Vasárnapi Hírek, 1988. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1988-07-03 / 27. szám

THUD TTAIPU­­­7‘ bu,t,ezerrel fenyegetett falvai­( 1K. 11 j) h I­ a J- nak történelmi, művészeti és néprajzi értékeiről, hagyomá­nyos életéről munkatársaink friss képriportban számol­nak be — a 4. oldalon. ig tartózkodik Budapesten. Képünkön magyar színész kollégái: Lukács Sándor és Hegedűs D. Géza társaságában látható. Nyi­latkozott a Vasárnapi Híreknek, sőt, saját kezű vázlatot küld olvasóinknak­­ a 6. oldalon, tervek készül­tek a többszö­ri átalakítás után egyre csúfabb, zavaros és zsúfolt budai Moszkva tér teljes környezetének világvárosias rendezésére. Cik­künk a 4. oldalon: TONY CURTIS GRANDIÓZUS Országszerte aratnak Országszerte elindultak már a kombájnok, s a Péter-Pál napját követő melegben hét végén is aratnak. A hagyomá­nyoktól eltérően az idén már nem a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban tartanak aratási ügyeletet, hanem a vállalatoknál. Az Agrotek ügyeletese szom­ békésszentandrási Zalka Máté hat délután elmondta, hogy Tsz-nek viszont nem tudtak az ország minden szegletéből segíteni, mert jelenleg nincs hívják őket, s főleg kombájn- Claas dominátorhoz való al­­alkatrészeket keresnek. A la­­katrészük. A Gabona Tröszt vasberényi Új Barázda Tsz ügyeletén egyszer sem csön­­azonnal kocsit küldetett az­­ött a telefon, tehát ezek sze- E 516-os kombájnalkatrészért.­rint a gabonaátvétel ország- Az ócsai Vörös Október és a szerte rendben zajlik. Somogyiak öröme Egy nagyobb közösség, min­denekelőtt a Kossuth rádió or­szághatáron túli hallgatói szá­mára szerzett örömet a székes­­fehérvári 100 KW-os rövidhul­lámú adó átadása , amint Berecz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára is utalt rá avató­beszédében. A Magyar Postá­nak az előbbinél is nagyobb — több mint egymilliárdos — költséggel elkészült beruházá­sa ugyan egy kisebb közössé­get érint, de az elemi létfeltételeket változtatta meg. A székesfehérvári adó fel­avatásának napján helyezték üzembe Kaposvárott az új crossbar rendszerű telefonköz­pontot. Ezáltal a megyeszékhe­lyen és a környező 29 telepü­lésen javultak a hazai és nemzetközi távhívások feltéte­lei. A városi központ vonalai­nak száma 12 ezerre, a körze­téé pedig 1800-ra nőtt. Az év végén már 85 nyilvános állo­másról beszélhetnek Kaposvá­ron, s az ezer kötvénytulaj­donos bekötését a hálózatba az ősszel kezdik meg. Ma: 25-28 fok IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 2,80 FORINT 1988. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Parádés hétvégi látvány Kitartásos ugratás • Csikósbravúrok • Köcsögvető verseny • Ménesvágta Tegnap délután két órakor a mátai lovaspályán impozáns látványt nyújtott, mikor felsorakoztak a XXIV. lovasnapok résztvevői. Dr. Angyal László, a rendezőbizottság elnöke me­leg szavakkal köszöntötte a versenyzőket és a nézőket is. Ez­után feszült izgalom közepette megkezdődött a viadal­­ val együtt — a nézők már az Elsőnek a kitartásos ugratás húsz indulója állt a rajthoz. Hosszú küzdelem után 195 cen­timéterrel a kitűnő képességű mezőhegyesi Karola nevű kan­ca lett az első, Krucsó Ferenc mezőhegyesi versenyzővel, a magyar A válogatott tagjával a nyergében. Második helyre Udo Hilldebrandt került lo­vával az NDK-ból, a harma­dik helyet pedig az NSZK-be­­li csinos Angelika Pellkofer nyerte, őt egyébként a lova­első látásra szívükbe zárták. ötperces, heves zápor miat­ti szünet után, a csikósok pa­rádés bemutatója szórakoztat­ta a nézőket, ezt követte a rendkívül nagy ügyességet igénylő