Vasárnapi Hírek, 1987. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-22 / 12. szám
Utazás ’87 Úti tanácsok a képernyőről Bőséges ajánlat itthon és külföldön „Világi körüli utazás Kőbányán! Csak most! Soha ilyen kedvezmények” — gyakorta elcsépelt rddámjelszavak, ám ezúttal az Utazás ’87 kiállítás valósága. Hiszen még soha ennyi idegenforgalmi cég — 22 ország 146 kiállítója — nem jelenít meg a kőbányai vásárvárosban, és ilyen sokrétű programválasztékot sem ajánlott honi turisztikai rendezvény. Jó, hogy szombaton sok ezren vaskos pénztárcával, érkeztek akiállításra, mivel a napokban 10—25 százalékos kedvezményt kaphatnak. A 85. születésnapját az idén ünneplő IBUSZ századelőt idéző pavilonja pénztáránál rendszeres volt a sorbanállás. Hat ország ,10 útvonalára jelentős kedvezményt kapott aki befizette az előleget. Rezsnák Miklós, az utazási iroda sajtófőnöke elmondta, e napon 300 ezer forintot kasszíroztak be, ez rekord forgalomnak számít. Néhány lépéssel odébb a számítógépet vallatják. A képernyőn pillanatok alatt megjelenik a válasz, ha a turista azt kérdi, hol találhatók Magyarországon műemlék templomok, nemzeti parkok, kempingek. Az okos masina közli az ország és Európa időjárási helyzetképét is. A számítógép gazdája a Tourinform. Hat esztendő alatt gyűjtötték össze az információseregletet, amely hazánk első idegenforgalmi számítógépes adatbankjaként üzemel. A falusi turizmus népszerűsítését igyeksszük szolgálni a Zselic- Tourh Gt.UtazásiIroda. A közelmúltban alakult gazdasági társulás a gálosfai kastélyszállóba invitálja a vendégeket. Aki a kiállítás idején kopogtat náluk, féláron juthat el oda. A kószálás közben megérkezők seregnyi vendéglátóhely közül válogathatnak. Még a Taverna Belvárosi Szálloda és Vendéglátó Vállalat szakembereit is meglepte a Paprika gyorskiszolgáló éttermük sikere, amely a magyar konyha jellegzetes ételeivel szolgál a betérőknek. A teljes berendezés az Utazás kiállítást követően maga is útra kel, ugyanis a fővárosban a jelenlegi Luxor étterem helyén -(SzentIstván- körút 5.) áprilisiban -megnyílik az első Paprika gyorskiszolgáló rendszerű étterem. (m.g. 1.) Földgömb lábnyomokkal Az Utazás ’87 nemzetközi idegenforgalmi kiállítás idei díjazottjai Lapis András, Szegeden élő és alkotó szobrászművész bronz vert emlékpbarkettjét kapják. Az ötletes és kifejező alkotás stilizált földgömböt ábrázol világjáró lábnyomokkal, s rajtaa kiállítás jelszava: „Itthon otthon van”. A plakett hátoldala egy fogantyúval jelzett bőröndöt idéz föl. Lapis András országosan jól ismert fiatalművész, akinek köztéri szobrai is nagy kifejezőerőről és gondolatgazdagságról tanúskodnak. Minden alkotását amondanivaló és megformálás sokoldalúsága jellemzi, legyen az a nagylaki Dózsa-emlékmű, vagy egy szegedi park bensőséges intimitású nőalakja, avagy kisplasztikáinak,,érmeinek, plakettjei mért sokasága. Kis groteszkség is áthatja egyiket másikat, portréit pedig a határozott karakterteremtő erő. Apróságokkal jellemez, egy-egy vonással,kiemelt részlettel mutat túl a konkrét személyen és mintegy általánosabb emberi tulajdonságokról beszél a bronz, a kő, esetenként a terrakotta nyelvén. Ars poeticájának lényege, hogy a művészetet az élet egyik formálójának tekinti és arra törekszik, hogy életünkbe, mindennapjainkba beépüljenek a művészeti alkotások. Talán ezért is fordul oly nagy szeretettel az érmék, plakettek felé, amelyekhez az emberek szélesebbrétegei is könynyebben hozzáférhetnek, otthonukba vihetik, mindennapi tárgyukká tehetik, naponta kezükbe vehetik. És úgy is formálja