Vasárnapi Hírek, 1985. július-december (1. évfolyam, 27-51. szám)
1985-12-22 / 51. szám
Aim krónikája 9 REJTVÉNY FEJTŐ mini SZÓ-TÁR második kötetét jelentette meg a Gondolat Könyvkiadó. Néhány fejezetcím: Nobeldíjas orvosok és írók, wimbledoni (tenisz-) győztesek, kártyajátékok. Az új kötet hasznos segítséget nyújt a rejtvények megfejtéséhez. © MECÉNÁSAINK címnél új tárlat nyílt december 20-án a Magyar Nemzeti Galériában, ahol a múzeum fennállása óta ajándékba kapott műtárgyakat mutatják be. • ELMEGYEK — Máté Péter emlékére címmel jelent meg a tavaly elhunyt népszerű énekes-zeneszerzőről szóló kötet, amelyet a családtagok, barátok, kollégák visszaemlékezéseiből S. Nagy István szerkesztett és irt. 9 GYÉMÁNTLEMEZ. Az István, a király című rockopera lemezfelvételéből elkelt az 500 ezredik példány. A gyémántlemezt december 25-én a Fórum Szállóban adják át a felvételeknél közreműködött művészeknek. A BUDAPESTI Fesztiválzenekar december 26- án délelőtt fél 11-kor hangversenyt ad a Zeneakadémia nagytermében a földrengéskárosultak megsegítésére. Műsorukon Sztravinszkij, Bartók, Ravel és Schubert egy-egy műve szerepel. A hangversenyen — amelyre 60 forintos egységáron válthatók jegyek — közreműködik Kocsis Zoltán zongoraművész. © HARMINCÖT évvel ezelőtt alakult a győri Rába Táncegyüttes. Ebből az alkalomból a héten jubileumi előadást tartottak a győri Kisfaludy Színházban. © A BERLINI Deutsche Staatsoper társulata január 12. és 16. között Budapesten vendégszerepel. Az Állami Operaházban lépnek színpadra Wagner Tannhäuserjével, Bizet— Scsedrin Carmenjének balettváltozatával és Rossini operájával, A sevillai borbéllyal. itt a térmozi! Kísérletek és új törekvések a Műcsarnokban Mengyán András Műcsarnokban látható bemutatkozása olyan új törekvés, mely folytatja a képzőművészet eredményeit audiovizuális eszközökkel. Megfontolt integrációk: lebegő, agresszív, bioamorf tereket hoz létre kilenc vetítővel, vörös, kék, sárga, zöld színárnyalatokkal. Komputer vezényli a mesterséges fényeket a Mengyán által szerkesztett mértani formákra, textilsátorra. A program negyven percig tart, Mandel Róbert zenéjével és japán muzsika kíséretével. Új esztétikai hatásokban, felismerésekben részesíti a látogatókat. Méltán nevezi egységbe csoportosított és zenével, fénnyel kiegészített formáit térmozinak. A „Pillanatkép” a magyar festők há-'-r nemzedékének ,azon tagjaival ismertet 1113 g, akik több nemzetközi fesztiválon szerepeltek sikerrel. Legutóbbi. ..filed Skreiner -logatálárban a grazi L----lesmuseu...ban. Eesztusokra épülő „új festészet” minden amoriza ív és asszociációs , elemet felhasznál új lehetőségként ez és fi.ak Imre, Keserű Ilona, Soós ' más, Fehér László ,„ a többiek kis' - létezéseit. Rendkívül izglmas Orosz Per .. . ’ -c., mely hármas műtermet mutat be. A környezet nagyvonalú -rkesztásé - láttati három szrász merőben új törekvéseit. Melocco Miklós József Atila oltára a vállalt deheroizációjával ragad meg. Körösényi Tamás a drapéria és a frivő test pin 'rcázott összefüggéseit utaja, mey élet-halál átmeneteit is elemzi szobrászt iz- k kkel. Törös Richard fogalmazása szél mintáz új technológiával és mértékben tartott meghörkentésekkel. Losonci Miklós HÉTVÉGI SZÍNHÁZ Opera, operett, musical Opera, operett, musical, vidám műsor — válogathattak a színházat kedvelők a hétvégén bemutatott új darabok közül. Az Operaházban pénteken este ismét felhangzott Richard Strauss A rózsalovagjának zenéje. A vígoperát Mikó András rendezésében újították fel. Ugyanezen az estén a Fővárosi Operettszínházban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjét mutatták be Kazán István rendezésében. A zenés darab magyarországi ősbemutatója 1932 karácsonyán volt a Magyar Színházban. A hét végén láthatta először a közönség a Vidám Színpad Kis Színházában Kibédi Ervin estjét Folytassa, Kibédi! címmel. A műsor első részét a művész saját írásaiból, sanzonjaiból állította össze, a második részben pedig Fejér István—Ilarsányi Béla: Folytassa, Hacsek! című bohózatát adták elő, Hacsek szerepében Kibédi Ervinnel. Premiert tartottak pénteken az Ódry Színpadon, ahol a főiskolások a filmről már jól ismert Ének az esőben című musicalt vitték színre Versenyt