Vasárnapi Hírek, 1987. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-04 / 1. szám
Csomagolva vagy bugyolálva? A RÓMAI BORKERESKEDŐ nem ragasztott címkét a tömlőkre, hiszen maga kínálta bennük a borát a piacon. Az árutermelés és azértékesítés útjai azonban már régen szétváltak, s így az sem mindegy, hogy a borosflaskák oldalán milyen címke díszeleg. Világszerte hódít az önkiszolgáló rendszer — az áruforgalom túlnyomó többségétaz áruházak bonyolítják le —, s a vevő-, illetve a piacbefolyásolásnak kétségkívül legjobb eszköze a csomagolás, az árucikk „adjusztálása”. A gyártók értékesítési lehetőségeit nyilvánvalóan rontja a hanyag csomagolás. Igaz, a tejet, az üdítőitalt vagy a konzervet a repedt zacskó, a kinyithatatlan kupak vagy az olvashatatlanul apró betűvel írt konzervcimke ellenére is megvásárolja a hazai fogyasztó. Ám ugyanez külföldre ma már nem elegendő! Ezt a gyártók is nagyon jól tudják. Éppen ezért ellentmondás feszül a külpiaci értékesítéshez elengedhetetlen, igényes exportcsomagolás és a hazai piacra szánt „takarékos" megoldás között. Mert nem ritka, hogy amit formatervezett, többszínnyomású kartondobozban exportál a gyártó, azt egyszerűen durva csomagolópapírba bugyolálva dobja a hazai piacra. Megteheti, hiszen, amíg a külpiac a vásárlók, addig a hazai többnyire az eladók piaca. Vajon a gyártók tartósan elviselik-e a csomagolási technológiák mesterséges kettéválasztását? A tények szerint nem. Az igénytelenség az exportcsomagolásra is kihat. Egy közelmúltban készített felmérés szerint a csomagolási hibákból és ettől elválaszthatatlanul az anyagmozgatásból adódó káresetek aránya az exporttal kapcsolatos összes káresemény egyharmadára rúg. Mindez a devizában kifizetett exportkártérítés 12—15 százalékát jelentette! A SZAKEMBEREK szerint egyidejűleg aligha lehetséges a gyengébb és a szigorúbb követelményeknek eleget tenni. A folyamatok óhatatlanul a gyengébb ellenállás irányába törnek utat. Ez azt jelenti, hogy a szigorúbb külpiaci igényeknek csak úgy lehet tartósan megfelelni, ha hasonló követelmények érvényesülnek a belföldi piacon is. A CSOMAGOLÁSKULTÚRA hazai nívójával kapcsolatos kérdés valahogy így hangzik: rákényszerülnek-e a gyártók a csomagolástechnikai újításokra, amíg jóformán bármilyen áru és majdnem minden áronvevőre talál? A kérdés magában rejti a választ. Gondoljunk például a háztartási kozmetikumokra! Gazdag a kínálat, egyre kíméletlenebb az áruverseny, s az eredmény: színekben, formákban és ötletekben egyaránt színvonalas csomagolástechnika és kultúra. Hajnóczy Árpád A munkaidő inflációja ellen Zsebre megy a késés, hiányzás • Szabadság a munkától függően • Ki fizesse a kieső időt? Személyenként átlag másfél órával rövidítik meg a napi munkát a késések, eltávozások, különféle rendezvények, a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség és az ittasság. E jelentős veszteség csökkentésére, a munkaidő becsületének védelmére a kormány 1986 októberétől több intézkedést hozott, és továbbiakat is tervez. Miként érintik ezek az időtékozlókat? — Ha valaki igazolatlanul hiányzik, nem megy be dolgozni, akkor természetbeni juttatásait, prémiumát és év végi részesedését naponként 25 százalékkal kötelező csökkenteni — mondta Vincze Éva, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőhelyettese. — Ez a szankció egyébként a késésekre is kiterjeszthető a vállalati kollektív szerződésekben. Háromnapos vagy azt meghaladó igazolatlan hiányzást követően pedig megszüntethetik a munkaviszonyt. S mostantól súlyosabb következményekkel jár a munkahelyi alkoholfogyasztás és szeszes állapot. Ez fegyelmi vétségnek számít, és súlyosabb esetben tízezer forintig terjedő pénzbírsággal jár. Gyakoribb szondázásra lehet számítani, de meglepetésszerű ellenőrzést tarthat a munkaügyi felügyelet is. — A szabadságolás rendje is változik ... — Ezentúl nem kiveszik, hanem kiadják a szabadságot. A hatékonyabb termelés és az eredményesebb gazdálkodás érdekében a munkáltató