meg ezeket a finoman megdolgozott kisműtárgyakat, hogy fényes, szép felületükkel, természetes szépségükkel valóban a tenyerünkbe kívánkozzanak, belesimuljanak. -Emberközeli szobrászat Lapis Andrásé, akinek művészi munkássága még sok örömet tartogat köztéren és otthonainkban egyaránt. (Nős) T. Ház! Megjegyzések a folyosón Élénk vita jellemezte az Országgyűlés tavaszi ülésszakát, amelyen — mint ismeretes — elfogadták a földtörvényt és jóváhagyólag tudomásul vették a Legfelsőbb Bíróság és az ügyészi szervezet munkájáról szóló beszámolót. A pénteken zárult ülésszak hangulatához, a vélemények formálódásához azonban azok a megjegyzések, észrevételek is hozzá tartoznak, amelyek a T. Ház folyosóján hangzanak el a szünetekben. Ezekből került néhány az újságíró noteszába. Szinte meg sem állt a toll a kezében, szaporodtak előtte a teleírt jegyzetlapok. Gregor Péter budapesti képviselő igencsak nagy szorgalommal jegyzetelt a földtörvény vitájában. — Milyen kapcsolatban van egy városi ember a földdel? — kérdeztem a szünetben. — Olyan városlakó vagyok én is, aki gyökereit a magyar faluban találja meg. Édesapám battonyai, nem idegen számomra semmi, ami a földdel, a földműveléssel kapcsolatos. Gödalsón van nem túl nagy telkünk, mindössze 128 négyszögöles. Most építkezünk rajta, de akkora szabad terület mindig lesz ott, hogy egy kis veteményesnek legyen helye. Ránk igazán nem lehet panasz: nem hagyjuk parlagon a földünket. És a megtermett zöldség is jól jön a család asztalára. V. Vida Kocsárd Somogy megyei képviselő, a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat dél-balatoni igazgatója úgy vélekedik, hogy az idegenforgalommal eljegyzett szakmában csak örülhet az ember, ha azt hallja: némely negatív tendencia ellenére, hazánkban jó a közbiztonság. Nagy vonzerő ez ugyanis a külföldi turistáik számára. Ami azt illeti, a siófoki szállodasor négy, kora tavasszal nyitó hoteljében már minden szoba foglalt a húsvéti ünnepekre. A vendégek fogadása mindenesetre megkezdődött; amint egy kicsit enyhül az idő, indul a tatarozás. Balsai József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke sűrűn jegyzetel a hozzászólások, beszámolók alatt. — Mi foglalkoztatta — kérdem a szünetben az Országgyűlésben a kormány tagjaként először részt vevő Ballai Józseftől. — A KNEB — mondja az államtitkár — jogosítványánál fogva minden fontos társadalmi és gazdasági kérdéssel foglalkozik. A népi ellenőrök részt vettek a földtörvényhez szükséges elővizsgálatokban, s nagyon örültem, hogy ennek az egyik felszólaló hangot is adott. A Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb államügyésznek a beszámolójával is megegyeznek a mi tapasztalataink. A KNEB éppen tegnap foglalkozott a tűzvédelem helyzetével. Az abban mutatkozó gondok is jórészt összefüggenek azzal, hogy a belső ellenőrzés nem kielégítő, az üzemi rendészeti munka fogyatékos, s általában a felelősség érvényesítése lassan halad előre. Izgalmas kérdések kerültek terítékre a tavaszi ülésszakon, biztosra veszem, hogy hasznosítani fogjuk majd a hallottakat a népi ellenőrzés munkájában is, mín Dr. Alberth Béláné debreceni képviselő, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei titkára : — Nagy hangsúllyal került szóba, hogy fokozottabb társadalmi összefogásra van szükség a bűnözés visszaszorításában, megelőzésében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekkortól az idős korig erre a kérdésre. Ezekből a teendőkből kiveheti a részét a népfrontmozgalom is. Szükség van azonban más természetű segítségre is. Elgondolkodtató