Kodály: Köszöntő. Kodály: Székely keserves. SZÜNET: 8. Ambrus József a „Turul" Szö­vetség fővezére beszél. 9. Sinks István verseiből olvas fel. 10. Lukács Margit a Nemzeti Szín­ház tagja Szabó Dezső :Ének Buda­pesthez“ című munkáját adja elő. 11. Albert Ferenc hegedűművész Bartók és Dohnányi műveket ad elő. 12. Pataky Jenő, a Nemzeti Színház tagja. Petőfi, Ady, Erdélyi és Sinks verseket ad elő. 13. „Turul kiskántus énekszáma: Bárdos Lajos: Népdal feldolgozások. 14. Fogarasi Szabó Gabriella és Sal­­lay Zoltán a M. Kir. Operaház tánc­művészei stilizált magyar népi tánco­kat mutatnak be. 13. Ifj. Fitos Vilmos a „Turul“ Szö­vetség orsz. kulturális vezére : Zárszó: 16. Himnusz. Énekli a közönség. A „Turul" kiskán­ust vezényli és zongorán kisér: Kovách Andor kar­nagy. Belépődijak: nagypáholy 8 P, kis­­páholy 5 P, zselye 2 P, I. rendű ülő­hely 1­50 P, II. rendű ülőhely 1 P, ül. rendű ülőhely 0 60 P, diák álló 0­ 30 P. Felülfizetéseket köszönettel fogad a Vezérség. Jegyek elővételben kaphatók : Nem­zeti Hitelintézetnél, Szabó István könyvkereskedésében, a Forró és Se­ress trafikokban, valamint a bajtár­saknál. Vásárhelyi Újság Erdélyi József Van úgy az ember, hogy kifejez­­hetetlen betűundor szállja meg. Érzé­kei, idegei tiltakoznak, ha könyvet vesz kezébe és talán a legnagyobb könyvet is eres locsogásnak, a betű­­ket egymásra torlódó sziruphalmaznak látja. Csodálatos dolog, hogy ilyen állapot­ban egy vers, talán csak egy rövid sor rebbenése milyen tolakodó ma­kacssággal pöffeszkedik el lelkünkben. Itt is, ott is felbukkan séta, vagy épen a legfontosabb dolog kellős kö­zepén. Szinte már a tárgyak suttogják, a világegyetem erre lélegzik. Úgy látjuk, hogy a teremtést megelőzte léte és belőle szaladt világgá az a tényhalmaz, az önkényes bölcsességek és még bölcsebb butaságok földje. A dolgokat belőle látjuk összeállók­nak, engedelmeskedőknek, szétfeszü­­lőknek. Felismerjük önmagunk látszó­lagos lényegét. Összekötő jellé válik a mindenség és köztem. A felém tartó tények és a belőlem induló igazságok szűrője lesz, mérlegelő, áldó, vagy átkozó szűrő. Soha nem érdekelt az emberek vé­leménye, még a közelállóké sem, iro­dalom dolgában. Nem mintha irodalmi atyaistennek képzelném magam, de tudom, hogy az ízlések nem külön­bözők. Mint ahogy elundorodom a rothadt gyümölcstől és félreérthetetlen szándékkal mosolygok vissza a mo­solygóra, úgy az ízlés is lehet egész­séges és elbutítottan terhelt. Semmi értelme, hogy engedjek más vélemény­nek, ha az az enyémnél lejjebb fára­dozik a megértésre.­­ A sok támadás, rugdosás­ ellené­re tá­bort ütött szellememben a kor „kétes“ értékű nagyságainak tekintélyes tá­bora. Nem hiszem azt, hogy utolsó táborozás az, ahol Erdélyi József, Szabó Dezső, Bartók és Kodály a törzse a résztvevőknek. Erdélyi József nevét is elrettentő példa­képpen emlegetik a „más“, a „különböző“ véleményűek, de leg­többször csak azt mondják: „Nem értem", „Távol áll tőlem“, stb. Milyen szánalmas, hogy az emberek nagy része beledagad a legjobb esetben Adyba és se előre, se hátra, se ütésre, se rimánkodásra, ki se, de se, nem látják, hogy az életből már újabb tá­jakat is élünk, hogy a pillanatok nagy problémáit már más is írja síró vajú­dással. Milyen­ elkeserítő, hogy egy költőt, egy nagy lángészt a halála után ismerik fel, csodálkozó bőkezű­séggel igazolják, mikor már legjobb esetben sírni lehet a meg nem hallga­tott lángész életmentő meglátásain. Mikor Erdélyi József kötetei ke­zembe kerülnek felrimánkodik hozzám a meg nem hallgatott, az észre soha­sem vett parasztság, a jövő egyetlen biztos ígérete. Látja az ember, ahogy magabízással indul a megváltásra a szószóló, a magános csillag, hogy ke­seredik el a kudarcok után, hogy érzi be áldottságának megverését, hogy zárkózik be felismerhetetlen önmagába, hogy látja a lét szörnyű csalását, a sérvet, a hibát. Belémzúg a megtalált magyarérzet és az undorodó visszavo­nulás. Az élet oly nehéz angyalt is legyaláz, disznók az emberek, azért vagyok kanász. Érzem megvetettségem, érzem