Vasárnapi Hírek, 1987. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-24 / 21. szám
■nerce „HA NEM JÓ, MEGESZIK A GYEREKEK” — mondogatta állítólag az egykori kültelki kifőzdetulajdonos, ha nem a kedve szerintire sikeredett a felesége főztje. A világ sora azóta nagyot fordult, a szemlélet azonban szívósan tartja magát mind a mai napig. Amikor egy vállalat exportra szánt terméke nem éri el a világpiaci színvonalat (egyébként érdekes lenne megtudni, pontosan mit kell érteni ezen a fogalmon), rögtön készen áll a döntés: itthon kell értékesíteni az eredetileg külföldnek készített holmit. A magyar vásárló még meg is dicsőül a sikerélménytől, hogy exportból visszamaradt árura tehetett szert. Csak egy a bökkenő. A külföldi partner rendszerint azért nem hajlandó átvenni a megrendelt árut, mert épp egy olyan anyag, részegység hibádzik benne, amelyet egy másik magyar vállalat a „megeszik a gyerekek” szemlélet alapján — enyhén szólva —, nem kifogástalan minőségben szállított a végtermékgyártónak. Így ül vissza a hazai piac lebecsülése, a hazai vásárló semmibevétele a világpiacon. A sok ,,megeszik a gyerekek”, szépen egymásra halmozódik, s mind magasabbra nő a külföldön eladhatatlan portékák hegye. Elveszti varázsát az exportból visszamaradt áru is, hiszen a magyar vásárló lassacskán nem azon csodálkozik, hogy az áru visszamaradt, hanem azon, hogy egyáltalán elindult az export felé. A magyar piac nem része a világpiacnak? A magyar vásárlónak nem lehetnek korszerű termékekre, jó minőségre vonatkozó elvárásai? SEMMI KÉTSÉG, csak akkor számíthatunk jó helyezésre a világpiac könyörtelen versenyében, ha itthonra is olyan termékeket állítunk elő, amelyeket a hozzánk látogató nyugati turista sem tud megkülönböztetni az otthon láthatóktól és vásárolhátóktól. Méghozzá olyan mennyiségben, hogy ne csak a budapesti Váci utcába jusson belőlük mutatóba, hanem hozzáférhetők legyenek Encsen és Zircen, Szeghalmon és Százhalombattán is. Szekeres József A szabadságolás új rendje A mezőgazdaságban az idő határoz — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — alkalmazkodni kell hozzá. Betakarításkor nincs szabadnap. A tárcához tartozó konzervgyárakban, cukorgyárakban sem pihenhetnek a szezon idején. Ezért okozott némi zavart a kétharmados szabadságolás. Ez maguknak a dolgozóknak is fölöttébb hátrányos, hiszen többségüknek háztájija, illetményföldje van, sokan állatokat tartanak, emiatt két-három hétre amúgy sem hagyják ott a portájukat. A MÉM-hez is több nagyüzemtől érkezett levél, amelyben felmentést kérnek. A Füzesabonyi Állami Gazdaság ugyan elkészítette szabadságolási tervét, de aligha képes betartani. Az időjárás miatt máris két-három hetes csúszást kénytelenek elkönyvelni. Morva László főkönyvelő szerint a dolgozók többsége a szomszédos településekről jár be munkahelyére, s ha valakinek sürgős dolga akad a háztájiban, arra is tekintettel kell lenni. A szabadságot úgy adták ki eddig, hogy a gazdaságnak és a dolgozóknak egyaránt jó legyen. A pécsi Pannónia Sörgyárban úgy tartják, hogy az új szabadságolási rend senkinek sem jó. Zsolt Antal gazdaságiigazgató-helyettes elmondta, hogy a gyár áprilistól októberig ontja a tíz-tizenkét féle üdítőitalt és a nyolcféle sört. Ha ilyenkor tömegesen kellene kiadniuk a háromhetes szabadságot, akkor nagy bajba kerülnének, néhány gépsor bizonyosan leállna. Eddig a művezetők rugalmasan dönthettek a szabadságok beosztásáról, egyeztetve a gyár és a foglalkoztatottak érdekeit. A dolgozók többsége egyébként másfél-két hetet vett ki nyáron, amikor bezárt az óvoda. A többit tartalékolták az otthoni tennivalókra, vagy akkor töltötték le, amikor az üzemekben is alábbhagyott a csúcs. Tőke Péter—Dalia László 7 kérdés a személyi jövedelemadóról Miből áll össze az adóköteles jövedelem? Előző lapszámunkban foglalkoztunk vele, hogy milyen alapelv szerint működik majd