maga döntheti el: mikor, hány embert enged el. Persze, lehetőség szerint — a munkától függően — figyelembe kell venni a dolgozók kívánságát. Az alap- és pótszabadságot azonban nem lehet elaprózni: kétharmadát egyszerre kell kivenni. Ebből előreláthatóan az is következik, hogy nem mehetnek majd olyan sokan egyszerre nyaralni például augusztusban. Az óvodák és bölcsődék pedig legfeljebb két hétig lehetnek zárva, de ez alatt is meg kell szervezni a gyermekek elhelyezését más intézményekben. Számos nem mellékes kérdés szabályozására még most készítik elő a rendelkezést. Így előreláthatólag április 1-jétől lép életbe a különféle munkahelyi rendezvényekre vonatkozó korlátozás, amely kiköti, hogy ezeket (névnapot, gyermeknapot, anyáknapját, előkarácsonyt, előszilvesztert, megemlékezéseket, társadalmi ünnepségeket) csak munkaidő után tarthatják meg. Számottevően korlátozzák majd a munkahelyi eltávozásokat, elkéredzkedéseket is. Akit elintézni valója miatt munkáltatója elenged, az a kieső időre bért csak akkor kaphat, ha pótlólag ledolgozza, egyébként nem. Az még eldöntette, hogy ki fizesse a dolgozó távollétére járó keresetrészt akkor, ha hivatalos ügyben rendelik valahová. Amennyiben ez a hatóságok és hivatalok „zsebére” megy majd,nyilvánvalóan kevésbé ragaszkodnak a dolgozók személyes megjelenéséhez. Ezt az is elősegíti majd, hogy egyszerűsítik az ügyintézést: kevesebb adatot kérnek, s mód lesz arra is, hogy a behívott állampolgárok mást küldjenek el maguk helyett. Sok időt rabol el a lakásokat munkaidőben felkereső szerelők, szállítók és egyéb szolgáltatók pontatlansága. Hogy ne kelljen egész nap otthon strázsállni, a jogszabályalkotók azt javasolják: legyen kötelező a megadott időpont betartása, attól legfeljebb plusz-mínusz egy órát lehessen eltérni. Ebben az esetben két órára csökkenne a kényszerű várakozás, s az utazási időt is hozzászámítva három órát veszítene munkaidejéből az ügyfél. A szolgáltatót szavának betartására késztetné, hogy ha nem jelenne meg e várakozási időn belül, kártérítést kellene fizetnie. Ennek módja azonban, még tisztázásra vár. Nagy a munkaidő-veszteség a különféle tanfolyamok, iskolák miatt is. A tervezett rendelkezés a tanulmányi szabadságot és egyéb kedvezményt csak olyan, továbbtanuláshoz kívánja megadni, amelyre a vállalatnak is szüksége van. Tanulni persze mást is lehet, ám akkor nem jár fizetett kedvezmény és tanulmányi szabadság. (tőke) Bezár a Diákcentrum • A Videoton csomagterve Felülvizsgálják a Color Star tévéket A mátyásföldi tévétűz következetében kialakult helyzetről és a tervezett intézkedésekről sajtótájékoztatót tartottak szombaton az Ipari Minisztériumban. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 14 hónapban csak Budapesten 56 esetben okoztak tüzet a televíziók, 32 esetben Color Star, néhány Orion, illetve az NDK-ból és a Szovjetunióból importált készülék, de akadt köztük Grundig is. Az Állami Biztosító osztályvezetője, Oroszlán Imre elmondta, hogy az óesztendő utolsó két hetében három jelentősebb tévétűzeset fordult elő a fővárosban. December 15-én a XV. kerületben 100 ezer, december 27-én a IV. kerületben 1,2 millió forintos kárt okozott a Color Starok kigyulladása. Ezt követte a mátyásföldi eset, amikor leégett egy lakás. A Color Starok forgalmazását megelőző vizsgálatok alkalmával több hibát találtunk — mondta Lázár Lajos, a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet igazgatója —, s kértük a gyártókat, javítsák ki azokat, módosítsanak a konstrukción. Miután ezt megtették hozzájárultunk a készülékek forgalomba hozatalához. Időközben kétszer is változtak a szabványok, és szigorúbb előírások léptek életbe. A gyártás utolsó évében, 1980-ban is megvizsgálták a készülékeket. Még akkor is megfeleltek a követelményeknek. A mai korszerűbb típusoktól eltérően azonban a Color Starok komolyabb törődést igényelnek. Évente portalanítani kell a belsejét, melegedése miatt ajánlatos jól szellőző helyen tartani, s