szavak hangzottak el a rendőri és igazságügyi szervek létszámhiányáról, a generációváltásról, az ottani elnőiesedésről, a kevés fizetésről. Át kell ezeket a problémákat alaposan gondolni, s jó, hogy foglalkozik velük az Országgyűlés. Leblanc Győző vigyáz a hangjára, arra kér, vonuljunk félre a Parlament folyosóján a rövid beszélgetésre, mert zavarja a dohányfüst. — Tudja, most 27-én lesz a premierem a Csárdáskirálynőben. — Némi értetlenséget láthat rajtam, mert rögtön hozzáteszi: — Kevés munkám van az Operában, s emiatt afféle félszerződéssel elszegődtem az Operettszínházhoz. — És mit mondhatnak az itt tárgyalt „földhözragadt” témák egy művésznek? — A főváros XXII. kerületében vagyok országgyűlési képviselő. Ott is gyerekeskedtem, ott nőttem fel, és ima is abban a városrészben lakom. Nagytétény és Budatétény tehát sokat jelent a számomra. Ismer mindenki, és bárhol szívesen veszem, a rögtönzött fogadóórát. Többségében nem országos dolgokról esik szó, de természetesen az ország dolgai is foglalkoztatják a választókat. Most is több érdekes javaslat futott be tőlük hozzám, hasznosíthatók, hiszen a tárgykörben illetékes parlamenti bizottságban valamennyi szóba került. Szegedi joghallgatók figyelik a T. Ház munkáját a második emeleti karzatról. Kiss Barnabás adjunktus vezetésével az államjogi diákkör kért belépőt a Parlamentbe. Gombos Katalin, Lakatos Péter harmadéves, Fodor Endre, Gaál Zsolt másodéves és Mórocz István negyedéves egymás szavába vágva mondja véleményét az ülésszak tárgysorozatáról. Érthetően a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a beszámolója érdekelte őket. Egyetértenek azzal a képviselővel, aki fölhívta a figyelmet, hogy sok fiatal ügyész és bíró hagyja el a pályát, főként az erősebb nem képviselői közül. A holnap jogászainak az a véleménye, hogy szakmailag még mindig a bírói, ügyészi hivatás van a csúcson, de sajnos kényszerítő anyagi körülmények miatt valóban sokan váltanak, s elmennek vállalati vagy tsz-jogtanácsosnak, ügyvédnek, gmk-hoz. Úgy érzik tehát, hogy a hivatásukat már gyakorló és a jövőben ennek készülő bírák, ügyészek nevében szólt az a honatya, aki erkölcsi és anyagi megbecsülést sürgetett. Borbás Katalin—Fejér Gyula Vasárnapi Mindentudó Nem csupán a számítógépes adatbank jelent újdonságot a Tourinformnál. Az idegenforgalmi tájékoztató központ új helyre költözött a napokban: az V. kerületi Sütő utca 2. szám alatti irodában fogadják az érdeklődőket. A telefonszámuk a régi: 179-800. Egyébként az eddig betáplált ismeretek nem merítik ki a számítógépes adatbank képességét. A további adatgyarapítás a szállodavállalatok és a többi utazási iroda készségén is múlik. Milyen jó lenne egy utazási mindentudó! Mosdatlan szóáradat Honosítsuk mese a szép beszéd divatját — Szétvágom, a fejed, te szemétláda, ha nem adod ide a lapátot! — ugrik fenyegetően társa felé a harcias fiatalember. — Menj a büdös francba... — hangzik a válasz. — Játsszatok szépen, vagy rögtön hazamegyünk! — teremt rendet a nagymama... a homokozóban, az alig négy-ötéves gyerekek között. — Sajnos, egyre gyakoribbak az ilyen esetek — bólogat gondterhelten példámra Z. Szabó László, a győri Kazinczy gimnázium magyar nyelv ésirodalom szakos tanára, a Hazafias Népfront beszéd- és magatartáskultúra bizottságának elnöke. — Már szinte nincs is alsó korhatára a csúnya beszédnek. És az még a szerencsésebb eset, ha valaki szól érte. Nemrég a villamosonrászóltam három — Ezek szerint csak csepp a tengerben az a kezdeményezés, amit öt esztendeje néhány nyelvész és pedagógus elindított. Vannak