Vasárnapi Hírek, 1988. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-03 / 27. szám
THUD TTAIPU7‘ bu,t,ezerrel fenyegetett falvai( 1K. 11 j) h I a J- nak történelmi, művészeti és néprajzi értékeiről, hagyományos életéről munkatársaink friss képriportban számolnak be — a 4. oldalon. ig tartózkodik Budapesten. Képünkön magyar színész kollégái: Lukács Sándor és Hegedűs D. Géza társaságában látható. Nyilatkozott a Vasárnapi Híreknek, sőt, saját kezű vázlatot küld olvasóinknak a 6. oldalon, tervek készültek a többszöri átalakítás után egyre csúfabb, zavaros és zsúfolt budai Moszkva tér teljes környezetének világvárosias rendezésére. Cikkünk a 4. oldalon: TONY CURTIS GRANDIÓZUS Országszerte aratnak Országszerte elindultak már a kombájnok, s a Péter-Pál napját követő melegben hét végén is aratnak. A hagyományoktól eltérően az idén már nem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartanak aratási ügyeletet, hanem a vállalatoknál. Az Agrotek ügyeletese szom békésszentandrási Zalka Máté hat délután elmondta, hogy Tsz-nek viszont nem tudtak az ország minden szegletéből segíteni, mert jelenleg nincs hívják őket, s főleg kombájn- Claas dominátorhoz való alalkatrészeket keresnek. A lakatrészük. A Gabona Tröszt vasberényi Új Barázda Tsz ügyeletén egyszer sem csönazonnal kocsit küldetett azött a telefon, tehát ezek sze- E 516-os kombájnalkatrészért.rint a gabonaátvétel ország- Az ócsai Vörös Október és a szerte rendben zajlik. Somogyiak öröme Egy nagyobb közösség, mindenekelőtt a Kossuth rádió országhatáron túli hallgatói számára szerzett örömet a székesfehérvári 100 KW-os rövidhullámú adó átadása , amint Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is utalt rá avatóbeszédében. A Magyar Postának az előbbinél is nagyobb — több mint egymilliárdos — költséggel elkészült beruházása ugyan egy kisebb közösséget érint, de az elemi létfeltételeket változtatta meg. A székesfehérvári adó felavatásának napján helyezték üzembe Kaposvárott az új crossbar rendszerű telefonközpontot. Ezáltal a megyeszékhelyen és a környező 29 településen javultak a hazai és nemzetközi távhívások feltételei. A városi központ vonalainak száma 12 ezerre, a körzetéé pedig 1800-ra nőtt. Az év végén már 85 nyilvános állomásról beszélhetnek Kaposváron, s az ezer kötvénytulajdonos bekötését a hálózatba az ősszel kezdik meg. Ma: 25-28 fok IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 2,80 FORINT 1988. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Parádés hétvégi látvány Kitartásos ugratás • Csikósbravúrok • Köcsögvető verseny • Ménesvágta Tegnap délután két órakor a mátai lovaspályán impozáns látványt nyújtott, mikor felsorakoztak a XXIV. lovasnapok résztvevői. Dr. Angyal László, a rendezőbizottság elnöke meleg szavakkal köszöntötte a versenyzőket és a nézőket is. Ezután feszült izgalom közepette megkezdődött a viadal val együtt — a nézők már az Elsőnek a kitartásos ugratás húsz indulója állt a rajthoz. Hosszú küzdelem után 195 centiméterrel a kitűnő képességű mezőhegyesi Karola nevű kanca lett az első, Krucsó Ferenc mezőhegyesi versenyzővel, a magyar A válogatott tagjával a nyergében. Második helyre Udo Hilldebrandt került lovával az NDK-ból, a harmadik helyet pedig az NSZK-beli csinos Angelika Pellkofer nyerte, őt egyébként a lovaelső látásra szívükbe zárták. ötperces, heves zápor miatti szünet után, a csikósok parádés bemutatója szórakoztatta a nézőket, ezt követte a rendkívül nagy ügyességet igénylő köcsögverő verseny. A póznára húzott köcsögökből legtöbbet Garai Lajos csikós perdített le ostorával. Ezután következett a 800 méteres látványos ménesvágta, Szilvási János Hős nevű lován nyerte a versenyt. Két szép „Bátrak fogatát'’ láthattunk ezután, majd a tegnapi napot újabb ménesvágta zárta. Ma délelőtt a nagydíjért folytatódnak a küzdelmek. A szerencsés győztes dicsőséget százezer forint jutalom pecsételi meg. A mai műsorban lovastornát és négyes fogatok akadályhajtását is végiggyönyörködhetjük. Egyébként a versenyszámok élményei közepette nem felejthetjük el azt is közölni, hogy jövőre, a XXV. hortobágyi lovasnapokon világbajnoki selejtezők lesznek, ez a résztvevőket már előre is még színvonalasabb teljesítményekre serkenti. Tóth Gábriel V ., v. , „ _ A moszkvai út előtt Grósz Károly párbeszéde vállalatvezetőkkel Tanácskozás a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról Értékelés az SZKP országos konferenciájáról Nem lehet azzal vádolni a magyar vállalati vezetőket, hogy ne mernék kifejteni véleményüket az ország vezetői előtt, vagy ne lenne mondanivalójuk. Szombaton ugyanis délelőtt tíztől délután négyig folyt — s nem üresen — a szó. Bevezetőként Grósz Károly kifejtette, hogy az 1988-as kereskedelmi lehetőségeink még nem kitöltöttek, és az 1989— 90-es prognózisok az ideihez hasonló nehézségeket jeleznek. De nem lehet cél, hogy a forgalom csökkentésével állítsuk helyre a kereskedelem egyensúlyát. Ellenkezőleg, a forgalom növelésével kell elérni az egyensúlyi állapotot. Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter elsősorban gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. Példaként említette, hogy az energiaimport 85, a kohászati alapanyag-behozatal 45 százaléka származik a Szovjetunióból, és a magyar gépipar exportjának fele, vagy a gyógyszeripari kivitel 60 százaléka irányul keleti szomszédunk piacára. Természetesen más példák is sorolhatók, amelyek szintén a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alapvető fontosságát támasztják alá. S mivel ezek ilyen létfontosságú kontaktusok, hát a folyamatos karbantartásuk is elengedhetetlen. Enélkül piaci zavarok keletkeznének, ami — bár sokszor erre nem is gondolunk — a tőkés országoknál való eladósodásunk megállítását is megakadályozhatná. Ugyanakkor növekednie kell a szocialista exportból származó állami bevételnek. Ez azt jelenti, hogy a kivitel támogatását fokozatosan le kell építeni, még akkor is, ha ez a vállalatok számára nehézségeket okoz, vagy ellenérzéseket vált ki belőlük. Marjai József elmondta azt is, hogy pillanatnyilag a tervezett kivitelünk 93, a behozatalunk 95 százalékára van magánjogi szerződés által is garantált, fedezet. Ám fel kell figyelni arra is, hogy a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben magas aktívumunk mutatkozik. Oly mértékű cserearány-változás várható, hogy jövőre és 1990- ben évente akár 900 millió rubeles aktívummal is számolhatunk. Ennek kell megfelelő ellentételt kitalálnunk. A miniszterelnök-helyettes bejelentette: Kijevben, Leningrádban és Tbilisziben a magyar kereskedelmi képviselet alkirendeltséget nyitott. Ezek nemcsak az adott köztársaságokban tevékenykednek, hanem az egész régióban igyekeznek előmozdítani gazdasági kapcsolatainkat. A közvetlen vállalati kontaktusokra mind nagyobb gondot kell fordítani, s révükön feltárni az új, mindkét fél számára előnyös lehetőségeket. Ma úgy tűnik, ez elsősorban attól függ, hogy a Szovjetunióban folyó átalakítás mikor éri el a külkereskedelmet is. Saját vállalati külkereskedelmi jog odaítélése ma még csak általában az elhatározás szintjén tart, s nem csupán a Szovjetunióban. Keleti szomszédunknál viszont köztársasági külkeresdelmi vállalatok alakulnak, amelyek rugalmasabbá tehetik a kapcsolatokat, a még mindig meglehetősen merev kontingentálás és árképzés ellenére is. Marjai József gondolataihoz Grósz Károly is csatlakozott, és különös nyomatékkal kifejtette, hogy fogy a türelem a gazdasági feladataink megoldása iránt a társadalomban, ámbár nagy a különbség a valós folyamatok és a megítélés között. A képviselők az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán sokkalta gyorsabb gazdasági-társadalmi átalakulást sürgettek, mint ahogy azt kezdetben terveztük. Határozottabb, markánsabb változást hordozó tervet kívánnak. Meglehet, hogy az Országgyűlés vitájában felszólalók nem eléggé gondolták végig a radikálisabb intézkedések társadalompolitikai, gazdasági következményeit, ennek ellenére a kormánynak az a dolga, hogy igazodjék a parlamenti követelményekhez. A párt Központi Bizottsága július — FOLYTATÁS A 3. OLDALON — Vállalatok, szövetkezetek vezetőit hívta meg szombaton délelőttre a Parlamentbe Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Többségükben olyanok kaptak meghívást, akik a magyar— szovjet gazdasági, műszaki együttműködésben különösen érdekelt vállalatot vezetnek. Hétfőn kezdődő moszkvai látogatása és a KGST közelgő prágai ülésszaka előtt a pártfőtitkár, miniszterelnök (a képen középen) a tapasztalatok közös értékelésével kívánt reális képet kialakítani a jelenlegi kapcsolatok tartalmáról, fő irányairól. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Nyers József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese (képünkön), valamint Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A tapasztalatcsere-jellegű megbeszélésen 25-en szólaltak föl. Szövetkezeti mozgalom Új távlatok előtt Ünnepi ülés Balassagyarmaton A 66. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott Balassagyarmaton a Szövetkezetek Országos Tanácsa. A tanácskozást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke vezette. Részt vett az értekezlet munkájában Berecz Frigyes ipari miniszter is. Az Országos Szövetkezeti Tanácsot a vendéglátó megye nevében Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd a „Szövetkezetpolitika megújulásának iránya és fő feladatai" című írásos előterjesztéshez Lendvai István, az OKISZ főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. A szövetkezetek jelenleg már a nemzeti jövedelem 24 százalékát állítják elő, s a lakosság egyharmada szövetkezetekben keresi a kenyerét. Miként a vitából is kiderült, mihamarább tisztázni kell a szövetkezeti tagság vagyonérdekeltségét, megszüntetni a tagság tulajdonosi jogkörét is sértő indokolatlan beleszólásokat a szövetkezetek gazdasági és személyi ügyeibe. A tanácskozáson a kormány nevében üdvözölte a szövetkezeti mozgalom képviselőit Berecz Frigyes. Felszólalásában a többi között elmondta, hogy a szövetkezeti ágazatban a munka hatékonysága jóval nagyobb, mint az iparvállalatoknál, ezért arra ösztönzik az állami vállalatokat, hogy következetesebben alkalmazzák a szövetkezeti önkormányzat kínálta demokratikus lehetőségeket. Az indokolatlan támogatások megszüntetésével felszabaduló pénzzel a jól dolgozó vállalatok további fejlesztését ösztönözzék — mondotta—, erre számíthatnak a szövetkezetek is. (MTI)