a tervezett személyi jövedelemadó szabályozása. Azt is tisztán kell látni, miből áll össze voltaképpen a személyi jövedelem. Ami nem is olyan egyszerű olyan országban, ahol a bérből és fizetésből élők csaknem felének valamilyen egyéb forrásból is képződik jövedelme. Mi mindenből származhat jövedelem a fő munkaviszonyon kívül? Másodállásból, mellékállásból. Végbeunkázásból. Munkaidőn kívüli kisipari tevékenységből, beleértve a személyszállítást is. Ingatlan bérbeadásából idegenforgalmi célokra (75 ezer magánszoba-kiadó van Magyarországon!), de akár garázsnak, műhelynek, raktárnak is. Szellemi tevékenységekből, amilyen a szakkönyvírás, a szakvéleményadás, a tervezés, a szakfordítás, hogy csak néhányat említsünk. És persze ide tartozik a művészetek gyakorlása is, amikor például a színész nem a saját színházában, hanem a szinkronstúdióban vagy a rádióban, művelődési házakban szerepel. A másodállás, mellékfoglalkozás esetében egyszerű a helyzet. Ezért fizetés jár. A fizetést hozzáadják a főállásból származó keresethez, és a sávos szabályok szerint, mint írtuk előző számunkban, adóztatják. A többi felsorolt példában azonban a mellékjövedelem nem tisztán fogyasztásra, vagyonnövelésre fordítható pénz, hanem költségelemeket is tartalmaz. Vajon a költségek után is adózni kell? Szó sincs róla. Az iparűzéshez szükséges szerszámok, gépek ára meghatározott amortizációs kulcsok szerint, a folyó költségek pedig százalék alapján leírhatók a bevételből. Persze, könyvelést kell hozzá vezetni. Itt említjük meg, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvénnyel egyidejűleg új, vállalkozói adó bevezetését is tervezik. Ennek alapelve, hogy a vállalkozói jövedelemből — akkor is, ha valaki mellékfoglalkozásként „vállalkozó” — csak a valóban a személyi fogyasztást szolgáló rész adózzon a személyi jövedelemadó szabályai szerint. Némileg más a helyzet a többi felsorolt példában.. Költségeket okoz ugyan a szobakiadás is (felújítás, ágyneműmosás, fűtés, világítás stb.), meg a szellemi tevékenység is. Ezek a költségek azonban nehezen választhatók külön a személyi fogyasztástól. A gépkocsiját, telefonját — ha van — magáncélra is használhatja az ember. Épp ezért ezekre a tevékenységekre átalánykulcsok szerint vesz figyelembe költségeket az adótörvény. Teszem azt, az 1000 forintos szakcikk-honoráriumból 500 forintot költségnek tekintenek, és csak a maradék 500 forintot számítják be az adóalapba. Van még egy sajátos jövedelemforrás: a borravaló és a vele egy kategóriába tartozó hálapénz. Ha az egyéni adóbevallásban feltüntetik, természetesen ez is adóalap. Ha nem, legfeljebb az illető pincér, fodrász, benzinkútkezelő vagy éppen, egészségügyi dolgozó életmódjából, vagyonnövekedéséből lehet következtetni rá, hogy jövedelmének egy részét eltitkolja az adóhatóság elől. És ez esetben várhatóan kemény büntető szankciókkal kell majd számolnia. Érsek Iván (Jövő vasárnapi számunkban: Hogyan számít a mezőgazdaságból származó mellékjövedelem?) Szó) a Danubius Május elsejétől hallható a Danubius Rádió adása, mely a Magyarországra látogató, német nyelvet beszélő turistáknak szól. A Danubius Rádió tavaly, július 1-jén kezdte meg működését azzal a céllal, hogy szórakoztató, informatív és kereskedelmi jellegű, idegenforgalmat szolgáló műsort adjon. Az URH 103,3 MHz-en, sztereóban Budapesten és környékén, továbbá 100,5 MHz-en a Dunántúl jó részén sugárzó adó eddig 80 százalékban zenét, többi részben információt közvetített 92 napon át napi 11 órában. Számos külföldi lap idegenforgalmi szenzációnak nevezte a nyugatról beáramló turizmus számára. Széles körű hallgatóságra számíthat, hiszen tavaly 3 milliónál több német ajkú és német nyelvet beszélő vendég látogatott Magyarországra. Dr. Varga György, a Danubius Rádió igazgatója elmondta, az idei, szeptember 30-ig tartó, naponta 14 és fél órás (6.30-tól 21 óráig) adásidő