Vasárnapi Hírek, 1987. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-05 / 27. szám
Ajtót, ablakot zárni kell Mogyoródi szü A király füstöl. Meggyújtották. Legalábbis ezt állítja a gépkezelő, aki a talajt egyengeti. Szerinte kizárt az öngyulladás. — A falubeli gyerekek kilesik, mikor nem vagyok itt, és amint kihúztam a lábam, már repül is a gyufa... így szórakoznak ezek kérem.! — mondja a mindent tudók magabiztos mosolyával. Közben a makk király — egy kártyalapon — tovább füstöl, ócska gumicsizma, rongyos átmeneti kabát, néhány fotográfia és több ezer köbméter szemét társaságában. Mogyoród község északnyugati határában, a szemétbányában. Naponta 450 köbméter szemetet hoznak ide Szadáról, Gödöllőről és a községből, s bár a konténerekből kiborított halmokat szétterítik, ettől a helyzet nem változik. A szemét — már több mint egy esztendeje — meg-meggyullad. Erről a mogyoródiak igencsak gyorsan szereznek tudomást. Kedvezőtlen széljáráskor ajtót, ablakot zárva kell tartaniuk a hullámokban érkező füst elől. A községi tanács elnökétől, Holló Miklóstól megtudom, hogy a szemétbánya a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat lerakóhelye. Számtalanszor kérték, figyelmeztették már ,a gödöllőieket a technológiai követelmények betartására — mert egy réteg hulladékra egy réteg föld dukálna —, hasztalan. — Hívtuk mi már a tűzoltókat is, amikor begyulladt a szemét, de hát magunk is tudjuk, föld kell rá, nem vízsugár — dohog a tanácselnök. — Mióta megépült a Hungaroring, idegenforgalmi község lettünk. Nincs nap, hogy ne állna meg egy-egy turista, de ez az orrfacsaró bűz és a könnyeztető füst mindenkit elriaszt. Már előre félünk, mi lesz, ha az idei Forma–1-es verseny alatt a szél felerősödik. Tartsunk készültséget a Szeméthalmok felett? Bírságolással nem tudjuk a füstöt elűzni ... A terület, amely eredetileg a Rákosvölgye Mgtsz tulajdona, csak rekultiváció után hasznosítható. Ám az Országos Bányaműszaki Felügyelőség csak feltöltés után engedélyezi a bánya bezárását. Addig pedig nincs rekultiváció, csak füstölgő szemét. A Hazafias Népfront helyi környezetvédelmi bizottsága is hallatta szavát akényes ügyben. Többszöri hiábavaló bejelentés után, május 28-án az OKTH budapesti felügyelőségének munkatársa helyszíni szemlén, jegyzőkönyvben rögzítette a tapasztalatokat. Levélben kérte a Pest Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályát, hogy intézkedjenek. Mert — idézve a levélből — „az üggyel kapcsolatban a gödöllői Köjál és a helyi tanács nem tudott eredményt elérni”. Havas Imre, a megyei tanács osztályvezető-helyettese e bejelentés utóéletéről elmondta: a Gödöllői Városi Tanácselnökét ésa Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját felszólították, hogy sürgősen rendezzék a hulladékügyet. A Gödöllői Városi Tanács elnöke viszont nem tud a Pest megyeiek több mint egy hónapja elküldött feljegyzéséről. Utánanéz, és öt perc múlva Mayer János, a műszaki osztály vezetője közli, hogy több száz köbméter földet szállítottak a mogyoródi szemétbányába, takarásra. Ellenvetésemre, hogy ottjártamkor nem láttam ilyen nagy mennyiségű földet, az osztályvezető így válaszol: — Én még nem tudtam meggyőződni erről, szeretnék kimenni a helyszínre . .. A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Kiss József szükségállapotnak minősíti a mogyoródi szemétbányában kialakult helyzetet. — Ahol nincs bevezetve a víz, a villany, nincsenek