Vasárnapi Hírek, 1987. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1987-11-29 / 48. szám
A Szarkofág Kecskeméten Kecskeméten V. Ubarjev Szarkofág című, a csernobili katasztrófáról szóló, a televízióban is sugárzott drámáját mutatták be az elmúlt héten, Seprődi Kiss Attila rendezésében, Gálvölgyi Judit fordításában. Budapesten a Thália Színházban Tamás István A Pápa és a Császár című drámájának ősbemutatója volt. A Radnóti Miklós Színpadon felolvasó-színházi formában Csiszár Imre rendezte meg Nagy András Erózió című tragédiáját Tordy Géza, Tímár Éva, Mádi Szabó Gábor, Szilágyi Tibor és Hegedűs D. Géza közreműködésével. Rekviem a nehéz évekről Tamás István szándéka és gondolatai roppant tisztességesek. A Pápa és a Császár drámai tanulmány egy diktatórikus nagyhatalom és egy kicsiny állam keretei közé szoruló eszmei hatalom viaskodásáról, az utóbbi erkölcsi győzelméről. A gondolati fegyelem és jó ízlés megóvja a művet attól, hogy mindezt parabolának is vegyük, mert itt mindenki a maga valóságos szellemi és fizikai köntösében van jelen, s csak a vége felé derül ki, hogy egy gyászmiséről is szó van. A Pápa végső mondatával, utolsó nyugodalmat csengő kijelentésével, jelzi, hogy a nehéz évek szenvedéseire és megalázásaira, helytállásaira és gerincroppanásaira is gondolhatunk. Elgondolkodtató ez a rekviemjelleg: köztudott, hogy ott már nem szokás vádaskodni. Vegyük ezt rezignációnak, bölcs figyelmeztetésnek? Tamás István — első drámájában — még viaskodik is azzal, hogy mi legyen a követendő drámamodell: az esszédráma, az ironikus vagy éppen a közép-európai groteszk, netán egyszerűen egy szokványosabb epikus dráma, dramatizált krónika. Úgy látszik, Tamás inkább az első mellett döntött. Emőd György rendezése úgyszintén: a szituációkat igyekszik gondosan kibontani, a jellemeket körvonalazottabbá tenni, a dialógusokat kellően kifuttatni. Végső élményünk azonban mégiscsak az, hogy egy sor igyekezettel színpadra tett esszét látunk megelevenedni. Viszonylag keveset nevetünk, a kelleténél is jobban meg vagyunk illetődve, s egyre jobban ráhangolódunk a rekviemre. Már csak azért is, mert a színpadra állítás egyes hatáselemei napjaink szertartásszínházi produkcióiból köszönnek vissza. Mikó Istvánnak most már tényleg el kellett játszania Napóleont, s ezt teljes szellemi és fizikai rátermettséggel teszi. Mécs Károly alakításának legnagyobb érdeme, hogy elkerüli a kenetesség, a misztikum buktatóit, s egy szerény, szenvedő, a tiszta eszmei-etikai pozíciót védelmező embert mintáz meg. Gondosnak mutatkozik — többek között — Inke László, Konrád Antal, Huszár László és Bitskey Tibor karakterformálása. B. I. Valamilyen tükör ez... A gyanútlan látogató — de még az is, aki olvasta vagy rádióban hallotta Czakó Gábor Édes hármas című „keserűjátékát” — egyre sűrűbben kapkodja fejét az Asbóth utcában. És csak magában — és ott is halkan — sóhajtja: Ah, mily’ társaságba juték! Mert a kisszínpad „családi körében” csendes vagy harsány szavakkal percről-percre nyílt színen teregetik ki a legriasztóbb belső ügyeket. A kiszabott formák — „konformák" — járókájában tipegő Apa (Orbán Károly), a „maga megvalósításába” gabalyodott feleség, Veruska (Andai Györgyi) viaskodását az egyetlen (megszületett) fiú, Berci (Lipcsei Tibor) csak motiválja-színesíti. Ennek a „korunk hülyegyerekének” a szája(sarkából) úgy szállanak a legmeredekebb vádak (igazságok) a „családi fészekben”, mint a papírrepülői, mert egyébként ezeket szállingóztatja ide-oda. És mikor színre lép Szabolcs (Dimulász Miklós) Veruska csábítója-szeretője kedves mediterrán gátlástalanságával — és egy kecskével —, szinte érezzük a vele beáramlott friss levegőt. Ahova a szerelmesek is készülnek — eladván a családi nyaralót a szegény férj feje fölül. Az időnként telefonálgató Anna (Málnai Zsuzsa) ragyogó