több mint kétszerese a tavalyinak. Az adásokban továbbra is a zene dominál, négyötödét a legfrissebb pop- és rockzene, örökzöld dallamok, cigányzene és operett tölti ki. Napi 12 német nyelvű, egyenként 15 perces hírblokkban helyet kapnak a legújabb napi hazai és nemzetközi események, közérdekű témák, meteorológiai jelentések, a határátkelőhelyekkel kapcsolatos tudnivalók, közlekedési tájékoztatók, a turistákat érdeklő hasznos információk. (e. szerencse) Leltár a tejnapon Kevés a féltartós és a zsírszegény — Hatvanféle sajt - Kaukázusi kelirújdonság Május 26. — nemzetközi tejnap világszerte, 1958 óta rendezik meg. A tápláló, egészséges ital népszerűsítésére. Hazánkban esztendőnként megisszuk a magunk 95 literjét, s megeszünk vagy 100 kilogramm sajtot, vajat, túrót, kefirt... A magyar teheneken aztán nem múlik a nagyobb fogyasztás. Évente 2 milliárd 400 millió liter tejet adnak. Az állami gazdaságokban tejelnek a legjobban: esztendőnként 5500 liter a világ legtöbb tehenészetének dicsőségére válna. És ma már a tej ízére se lehet panasz. — A tej minősége alapján fizetünk a termelőknek 1985. január elseje óta — mondja Vendégh Ferenc, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója. — Felzárkóztunk az európai élvonalhoz, ma már a tej 60-70 százaléka első osztályú. Négy laboratóriumunk teljesen pártatlan, kódszámok alapján végzett vizsgálatait a mezőgazdasági nagyüzemek elfogadták, s így a termeléssel nincs bajunk. Rosszabbul állunk a csomagolással, bár a Tiszai Vegyi Kombinát az utóbbi hónapokban jobb fóliát szállít. A féltartós tejből a napokban indítunk nagyobb szállítmányt az üzletekbe, hiszen már termelnek a világbanki hitelből vásárolt gépeink. Ennek ellenére félő, hogy a szobahőmérsékleten tartható tejből így sem lesz elegendő ... — Gyakran a zsírszegény tejet is hiába keressük ... — Az volna az egészségesebb, legalábbis a felnőtteknek, de mert olcsóbb, a boltok inkább a másikat tartják, azon nagyobb a nyereségük. Látott maga már maszek tejboltot? Nem is fog, mert élelmiszert nem érdemes árulni. Ezért buktak meg a tejbisztrók is. — Az iskolatej karrierjével elégedett? — A budapesti iskolákban nem megy. Pedellus már nincs, a pedagógusok pedig nem foglalkoznak a tejjel A környékbeli boltokban áruljuk, de így persze jóval kevesebb fogy. A vidéki iskolákban viszont a gyerekek majdnem annyi tejet isznak, mint amennyi üdítőitalt. — A sajt sem örvend olyan népszerűségnek, mint külföldön? — Nincsenek itthon igazi hagyományai, mint Franciaországban és Hollandiában. Ám az idei első négy hónapban 14 százalékkal több sajt fogyott a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Hatvanfélét kínálunk. A Pannónia sajtunk vetekedik az ementálival, a krémfehér pedig magyar szabadalom alapján készül. Most adjuk el a licencét egy amerikai cégnek. A penészes — Camembert — sajtgyártásunkról még a franciák is elismeréssel szóltak. És azért az ínyencekre is gondolunk, egyre több paprikás, borsos, fokhagymás, zelleres, csemegét kínálunk. A többi tejterméknél is újítunk, licenceket veszünk. — Egyéb tejtermék-újdonságok lesznek-e? — Már kapható a kaukázusi kefir, s gazdagítjuk a gyümölcsösjoghurt-választékot is. A héten már gyártjuk az édes vajkrémeket, így aki lekvárral eszi a vajas kenyeret, új ízt kóstolhat. D. L Légi kikötő a hegyek között Évfordulóra készül a budaörsi repülőtér. Júniusban lesz 50 éve, hogy a budai hegyek közötti kétszáz holdas sík területen felépítették az akkor Európában kiemelkedően korszerűnek tartott közforgalmi légi kikötőt. A jubileumról június második vasárnapján, a Magyar Honvédelmi Szövetség — immár másodízben megrendezendő — országos repülőnapján ünnepélyesen megemlékeznek. Kocsis László alezredes, repülőtér-parancsnok azonban mégsem ennek örül a legjobban: — Fontosnak tartjuk a visszaemlékezést, de számukra a biztató jövő többet jelent — mondta. — Az elkövetkezendő öt esztendőben ugyanis 250 millió forintot szánunk a reptér korszerűsítésére. Felújítjuk az elmúlt fél évszázad során igencsak megrongálódott központi épületet. Óriás hangárunk — amit egyébként a ’30-as évek végén az öreg kontinens legnagyobb ilyen jellegű épületének tartottak — új tetőszerkezetet kap. Kicseréljük szinte a teljes közműrendszert, és a tervek szerint végre szilárd burkolatú fel- és leszállópályát is építünk. Az elmúlt fél évszázad alatt a magyar légügyet sokféleképpen szolgálta ez a repülőtér . 