terítővel sem szabad letakarni. Gyakori hiba az is, hogy kontárokkal javíttatják. • Legutóbbi ellenőrzésünkkor négy készülék közül háromban nem volt megfelelő a zárlat elleni védő biztosíték. A mátyásföldi tűz előtt néhány nappal pattogó hangot hallatott a bajt okozó televízió. Kihívták a szerelőt, de ő nem vállalta a javítást. A Videoton 1980-ig 1,8 milliárd forint értékben 92 ezer Color Star televíziót gyártott. Ezek felét ma is rendszeresen használják, mintegy 15 ezret pedig csak üdülés vagy víkend alkalmával. A székesfehérvári nagyvállalat vezetője nem mentegetőzéssel, másra mutogatással kezdte tájékoztatóját, hanem megoldást ajánlva konkrét tervet ismertetett. Két hónapon belül országszerte megkezdjük mindazon Color Starok felülvizsgálatát, amelyek 10 évnél nem öregebbek — közölte Kázsmér János vezérigazgató. — Ezek költségét mi vállaljuk. Kedvező feltételeket teremtünk ahhoz, hogy e készülékek tulajdonosai egy éven belül újat vásárolhassanak. E célra elegendő olcsóbb kategóriájú színes televíziót gyártunk, a leadott tévéket napi forgalmi áron felvásároljuk, és átvállaljuk az áruvásárlási hitel teljes kamatterheit. Lehetőséget keresünk arra is, hogy a tévécseréhez nyújtandó kölcsönhöz is hozzájárulhassunk. Vállalatunknak ez előreláthatóan mintegy félmilliárd forintba kerül. A részletekről időben tájékoztatjuk majd a lakosságot. Az Állami Biztosító képviselője bejelentette, támogatást nyújtanak az akcióhoz. T. P. • •Üzenet a jövőbe Bezár a téli Diákcentrum. A Petőfi Csarnok szünidei programkavalkádja kínált játszóházat, vetítéseket, bolhapiacot, videovetélkedőt. A srácok mindennap találkozhattak egy-egy kedvencükkel, és természetesen a híres Csillagfény diszkó sem hiányzott az ünnepi választékból. A vakáció végére a csarnok tartogatott még egy meglepetést. Üzenet 2037-be. A különleges játék lényege, hogy a tinik üzenhetnek levélben, kazettán, fotón, emléktárggyal a jövőbe. Az elásott „kincseket” csak 50 esztendő múltán veszik majd elő. A felhívás sikeréről árulkodik, hogy apukák, anyukák, sőt nagypapák, nagymamák is jelentkeztek. És jöttek, jöttek az üzenetek az ország legtávolabbi szegletéből is. Kismackó, a Kedves fényképe szelencébe zárva, az Omega legutóbbi lemeze és egy nagypapa bölcs tanácsa, hogy az akkori gyerekek is ápolják nyelvüket, magyarságukat... És szombat délután megtörtént az ünnepélyes kapavágás. Az üzenetek saválló hordóba rakattak, majd vas-, tégla- és betongyűrűbe. A különleges csomagolás bizonyosan megóvja majd e tárgyakat az elporladástól, s az utódoknak sem kell kutatni az elásott ereklyék helyét. A hordó fölé ugyanis haranglábat állítottak, s ha van láb, akkor a harang sem hiányozhat. Jeney Tibor és Oborzil Edit alumíniumharangot ajándékozott a a fővárosnak, tegnap óta az áll a Petőfi Csarnok előtt. Bárki megkondíthatja, aki kisétál a Városligetbe. D. L. Aszályos év után Számadások hava A határ csendes — eljött a zárszámadás ideje. Híven a hagyományokhoz, idén is az ászári Aranykalász Termelőszövetkezet lesz a legelső. Kis Bertalan elnök január 14-én számol be a tagságnak a tavalyi esztendőről. Az ászáriak az 1986-os évet jól zárták, hiszen 25 és fél milillió forint nyereséget könyvelikszíteik el. Ám a magyar mezőgazdaság, s így az 1345 termelőszövetkezet a tervezettnél szerényebb évet tudhat maga mögött. Az aszály vitte el a nyereség javát. Megközelítőleg 15 milliárd forintot számlálhatnak össze a téeszek, holott eredetileg 20 milliárd forintra számítottak. De ebben nemcsak az aszály a hibás, hanem a gazdálkodás hibái is, ezeket a melléik üzemágak eredménye sem tudta ellensúlyozni. A nyereség így az 1985. évinél is kevesebb. Ugyanakkor azonban mérséklődött a veszteség is, bár valamelyest meghaladja az egymilliárd forintot. Azok a veszteségek viszont, amelyekről a zárszámadó közgyűléseken az elnököknek számot kell adniuk, jóval kevesebbre rúgnak, hiszen az aszálykárok rendezése — a kártérítések kifizetése — megtörtént. A nyereség csökkentése miatt