a szörnyű tépést, amit a tüskés, száraz ágak harapnak belém. A hideg végzet belémcnapzik, hiszen: Valamikor valamikor eltört egy óriástükör. Azóta hét évig lakói, aki egy tükröt összetör. És a betűundoron túl: ezek a sza­vak tolakodnak és már hiszem őket, rándulásaim ritmusai. Itt érzem meg: ez az ember pap. Mit változtat az a lényegen, hogy másnak nem az ? Ki veszít többet ? Az örök dolgok látója, vagy a butaságokat butító em­ber ? Nem fontos. Erdélyi József a minden korban feldobogó lélek harsány szószólója. (Istenem, hogy elragad a lelki neki­­gyürkőzés ilyen cikk írásakor.) Nem harsány, mert az csak fillérekért ma­kogó poétácskák módja. Nem terpesz­kedik áradó bölcsességgel. Szava egy­szerű, tiszta, mint a forrásvíz. Minden sora határozott. Szavai az anyag te­hetetlenségével engedelmeskednek ke­zében, hogy fellobogva éljenek. Mon­danivalója az ősrokon parasztok el­­nyomottságából fakad és ma az utolsó pillanatban történelmi igazságot követel. Erdélyi József ezzel az igazságtétellel áll, vagy bukik. Érthető, hogy ennek az igazságté­telnek az ellenségei, akik vacognak az új kor termő forróságától, Erdélyi Józsefet is érthetetlenül felráncigált költőnek tüntetik fel. Ki nem élt életük Ady sodró páto­szában rángatódzik és egészségtelen­ségük ezt a sziklaerős költőt nem tudja ínycsiklandóvá macerálni. Erdélyi megértéséhez benne kell élni a mai kor lelkének sodródásában, aminek a megérzése nem minden em­bernek adatott meg. Valószínű június 4-én őt sokan csak a neve és pőréi miatt fogják megnézni, sokan lesznek, akiknek né­hány szóalamizsna elég lesz, azután futhat tovább a maga űzött, hányatott, szépségesen fájdalmas útján. De lesz egy-két ember, aki betű- és emberundoron túl imamalomként fogja ismételni egy-egy sorát és kivá­lasztott pillanatokban összetalálkozva, a szellem útjain meglátják mi az örök és mi az emberien sáros butaság. Vas István Ákos. 1­939. június 3. Július elsején kezdi meg műkö­dését az új tojáskiviteli szindikátus• Feloszlott a Magyar Tolikereskedők Kiviteli Egyesülete A Magyar Tolikereskedők Kiviteli Egyesülése, amely­ egykézszerűen bo­nyolította le a magyar tollkivitelt, a földmivelésügyi miniszter rendelete alapján a május 23-án tartott taggyű­lésen elhatározta folyó év június 30- ig való feloszlatását-A Tollkiviteli Egyesülésnek azért kellett régi formájában felosztania, mert a magyar gazdaérdekeket nem képviselte és nem elégítette ki kel­lően. Ezért rövidesen új tollkiviteli szindi­kátust alakítanak a régi he­lyett, amely már július elsején meg is kezdi működését- Már folynak is az új konstrukcióra vonatkozó tárgyalások az illetékes minisztériumok és a Külkereskedelmi Hivatal között. Az új kiviteli egyesülésből kima­rad előreláthatólag 30—35 zsidó ex­portőr és csak a négy legnagyobb zsidó cég marad benn, mert azok olyan külföldi összeköttetésekkel ren­delkeznek, hogy nem hanyagolhatók el. Az iuj kiviteli konstrukcióban a zsidó cégek körülbelül 30 százalék erejéig nyernek képviseletet. A többi zsidó cégek a belföldi forgalomban továbbra is tevékenykedhetnek, de az exportból kimaradnak. A most megalakítandó kiviteli egye­sülésben nem szereplő, mintegy har­mincöt zsidó tollkereskedő beadvány­nyal fordult a földművelésügyi és ke­reskedelmi minisztériumhoz és a Kül­kereskedelmi Hivatalhoz és azt a ké­relmet terjesztette elő, hogy az új ki­viteli egyesülésben is részt vehesse­nek és pedig olyan kvótával, amely eddigi részesedésük arányszámait biz­tosítja. Kérelmük alátámasztására fel­említik azt a körülményt,­­hogy ez a harmincöt cég több száz munkást foglalkoztat és így sok szegény mun­káscsalád megélhetését biztosítja. Biztosítsa vetését jégkárra . A Katolikus Férfiliga 1. hó 2-án pénteken délután 6 órakor a Katolikus Ház Tanácstermében rendes ülést tart. Az elnök­ség kéri a tagon szívás megjelenését. Novák- kitűnő anyag, jó ízlés kifogástalan munka, paplanalacsony ár TWoWsSEz- szőnyeg- és 1 wi­W W dfilm vászonház lakberendezési cikkek szaküzlete a „Takarékosság“ elárusító helye

Next