1950-ben katonai szállítógépek landoltak itt; a Magyar Repülő Szövetség 1957-ben vette át kezelését. Ugyanebben az esztendőben kezdte meg munkáját hazánkban a repülőgépes mentőszolgálat, amelynek azóta is Budaörs a központi bázisa. A Magyar Honvédelmi Szövetség 1967-től gazdája a reptérnek. — Tizenegy intézmény, szervezet repüléssel kapcsolatos munkáját egyeztetjük — folytatta Kocsis László. — Itt van a MÉM és az Országos Vízügyi Hivatal repülőgépes szolgálatának fő bázisa. Nálunk végeznek kutatásokat a Modellkísérleti Intézet munkatársai. Az MHSZ központi repülőgépműhelyének is mi adunk otthont, a katonai és a Malév-pilótajelöltek előképzése szintén nálunk történik. Az évfordulóra a repülőtér történetét ismertető kis füzetet jelentetnek meg, és a központi épületben kiállítást rendeznek. Az elmúlt napokban levelet kapott a repülőtér parancsnoksága Kepp Károly egykori pilótától, aki néhány érdekes emléktárgyat ajánlott fel a tárlatra. — A budaörsi repülőtér megnyitásának tiszteletére, 1937 őszén repülő csillagtúrát szerveztek — mondta lapunknak a hajdani pilóta —, melyen negyvenhárom sportrepülőgép vett részt. A három magyar induló egyike én voltam, harmadik helyezést értem el. Két nap alatt tettem meg Bücker Jungmann típusú repülőgépemmel a Budapest—Bécs—München— Stuttgart—Böblingen—Hamburg útvonalat. Talizmánként őrzöm a feladat teljesítése után átnyújtott emlékplakettet, valamint a díszes oklevelet. K. D P. Átadták A Műcsarnokban megnyílt Magyar fotográfia 1987 kiállítás a nézők egy részét a bemutatott művek nagy számával lepi meg. Pedig azt frz 512 felvételt, amelyet a nemzetközi zsűri 165 fotóművésztől kiválasztott a bemutatóra, 500 pályázó 7000 műve közül válogatták ki, négy napon át tartó koncentrált szellemi erőfeszítéssel. Idén először — az Ofotért -Vállalat jóvoltából — kiosztották az Aranykameráit is (Fekete Tamás kisplasztikáját) amolyan magyar, fotóművészeti Oscar-díjnak szánva. Elsőtulajdonosa Wessely György lett, artisztikus kollekciójáért. A száraz tények (a rengeteg pályázó, a nagyszámú színvonalas kép, a sok fiatal fotográfus jelenléte) önmagukban is örvendetesek. Ráadásul az Magyar fotográfia 1987 kollekciója rendkívül változatos, szinte nincs olyan fotóművészeti stílus, áramlat, a távolabbi és közelebbi múltból, amely ne lenne képviseltetve. Ugyanígy a fotós műfajok sokszínűségét is élvezheti a látogató: portrét, tájképet, város- és épületfotókat, klaszszikus csendéletet, aktot, eseményreklám és riportfotót (utóbbi műfajból került ki a Magyar Fotóművészek Szövetségének díjazottja — képünkön — Habik Csaba kollekciója). A kiállításlátogatót zavarba is hozza ez a váratlan bőség, meg el is csüggeszti. Mert a roppant kavalkádból nem bontakozik ki elég markánsan és meggyőzően, hogy végül is merre, hová tart ma, hazánkban ez a művészeti ág. Tehetséges megoldások, meglepő ötletek, a fikcióval keresztezett szociologikus látásmód, fotós humánum vagy bámulatos technika ugyan meg-megállít némelyik díjazott és nem díjazott kép előttt (Fuszenecker Ferenc, Benkő Imre, Korniss Péter, Horváth Péter, Takács Gábor, Sas Tamás — listánk a teljesség igénye nélküli), de a lábunk azért a földbe nem gyökerezik. Ha kedvenc képet választunk, szubjektumunk dönt, nem a megtalált tökély parancs. A kiállítás július 12-ig látható. (vfc) az Aranykamerát Vasárnapi