kommunális létesítmények, ott nem beszélhetünk szemétbányáról. Jelölje ki ön, hogy hova hordjuk a szemetet! — mondja, amikor tovább puhatolódzom, hogy miért nem tartják be a biztonsági előírásokat. Az ügy igazi csattanóját csak véletlenül tudtam meg tőle: a gödöllőieknek nincs is engedélyük a szemétlerakásra ... A kör ezzel bezárult. A bánya viszont tovább füstölög . . . Dévai Kovács Gyula Közösségük sikerének receptjét is hozták Romantikus helyszín, kötetlen hangulat Kenyeresforrásról nem sokan hallottak e hazában,ságra gyakoroltak, pedig pedig a Börzsöny egyik legszebb vidékén fekszik, az ailágy is ők voltak az esélyeerdő mélyén. Ezen a hétvégén az ország minden táján Györgyi békásmegyeri ^edról sereglettek ide a fiatalok. Vonattal, busszal, stoppal, sőt még biciklivel is jöttek, hozták magukkal a sátrat, a hálózsákot, az elemózsiát és a saját közösségük, klubjuk, egyesületük sikerének receptjét. A szabadidős ifjúsági közösségek találkozóját hirdettük meg a KISZ égisze alatt, s ilyen még nem volt, hiszen tavaly csak a Nógrád és Pest megyeiek töltötték együtt a hét végét — mondja Mezei István, a tábor vezetője. — Egyébként ezért választottuk e romantikus helyszínt, s nem egy KISZ-iskolát vagy egy hagyományos tábort, hogy minél kötetlenebb legyen a hangulat. Itt kirándulhat, napozhat, főzhet mindenki, kedmindig hívunk vendéget, sőt esténként egy-egy kedvünkre való filmet is levetítünk. Egyelőre százhúszan fizették be a tagsági díjat, de leszünk még többen is. Egyetlen gondunk, hogy a színvonalas programok bevételei nem fedezik a kiadásokat, márpedig éppen azért szövetkeztünk, hogy a diszkón kívül mást is kínáljunk a helybeli fiataloknak. A hegyes-völgyestáj kávé szerint. Persze, kínálunk nyargó útjain reggel-délbenmi mindenféle programot, hegyi kerékpárosversenyt, kispályás focit, tábori ki, mit tud vetélkedőt, meg főzőversenyt, de akkor sem esünk kétségbe, ha ezekből egy-kettő elmarad. Nem tartunk előadást arról, hogy milyen a jó klub. Aki idejön, azt bizonyosan érdekli, hogy a többiek mivel és hogyan töltik el szabad idejüket s úgyis megkérdezi majd. Pénteken majdnem mindenki befutott, s azonnal elkezdődött a rögtönzött főzőverseny. A hajdúdorogi Ifjúsági Szabadidős Társaság húszas csapata még a hagymát is hazulról hozta, így aztán hamar tele lett a bogrács, s nem nagyon kellett kölcsönkérni, vásárolni. A fakanál azért körbejárt. — Nekünk aztán van mit ellesni másoktól, hiszen csak januárban alakultunk — meséli Kerékgyártóné Balázs Éva —, örömmel jöttünk, a kirándulás nálunk egyébként is bevett dolog, legfeljebb nem szoktunk ilyen messzire elmenni ... — Mire jutott eddig a társaság? — Már van egy termünk, s a hétvégeken a diszkó mellett este találkozhattunk a szentendrei kerékpárosklub tagjaival. A tábori hegyi bajnokgyesi utcai általános iskolában tanítanak, s a nyári szünetet kihasználva, már kedd óta úton vannak. — Néhány napig a diósjenői tónál táboroztunk, s csak pénteken költöztünk fel — meséli Duró Imre. — Tavasz óta kerekezünk, de azelőtt is együtt volt a társaság, csak akkor még dramatikus játékokat adtunk elő. Azóta viszont bejártuk a fél országot, s mindenfélével foglalkozunk. Rájöttünk, hogy egy baráti közösségnek is többféle program kell, s a kerékpár is inkább csak eszköz. Már itt is szereztünk néhány jó barátot, s majd meglátogatjuk a klubjukat is. (dalra) (Záhonyi Iván felvétele) Megkezdődött a főzőcske