Ida tanár rendezésében. A kaposvári Csiky Gergely Színház Ács János—Mártha István Munkásoperett című darabjának ősbemutatójával várta a hétvégén a közönséget. A kaposvári társulat a Munkásoperettel üzeni mindenkinek, hogy változatlanul felfelé tart. A nagyszámú szereplőgárda, Ács Jánostól a színlap legalján szereplő Znamenák Istvánig — kiegészülve a zeneszerző Mártha Istvánnal és a koreográfus Krämer Györggyel —, hibátlan egységet mutatott, s ezúttal csak azért emeltessék ki Csákányi Eszter, Igó Éva, Lázár Kati és Kottár Róbert rovására Kulka János, mert ő volt az est másik meglepetése. Az előadásnak biztosan vannak hibái is — a legnyilvánvalóbb, hogy helyenként furcsán keveri az amerikai típusú musicalt a brechti színházzal, a vastapsot hosszú percekig hallgató kritikusnak azonban kötelessége megfeledkezni azokról. Vastaps Kaposváron Ács János, mint musicalsztár?! Nem is hangzik rosszul. Legfeljebb azoknak, akik tudják: Ács rendező — többek között az iskolateremtő Marat Sade direktora —, így azzal is tisztában vannak: nem tud énekelni. Pontosabban, úgy nem, ahogy a Metropolitanban kell, és úgy sem, ahogy az Operettben kell. Viszont úgy tud, ahogy a Kukorica Jancsi ártatlanságát és a sötétruhás fiú komplexusait egyszerre felvonultató figurának énekelnie kell, íróként, rendezőként és most énekes színészként is megnyer egy újabb, olykor hazárdírozásra csábító csatát. A Csiky Gergely Színház pénteken mutatta be a Munkásoperett című musicalt, amelynek egyharmada a műfaj hagyományos modorában előadott banális történet. A többi azonban bravúros technikával előhívott pillanatfelvétel, méghozzá nan a munkásoperettek klasszikusait te- nyésző ötvenes évekről, nem is az érzéketlen má- ról, hanem a nagyon is érzékeny, féltávoli hatvanas évekről. Szereplői: munká-osok és volt munkások, még pontosabban az a nemzeti Vidám vígopera Az Operaházban pénteken felújították A rózsalovagot. Színpadkép, öltözékek dolgában kevés változtatással Makai Péter tizennégy évvel ezelőtti változatát látjuk. Sikerült munkáról lévén szó, ez nem is baj. Richard Strauss és Hugo von Hoffmannsthal grandiózus méretű vígoperája külsőségeiben nemigen modernizálható, hiszen akkor megszűnik önmaga lenni: némileg csúfondáros, némileg könnyű mosolygós „búcsú a tegnaptól” (Stefan Zweig meghatározása). Mikó András a rendezésben szerencsésen telt bizonyos hangsúlyokat a valóságosabb vígopera irányába. Zenedrámáról, vígoperá■ól lévén szó, a zenei megvalósítás dönti el a felújítás értékét. Richard Strauss századunk zenéének meghatározó alaka, muzsikájának lényege elképesztő színessége, válozatos hangszerelése, dalamai kibontakozásának meglepetései, szellemessége ,s kifogyhatatlan áradása. Vegit i e is ruenai u cu auss nemcsak a zenekari hangzásnak, hanem a dalirodalomnak is kivételes alkotója. Kórodi András karmester és a zenekar arányosan ad teret a hangszerparádéban az intim énekesi mondanivalónak. A sokalakos, sok fontos epizódalakot felvonultató vígopera énekes-drámai karakterei közül a régebbi operalátogató szívesen hallhatja viszont Sudlik Máriát korábbi szerepében (Tábornagyné). Gregor Józsefben Ochs báró „emberére talál”. Takács Klára (Octavian), Pászthy Júlia (Sophie), Szabó Anita (Annina), a korábbi Tábornagyné, Déry Gabriella (Marianne) kiválóak ebben az — Ochs kivételével — női operában. Fontosnak mondható azonban legalább az elsőrendű figurát teremtő, jól éneklő Bordás György (Farinai), Kelen Péter (Énekes) és Palcsó Sándor (Valzacchi) kiemelése. (k -j) Ungvári Tamás: Benjámin első karácsonya Befejeződött a palenkiai vadászat. Benjámin megszületése óta időnk jó részét ez emésztette fel. Nézem a VADEX árait: hazánkban tizenhét nyugatnémet márkáért lőhető egy fácán; alig két márkával toldandó meg ez az összeg s máris kapható érte negyvennyolc előre beszabott, nedvességfelszívó, eldobható pelenka. Mint árucikk, nálunk is feltűnik e korszerű jószág alkalmanként, finn, olykor svéd kivitelben. Alkalmanként, mondom, mert amikor én szállom meg a Higiénia, vagy a Babaápolás boltjait, addigra elfogyott. Vagy: amikor kapható, nincs, nálam annyi pénz, hogy „spejzoljak” belőle. Külföldön jártamban időnként rászánom magam egy-egy doboz (negyvennyolc