köcsögverő verseny. A póznára húzott köcsögökből legtöbbet Garai Lajos csikós perdített le ostorával. Ezután következett a 800 méteres lát­ványos ménesvágta, Szilvási János Hős nevű lován nyer­te a versenyt. Két szép „Bát­rak fogatát'’ láthattunk ezután, majd a tegnapi napot újabb ménesvágta zárta. Ma délelőtt a nagydíjért folytatódnak a küzdelmek. A szerencsés győztes dicsőséget százezer forint jutalom pecsé­teli meg. A mai műsorban lo­vastornát és négyes fogatok akadályhajtását is végiggyö­­nyörködhetjük. Egyébként a versenyszámok élményei köze­pette nem felejthetjük el azt is közölni, hogy jövőre, a XXV. hortobágyi lovasnapo­kon világbajnoki selejtezők lesznek, ez a résztvevőket már előre is még színvonalasabb teljesítményekre serkenti. Tóth Gábriel V ., v. , „ _ A moszkvai út előtt Grósz Károly párbeszéde vállalatvezetőkkel Tanácskozás a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról Értékelés az SZKP országos kon­ferenciájáról Nem lehet azzal vádolni a magyar vállalati vezetőket, hogy ne mernék kifejteni vé­leményüket az ország vezetői előtt, vagy ne lenne mondani­valójuk. Szombaton ugyanis délelőtt tíztől délután négyig folyt — s nem üresen — a szó. Bevezetőként Grósz Károly ki­fejtette, hogy az 1988-as keres­kedelmi lehetőségeink még nem kitöltöttek, és az 1989— 90-es prognózisok az ideihez hasonló nehézségeket jeleznek. De nem lehet cél, hogy a for­galom csökkentésével állítsuk helyre a kereskedelem egyen­súlyát. Ellenkezőleg, a forga­lom növelésével kell elérni az egyensúlyi állapotot. Marjai József miniszterel­nök-helyettes, kereskedelmi miniszter elsősorban gyakorla­ti kérdésekkel foglalkozott. Példaként említette, hogy az energiaimport 85, a kohászati alapanyag-behozatal 45 száza­léka származik a Szovjetunió­ból, és a magyar gépipar ex­portjának fele, vagy a gyógy­szeripari kivitel 60 százaléka irányul keleti szomszédunk piacára. Természetesen más példák is sorolhatók, amelyek szintén a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok alapvető fontosságát támasztják alá. S mivel ezek ilyen létfontosságú kontaktusok, hát a folyamatos karbantartásuk is elengedhe­tetlen. Enélkül piaci zavarok keletkeznének, ami — bár sok­szor erre nem is gondolunk — a tőkés országoknál való el­adósodásunk megállítását is megakadályozhatná. Ugyanak­kor növekednie kell a szocia­lista exportból származó álla­mi bevételnek. Ez azt jelenti, hogy a kivitel támogatását fo­kozatosan le kell építeni, még akkor is, ha ez a vállalatok számára nehézségeket okoz, vagy ellenérzéseket vált ki belőlük. Marjai József elmondta azt is, hogy pillanatnyilag a ter­vezett kivitelünk 93, a beho­zatalunk 95 százalékára van magánjogi szerződés által is garantált, fedezet. Ám fel kell figyelni arra is, hogy a Szov­jetunióval és a szocialista or­szágokkal szemben magas ak­tívumunk mutatkozik. Oly mértékű cserearány-változás várható, hogy jövőre és 1990- ben évente akár 900 millió ru­beles aktívummal is számol­hatunk. Ennek kell megfelelő ellentételt kitalálnunk. A miniszterelnök-helyet­tes bejelentette: Kijevben, Leningrádban és Tbilisziben a magyar kereskedelmi kép­viselet alkirendeltséget nyi­tott. Ezek nemcsak az adott köztársaságokban tevékeny­kednek, hanem az egész régióban igyekeznek előmoz­dítani gazdasági kapcsola­tainkat. A közvetlen vállalati kontaktusokra mind nagyobb gondot kell fordítani, s ré­vükön feltárni az új, mindkét fél számára előnyös lehető­ségeket. Ma úgy tűnik, ez elsősorban attól függ, hogy a Szovjetunióban folyó átala­kítás mikor éri el a külkeres­kedelmet