eredményei az anyanyelvi táboroknak? — Anyanyelvünk védelméért és magatartáskultúránk fejlesztéséért alakult bizottságunk 1980-ban. Az első kísérleti tábort 1982-ben Győrben rendezték. Azóta minden nyáron várjuk a diákokat és pedagógusokat többek köz hangosan káromkodó középiskolás fiúra. Elküldték . . . melegebb éghajlatra. A felnőttek közömbösen bámészkodtak. Családanyák, családapák, akiknek talán éppen ilyen korú gyermekeik lehettek, némán tűrték a mosdatlan szavakat. Vajon otthon is engedik ezt a tónust? Hogyan pallérozódjon a gyerek szókincse,ha a felnőtt anyanyelvi ismerete is szegényes? Lett Nyíregyházán, Győrött, Komáromban. Előadásokon és szakköri csoportokban foglalÉvente 100—150 diák juthat el anyanyelvi táborokba. Az idén, április végén hirdetik meg a helyeiket. Az iskolákban a jelentkezők közül a pedagógusok választják ki az utazókat: Győrbe, Komáromba, Nyíregyházára mehetnek majd. Sajnos, Budapesten edkozunk szövegtani ismeretekkel, elemzési, nyelvi gyakorlatokkal. Tananyagunk az írás- és beszédművek szerkesztése, valamint a kommunikáció gyakorlása. Táborainkba az ország bármelyik iskolájából várunk jelentkezőket, akiknek szívügyük a szép magyar beszéd. — Nem azoknak kellene elsősorban az anyanyelvi táborokba jönniük, akiknek nem szívügye a nyelv? — Senkit nem kényszeríthetünk. Én hiszek a példamutatás erejében. Működésünk óta a táborokban ezren jártak, és útravalót vittek haza. Miért ne teremthetnénk divatot a szép magyar beszédből? Nem egy-két nyelvész vagy pedagógus elhatározásán múlik, hogy kulturáltabban beszéljünk és viselkedjünk. Ennek társadalmi méreteket kellene öltenie.dig sem volt, az idén sem lesz tábor. Pedig nagy szükség lenne rá. De talán erről is szót ejtenek a szakemberek jövő kedden, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában, a beszéd- és magatartáskultúra-bizottság soron következő ülésén. D. K. Gy. Mégsem csak csepp Anyanyelvi táborok Jubiláló gimnázium Három évszázad diákjai Élérik piros színek, méltóságteljes testtartás, az arcán elégedettség. Széchényi György portréján még alig száradt meg a festék. Ünnepre frissítette fel a művész. Egykori alapítványa, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium e napokban ünnepelte 300. születésnapját. Budapest legrégibb iskolája ünnepel, és családi albumát, történeti kiállítását büszkén mutogatja. Népes családja — gyermekei a tanárok, unokái a diákok, összesenmintegy ezeregyszázan — most is itt nyüzsög körülötte. A tanítás nem szünetel. Budai születésű, első keresztneve : Academicum et Universitatis Collegium, azaz főiskola és egyetemi gimnázium. Alapítója, Széchényi György, a királykoronázó — 84 éveskorára, az alapítás előtt két évvel az esztergomi érsekségig eljutott — politikus, gondolkodó,mint alapítólevelében írja: nemzete egységéért, népének anyagi és szellemi „felvirágoztatásáért” hozta létre. Rá és a vele egy időben alapított még két iskolára összesen 200 ezer forint alapítványt tett. Abudai Várban a jezsuiták egykori rendiházának — ma a Hilton, Szállórégi épületrészek egyik szárnyában kezdte meg működését a gimnázium. Azóta hétszer öltött más ruhát, jelenlegi helyén, a II. kerület, Keleti Károly utcában 1950 óta éli tovább életét. Neve is változott: Egyetemi, Mátyás Király, Érseki Katolikus, végül II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. E neveket az aulában látható márványtáblába véste a 300. évfordulóra Veres Gábor, az iskola tanára. Az alapító és a névadó szinte kilépnek a képkeretből, hogy a nyüzsgő diákság közé vegyüljenek. E. Sz. O.