db) megvételére, de szállítása nehézkes. A legjobb márkákat nagy dobozokban, díszes csomagolásban árulják (Pampers, Luv, Moltex), de a gépkocsiban is elfoglalja a hátsó ülést két pelenkacsomag (A 200 DS például). Benjáminnak, amíg szobatiszta lesz, heti harmincöt pelenkára van szüksége, évi 1950 darabra. Tegyük fel, hogy hároméves koráig elhúzódik civilizációja, az hatezer darab — lakásunk teljes négyzetméter-felületét igénybe venné „spejzolás”, azaz tárolás esetén. Marad hát a vadászat, a munkaidő önrablásának gyönyörűsége. Ha a pelenkához hozzászámítom a Chico-féle orrleszívó utáni hajszát, ami szintén nemes vadnak számít, Benjáminunk felcseperedése számos örömön túl némi gonddal is jár. Miért kell azonban Benjáminnak éppen a legkorszerűbb Pampers-féle pelenka, meg az olasz orrerzívó, ha náthás? Miért sem elégszünk meg a miniig kapható papírbetéttel — hát nem mindegy, mibe piszkít az emberpalánka ? Nem. Ha egykor azt hihették, hogy a kenyér poitikai kérdés — akkor nem vetem el a sulykot, ha azt mondom, hogy a pelenka s az. Hogy miért, elmagyarázom. A dolog kompromisszumokkal kezdődik. Igaz, hogy a papírpelenka odaragad a fütyikédhez. Benámin, node, kapható már krém, ami azt a kis kidörzsölést gyógyítja. Kicsípi a fenekedet az a kis fekete-barna, sebaj, meggyógyítjuk, ingyenes az egészségügyi ellátás. Hogy hoszszú ideig pácolódsz a papírpelenkától felszívott hideg folyadékban — mit számít az. Apád, nagyapád se nőtt fel nyugati nedvesszívó csodák patyolatában, majd te is megszokod. Ám tudod, mit, ne szokd meg! Tiltakozz, sivalkodj, ahogyan a torkodon kifér. Ha egyszer a világon kitaláltak valami igazán korszerűt, addig rugdalózz, amíg el nem éred. Ne hallgass hamis vigaszokra, ne engedj annak az érvnek, hogy majd a gyereked nedvelszívóban nő fel, addig türelem nem! Több jogod van, mint a szüleidnek volt, s ugyanannyi, amennyi a gyerekednek lesz. Nem érhet károsodás azért, mert apád nemzedéke elfelejtett gondoskodni alkalmanként egy kis korszerűségről. Mi már megszoktuk a hiányt, de te meg ne szokd, mert alkura hajlamos emberekkel a fekete karácsonyok sorakozhatnak előtted ígérem, nyakamba veszem a várost, elfüstölök egy-két liter fölös benzint, latba veszem minden befolyásomat, de a karácsonyfa alatt ott lesz három doboz vadonatúj, nedvelszívó, eldobható pelenka. Elkényeztetünk? Nem. Csak megmutatjuk neked, hogy mi is vagyunk valakik, tisztes polgárok, akik gyermeküknek megadják, ami illik. Etiópiában persze, tudom, az alultápláltságtól halnak meg a gyermekek. Adtunk is némi pénzt segélycsomagra. De... Nem folytatom. Benjá-min nem lesz se derekabb, se rosszabb felnőtt attól, hogy milyen pelenkába ... De ha megérti, mihez van joga, könnyebben megtanulja, mi a kötelessége. A bátyja, Dávid is felnőtt, mosott pelenkával. Jó testvérek. Leülnek a karácsonyfa alá (már amelyikük ülni tud), rágyújtanak az ilyenkor szokásos „mozgalmi” nótákra (Mennyből ...), s Benjámin utánozza a szomszéd kutyát, a Bohócot: „vau, vau”. S ez azt jelenti Benjámin nyelvén, hogy van pelenka. Hat esztendő históriája A magyar történetírásban ez ideig nem kapott megfelelő helyet a szakszervezeti mozgalom legújabbkori históriájának bemutatása. Ezért is figyelemre méltó Jakab Sándor monográfiája: „A magyar szakszervezeti mozgalom 1944—1950.” Ez az első történelmi áttekintés erről az időszakról. A szerző az egyik legfontosabb tömegszervezet felszabadulás utáni történetének egyik fontos mozzanatát, az ipari-ágazati szervezkedésre való áttérés folyamatát, az új szervezeti alapokra helyezett mozgalom kezdeti lépéseit állítja vizsgálódásának középpontjába. Ám nem csupán úi szervezeti formaváltozásról van itt szó, hanem ezzel lényegében párhuzamosan olyan gyökeres politikai változásokról is, amelyek döntően befolyásolták, sőt alapjaiban megváltoztatták a szakszervezetek funkcióit, helyét, szerepét a politikai intézményrendszerben. Jakab Sándor vázolja azt is, hogy a 40-es évek végén a politika torzulásai átmenetileg miképpen befolyásolták a szakszervezeti mozgalmat is. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a héten megjelent rendkívül tényszerű, reális és sok újat hozó monográfiát gazdag dokumentumanyag egészíti ki. (m. g. I.)