szőkeségében is hiába kapacitálja a Berci gyereket, hogy menjen már le hozzá; ez jobban érzi magát „otthon” — hol elnyúlva az asztalon, hol papír repülőgépeket, hol pedig kopogó, kemény szavakat hajtogatva. Ilyen kavarodásba lép be — jelenik meg — Pártos Erzsi, a Mama. Aki hall és lát mindent, olyannyira, hogy néha még a menyét, Veruskát is sajnálja. Mert anyai szíve azt is tudja, hogy a „kapuzárás” körüli asszonyok (menye már nem gyereklány) legveszedelmesebb, szinte gyógyíthatatlan női betegsége a parttalan ostobaság. Ezért hát megkérdezi a felbolydultakat: — Nem vagytok éhesek? Készítek nektek valamit. — És közli velük: legnagyobb baj az, hogy a feketét manapság vizespohárban isszák. És nem szépen körülülve az asztalt, kis csészékben — élvezvén a kávé párolgó gőzeinek illatát — hanem csak úgy állva, kutyafuttában A Népszínház Asbóth Utcai Kisszínpadának néhány tucat vendége (hatvan körüli hely van) a színlap hátoldalán olvasott „használati utasítás” ellenére is tulajdonképpen megszerette ezt a „helybenjáró” családot és környékét. De legalábbis hálás volt nekik, mert mindannyiuk elé valamilyen tükröt tartottak. És ha belenézvén abba hirtelen el is fordítja a fejét, valamit csak látott vagy meglátott. És tükörben-tükrön túl a legnagyobb élmény Pártos Erzsi volt; most is láttuk — és még sokáig lássuk! —, hogy nemcsak Mamának, de színésznek is „óriás ő” . .. Bottay Pál Hazaérkezett a Rock Színház Evita németül Huszonnyolc napos NSZK-beli és ausztriai vendégszereplés után hazaérkezett a Rock Színház. A társulat huszonkét alkalommal mutatta be német nyelven az Evitát. — Kemény fizikai és lelki próbatétel volt ez a fellépéssorozat — mondta Miklós Tibor, a színház művészeti vezetője. — A társulat jól állta a próbát, városról városra utazva színvonalas előadásokat tartott. Zökkenők és nagyobb akadályok nélkül vettük a gátat, pedig nem volt könnyű dolgunk. — Hogyan fogadták a társulatot? — Egy,két szélsőséges véleményt letudva, tárgyilagos, objektív elismerésben részesült a Rock Színház. Az Evitát mindenütt zsúfolt nézőtér előtt mutattuk be. Egy-egy előadáson átlag 8-900 néző vett részt. Produkciónkat 20— 22 ezer ember láthatta az NSZK-ban, illetve Ausztriában. A közönséget időnként megszondáztuk: érthetők-e német nyelvű előadásaink? Szerencsére sehol nem marasztaltak el bennünket. Mindezért tisztelet jár a társulatnak. — Lesz-e folytatása a külföldi vendégszerepléseknek? — Remélhetően most már valamennyire megismertek bennünket és tudomásul vették: a magyarok ezt a műfajt is értik. Úgy vélem, az Evitából még többet kamatoztathatunk. Előre láthatóan márciusban ismét az NSZK-ba, Ausztriába és Svájcba visszük a rockoperát. De arra is gondolunk, hogy tető alá hozunk egy angol nyelvű előadást is, amelyet majd a Benelux-, illetve a skandináv államokban mutathatunk be .. . Az igazi persze az lenne, ha egy magyar produkciót vinnénk magunkkal... Egyelőre erre nem számíthatunk. sz. b. Ismeretlen Liszt-kézirat árverése — A Sotheby’s londoni aukciós háza, zsúfolásig megtelt árverési csarnokában egy megbízott útján licitáló vásárló szerezte meg a hét végén a vártnál jóval magasabb áron, 71 500 fontért Liszt eddig ismeretlen, 36 oldalas kéziratát — tájékoztatta lapunkat Bátki Mihály, a Sotheby's magyarországi igazgatója. — S így a hazai kutatók akár le is mondhatnak az anyag megismeréséről? — Szerencsére időben megkereste budapesti irodánkat Sulyok Imre zeneszerző, az új Liszt-kiadás egyik közreadója és szerkesztője; kérésére a Sotheby’s cég illetékesei közbenjártak, hogy tanulmányozás és esetleges közlés céljára a kéziratról másolat készüljön, s ez eljusson a Zeneműkiadóba és a Liszt-archívumba is. Vasárnapi (Kulissza) • HETVENHAT ÉVES KORÁBAN új filmszerepre készül Fred Astaire egykori legendás partnere, Ginger Rogers. A színésznő-táncosnő a Motel című