is. Saját vállalati külkereskedelmi jog odaítélé­se ma még csak általában az elhatározás szintjén tart, s nem csupán a Szovjetunióban. Keleti szomszédunknál vi­szont köztársasági külkeres­­delmi vállalatok alakulnak, amelyek rugalmasabbá tehe­tik a kapcsolatokat, a még mindig meglehetősen merev kontingentálás és árképzés ellenére is. Marjai József gondolatai­hoz Grósz Károly is csatlako­zott, és különös nyomatékkal kifejtette, hogy­ fogy a türe­lem a gazdasági feladataink megoldása iránt a társadalom­ban, ámbár nagy a különbség a valós folyamatok és a meg­ítélés között. A képviselők az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakán sokkalta gyorsabb gaz­dasági-társadalmi átalakulást sürgettek, mint ahogy azt kez­detben terveztük. Határozot­tabb, markánsabb változást hordozó tervet kívánnak. Meglehet, hogy az Országgyű­lés vitájában felszólalók nem eléggé gondolták végig a ra­dikálisabb intézkedések társa­dalompolitikai, gazdasági kö­vetkezményeit, ennek ellenére a kormánynak az a dolga, hogy igazodjék a parlamenti követelményekhez. A párt Központi Bizottsága július — FOLYTATÁS A 3. OLDALON — Vállalatok, szövetkezetek vezetőit hívta meg szom­baton délelőttre a Parlamentbe Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Többsé­gükben olyanok kaptak meghívást, akik a magyar— szovjet gazdasági, műszaki együttműködésben különö­sen érdekelt vállalatot vezetnek. Hétfőn kezdődő moszkvai látogatása és a KGST közelgő prágai üléssza­ka előtt a pártfőtitkár, miniszterelnök (a képen közé­pen) a tapasztalatok közös értékelésével kívánt reális képet kialakítani a jelenlegi kapcsolatok tartalmáról, fő irányairól. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi mi­niszter és Nyers József, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyettese (képünkön), valamint Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­se. A tapasztalatcsere-jellegű megbeszélésen 25-en szólaltak föl. Szövetkezeti mozgalom Új távlatok előtt Ünnepi ülés Balassagyarmaton A 66. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott Balassagyarmaton a Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa. A tanácskozást Szabó István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke vezette. Részt vett az értekezlet munkájában Berecz Frigyes ipari miniszter is. Az Országos Szövetkezeti Tanácsot a vendéglátó megye nevében Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára köszöntöt­­te, majd a „Szövetkezetpoliti­ka megújulásának iránya és fő feladatai" című írásos előter­jesztéshez Lendvai István, az OKISZ főtitkára fűzött szóbe­li kiegészítést. A szövetkezetek jelenleg már a nemzeti jöve­delem 24 százalékát állítják elő, s a lakosság egyharmada szövetkezetekben keresi a ke­nyerét. Miként a vitából is ki­derült, mihamarább tisztázni kell a szövetkezeti tagság va­­gyonérdekeltségét, megszüntet­ni a tagság tulajdonosi jogkö­rét is sértő indokolatlan bele­szólásokat a szövetkezetek gaz­dasági és személyi ügyeibe. A tanácskozáson a kormány nevében üdvözölte a szövetke­zeti mozgalom képviselőit Be­recz Frigyes. Felszólalásában a többi között elmondta, hogy a szövetkezeti ágazatban a mun­ka ha­t­ékonysága jóval na­gyobb, mint az iparvállalatok­nál, ezért arra ösztönzik az ál­lami vállalatokat, hogy követ­kezetesebben alkalmazzák a szövetkezeti önkormányzat kí­nálta demokratikus lehetősé­geket. Az indokolatlan támoga­tások megszüntetésével felsza­baduló pénzzel a jól dolgozó vállalatok további fejlesztését ösztönözzék — mondotta—, er­re számíthatnak a szövetkeze­tek is. (MTI)

Next