Vasárnapi Megfontoltabb életvitelre késztet Elsején életbe lépett a módosított családjogi törvény Hazánkban félmillióan egyszer vagy többször már elváltak. A válások egytizedénél a házasság nem tartott egy esztendőnél tovább. A július elején életbe lépett, módosított családjogi törvény nem változtathatja meg máról holnapra a kedvezőtlen jelenségeket. Rendelkezéseivel azonban, vélhetően megfontoltabb, harmonikusabb családi életvitelre is késztet. A nők házasságkötési korhatára 16-ról 18 évre módosult, a várakozási idő pedig három hétről három hónapra emelkedett — mondta dr. Makai Katalin, az Igazságügyi Minisztérium főmunkatársa. — Reméljük, így kevesebb lesz a meggondolatlanul kötött házasság és az elhamarkodott válás. — Az utóbbi időben állítólag ugrásszerűen megnőtt a beadott válóperek száma, mert az a hír terjedt el, hogy most majd nehezebb lesz válni. Az alapelv a továbbiakban is az, hogy a bíróság a helyrehozhatatlanul megromlott házasságokat felbontja. A korábbi békéltető tárgyalás mostantól peren kívüli meghallgatássá, jegyzőkönyv nélküli közvetlenebb beszélgetéssé szelídül a bíró és a felek között. Lényeges eltérés a korábbi joggyakorlattól, hogy a közös megegyezéssel válóknak a vagyon megosztásában is előre meg kell állapodniuk. A régi rendelkezések értelmében a válás után az anyagi kérdéseket egy újabb perben tárgyalták. A változtatást szigorításnak szánták? — Annak is felfogható, de így nagyobb az esélye, hogy nem mérgesedik el a viszony a házastársak között. És ha egyező akaratnyilvánításos perben osztják meg a közös vagyont, akkor nem kell külön illetéket fizetniük. Ami egyébként hat százalék, és ez ingatlan esetében nem kis összeg. A házasságkötéskor a felek vagyonjogi és lakáshasználati szerződést is köthetnek az új rendelkezések értelmében. Változott a gyermektartási díj összege és megítélése. A módosított törvény ezt a főállású jövedelemforrás 15-25 százalékában állapítja meg, gyermekenként, így például az elvált apa anyagilag nincs annyira kiszolgáltatva, hogy ne alapíthatna új családot. — A gyermekelhelyezés főbb szabályai lényegében nem változtak — mondta dr. Makai Katalin. — A bíróság a továbbiakban is annál a szülőnél helyezi el a gyereket, amelyiknél, a nevelés feltételei megnyugtatóbbak. A láthatás jogát felváltotta a kapcsolattartás joga, így többször, gyakrabban találkozhat gyerekével az elvált szülő. Újdonság még az is, hogy a gyermekét nem nevelő szülő is beleszólhat a csemetéje jövőjét meghatározó leglényegesebb kérdésekbe. Például a pályaválasztásról a volt házastársak együtt döntenek. D. K. GY. Végleges színében a pesti láncszakasz „Rávertek” a hídfelújítók Félidejéhez érkezett az idén 138 éves Lánchíd március 1-jén kezdődött rekonstrukciója. Április közepén még több mint egy hónappal elmaradtak a felújítási munkák az ütemtervhez képest a tavaszi jégzajlás, majd az esőzések miatt. De az építők „rávertek” — a tervezettnél többször kellett korlátozni a forgalmat, az elmúlt hétvégeken a 2-es villamos sem közlekedhetett, hogy zavartalanul dolgozhassanak —, s a lemaradást behozták. A hidat egyébként a július 18—19-i hétvégén ismét lezárják a forgalom elől, mert a járdát betonozzák, s a 2-es villamos sem közlekedik majd. A rekonstrukciót így várhatóan október 31-én, a tervezett határidőre befejezik. A pesti láncszakaszon a jövő héten már a híd végleges, sötétszürke színe lesz látható. Itt dolgoznak az