tévésorozatban egy szélhámosnőt alakít, aki világhírű pszichológusnőnek adja ki magát. • KÖNYVVÁSÁR SOPRONBAN. December 3-tól 5- ig Soproniban a Liszt Ferenc Művelődési Központban antikvárkönyv-vásárt rendeznek. Kínálnak műveket klasszikus és modern, magyar és külföldi szerzőktől, nagy a választék a tudományos-fantasztikus irodalom köteteiből, szakácskönyvekből, díszesen bekötött történelmi művekből, értékes sorozatokból. • FILM A DOBOZBÓL. Ember Judit és Gazdag Gyula 1972-ben forgatta A határozat című filmjét, amelyet eddig csak itt-ott láthattak a nézők. December 2-án, délután 17.30-kor bemutatják az alkotást a zuglói Kassák Klubban az alkotók jelenlétében. Hangok, látványok rérz,ilalon erejű kiállítást hallhattunk és láthattunk a Petét! Csarnokban november 27-én az angliai Taste Department zenekar koncertjén. Az ipari táj elemi eszközei, a kalapács, a fémlemezek, az elés, az erő démoni összecsendülése, a tiltakozás hangja és látványa. A külvilág és belvilág öszszeütközése. A gazdasági kényszerképzetek, a kulturális szemét ellen, a megnyomorított személyiség felszabadítása mellett elhangzó koncert nagy közönségsikert aratott. fk.) Orosz János: Színház • •Örmény baráti kör Magyarországon becslés szerint ezer örmény család él. Sokan Erdélyből települtek ide még a múlt századokban, mások az 1910-es években menekültek a törökországi örményüldözések elöl. Magyarországon hazát és munkát találtak, családot alapítottak, alkalmazkodtak az itteni viszonyokhoz. De sokan és sokáig megtartották örményföldről hozott szokásaikat, hagyományaikat. ISIS-ben megalapították a magyarországi örmények egyesületét. És most újból jeles eseményre készülnek a magyarországi örmények ás az örmény kultúra magyar barátai. November 30-án (délután 6 órakor) a Hazafias Népfront szervezésében a Szovjet Kultúra Házában megalakul az Arménia baráti kör, amely ápolni kívánja a két nép kulturális együttműködését, társadalmi és tudományos kapcsolatait. Fő feladatának az örmény kultúra megismertetését, népszerűsítését tartja. Ezért terveznek nyelvtanfolyamokat, történelmi, irodalmi, művészeti bemutatókat. Fel akarják eleveníteni a hagyományokat, és összegyűjteni a még fellelhető tárgyi emlékeket. E programhoz kapcsolódik az Országos Közművelődési Központ és az ELTE folklór tanszékének kutatása, felmérése az örmény ősöktől örökölt hagyományokról. K. M. „Van ennek a fiatalembernek budapesti letelepedési engedélye?” — fordult hozzám a felszabadulás után a Nemzeti Színház kiskapuja előtt a színház egyik rendkívüli tehetséggel megáldott tagja.Akkoriban vidékiek csak letelepedési engedéllyel lehettek állandó pesti lakosok. Ladányi Ferencről érdeklődött. A magyar színházművészet szerencséjére volt letelepedési engedélye. Az évek során Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész lett belőle — Budapesten. Ladányi Ferenc 1909. december 3-án született (és nem 10-én, amint azt a Színházi Kislexikonban olvashatjuk) Debrecenben. Ott is járt iskolába, Oláh Gábor, író, költő lett a tanára, ő bátorította, hogy jelentkezzen a színiakadémiára. Felvették. Nagy szerencséjére Ódry Árpád növendéke lett, szépen zengő hangon beszélt magyarul, az idők folyamán magasfokú beszéd- és mozgáskultúrára tett szert. Ennek ára is volt: csaknem haláláig naponta folytatott beszédtechnikai gyakorlatokat. Miskolci, debreceni, szegedi színházi tagság után a második világháború viharai sodorták Pestre, és az ostrom alatt a Nemzeti Kamaraszínház egyik öltözőjében húzta meg magát. A felszabadulás után azonnal a Nemzeti Színház tagja lett, próbált, játszott, romot takarított, mint akkor minden valamire való fiatal. A kamaraszínház nyitó előadásában, a Karnyónéban 1945. február 28-án már játszott, később amikor a Nemzeti Színház a Magyar Színház épületében 1945. május 18-án bemutatta Háy Gyula