természetesen az érdekeltségi alapba is kevesebb jutott. Ez az előzetes számítások szerint másfél-két milliárd forint. Így nem meglepő, hogy a tervezettnél kevesebbet tudtak beruházásokra költeni a szövetkezetek. Február 15-ig minden téesznél megtartják a zárszámadó közgyűlésit, s bizony néhol azt csak így kommentálhatja majd a tagság: felejtsük el — 1987 talán többet ígér. A szabályozók mindenesetre kedveznek majd, hiszen többek között magasabb felvásárlási árral számoltatnak a vágómarhát, sertést, juhot, vágócsirkét tartó gazdaságok. Olcsóbb lesz a műtrágya, kevesebb a vízdíj, s néhol az adóit is csökkennek. Ám mindez csak legtesismeretesebb, okosabb munkával hoz sikert. (dalra) Az első exportszállítmányok Elküldték az év első exportszállítmányát a salgótarjáni öblösüveggyárból. Az automata gyárrészleg az ünnepnapokon is dolgozott, s a szilveszteri és újévi műszakokban 1,6 millió forint értékű árut termeltek. Ezekből a termékekből küldtek 700 ezer forint értékű lámpaburát és üvegballont az NDK-ba és az NSZK-ba. Elindították az első 1987. évi exportküldeményt szombaton a Salgótarjáni Kohászati Üzemekből is. A szállítmány 18 tonna vashuzalból áll, amelyet Baján raknak hajóra, s vízi úton juttatnak el Ciprusra. Már úton vannak a megrendelőkhöz a két borsodi vegyipari nagyüzem, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Borsodi Vegyi Kombinát idei első exportszállítmányai is. Az elmebajnok korán kel A televízióban 1986-ban dr. Funk Sándor ideggyógyász szakorvos lett az elmúlt évi Elmebajnokság győztese. Az elmebajnok harminckilenc éves, háromgyermekes családapa. Vele, s róla beszélgettünk. — Miért nevezett a vetélkedőre? — Az Elmebajnokságnak kezdettől fogva nézője voltam, s otthon, a képernyő előtt ülve válaszolgattam a kérdésekre. Családom szerint elég sikeresen, s ők javasolták, ne csak otthon, hanem a televízióban is próbáljam meg. Hát megpróbáltam. — Jó tanuló volt? — Az általános iskola első éveiben nem. Aztán úgy hatodiktól kezdve „beleerősítettem”, jeles és kitűnő bizonyítványokat vittem haza. Így volt ez a gimnáziumban is, az orvostudományi egyetemet pedig kitüntetéssel, summa cum laude minősítéssel végeztem. — Négy választott témaköréből három történelmi volt. — Igen, a történelmet nagyon szeretem. Úgy jó két évtizeddel ezelőtt sokáig vívódtam azon, hogy történész legyek-e Vagy orvos, aztán az utóbbi mellett döntöttem, mert a gyógyítást a világ legcsodálatosabb dolgának tartom. — Számított a sikerre? — Egyáltalán nem, s most sem tartom jobbnak magamat versenyzőtársaim jó részénél. Azt hiszem, a pillanatnyi forma döntött a javamra. — Hogyan telik egy-egy átlagos napja? — Korán, hajnali ötkor kelek, futok egy-két kilométert, csinálok néhány tucat fekvőtámaszt, aztán bőségesen reggelizem, s a családnak is én készítem a reggelit. Utána a munka, majd este olvasás, zenehallgatás. Hetente egyszer legalább elmegyünk a feleségemmel az Operába, a hétvégeken pedig a gyerekekkel járjuk a természetet. — Mint ideggyógyásznak, mi a véleménye, sok manapság az idegbeteg? — Sajnos sok, és egyre több. A bajok három fő forrása szerintem a rendezetlen családi élet, a rossz munkahelyi légkör és a feszített élettempó. És sajnos sokan a gyógyításhoz vezető utat az italozásban látják, aminek helytelenségéről, azt hiszem, nem szükséges beszélnem. — Tud valami gyógymódot? — Az orvosok által alkalmazottakon kívül ajánlanám a humort. A humor hiánya ugyanis a szó szoros értelmében idegbetegséghez vezethet, s egy humortalan munkahelyi főnök valóságos istencsapás. Ha pedig egy humortalan ember hatalmat kap, az tömegtragédia. Gondoljunk csak Savonarolára vagy Hitlerre. — Ellenpélda? — A legendák alapján Hunyadi Mátyás kifejezetten jó humorú embernek számított, s kiváló humorérzéke volt Marxnak, Engelsnek és Leninnek. — Mit kíván magának az új esztendőben? — Hogy még több időt tudjak a gyógyításnak és családomnak szentelni. Vezda János (Fotó: Sebestyén Jenő) Dr. Funk Sándor Vasárnapi OikreH