Országos Szakipari Vállalat munkásai is. A vállalat dolgozóira — akik az Árpád és a Szabadság híd felújításában is részt vettek —, itt a felújítás jelentős része hárul. A százmilliós megbízatás keretében 30 ezer négyzetméternyi felületet kell megtisztítaniuk a rozsdától. Hétezer tonna homokot szórnak nagy nyomással a fémszerkezetekre. Tízezer kiló alapozófestékkel és 25 ezer kiló fedőfestékkel öltöztetik fel új ruhába a hidat. Május 14-től két műszakban dolgoztak itt, június 25- től pedig éjjel 2-ig túlóráztak is, hogy behozzák a lemaradást. Ennek eredménye, hogy e hét végére a pesti part menti nyílás láncszerkezetén az említett munkák végére értek. A következő fő feladatuk a hajózónyílás tartószerkezetének tisztítása és festése, majd a budai oldal láncszerkezetét veszik gondozásba. Remélik, hogy szeptember végén, október elején már a lánckamrát tisztíthatják. Ezek után az sem lehet meglepő, hogy a Paksi Atomerőműben a különböző sugármentesítő bevonatrendszereket szintén az őrszak szakemberei készítik. Távol eső feladatok? Igen, de éppen ezekkel a különleges vállalkozásokkal csinálnak jó üzletet. (6.) Fiv natív iparszervező Másfél évszázada született Zichy Jenő A múlt század jeles iparszervezője, Zichy Jenő ma 150 esztendeje, 1837. július 5-én született, a Fejér megyei Sárszentmihályon. Az ipar és a kereskedelem iránti érdeklődést bizonyára édesapjától, Zichy Ödöntől (1811—1894) örökölte. Jogi diplomáját Németországban szerezte meg. Magánköltségén gyakran ment külföldi tanulmányutakra. Így, Angliában a vízépítést, Hollandiában a polderesítést és az öntözés modern módszereit tanulmányozta. Vallotta, hogy a nálunknál jobb eredményeket, ismereteket haza kell hozni. Olyan gazdaságpolitikus és hazafi volt egyben, hogy Kossuth eszméit ugyanúgy elfogadta, mint Széchenyiét. Hamar rájött, hogy az iparnak fejlődése érdekében hazai és nemzetközi vásárokon kell részt vennie. Ebből kiindulva már az 1876-os szegedi, és az 1879. évi székesfehérvári vásárok szervezéséből is aktívan kivette részét, de ott volt az 1885-ös Országos Iparkiállításon, és ő szervezte meg az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar pavilonját. Nagy szorgalmú munkásságának elismeréseképpen 1881- ben megválasztották az Országos Iparegyesület elnökévé. Közben megírta nevezetes röpiratát a tervszerű hazai iparpolitika célkitűzéseiről. Ebben így vall: „Ipart teremteni annyit tesz, mint a létező elemeket okosan felhasználva alkalmas támogatás segélyével oly vállalatokat segíteni, melyek életképességüknél fogva, még a válságos időkben kiállják az őket fenyegető veszélyeket, és azokat kiheverve a nemzet vagyonosodásán annál hathatósabban működő tényezők gyanánt szolgálnak” — mintha csak a mának szólna, pedig ezeket a gondolatait 1880-ban írta. Vallotta, hogy mind a mezőgazdaság, mind az ipar előrelépésének egyik talpköve az egész népesség nevelése. Saját vagyonából jelentős összeget fordított tanonciskolák létesítésére, s így a korabeli Magyarország területén 64 ipariskolát indítottak. Iparintelligenciánk szorgalmazásán túl expedíciókat indított a magyar őstörténet tisztázására. Harmadik expedícióját 1896-ban kezdte szervezni, szakemberek bevonásával. A hatalmas anyaggyűjtés, feldolgozás csaknem egy évtizedet vett igénybe. Hatkötetes munkáját két nyelven adta ki. Kegyes volt hozzá sorsa: a mű megjelenését követően, 1906. december 25-én halt meg Meránban. Bátyai Jenő