Tiszazug című darabját, a főszerepet, Balló Dani csendőrt ő alakította. Meglehetősen jó barátjaként megtudtam, hogy más művészeti ágak is vonzzák: versei maradtak hátra, írt eredeti verses mesejátékot és lefordította a Vízkeresztet. Rajzkészséget is örökölt nagyapjától, Tóth András szobrászművésztől, akinek ma is áll Kossuth szobra Clevelandben. A költői véna Tóth Árpádhoz vezethető vissza, aki édesanyja testvére, tehát Ladányi Ferenc nagybátyja volt. Közéleti szereplést is vállalt: országgyűlési képviselő, egy ideig a Színházművészeti Szövetség főtitkára, kétszer a színigazgatásba is belekóstolt, a Magyar Néphadsereg Színházában, majd a Madách Színházban. Mindent el tudott játszani, klasszikusokat, moderneket, nehézveretű drámákat, és — mert remek humora volt — vígjátékokat egyaránt. Játékát, ha kellett a fojtott visszafogottság, ha kellett, az elsöprő lendület jellemezte. Szerepeinek csak a töredéke, ha megemlítem: George-ot az Egerek és emberekben, Teodorot Bajor Gizivel A kertész kutyájában, Naszreddin Hodzsát A csendháborítóban, Zubolyt a Szentivánéji álomban, Macduffot a Macbethben és Rómeót. Maradandó élményt jelentő alakítása Az ember tragédiája Ádámja, A néma levente Agárdi Pétere Ruttkai Évával, Illyés Dózsa Györgyében Mészáros Lőrinc és A tisztességtudó utcalány Fredje Tolnay Klárival. Sokoldalú művészetét minősíti az is, hogy a nagyszerű rendező-művész, Gellért Endre különösen szeretett vele dolgozni és sok rendezésében játszott főszerepet. Amikor 1957 telén első tüdőembóliája miatt a Kútvölgyi úti kórház lakója volt, Gellért maga vitte neki oda Peer Gynt szerepét, melyet felgyógyulása után 1958 februárjában óriási sikerrel játszott. Felejthetetlen, színháztörténeti jelentőségű élmény ebből az előadásból Peer és Aase anyó kettőse Ladányi és Gobbi Hilda megformálásában. Egyre többször tört rá a betegsége, 1964 októberében lépett utoljára színpadra. A következő év március 10-én a szíve felmondta a szolgálatot. Temetésére Mányai Lajos, a kórházból kéredzkedett el, hogy régi kollégája búcsúztatásán részt vehessen. Sokan kísértük utolsó útjára, mert sokan szerettük. Sivó Emil Lírai valóság Szabó Iván szobortárlatán Holnap, hétfőn 6 órakor nyílik Szabó Iván kiváló művész szobortárlata a csepeli iskolagalériában, és december végéig tekinthető meg. Szabó Iván szobrai szinte megállapíthatatlan folyamatban születnek nőkről, asszonyokról, anyaságról, táncról, lovakról, minden méretben. Állandó megújulás jellemzi, és fáradhatatlanság. Izgatja a tánc mozdulata is, melyben az emberi test költészetét fejezi ki érett és visszavonhatatlan érvényességű formákkal. Köztéri alkotásai közül különösen ismert a Bábolnára került a rab ló és Nagyvázsonyban Kinizsi Pál lovasszobra, de Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Cegléden és az ország számtalan városában, településén is találkoztunk kisebb-nagyobb és monumentális méretű alkotásaival, így plasztikáival a ráckevei Ady Galériában, szobraival a dömsödi óvodában, Várpalotán Krúdy Gyula-domborművével, a Népművelési Intézetben Ráday Miklós-arcmásával, számtalan emléktáblával, és az ő szellemét dicséri a Budai Önkéntes Ezred emlékműve a Vérmezőn. A töretlen alkotókedvű és ihletésű művész csepeli tárlatán felvonultatja érmeit Erdei Ferencről, Nagy Lászlóról, bronztábláin Juhász Gyula, József Attila és Radnóti Miklós portréival ismerkedhetünk meg. Ehhez társítja fa domborműveit a „Cantata profana” szarvasairól, s láthatjuk Liszt, Bartók és Kodály arcmását. A szobrokhoz kellő arányban, társítja rajzait és kerámiatálait, amelyeken Csanádi Imre szavait kölcsönözve megjelennek az „Erdei vadak, égi madaraik”. Hallatlan termőkedve révén művészete a mai magyar valóság szoborba hívott enciklopédiája: líra és történelem. Minden idegszálával a harmonikus jelent, és a jövőt építi. Losonci Miklós